Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
T* I \ Törvény a biztonságos életért l Egységes elvek? egyszerűsített eljárás fr~ '„A Magyar Népkáztársaság ái?am-> polgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi el* látáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a tár-’ sadalortibiztositás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja/* Alkotmányunk fent idézett 58, paragrafusának végrehajtására új törvényt fogadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozza azokat az ellátási formákat, juttatásokat, amelyek a dolgozókat és családtagjaikat megilletik. E törvény garantálja, hogy mindazok, akik munkájukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészségi állapotuk, munkaképtelenségük miatt rászorulnak. A törvény összegezi a társadalombiztosítás 30 év alatt végbement fejlődését. A kapitalizmustól olyan társadalom- biztosítási rendszert vettünk át, amely a lakosság 31' százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazottaknak csak egy kisebb hányada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekesztve a társadalom- biztosításból. Ma a lakosság 99 százaléka, gyakorlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számíthat a társadalom gondoskodására. 1950-hez képest a biztosítottak száma több mint kétszeresre, a társadalombiztosítási kiadások húszszorosra nőttek, jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 milliárd forintot. A kiadások ilyen nagyarányú növekedését — a biztosítottak körének bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatások fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos ki- terjesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgáltatások fejlesztése megkívánta a rendelkezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyolultabbá tette a szabályok alkalmazását. Az 1958-as nyugdíjrende- letet például több mint 50 jogszabály módosította. A szabályozás biztosítási ágazatonként — vagyis betegségi, anyasági, nyugdíj- és családipótlék- ellátásra tagozódott, a munkások és alkalmazottak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és a kisipari szövetkezeti tagok ellátása különböző szabályokra épült. Ily módon létrejött paragrafus- dzsungel azok számára is áttekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával változtatni. ; Az új társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezetbe foglalja a társadalombiztosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az eljárásokat, módot ad rá, hogy az ellátásra jogosultak tisztában legyenek jogaikkal, megtalálják a választ problémáikra. Az új jog- ' anyag terjedelmét tekintve a réginek alig 20 százalékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezelhető. < Az egységesítésen és egyszerűsítésen túlmenően azonban a törvény több olyan új szabályt, reformintézkedést alkalmaz, amelyek tovább fejlesztik a juttatásokat, kedvezőbb el* [ 1975. május 17. látásban részesítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a .társadalombiztosítás állami feladat. E feladat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlődésével összhangban rendszeresen és tervszerűen fejleszti az ellátások színvonalát. E^t példázzák az egységesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reformintézkedések, ez valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 1975. július elsejével, a törvény hatályba lépésével /egyidejűleg emeli az alacsony nyugdíjakat, javítja több mint egymillió ember anyagi ellátását. A tervszerű fejlesztés céljából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetés irányozza elő. Mivel a kiadások számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadalombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—10 százalékát kitevő nyugdíjjárulék együttes összegét), a kü- lönbözetet az állam fedezi. Ez szavatolja a biztosítottak igényeinek zavartalan kielégítését. A társadalombiztosítás-ellátásban együttesen, egymást kiegészítve érvényesül a munka szerinti elosztás elve és a szociális biztonság követelményé. A munka szerinti elosztás elvéből következik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérültek és munkaképtelenek, valamint a hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek. Ez megfelel a társadalom igazságérzetének. A szociális biztonság követelménye pedig azzal érvényesül, hogy az állam megszabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, kiemelten gondoskodik a. sok- gyermekes családokról, a nők és a fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalombiztosítás igazgatásában a szakszervezetek és közreműködnek a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiztosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jogait vágy kötelezettségeit érintik az érdekvédelmi, .érdekképviseleti szervek bevonásával lehet megtenni. A társadalombiztosítást ellátó szervek kötelesek pontosan tájékoztatni a hozzájuk forduló biztosítottakat és messzemenő segítséget nyújtani az igényjogosultaknak, .hogy zavartalanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás ügyekben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bírósági eljárást is. S. E. Következik: A nyugdíjrendszer fejlesztése. 6. — Eljöttem tőlük ■— mondta Rózsi, és mert gyűlölte a hazugságot, azonnal hozzátette: — Kirúgtak! — Hallgasson ide, kedvesem — szólalt meg dr. Fábry Elemérné, a kerületi tisztiorvos felesége. — Az én cselédemfénykörébe Tárkányiné, az ügyvéd felesége. — Az én uram valahol a fronton harcol, amíg a magáé itthon dek- kol. Perceken belül Rózsi majdnem mindenkitől kapott ajánlatot Az alkudozók ordítva csépelték egymást. Botár úr, a pincér száz pengő foglalót nek karácsony előtt megengedtem, hogy meglátogassa - a szüleit Piliscsabán. Azóta szegény már az oroszok fogságában sínylődik. Ha akarja, elszegődhet hozzám ... — Miért magához? — lépett be a petróleumlámpa akart adni Rózsinak, mivel ő már tudta, sejtette, hogy oz már csak értéktelen papír. — Az úri közönség mulat — vihogott hangosan Kocsis Erzsi, a segédházfélügyelő lánya, akiről mindenki tudta, A vizsga iáz A pszichológus tanácsai „kicsiknek'7 és nagyoknak Alig egy-két napja, hogy a végzős diákók ballagással búcsúztak az iskolától, s máris közeledik a nagy próbatétel, az érettségi, a feszültséggel, idegességgel járó vizsgák időszaka. A vizsgaláz ilyenkor ingerültté, zaklatottá teszi a tanulókat, $ főleg a családtagjaikat. A „vizsgadrukk” azonban helyes életmóddal és megfelelő önneveléssel megelőzhető. Dr. Erőss László pszichológus szerint olyan betegség ez, amelytől a környezet rendszerint hamarabb „kikészül” mint maga az áldozat. Az iskolások évzáró minivizsgája éppúgy lehet átfutó gyermekkori neurózis forrása, mint az érettségi vizsgák sora. Ez utóbbiak azonban már a továbbtanulás, az egyetemi diploma árnyékában zajlanak, s a nagy tét miatt rendkívüli nyomás nehezedik a fiatalok szervezetére, idegrendszerére. A vizsgák ideje azonban a továbbtanuló felnőttek számára is megpróbáltatást jelent, s ez a feszültség időnként járványosán átterjed a tanárokra is. — A leghasznosabb, ha mindenki, aki vizsgára készül, rendszeres évközben* tanulással könnyíti meg helyzetét; a vizsgát megelőző napok ne az áttekinthetetlen tananyaggal való kétségbeesett birkózással, éjszakába nyúló szellemi gyötrődéssel teljenek el. Vizsga előtt nem csökkenteni, hanem növelni kell az alvásra fordított időt. A kipihent emhogy nyilvántartott nőszemély. — Az ilyen perszónákat pedig ki kell söprűzni a tisztességes emberek közül — sipította özvegy Köhlmayer Emilnél egy néhai postatiszt neje. — Mert nekem munka volt az, ami magának öröm, ha netán még emlékszik rá — nevetett Kocsis Erzsi, aztán Rózsihoz fordult. — Ha egy csepp eszed van, nem szegődsz sehová. Ne félj, nem halunk mi éhen, amíg hadsereg van. Márpedig az mindig van. Ha nem ezek, hát azok — mutatott a pesti oldal felé. Rózsi derűsen hallgatta a perpatvart. Aztán mikor megunta, elkiáltotta magát: — Hallgassanak meg engem is! A veszekedők elnémultak. r — Nem megyek sem egyikükhöz, sem másikukhoz. Nem kell nekem a pénzük. Ha adnak enni, leszek én az egész ház cselédje. Úgyis egy család vagyunk mi itt Amíg a pincében bújunk, egy kályhát kell fűteni, egy óvóhelyet kell takarítani és ahogy elnézem, ez alig nagyobb pince, mint a méltóságosék szalonja. Először Weivoda Elek, a nyugdíjas villamoskalauz értette meg az ötletet. — Ragyogó! Kollektiven tartunk egy cselédlányt. Beosztjuk, hogy melyik napon ki kosztolja, ő pedig ennek fejében ellátja a ház, illetve a pince körüli teendőket— Máris nekiállt és egy nagy papírra táblázatot rajzolt, beosztotta Rózsi étkeztetését. Húsz család lakott a házban, így senki sem tartotta nagy tehernek, hogy minden huszadik napon adjon valamit enni Rózsinak. Különösen azok voltak elégedettek, akik későbbre jutottak. Mindenki úgy vélte, hogy az ostrom, nem tarthat tovább, mint egy hét. Addigra úgyis megjönnek a felmentő csapatok — mondták, de ebben senki nem hitt komolyan. bér agysejtjeinek teljesítményét többszörösen fokoéza az alvás jótékony hatása. A Jci- alvatlanság fáradásos neurózist okozhat, megbontja ® szervezet életrendjét és gyengíti az emlékezetet. Leghelyesebb, ha a vizsga előtti egykét hét a koncentrált nyugalom jegyében telik el: sétákrat fokozott vitaminfogyasztásra- és derűs, játékos kikapcsolódásra van szükség. — Jelentősen könnyíthet « vizsgaterheken a közös tanulás is, amely gyorsabbá, kevésbé fárasztóvá teszi a tanulást. A viták elmélyítik a tanultakat, s a közös felkészülés élménye biztonságai nyújt, fegyelmez és fejleszti a szókincset is. Egészen új anyagot azonban a vizsgázók soha ne hagyjanak az utolsó egy-két napra. Leghelyesebb', ha ez az időszak a tanultak felidézésével, ismétléssel, s a tananyag tételek szerinti felmondásával, gyakorlással telik el. Ha az ehhez szükséges nyugalom otthon nem biztosítható, inkább üljünk be egy csendes könyvtári olvasóterembe. — Aki tanulás közben elfárad, ne bízzék az erős kávék és az élénkítő tabletták hatásában. Helyettük inkább sétáljon, zuhanyozzon egyet, mert az idegrendszer gyógyszeres serkentésének következményei kiszámíthatatlanak: gyakran éppen akkor „blokkol” le az ember, amikor a vizsga percei közelednek. r — Hát erre meg kell inni az áldomást — mondta Botár úr és mivel szilveszterre a legtöbb családban tartalékoltak valami italt, hamarosan megteltek a poharak. A nemrég még gyűlölködő családokat — ha csak rövid időre is —, de összekötötte Rózsi, a közös cselédlány. Békésen csengtek a poharak és ha nem hallatszott volna le a pincébe az ágyúk moraja, a kézifegyverek ugató hangja; az ember azt is hihette volna, hogy egy békebeli estély résztvevője, melyet az érdekesség kedvéért egy romantikus pincében rendeztek meg. Ebbe a karneváli hangulatba érkezett meg dr. Fábry Elemér tisztifőorvos, aki eddig sebesülteket kötözött a kórház óvóhelyén. Csendesen leroskadt és csak úgy maga elé motyogta: — Banditák! Köpetzy úr és részeg társai az éjjel lemészárolták a villanytelep egész személyzetét, pedig az egész városban megszűnt a villanyszolgáltatás. A mondat, a nyitva hagyott ajtón beszűrődő szürkés fény, a hideg levegő visszahozta a mámorral elködösödött igazságot: 1945. január elseje van. Valamennyiük életének legszörnyűbb újév napja. — Miért hagyták magukat? — kérdezte a tapintható csöndben Rózsi. — Mindnyájan hagynánk magunkat — szólalt meg Weivoda Elek, és mór nem látta olyan optimistán a jövőt. Másnap éjjel hangos kiabálásra ébredtek az óvóhely lakói: — Vigye innét a kezét a méltóságos úr! Nem akarok férfit látni. Legközelebb csak az a férfi nyúljon hozzám, akit én kérek meg erre, de az nagyon soká lesz.... — De Rózsi... Csendesen— Meghallják— — suttogott Eötvös. (Folytatjuk)
