Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

r V Tréfák A háztömbök forognak tengelyük körül Takagi Ácsira japán építész forradalminak nevezi nemrég elkészült várostervét és meg van győződve arról, hogy a jövő emberének ezzel a tervvel jobb életet biztosít. Mások­ban viszont komoly aggodalmat kelt a „gyűrűs város”. Az építész Tokióban 3 millió lak ást kíván f elépíteni 50 emele­tes, kör alakú házakban. A háztömbök lassan forognak saját tengelyük körül, így valamenn yi lakónak a nap minden órá­jában jut egy kis napfény. Két ilyen gyűrű alakú épület kö. zött mozgójárda biztosít összeköttetést. Az emberek a moz­gójárdán közelíthetik meg munkahelyüket. „Ezzel az építke­zési módszerrel — jelenti ki Takagi Ácsira — végérvényesen megszűnik az egységes család hagyománya. A lakáson, belül tökéletes lehet az egyén elkülönülése. Minden szobában kü­lön fürdőszoba és WC épül. A dolgozók munkahelyüktől né­hány méterre laknak csupán, így a közlekedéssel nem vesz­tegetnek felesleges időt.” Tokió lakosságának száma 1980-ra eléri a 15 milliót. Ez a börtönváros fogja vajon, megszabadítani a japánokat a hetvenes évek kaotikus életének kényelmetlenségeitől? Mai Robinsonok Ötször kétméteres, egy mé­ter magas műanyag sátor, egy spirituszfőző, hat tányér, ta­karók és párnák. Tizeftegy éven át ez jelentette a házat és lakberendezést egy német házaspár számára. A 39 éves férj és a 48 éves asszony ti­zenegy évig élt a München melletti erdőkben. A rendőr­ség nemrégiben felfedezte és arra kötelezte őket, hogy a városban keressenek lakást maguknak. Pedig éppen ez elől menekültek 1963-ban, ami­kor a magas lakbérű lakás he­lyett inkább a tölgyfák társa­ságát .választották. — Remekül éreztük magun­kat — mondta az asszony a rendőrségen. — Senki nem kel­lemetlenkedett nekünk.' Ha ép­pen beszélgetni támadt ked­vünk, a közeli elmegyógyinté­zet ápoltjaival mindig tudtunk néhány szót váltani. A szüksé­ges pénzt pedig mindig elő­teremtettük a környező falvak­ban alkalmi munkával. Igen nekünk való volt ez a robinso- ni életmód. A bank revizor hibát talál a könyvekben. Az igazgató hívatja az illetékes osztályvezetőt és fel­teszi a kérdést. Ki a felelős? — A rezivor! — Miért éppen ő — csodál­kozik az igazgató. — Mert nem jelezte előre, mikor fog jönni. * Fegyverkereskedésben. — Vennék egy pisztolyt! — Hatlövetűt, vagy nyolclöve­tűt? A vevő odalép a telefonhoz, felemeli a kagylót, tárcsáz, majd megkérdezi: — Takarékpénztár? — Igen! — Kérem, mondja meg, há­nyán ülnek maguknál a pult mö­gött? • — Hall-odtad, hogy Marké kór­házban van? — Lehetetlen! Tegnap láttam őt egy szőke nő társaságában. — Sajnos a férj is tóttal • A borkereskedőt bíróság elé állítják, mert vizezte a borát így védekezik: — Bíró úr, nem én tettem. A kisfiam a bűnös. Ott áll, kérdez­ze meg tőle. A bíró a gyermekhez fordul. — Te öntöttél vizet a borba? — Igen, bíró úr. — És hogy jutott eszedbe? — A pajtásaimmal borkeres­kedőt játszottunk. • Meddig kell tartonia az évi szabadságnak? Pontosan addig amíg a főnök nem feledkezik meg rólad. De semmiképpen se tartson olyan sokáig, hogy ráébredjen; nélkü­led is egészen jól boldogul. Lakóház a Távol-Északon A Leningrádi Kísérleti Tervezőintézet mun­katársai különleges lakóház terveit készítet­ték el. Építését az idén kezdik meg a Szov­jetunió sarkvidéki városában, Vorkutában. Az új lakóházkomplexum típuspanelekből, alumínium szerkezetek, könnyű adalékanyag és különleges üveg felhasználásával készül. Mindazoknak az új építészeti-tervezői elvek­nek a kísérleti próbája lesz, amelyek különö­sen a Távol-Észak lakásépítkezésében jelentő­sek. A helyi éghajlati viszonyok figyelembevé­telével készült, hajlított formájú épületkomp­lexum két szélső lakóháza légiesen csatlako­zik a központi, úgynevezett „szolgáltató”’ szárnyhoz, amelyben — a második emelet ma­gasságában — fél kilométer hosszú fedett fo­lyosó húzódik majd. Anélkül, hogy a lakók kilépnének az utcára, bármelyik épületből el­juthatnak a szolgáltatóközpontba. A lakások kétszintesek: a nappali szoba négy méter ma­gas, nagy, délre néző ablakokkal. A Távol- Észak zord éghajlati viszonyai között, ahol az emberek viszonylag sok időt töltenek zárt he­lyiségben, különösen nagy jelentősége van annak, hogy tágas, világos lakásokban élje­nek. Az új épületkomplexumban mindössze ezer lakás készül. Ezenkívül ellátják üzletekkel, presszóval, sportcsarnokkal, sőt, még téli­kertet is terveztek. A házak tetején különle­ges, az ibolyántúli sugarakat is áteresztő üveggel borított napozóteraszok lesznek. (APN—KS) ...................................- ^6 V or kofában, 3, sarkvidéki városban épülő ház makettje. JFotó; APN—KS) Szobrászkodó szél Különös formájú kőtömbre bukkantak FeLsőgalla határá­ban. A mázsás „lelet” félig a talajba süppedve hevert egy bokor tövében. A gomb alakú kő simára csiszolt felületén figurális kompozíciót sejtető, domborműszerű vésetek lát­szottak. A kő felületét díszítő „emberalakok” erősen meg­koptak az évszázadok, illetve évezredek folyamán. Római vagy ennél is régebbi korból származó szoborböredéknek, esetleg sírkőmaradványnak tűnt a lelet. A domborműves kő „életraj­zát” végül is nem a régészek, hanem a geológusok derítették fel. Megállapították, hogy a szobrászkodó kedvű szél alkot­ta az antik kőemlékekhez va­lóban kísértetiesen hasonlító kompozíciót. A terület földta­ni felépítése a „kőfaragó mes­ter” műhelytitkait is leleplez­te. A légmozgás hajtotta ván­dorló homok volt a szél szob­rászvésője és csiszolókorongja, amellyel előbb legömbölyítette, majd „domborművel” díszítet­te e sajátos geológiai emlék­mű felületét. Ahol puhábbnak bizonyult az anyákőzet, ott bemélyedések keletkeztek, a keményebb részek viszont las­sabban koptak el. Ilyen mó­don születtek a dombormű- szerű kiemelkedések. A földtörténet sok millió éven át zajló folyamata nyo­mán sok hasonló „alkotás” szü­letett és születik. Szemléletes „szabrászműhelyt” rendezett be a szél például az Ml-es autó­út tatabánya-újvárosi szaka­sza mellett Itt az út készíté­sekor homokkőpadokat vágtak át a gépek. A szél alig egy év­tizede munkálkodik a meredek homokkőfalon, s máris mélyen belemart a rétegekbe. Helyen­ként kővé dermedt hullámo­kat imitálnak a 6zélfaragvá- nyok, másutt tekintélyes mére­tű féldomborművek alkotják a természet rendezte tárlat anyagát. Ehhez hasonló „mű- alkotásdkat” látni a Dorog fe­lé vezető műúton is. Itt az út- bevágással feltárt márvány- padokat munkálgatja finom mívű, de acélnál keményebb szerszámával a szél, akárcsak Lábatlan környékén a műúí hegy felőli partoldalán. Bizarr formák, emberi alakot utánzó „szobrok” keletkeznek így és tűnnek el nyomtalanul, a pusztulás és születés kőbe vé­sett szimbólumaként. Káb Erzsébet Úszó víkendház „Három szoba, beépített konyha, fürdőszoba, két terasz; napozó, faltól falig szőnyeg és fűtés — ára 144 OOO frank.” Ezzel a szöveggel hirdetik Franciaországban a legújabb úszó víkendházat. A hajó hossza 10 méter, szélessége három mé­ter, 60 centiméter, külső hasznos területe 23 négyzetméter, a lakóterület 15 négyzetméter. A hajót 25 lóerős Diesel- motorral látták el. A hajó stabilitását, ütésállóságát, a he­lyiségek megfelelő elhelyezését és a navigációs teljesítményt a konstruktőr szavatolja. Az „úszó víkendház” óránként 1# kilométeres sebességgel képes haladni. Ennél nagyobb se­bességre egyébként a kényelmes turizmus híveinek nincs is szükségük. Az úszó víkendház üzemanyag-fogyasztása rend­kívül csekély: 10 kilométere« mindössze négy liter gázolajat igényel. Óriás propeller A Stone Manganese Marine Ltd. nevű brit cég nemrégiben elkészítette a világ legnagyobb propellerét. A 73 000 kg súlyú csavar 9,4 méternyi átmérőjű, s a nyugat-németországi Bré­ma kikötőjének szállították. 25 ionná» hajókormány Egy baraoaldói üzemben 25 tonna súlyú hajókoxmányt ké­szítettek. Az óriás kormányt Bilbao kikötőjében szerelik fel egy 172 000 tonna bőit súlyú A kormány méretei: a lapát szélessége 7,5 méter, hossza pedig 11,5 méter, magassága 1,5 méter, őeszfekilste 90 négy- aetaólec. Az óriáM kormány építési költségei mintegy 7 millió pe­setát tetteik ki. Elkészítéséhez négy hónapra volt szükség, amelynek folyamán váltott műszakban egyszerre hét-nyolc munkás dolgozott rajta. Pedicar 'Az elv nem új — leg­feljebb a felhasználás mód­ja. A tüzelő- és üzem- anyaghiány világszerte új meg új megoldások kuta­tására kényszeríti a gép- járművezetőket. Egy ame­rikai cég a gyermekjáték­nak használt pedálos autót vette például és könnyű fémekből, illetve műanya­gokból olyan gépkocsit” szerkesztett, amelyet pedá­lozással lehet hajtani, akár­csak a biciklit. Az autó egyszemélyes, súlya mind­össze 60 kg, s a pedálo­záshoz szükséges erőkifej­tés nagysága a tervezők szerint „minimális”. Hogy ezután mekkora a sebessé­ge — az a vezetőtől függ. A rablókat segítette A franciaországi Janville plébá­nosa [könyvet írt templomának mind ez ideig ismeretlen műkin­cseiről. Bár ne tette volna! A könyv megjelenése után néhány nappal rablók fosztották ki a templomot, többek között elvit­tek négy 1.250-ből való faszobrot és három XVI. századi festményt­Bumeráng — Európában Az elhaj ítójához visszatérő bumerángot eddig kizárólag az ausztráliai vadászok fegy­verének tartották. Tíz eszten­dővel ezelőtt azonban bume­rángokat találtak Dél-Ameri- kában is. Idén pedig a régé­szek 40 un hosszúságú bume­rángra leltek a hollandiai Vel­sen városainak közeiéiben. A holland bumeráng — amely legalább 3000 éves — elhají­tás után éppúgy visszatér tu­lajdonosának kezébe, mint az ausztráliai modelL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom