Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

r f » i v * agazin • magazin agazin Karaj kagylóból ' Á világ már régóta élelme­zési gondokkal küzd. Legfőbb ideje tehát, hogy az emberiség új, eddig kevésbé ismert és még kevésbé hasznosított élel­miszerforrások után nézzen. A legutóbbi években biztató ered­ményeket hoztak azok a kí­sérletek, amelyek során kőolaj­ból és más nyersanyagból igye­keztek fehérjét előállítani. Ezek a módszerek azonban egyelőre nem gazdaságosak. A fehérjétermelés. óriási és szinte kimeríthetetlen tartalé­kai viszont az óceánok. E készletek hasznosítása eddig csak bizonyos hal- és kagyló- fajták feldolgozására korláto­zódik, mégpedig a szárazföl­dek közelében. Napjainkban komoly kísér­letek folynak arra, hogy kü­lönböző, eddig érdektelennek tűnt halfajtákból, . kagylókból és csigákból készítsenek fehér­jét. Az eddigi eredmények biz­tatók. Azt mutatják, hogy az így nyert fehérje felveheti a versenyt a hagyományos álla­A világ össses növénye A Kubánban létesített össz­szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézet kísérleti állomá­sán megkezdődött a „növény­bank” építése. A növénybank­ban idővel -Földünk mintegy 400 000 növényének magját tá­rolják majd. A szovjet növénygyűjtemény­ben — amelynek nincs párja a világon — jelenleg közel 200 000 minta található. Az ed­dig különböző helyeken őrzött • magok most egy helyre, egy kurgán mélyére építétt — meg­felelő mikroklímával rendel­kező — betonbunkerba kerül­nek. • Iá eredetű fehérjékkel. Kevesen tudják, hogy e kí­sérletek terén Lengyelország világviszonylatban. is előkelő helyet foglal el. A lengyel tu­dósok műhelyeiben előállított fehérje íztelen és szagtalan, könnyen ízesíthető és színez­hető.; Éppen ezért szinte kor­látlanok a felhasználási lehe­tőségei. Az ilyen fehérjéből egész ■ sor olyan élelmiszercikk készíthető, amely, színre, szag­ra, ízre, táperőre, külsőre néz­ve semmit sem különbözik az eredetitől. Ilyen körülmények, között lehetővé válik, hogy benyis­sunk az óceánok kimeríthetet­len éléskamrájába, anélkül, hogy lemondanánk .az évszá­zadokon . át hagyományosan megszokott ételekről. A lengye­lek minden bizonnyal könnyeb­ben megbarátkoznak az olyan újfajta ' élelmiszercikkekkel, amelyek, a mostanihoz hason­lók, vagyis ’amikor a kagylót, vagy .csigát sonka és karaj, for­májában . fogyaszthatj ák el. Tiltakozás fodrász módra Ä venezuelai Bolivar férfi­fodrászai a hosszú haj divatja elleni tiltakozásképpen kopasz­ra nyírták1 magukat. „Éppen akkor maradtunk munka nél­kül, Igjjfr több mint 50 százalékkal növekednek”' ' panaszolta En- ■•BdllVfcír’ közé&iífá'- bam működő olasz fodrászüzlet tulajdonosa. ............... S vábbogár-király A neve Nagajosi Kobajasi, Japánban azonban csak a ,avábbogár-király” néven , is­merik. Négy év óta a megve­tett svábbogárból (amelyet egyébként a japánok szentként tisztelnek, mivel egyetlen el­lenszere az országot fenyegető szárnyas hangyáknak) mesés gazdagságra tett szert Huszon­öt telepen ipari méretekben tenyészti a svábbogarat és évente átlagosain ötmilliót ad el belőlük. Nagajosj Köbajasié a japán svábbogár-piac 70 szá­zaléka. Egy-egy hím sváb- bogárért 300—500 lírát kap, a nőstény a felét éri. Az utóbbi időben azonban bevételeinek növelése céljából furcsa manőverhez folyam»? • w < • dott. Hó végén és más megha­tározott időben, emeli a sváb- bogara^ árát,' minden olyan alkalommal, amikor a japánok — akik immár állandó klien­seivé váltak — több pénzhez jutnak. Á furcsa jelenségre fel­figyelt a japán iparügyi mi­nisztérium rendkívül szigorú ellenőrző bizottsága. Felszólí­tották Nagajosit, hogy függész- sze fel tevékenységét, a bizott­ság pedig hozzálátott a válla­lati könyvelés ellenőrzéséhez. Az efllériőrzéssi munka' rekord gyorsasággal folyik, mert Na- gajöei ügyielei máris panasz­kodnak, hogy hiánycikk lett a piacon ■ a swábbogác, (Panoráma) Lovak, hová lettetek ? Földünk számos országában ijesztő mértékben fogyatkozik meg a lóálloimány. A lovak el­tűnése elsősorban . Európára jellemző. Franciaországban a földművelésügyi hatóságok nemrégiben megdöbbentő sta­tisztikai adatokat hoztak nyil­vánosságra. Ezek szerint 1965- ben a francia lóállomány 1 millió körül mozgott. Ez a szám 1973 decemberére 362 000- re csappant meg Mi az oka a nagyarányú fogyatkozásnak? A franciák ma már a lovai inkább fogyasztásra használják, mint igavonás céljára. Egy 1972-as adat szerint Párizs kör­nyékén, valamint az Azur par­ton és Nord megyében a ló- állomány felét fogyasztási cé­lokra levágták. Ezeken a vi­dékeken az utóbbi években egymás után nyitnak a lómé­szárszékek. . Franciaországban 1973-ban: 85 700 tonna volt a lóhús­fogyasztás. Ugyanebben az év­ben a franciák 62 000 tonna ló­húst hoztak be, . ebből 22 300 tonnát élősúlyban, szintén a mészárszékek, számára. KEVESEBB A SZŐKE A birminghami egyetem tu­dósai megállapították, hogy évről évre mind kisebb a vilá­gon a szőke hajú nők száma. Feltevésünk szerint a szöszik fogyatkozását az ipari üzemek által a levegőbe bocsátott kén­gőzök okozzák. A MÁSODIK PILLANTÁS Két fiatalember a szerelemről beszélget. — Túl gyakran leszek szerel­mes — mondja egyikük. — Nincs valami ellenszere az első látásra fellángoló szerelemnek? — Dehogynem — válaszolja a másik. — Többnyire egy második pillantás, Mi kerül a tálcára ? Szaryashús disznóhús helyett ? Skót tudósok egy csoportja szerint a szarvashús tökélete­sen felválthatná az ország hús- fogyasztásában a sertéshúst. A csoport már 140 házi szarvast nevelt föL A 6—8 hónapos szarvasbébik 1,5 mótermázsa súlyúak, s napi 500 grammos! súlygyarapodásukat könnyen biztosítják 350 gramm takar­mánykoncentrátum, valamint másfél kiló természetes takar« mány segítségévek Téli pihenien a csimpánzok Schneller János, a Fővárosi Nagycirkusz artistája 19,2-bc‘i kezdett foglalkozni csimpánzt domífással. Pasaréti lakásán öt csimpánzzal foglalkozik. Az öt csimpánz 1975-ben „lép” a közönség elé. VAN NÉMI IGAZA — Ne feledkezz el róla — vágja oda férjének az asszony, veszekedés közben —, hogy mindent nekem köszönhetsz: a pénzt, a bútorokat, a villát, az edényeket.. Egyszóval mindent! <— Ez nem egészen így van — válaszolt a férj —, vala­mim azért nekem is volt a házasság előtt. — Ugyan micsoda? — Nyugalmam. Eperszagú palaver Az amerikai ruhagyárak elha­tározták, hogy új terméket dob­nak piacra a teenagerek számá­ra. A bizarr feliratú vagy híres személyiségek képmásával díszí­tett trikók után most megjelent az üzletekben a narancs-, euer­es - különböző virágillatú pulóver. Az új ruháféleségből eddig,több mint' kétmrHió darab kelt el. A konzumizmus szürke eminenciásai láthatólag ezúttal is szerencsés kezűek voltak, a „szagos divat” óriási tömegeket hódít meg. ELTALÁUTA •— Mond önnek valamit ez a szó: Cocteaju? — tették fel a kérdést Garmisch Partenkir- chenben egy fiatal leánynak, dupla, vagy semmi játék so­rára. A versenyző gondolkodott egy percig, majd diadalmasan kivágta:: — Hogyne? Cocteau a fran­cia koktél szó többesszáma. ;isa,:Z;r -i ■ ■'Vívd B '' •'■'ü' Kutyafogkrém . . Az . Egyesült Államokban „Doggydent” néven bifsztek illatú és ízű kutyafogkré­met hoztak kereskedelmi forgalomba Madarak tömeges irtása Az amerikai hatóságok elha­tározták, hogy irtöhadjáratot indítanák 14 millió madár el­len. Olyan anyagot permetez­nek a levegőbe, amelynek ha­tására leáll a madarak faggyú- mirigyének termelése, toúuk kihullik. A madarak elleni ir­tóhadjáratot az teszi szüksé­gessé, hogy ezek az állatok rendkívüli veszélyt jelentenek a légi közlekedésben. A prob­léma különösen aggasztó a Kentucky állambeli Fort Campbell bázis környékén, ahol — mivel a nagyközönség meg sem közelítheti a támasz­pontot — hallatlan mértékben elszaporodtak a madarak. Ter­mészetesen a madárállomány megtizedelésének terve kivál­totta az állatvédő és természet­védő egyesületek tiltakozását. Lovomobil Hamburg utcáin nemrég kü­lönös jármű jelent meg. Egy autótulajdonos, akit nyilván el­keserített a benzin árának emelkedése, eladta kocsijának motorját, s lovat fogott az autó elé. Az egy lóerős „lovomobil” üzemanyagtartálya a kiemeli motor helyén van: a tulajdo­nos ott helyezte el az összepré­selt szénát és zabot. Ismeretlen állatok a halászhálóban 'A '„Walter Herwig” nevű kutatóhajó legújabb fogási eredményei egyre inkább azt bizonyítják, .hogy a ten­gerek rendkívül gazdag élő­világát még alig ismerjük. 100 évvel ezelőtt az Atlan­ti-óceánt — kb. 100 ■ méter mélységig kutatva— halak szempontjából szegényes­nek tartották, mert onnan alig 100 halfaj (és kereken 300 tintahalfaj) került elő. A Csendes-óceán e tekin­tetben még kevésbé ismert.; Döntő fordulat következett be 1966-ban, amikor spe­ciális kutatóhajók korszerű eszközökkel, műszerekkel és fogási technikával a ten­gerek mélyebb rétegeiben kezdtek búvárkodni. Ily mó­don a „Walter . Herwig”- expedíció olyan zsákmány­hoz jutott, amelyben eddig ritkaságszámba menő hal- j ' fajok szinte tömegesen ke­rültek „terítékre”. A vizet­2200 m mélységig is át tud­ták hálózni. Az eddigi fo­gások mintegy 2,5 részét a kis termetű, hering alakú világító szardíniák tették ki, . amelyek. 100 és 1000 m mélység közötti vízrétegek­ben élnek, rajba tömörülve változtatják helyüket és vi­lágítószervük is van. A töb­bi hálóba került halfaj (kb. 400 különböző faj) magá­nyosan élő. A mélytengeri ura.' Bathylaconada-fajok közül eddig mindössze 7 . példányt fogtak, a Herwig- expedíció pedig már 50 ilyen fajt kerített kézre. (Ezek a puhatestűekhez tartozó tintahalak mélyten- - geri fajai). Az új fajok kézrekerülé- . se mellett meglepő ered­ményt mutattak a fogások i térbeli megoszlásának ada­tai is. Kiderült, hogy az egyes fajok egyáltalán nem egyenletesen szétszóródva élnek az Atlanti-óceán kü­lönböző, nagyjában azon­ban azonos életkörülmé­nyeket biztosító régióiban. Noha a sótartalom és- a vízhőmérséklet . 1000—2000 m mélységben az egyentír tő mentén és ettől 40 fok­kal délre vagy északra nem mutat érzékelhető■ különb­séget (3,8 százalékos sótar­talom és 4—5 C fok víz­hőmérséklet mérhető itt), mégis vannak fajok, ame­lyek csak az egyenlítő :kö- 1 rülő tengervízben, mások az ettől délebbre eső régió­ban, ismét mások pedig északabbra élnek és másutt nem találhatók. Nyilván­valónak látszik, hogy olyan ■ finomabb ökológiai ténye­zők szabályozó szerepéről van szó, amelyet eddig.meg nem ismerünk. A jelenlegi oceanográfiai kutatók ilyen irányban is alapos vizsgá­latokat kezdtek._

Next

/
Oldalképek
Tartalom