Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Iskola a kertvárosban y >•> I í Aki albérletből költözött: saját házába, lakásába, az nem felejti el egyhamar az otthonteremtés lehetősége fö­lött érzett örömöt, a ’kezdeti'' sok apró-nagyobb . gondot,; amelyeket azonban szívesen.: vállalt, egy idő múltán, el is< felejtett. Nagyjából -így van. most Fenyvesi 'János is, . a. szekszárdi egészségügyi szak- középiskola igazgatója. Nem' arról van szó, hogy új lakást kapott a Fenyvesi . család. Sokkal nagyobb és fontosabb dolog történt: szeptember el­sején a kertvárosi új épület-1 ben tartották az intézet év­nyitó ünnepségét. . . y. A öröm még nem. teljes. Késett a konyha üzembe he., lyózése: a . műszaki' problé­mák miatt nem tudták meg­oldani négyszáz diák étkez­tetését, az épület környéke rendezetlen, gödrök, sár, ká­belek, bútorszállító munkások, a későn beszerelt vezetékek miatt levert vakolat fogadják a szemlélődőt. Fenyvesi János igazgató. Á kerítéstől néhány méterre viszont már ott áll fehér fa. laival, nagy ablakszemeivel a háromszintes szép iskolaépü­let, mellette a konyha, ét­terem és a tornaterem, egy kissé távolabb pedig a kollé­gium építésén dolgoznak a szakemberek. Ben, az iskolá­ban mész. és festékszag, a hatalmas, széles folyosókon nagy csönd. A tantermekben folyik az oktatás. — Nyolc évig vártunk arra, hogy saját otthonunk legyen — kezdi a beszélgetést az igazgatói irodában Fenyvesi János. — Az 1968—69-es tanévben indult az első osztály, 1972- ben érettségiztek először a sgakközépiskólások. Mosta­náig a Garay Gimnázium adott helyet nekünk is. Hol ebben, hol abban a tante­remben tarthattuk meg az órákat. Nem mondom, itt is „vándorolnak” a lányok, de ez már egészen más: szak. tantermekben tanítunk. • i Valóban, egészen más itt ininden, mint amit megszok­tunk a régebben -épült okta­tási intézményekben. Nem lát­ni például csővázas padokat: A tanári' asztal inkább egy vezérlőpultra hasonlít. Irás- és diavetítő, magnetofon, le­mezjátszó . kap a tanteremben helyet (ezeket a korszerű ok­tatási eszközöket a napokban Szerelik fel), «— a zöld szí­nűre festett, eltolható tábla pádig majdhogynem csak arra szolgál-, hogy védje a mögötte1 • lévő fehér vetítő­felületet. A tanárnak az órán nem kell értékes perceket az­zal töltenie, hogy a táblára írjon. Az előre elkészített váz. latok; rajzok és az írásvetítő segítségével egy pillanat alatt a tanulók elé varázsolhatja akár a legbohyolultabb képle­tet, ábrát is. A tábla mögött van egyébként a helye a rádiónak, a tv-készüléknek. A tanulókkal szemközti falon jókora szekrénysor. Ebben tarthatják az oktatáshoz szűk. séges ‘többi segédeszközt. Egész emeletrészt foglalnak el a természettudomány ok­tatására használatos helyisé, gek: a szaktanterem, az elő­készítő, a kémia- és a fizika- szertár. — Ennek a résznek a fel­szerelésére egyébként különö. sen nagy gondot fordítot­tunk. Azt szeretnénk, ha ez­után az egyetemi felvételek­nél nem szenvednének hát­rányt tanulóink a fizikavizs. gán — mondja az igazgató, miközben a földszintre ka­lauzol bennünket. Az iskola legalsó szintjén kaptak helyet a gyakorlati oktatást szolgáló helyiségek: .a kórtermek, a mérlegszoba, a laboratórium, a vegyszerrak- tár, az orvosi rendelő. Ezek­ben most folyik a berendezés, szerelés, de már a foglalko­zásokat is itt tartják. 7— Kétszáznyolcvan tanulónk van, nyolcvan százalékuk fi. zikai dolgozó gyermeke —1 válaszolta kérdésünkre Feny­vesi János. — Egy tavalyi fel­mérés szerint 94 gyerek szü­lei szakmunkások, harminc- háromé segédmunkások, húszé betanított munkások, hatvan­haté pedig a mezőgazdaság­ban dolgoznak. A tanulók összetételét . figyelembe' véve arra törekszünk, hogy, már az iskolában elsajátítsák az anya­got, a tanulószobán, a koíre­Fábián Erzsébet KISZ-titkár. petálásokon, a szakkörökben pedig kettős irányú az okta­tó-nevelő munkánk: az arra rászorulókat segítjük, a te­hetségeseknél pedig arra tö­rekszünk, hogy bizonyos többlettudást szerezzenek meg. Erre egyébként megvan minden lehetőségünk: szak- tantermek, korszerű eszközök, jól képzett, hivatásukat sze­rető pedagógusok. És ami na­gyon fontos: tudásra vágyó, aktív tanulóink vannak. Alig kezdtük el a tanévet, máris elhatározták, hogy védnöksé­get vállalnak a szaktanter­mek fölött, létrehozzák az iskolarádiót, részt vesznek a környék rendezésében, meg­alakítják a klubtanácsot. — Sajnos, mi negyedikesek már nem sokáig élvezzük az új iskola előnyeit — mondta a tavasszal megválasztott KISZ-titkár, Fábián Erzsébet, amikor az orosz óráról kihív­tuk egy kis beszélgetésre. — Itt mindenképpen többet akarunk tevékenykedni moz­galmi vonalon is, mint ko­rábbi helyünkön. Erre majd- még inkább meglesz a lehető­ségünk, amikor — valószí­nűleg az év végére — elkészül' a kollégiumunk. Akkor be­vonjuk a munkába a most még bejárókat is. Az igaz­sághoz viszont az is hozzá tartozik, hogy mi, „öregeb­bek” egy kicsit nosztalgiával gondolunk vissza a gimnázi­um régi, patinás épületére, az ottani hagyományokra, az igazi diákos légkörre. Persze tudom, hogy mindezt itt is meg lehet teremteni, de ez már a mostani elsősökre, meg a leendő egészségügyi szakközépiskolásokra vár. Azt hiszem, nem lesz túlságosan nehéz dolguk. Gyuricza Mihály Fotó: K. Z. A sok bába közt — nem vész el a gyerek. A műanyag ba­ba, amelynek „mozog keze, mozog lába, mozog minden por- cikája” — majdnem olyan, mint az igazi. Dr. Pájger Vincéné irányításával a csecsemőpelen enkázást tanulják a II/A-sok. Mii ígér a megyei művelődési központ ? szokásosnál is gazdagabb program ígérkezik a következő félévre a Babits Mihály megyei Művelődési Központban. El­készült a színházi előadások menetrendje. Újdonság a szín­házi műsorok tájékán, hogy az öt bérlet mellett egy új soro­zat indul szocialista brigádok számára, ezt a művelődési ház az SZMT-vel közösen szervezi. E sorozat első előadásával indul a szezon Szeptember 21-én, Mó­ricz Úri murijának színpadi változatát játssza a Veszprémi Petőfi Színház. Bérleti előadások A felnőttbérletekben a kö­vetkező darabokat láthatják: Tenesse Williams: Az ifjúság édes madara a szegedi színház előadásában kétszer szerepel, ugyancsak kétszer játssza a pé­csi* társulat Illyés Gyula új drá­máját, az Orfeusz a felvilág- béttx-t.‘ Gábor Miklós és Papp É'Jbí a főszereplője Racine Be- rehice-ének a kecskeméti szín­ház előadását egyszer láthatják. Az operaműsort most Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című műve képviseli a bérletekben, a pécsi, társulat vendégjátékát kétszer élvezhe­tik majd. Brecht Kaukázusi krétakör című darabját a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház egyszer játssza. Az operett- műsor: Lehár két műve, a Há­rom grácia és a Mosoly orszá­ga. Előbbi háromszor, utóbbi kétszer látható. A két ifjúsági bérlet összeál­lításánál arra törekedtek, hogy a fiatalok olyan előadásokat láthassanak,, amelyeket valami­lyen formában beépíthetnek is­kolai munkájukba is. Az egyik bérletben szerepel egy pécsi bemutató, Egyszer egy cigány­lány címmel, ez musical, Racine Berenice-je, Katona Bánk bánja. A második ifjúsági bér­let előadásai: a Kaukázusi kré­takör, a két opera, és az Em­ber tragédiája. Csemege: a leningrádi balett * Más kulturális jellegű műso­rok is várhatók. Október ötödi­kén vendégszerepei Szekszár­don a 180 fős' Német Nemzeti Néphadsereg Művészegyüttese. Ismét megrendezik a népszerű zenés divatbemutatót. A szov­jet kultúra napjai keretében, amely november 4 és 13 között lesz, két nagy nevű művész­együttes látogat "a megyeszék­helyire. A leningrádi balett mű­sora kétségtelen élmény lesz, de szintén öröm hogy a Zsok táncegyüttest is láthatjuk majd. A Szovjetunióból érkezik Eliszo Vipszaladze zongoraművész, aki á hángversenysorozát kere­tében ad koncertet. Szeptember 29-én kezdődik el a hangverseny évad. A nyitó előadáson . a Budapesti Filhar­móniai Társaság, zenekara sze­repel. Kóródi András vezényel. A szólisták ..Kovács Dénes és Lukács Pál. Október 13-án a .Pécsi Filharmonikusok.. Zene­kara Breitner Tamás vezényle­tével áfl műsort,. szofisták Gyér, 1 mán- István és. Perénvi Miklós. . Deceijiber elsején L a szegedi . szimfonikus zehekar ad koncer­tet, Vaszy Viktor.’ vezényleté­vel. A művelődési központ eddig is rendezett gyermekműsoro­kat. Most szervezetté teszik e sorozatot, részben azzal, hogy gyermekklubot alakítanak, részben pedig úgy, hogy mun­kafüzetet adnak ki a város va­lamennyi kisiskolása számára, amelynek segítségével feldol­gozzák a műsorokat. Ezek kö­zül a legjelentősebbek: Leven­te Péter önálló műsora szep­tember 23-án, októberben a János vitézzel az Állami Báb­színház előadása, novemberben meseszínházzal a Déryné Szín­ház társulata, és Szabó István báb- és mesejátéka. Szeptemberi esemény lesz az Auróra ’75 szavalóverseny te­rületi döntője. Októberben ke­rül sorra gazdag programma] a dél-dunántúli népművészeti hét. Decemberben Koncz Zsu­zsa ad koncertet a könnyűzene kedvelőinek. Kiállítások Végh András grafikáiból, Szily Géza és M. Szabó István : festményeiből, Komáromi Zol- . tán fotóiból nyílik kiállítás még • ebben az évben, és egy érdekes '■ bemutatóra is sor kerül: ,Sző}ő ' és bor a kisgrafikában a címe, a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum rendesi, •a Beszéljünk az eszperantóról „Az eszperantó a latinja.” proletariátus (LeninJ S ? Szekszárdon, se Tolna megyében nincs hagyó- mánya az eszperantó nyelv tanulásának. Megyénk­ben van ugyan néhány eszpé- rantista, de azok egymástól el­szigetelve, egymást alig ismer­ve élnek, holott némelyikük a világ több országában élő esz- perantistával tart. kapcsolatot. Jelentősebb eredményről talán c$ak a dombóvári vasutason tudnának beszámolni. Érdeklődtem a TIT-nél ihdí- tanak-e az idén eszperantó nyelvtanfolyamot? Évek óta nem sikerült összehozni az in­dításhoz szükséges tizenöt je­lentkezőt — volt a válasz. Ha lesz annyi érdeklődő indítanak. 1887. július 14-e volt, amiken1 a lengyel szemorvos, Zamenhof Lázár Lajos nyilvánosság elé lépett új nyelvével, az eszpe­rantóval. Azóta hosszú idő telt el sokféle vélemény csapott össze a nyelv körül. ,Halvaszü­letett dolog” — mondják egye­sek. Hogy nem az, azt bizonyít* ja hogy 88 év alatt a 904 szó­gyököt tartalmazó szótár szavai 7866 tőszóra szaporodtak és ezekből mintegy nyolcvanezer szó képezhető. A világon jelen- leg húszmillió ember beszéli az eszperantót, B z eszperantó nyelv mel­lett lelkes tábor alakult ki. Vajon miért? — „Ki* tárulkoznak az ország határai^ hiszen eddig 84 országban be­szélik és ez a szám csak nőni fog. Az ember kiszabadul■ a nyelvi értetlenség börtönéből" — mondotta egy lelkes eszpe• rantista. • - .*• .• . -• y* r.nwjk Az eszperantisták hajlamosait a túllelkesedésre — halottonV —; de az tény, hogy az eszpe­rantó életképességét szükséges­ségét az UNESCO is elismerte. Szó van arról is, hogy az ENSZ- ben használni fogják ezt a nyelj vet Mostanában különben világi szerte sokan és sokat vitatkozó nak azon, hogy szükség van egy nemzetközi nyelvre. A vi*a a felett van, hogy melyik le­gyen az, mert hogy szüksége azt majd mindenki elismeri. Sokan az angolt tartják esé­lyesnek a világnyelv szerepére; Mintegy hatszázmillióan beszí: lik, de ami ellene szól — nincs egységes kiejtési szabálya, a he­lyesírása is csak kevesek előtt tisztázott stb. A z eszperantó új nyelv? minden fogalomra csak egy szava van ami ar­ra mindenképp alkalmas, hogy a tudomány, a technika nem­zetközi nyelve legyen. Viszonylagos fiatalsága eileJ nére kialakulóban van az eszJ perantó szépirodalom is. Nem beszélve arról, hogy a világiro­dalom majd minden jelentő­sebb alkotását lefordították már eszperantó nyelvre. A szépiro­dalmat egyébként is nyugod­tan tekinthetjük másodlagos kérdésnek. Fontosabb, hogy az eszperantó összekötő kapocs le­het a világ népei között. S zekszárdon indulna esz­perantó nyelvtanfolyam. Indítana a TIT, ha len­ne jelentkező. Ha Szekszárdon senki sem beszél eszperantóul, attól a nyelv még nem lesz ha­lott nem lesz szegényebb. De mi, akik nem ismerjük biztos, hogy szegényebbek leszünk... — Tamási —* 1975. szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom