Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

I w 1 f viiKäftöimm, TOLNA MEGYEI MEPUJSA! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1974 dec. IÁ XXIV. ért 288. udmi ARAf j 8.90 Ft A bevált politika útján Ä vasárnapi lapokból az ország egész lakossága megismerheti» a XI. pártkongresszus irányelveit. Az MSZMP az egész társada­lom irányításában vállalt ve­zető szerepének és velejáró felelősségének megfelelően is­mét a nyilvánosság elé állt és felmutatta, mintegy összefog­lalva szemlélhetővé tette, az egyébként is mindig nyíltan hirdetett és gyakorolt politikát. Kiderül a dokumentumból, hogy a Központi Bizottság ho­gyan, milyen gondolatok je­gyében készül arra, hogy be­számoljon a kongresszusnak az előző kongresszus óta vég­zett munkáról. Egyben felhí­vás ez arra, hogy kommunis­ták és pártonkívüliek alkotó vitákban tapasztalataikkal és javaslataikkal járuljanak hoz­zá az elszámolás teljessé téte­léhez és az új feladatok meg- fe a tározásához. ,...w. I Természetes* hogy az Irány­elvek vitájában — pártdoku­mentumról lévén szó — a fő figyelem a pártszervezetekre, e kommunisták megnyilvánu­lásaira irányul. Az eszmecse­rék során minden bizonnyal tanúi lehetünk majd a Köz­ponti Bizottság, az alapszerve- eetek és a különböző szintű pártszervek alkotó kapcsolatá­nak. A kongresszus előtt kia­dott irányelvek jól bevált módszere alkalmas arra, hogy az egész párttagság részese le­gyen a párt politikája kialakí­tásának. Az ilyen tevékeny közreműködés megkönnyíti a párt politikájával való belső azonosulást, az ily módon megerősödött elkötelezettség pedig hasznára válik a végre, hajtásnak, a párt politikája melletti őszinte kiállásnak, A pártszervezetekben ás a társadalmi szervezetekben le. Bajló vitáknak nincs előre megszabott menetrendje és végeredménye. De bizonyos, hogy a párttagság és a közvé­lemény egyetértőén fogja visz. szaigazolni az Irányelvek leg­fontosabb megállapításait és a jelzett feladatokat. Megenged­hető ez a feltételezés azért, mert miként az MSZMP vala­mennyi állásfoglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tömegekben megérett felada­tok ismeretére épül. Ki-ki * saját tapasztalatai alapján iga­zolhatja az Irányelveknek a megállapításait: a Magyar Nép_ köztársaság előbbre haladt a szocializmus útján; tovább szi­lárdult n munkásosztály ha­talma, a munkás-paraszt szö­vetség;. fejlődött a szocialista demokrácia; kiszélesedett a Szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, ará_ nyosan fejlődött; rendszere­sen emelkedett a nép életszín., vonala. Erősödött társadal­munkban a marxizmus—le- ninizmus befolyása; tovább emelkedett a nép műveltségé­nek színvonala; tért hódított a Nemzetközi politikánk, együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal, a kommunista és munkáspártokkal biztosította építőmunkánk külső feltétele­it. A Magyar Szocialista Mun­káspárt alkotóan alkalmazta hazai viszonyainkra a mar­xizmus—leninizmust, a szoci­alizmus építésének nemzetközi érvényű elveit és tapasztala­tait. A z eredményeken túl a Központi Bizottság fél­reérthetetlenül, világosan beszél azokról a feszültségek­ről, ellentmondásokról is, amelyek külső vagy belső, ob­jektív vagy szubjektív okok­ból kísérték a szocialista épí­tés utóbbi esztendeit. Termé­szetes, hogy ilyen ellentmon­dások nyomán viták is kelet­keztek, amelyekben azonban sikerült megfelelő következte­tésekre jutni és ezek a követ­keztetések jól hasznosíthatók majd az Irányelvek vitájában is. Ha visszatekintünk 8 két kongresszus közti időszak po­litikai életére, azt mondhat­juk, hogy tisztázó eszmecserék­ben sikerült túljutnunk azon az alternatíván, amely szerint vagy semmibe kell vennünk az egyéni és csoportérdeket egy elvont társadalmi érdek javára, vagy a partikuláris érdekek szabad játékterévé kell változ­tatnunk társadalmunkat Konkrét Intézkedések történ­tek az érdekek tudatosabb ösz- szehangolására, az össztársa­dalmi érdek tudományosabb megfogalmazására és határo­zottabb képviseletére. Hvetettük azt az alternatívái is, amely mereven szembeállít, ja egyfelől az anyagi érdekelt­séget, másfelől a szocialista tudatosságot, a szocialista mo­rált. Tisztázódott, hogy a szo­cialista tudat formálásában is csak akkor érhetünk ei ma­radandó eredményeket, ha az helyes érdekeltségi rendszerre épül. Ugyanakkor nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely automatikusan önmagától ki­termelné a szocialista közgon. dalkodást, a szocialista erköl­csöt. A szocialista viszonyokat kifejező jó érdekeltségi rend­szer és az erkölcsi-politikai nevelés együtthatására formá­lódik a szocialista ember. .; M eggyőződésünkké vált a két kongresszus közötti időszakban, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom, a fejlett szocializmus építésé­nek időszakában is változatla­nul a munkásosztályra hárul a társadalom irányításának fel­adata. Semmi kétség nem le­het az iránt sem, hogy a mun­kásosztály történelmi hivatása mindenekelőtt a forradalmi marxista—leninista párt veze­tő, irányító tevékenységében jut érvényre, ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvet- véijjzőte $6« raiból az állami, á gazdasági és a pártmunka különböző te­rületein, legfőképpen a testü­letekben, bátrabban kell előre, léptetni az arra alkalmasakat. A párt politikája elősegítet­te az ország szellemi életének a megújulását is. Az eszmei tisztázás igénye és követelmé­nyeinek kielégítése együtt járt a párt szervezeti erejének és tömegkapcsolatainak erősödé­sével. A tömegek előtt világos, hogy olyan szervezet áll a tár­sadalmi haladás élén, amely képes az egész nép számára követhető célokat adni, a mun­kásosztály érdekeit úgy képvi­selni, hogy abban a társada­lom valamennyi osztálya és ré­tege felismerje saját távlati érdekeit. Az irányelvek egyik legfon­tosabb üzenete, hogy a párt bevált politikájának alapján lehet a mind nehezebb világ­gazdasági helyzet ellenére, a szocialista testvérországokkal való gazdasági kapcsolatok fej­lesztése útján biztosítani gaz­daságunk és irányítási rend­szerünk továbbfejlesztését. E politika alapján lehet meg­őrizni és erősíteni a társada­lom egységét. Tudni kell, hogy hibázik, vét a munkásosztály ellen, a nép érdekei ellen az, aki ilyen-olyan szempontokra hivatkozva megkérdőjelezi a társadalom egységének szüksé­gességét, s annak erősítése he­lyett a szocializmus osztályai, rétegei közötti válaszfalak építgetésével foglalkozik, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy a munkásosztály történelmi kül­detése, feladata az osztály­nélküli társadalom megterem­tése, nem pedig az osztálykü­lönbségek konzerválása. Kádár János elvtárs a Politikai Fő­iskola jubileumi ünnepségén tartott beszédében mondta er­ről: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társadalom alapkérdéseit érin­ti ez, ezzel is szembe kell néz­ni, és megfelelő marxista vá­laszt kell adni arra is, hogy hogyan segítsük elő a dolgozó osztályok közeledését, a város és a falu közötti különbségek és, ami a leglényegesebb lesz, a szellemi és fizikai munka közötti különbségek felszámo­lását” A z Irányelvekben; „ nagy felelősségtudattal készí­tett számvetésen túl, a társadalmi realitásokhoz mért feladatmeghatározások vannak, olyan perspektívák, amelyek eléréséhez párttagok és párton­kívüliek, munkások, parasztok, szellemi dolgozók egyaránt fel­sorakoztathatok. A párttagság és a XI. kongresszus tanácsko­zásai természetesen még ele­venebbé, konkrétabbá és ez­által gazdagabbá teszik majd a kongresszusi előkészületek vezérfonalát képező Irányel­vek gondolatait. Leszállt Szerencséset visszatért a Földre a Szojuz—16 jelzésű szovjet űrhajó. A Szojuz—16 —» fedélzetén Anatolij Filipcsenko ezredes űrhajóparancsnokkal és Nyikolaj Rukavisnyikov fe­délzeti mérnökkel — sima le­szállást hajtott végre Ka­zahsztánban, Dzsezkazgan vá­rostól 300 kilométerre északra. A két szovjet űrpilóta a hiva­talos jelentések szerint jó köz­érzetnek örvend. A Szojuz—16 űrhajót, amely az ismert szovjet űrhajótípus korszerűsített változata, hétfőn, moszkvai idő szerint 12 óra 40 perckor bocsátották fel azzal a céllal, hogy ellenőrizzék az új berendezéseket, kipróbálják a tervezett szovjet—amerikai űr­találkozó— a Szojuz—Apollo program — előkészítése kere­tében végrehajtott módosítások eredményességét, a közös űr­kísérlettel csaknem teljeseit azonos repülési program kere4 toben. Emellett a programban» a tudományos kísérletek egáss sora is szerepelt. Az orvoatu-j dományi és biológiai megfi­gyelések mellett Filipcsenko és Rukavisnyikov a Szovjetuniói területe felett fényképfelvétel leket Is készített, amelyek kőz-j vétlenül hozzájárulnak a szov­jet népgazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok megoldj A Szojuz—ífi 'útja minded szakaszában teljességgel az<H nos volt azzal a Programm alj amelyet a Szojuz—Apollo kí­sérlet során az egyes számúi szovjet legénység tagjai -* Leonov és Kubaszov űrhajó­sok — bonyolítanak majd le » júliusi szovjet—amerikai 6t- randevú során. , a Szojuz-—16 Az írszággyülési képviselői Teina negyei csepelijének ülése Szekszárdon ülésezett hétfőn délelőtt az országgyűlési kép­viselők Tolna megyei csoport­ja. A megyei pártbizottság székházában tartott megbeszé­lésen részt vett Csajbók Kál­mán, a Hazafias Népfront Tol­na megyei Bizottságának tit­kára is. Az ülésen Daradics Ferenc, a bonyhádi járási párt- bizottság első titkára, a me­gyei képviselőcsoport vezető­je az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről tájékoztatta képviselőtársait, beszámolt a parlamenti tájékoztatókról, az új népgazdasági terv és állami költségvetés-tervezetről, s vá­zolta a legújabb feladatokat. A közvetlen eszmecserén Bolvá­ri Józsefeié, Fülöp László, Szé­les István, Csapó Jánosné, Dá­niel Mária és Szászi Gábor or­szággyűlési képviselők saóltall észrevételeikről, tapasztala­taikról. Befejezésül a megye képviselői megbeszélték fel­készülésüket az országgyűlés legközelebbi ülésszakára. Min8 > ismeretes, az országgyűlés de­cember 19-én és 20-án tanács- kozik. i Makariosz átvette elnöki hivatalát Makari ősz ciprusi elnök hét­főn fogadta a diplomáciai tes­tület tagjait abból az alkalom­ból, hogy újra átvette elnöki hivatalát. Megerősítette előt­tük, hogy erőfeszítései legja­vát a ciprusi probléma békés rendezésére kívánja fordítani, arra, hogy valamennyi ciprusi — görögök és törökök egy­aránt — együtt és békében él­hessen és dolgozhasson. Az elnök megkezdte szemé­lyes tájékozódását a szigeten kialakult helyzetről. Először 4 Larnaca melletti görög mene­külttábort kereste fel. Cipruson — írja a TASZS2 — rend és nyugalom uraUccri dik. A sziget lakosait min­denekelőtt az elnök vasárnapi beszéde foglalkoztatja. Küld” nősen azt emelik ki, hogy as elnök tárgyalásokat kíván folytatni a ciprusi törökökkel a nézeteltérések felszámolása és a megoldás felkutatása cét? jábóL POZSGAY IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom