Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

♦

Kádár János beszéde a nyíregyházi pártaktíragyülésen

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — mint jelentettük — Sfeatoalcs-Szatmár megyei" látogatása során csütörtökön Nyíregyházán részt vett és fölszólalt a megyei pártaktíván.

Kádár János beszéde elejéit köszönetét mondott az aktíva résztvevőinek, a megye dolgozó népének a szívélyes, meleg fogadtatásért, amelyben — imrít mondotta — a 'Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar 'Népköztársaság kormánya, rendszerünk politikája iránti bizalom, és 'egyetértés fejeződött ki. Átadta a megye munkásosztályának, szövetkézét! parasztságának, értelmiségének, egész lakosságának a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és legjobb kiváltságait, majd a többi közt a következőket mondotta:

,— A ifiegyei párt- és társadalmi szervezetek, dolgozó • kollektívák tevékenységéről 'itt-tartózkodásunk idején,

egyebeik közt itt, az aktíván is,, ahol a rövid felszólalások lényeges kérdéseket érintettek, sokoldalú és pontos tájékoztatást kaptunk. fA Magyar Szocialista Munkáspárt ■ Központi Bizottsága március^ 19— 20-i ülésének napirendjéből kiindulva - általánosabb közös dolgainkról szeretnék szólni — mondotta bevezetőként, majd igy folytatta:

A Központi Bizottság ülésének napirendjén szerepelt a nemzetközi helyzet elemzése. Szinte nincs oiyan központi bizottsági ülés, ahol ez ne •lenne napirenden. A nemzetközi helyzet nagy figyelmet, gondoß elemzést, sok munkát es cselekvést'követel pártunkkormányunktól,' és mindén intézményünktől,-, szervezetünktől, amely nemzetközi síkon, tevékenykedik.

Legutóbbi ülésén a Központi mzoiitság' ügy iteite meg a nemzetaozi helyzetet, hogy az a magyar nép szamára a szo- ciíumnús építésének ereume- nyes roiytatasa-noz aeuvezo. A jnostani nemzeucózi helyzet fő jekemzoje, legxoutósaoo meghatározó tényezője az, hogy a szocialista vuagrenuszer országai évről évre erosoaneü, gyai.apu.jak gazoasági erőmet,

jióvemk népük kultúráját es róűvéicségét.. Erejük az új -világháború megakadáiyozasa- naK. p a béke íemitartásanak Jegiodb, piztosítéka.

Ugyanakkor a kapitalista országok, köztük a legfejlettebb országok mély, vaiságoan varinak. Helyzetűket a rohamosan gyorsuló pénzromlás, az infláció jellemzi; a kapitalista világ energia- és nyersanyag-krízissel küzd, és a vezető kapitalista országokban mélyül a politikai és a kormányzati válság.

Mind erőteljesebb és hatékonyabb az úgynevezett harmadik világ országainak törekvése. hogy gazdasági tekintetben is függetlenítsék magukat az imperialistáktól, s az önálló fejlődés útjára lépjelek. A világ fejlődésére nagy’ hatással van a szocialista országok és a fejlődő országok együttes harca az imperializmus ellen, a gyarmati uralom maradványainak felszámolásáért.

A nemzetközi politikában

alapvető irányzat, hogy a békéért és a szabadságért küzdő erők előretörnek, a szocialista és a kapitalista államok viszonyában pedig tért hódít a békés egymás mellett élés. A szocialista országok azért küzdenek, hogy ág elért eredményeket megszilárdítsák; s e történelmi folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék;

A nemzetközi helyzetet azonban az is jellemzi, hogy miközben a történelmet formáló erők a népek számára kedvező irányzatok kibontakozását segítik elő. a legszélsőségesebb imperialista és reakciós körök támadást szerveztek az enyhülés irányzata, a békés egymás mellett élés politikája ellen. Ezek a . nemzetközi’ helyzet alapvető jellemzői. A békés egymás mellett élés politikája Karcban valósul meg. A nemzetközi enyhülés folyamatában lehet átmeneti megtorpanás és visszaesés, a fejlődés alapvető irányzata azonban megmásíthatatlan. Nincs olyan erő a világon, amely a szocializmus. a haladás, a béke erőinek előretörését feltartóztathatja. a világ fejlődésének irányát megváltoztathatja. A különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése sem Valósul meg azonban automatikusan. A szocializmus, a haladás, a béke erőinek, a marxista forradalmi pártoknak, a szocialista országok kormányainak, a haladás minden erejének cselekednie kell.

Központi Biiottségunk máit heti ülésének határozata a nemzetközi helyzet értékelését azzal összegezte, hogy rendületlenül megyünk, tovább történelmi útunkén, a nemzetközi munkásmozgalom, és a külpolitika területén egyaránt.

Külpolitikánk fő jellemzője, kiindulópontja és célja, hogy .a magyar nép nemzeti érdekeit szolgálja és biztosítsa a békét. Külpolitikai tevékenységünk másik sarkalatos elve az internacionalizmus, a népek közötti barátság és együttműködés eszméje. Rendületlenül kitartunk tehát nemzeti érdekeink és-érzelmeink. — jelképesen szólva — a piros-fehér- zöld zászló mellett, és egyidejűleg hűek vagyunk a nemzetközi szolidaritást kifejező vörös zászlóhoz.

Politikánkat mindig a nyíltság, az egyértelműség jellemezte. Senkiben sem hagytunk soha kétséget politikánk alapvető kérdéseiben. Mindenkor őszintén és nyíltan megmondtuk. mit kíván, mire törekszik pártunk és népünk. így volt. van és lesz ez a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben egyaránt. Mi art tartjuk, hogy szocialista ország kétkulacsos politikát nem folytathat; marxista—leninista, kommunista párt kétértelmű politikát nem képviselhet sem saját osztálya, saját népe, sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapesten, New Yorkban és Moszkvában ugyanazt mondjuk és nem helynek megfelelően variálunk, önök emlékezhetnek rá. a külpolitikában még a legnehezebb időben is mi mindig nyíltan a Szovjetunió mellett léptünk feL Megmondtuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban élenjárónak, zászlóvivőnek. úttörőnek a Szovjetunió Kommunista Pártját tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Pártjával, s természetesen valamennyi kommunista és munkáspárttal a testvéri egység szellemében, közös elvek alapján harcolunk a nemzetközi küzdőtéren. A magyar nép becsületes és tisztességes szolgálata, a magyar néo érdekeinek képviselete nem képzelhető el másként. csak a S’^vértunióval való t°ntv4ri b^-éfság és együttműködés szilárd, határozott fenntartásával és szüntelen továbbfejlesztésével.

Ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak becsülete és tekintélye van a nemzetközi életben. Barátaink biztosra vehetik, mi valóban igazi barátaik vagyunk. Kapitalista partnereink is tudják: a Magyar Népköztársaság szolid partner, lehet vele tárgyalni. .sok kérdésben meg' fehet vele egyezni. De azt is tudják, hogy hazánk a Szovjetunióval testvéri barátságban és összeforrottságban él és harcol, hű a Varsói Szerződéshez. Pártunk kötelességének tartja, hogy ezt a tekintélyt, megbecsülést megőrizze és a jövőben még tovább gyarapítsa.

Kádár János ezután a belpolitikai kérdésekről szólt.

— A Központi Bizottság ülő. sének napirendjén szerepelt a munkásosztály helyzetének elemzése, értékelése. Önök minden bizonnyal tudják, hogy az utóbbi években nem égy- szer szerepelt ez a téritó' a Központi Bizottság üléseinek napirendjén.

Ezen a mostani tárgyaláson a párt tisztázott néhány fogalmat, alapvető kérdést a munkásosztállyal kapcsolatosan. A dolog lényeget azonban nem abban látjuk, hogy a munkásosztály helyzetéről minél, gyakrabban, önálló napirendi pontként tárgyaljunk. A munkásosztállyal való törődésnek az egész politikát át kell hatnia.

A Központi Bizottság a munkásosztály helyzetét a politikai vezető szerepének érvényesülésétől kezdve az anyagi körülményekig, a lakásviszonyokig, á műveltség, iskolázottság témaköréig sokoldalúan elemezte. Olyan határozat született, amely biztosítja az említett kérdések megfelelő kezelését a jövőben is.

De amikor a munkásosztály helyzetéről szólunk, akkor az első és a legfontosabb, amit figyelembe kell venni, hogy a Magyar Népköztársaságban a munkásosztály van hatalmon, a munkásosztály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredményesen épül a szocializmus. Ez munkás- osztályunk helyzetének fő jellemzője, s ha a munkásosztály ügyeit rendben akarjuk tartani, először mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének megítélésében. A legfontosabb az, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadalmunk életének minden területén, s hogy a munkásosztály történelmi célja, a szocialista társadalom feléoítése megvalósuljon. Aki ebből indui ki. s ezt követi, az törődik a ieg- jobban és a legmegfelelőbben a munkásosztály helyzetével.

Belpolitikánk alapvető törekvése a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Mi nem

/éltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, a paraszt- emberek, az értelmiségiek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rendszerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán látó, a szocializmus célját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró em- be- hallassa szavát a közösség ügyeiben.

Arra törekszünk, .hogy politikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek a termelő- szövetkezetek belső életébe, a tanácsok tevékenységébe minél több embernek legyen módja beleszólni.'

Ezen az általános törekvésen belü| most jqbban előtérbe kell helyeznühk — és a kongresszusig a központi szerveknek is vizsgálniuk kell — azt a kérdést, hogy az üzemek bel- ■ ó életében, az üzemi demok- cia terén hogyan tudnánk lőbbre lépni. Ügy véljük, a iilönböző fórumokon nagyobb 'ehetőséget kell biztosítani a l ilgozóknak ahhoz, hogy az eddiginél nagyobb mértékben ős még több kérdés eldöntésében vehessenek részt, talán még úgy is, hogy bizonyos rendelkezésre álló anyagi eszközök felett diszponáljanak, és személyi kérdésekben is kifejezhessék véleményüket. Tehát azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg Is köszönik azt, de minden marad a régiben. Ezen változtatni kell, hogy e területen is határozottabban léphessünk előre. Ezt meg is telietjük, hiszen a feltételek — mind a dolgozók szemléletének fejlődését, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — adottak.

Azt hiszem, minden pártmunkás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha komolyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztalatait, észrevételeit, s hegy ez milyen nagy segítség a munka megjavításában.

Eddig a munkásosztályról, társadalmunk vezető osztályáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kapcsolatban mostanában gyakran használunk ilyen kifejezéseket: munkáspolitika, muhkáskultúra. munkásérdek, és hasonlók. Persze, az sem lesz baj, hogy ha ritkábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket, s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika, a munkásérdekek kifejezése, a munkások műveltségének elősegítése érdekében.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika: szövetségi politika. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség ez a szövetség szilárd: közös szocialista cél fűzi össze társadalmunk e két nagy dolgozó osztályát, és a jövőben is állandó feladatunk lesz. hogy a munkás-paraszt szövetséget szilárdítsuk és erősítsük.

A szövetségi politika érvényes társadalmunk többi dolgozó rétegére is. Ezek közül elsősorban az értelmiséggel dolgozik kéz a kézben, összeforrottan, testvérként, szövetségben a munkásosztály. Mély meggyőződésünk ugyanis, hogy a szocializmus megvalósításához az értelmiség mindennapi hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges. A másik oldalról viszont as

mozgósító nagy célok csak a szocialista társadalomban valósulhatnak meg. A munkásosztály és az értelmiség politikai szövetségének ez az alapja.

Ez a szövetségi politika — amelyet mi köznapi nyelven népfrontpolitikának is nevezünk — tartós és nagy távlatú politika. Egyben ez a szövetségi politika jelenti a párttagok és pártonkívüliek, a kommunisták és más világnézetűek politikai szövetségét és együttes tevékenységét a szocializmus építésében. Ilyen vonatkozásban az utóbbi években szintén fejlődtünk, előrehaladtunk, sok társadalmi rendezvényen, ahol nemcsak kommunisták vannak jelen, tapasztalni, hogy pusztán a felszólalás alapján már nagyon nehéz megkülönböztetni a párttagot és a pár- tonkívülit, amikor közérdekű kérdésekről, a szocialista célok előmozdításáról esik szó. Ez nagy ereje a párt, a munkásosztály politikájának. Politikánk célja az. hogy a szocialista eszme, amely az egész nép boldogulását szolgálja és valósítja meg. a nemzet alkotásra képes összes erőit tömörítse.

Ami a hfvők és nem hívőié között meglévő világnézeti különbségeket illeti, erről az a véleményünk, hogy világnézeti kérdésekben csak érvekkel lehet győzni. A politikai harcban azonban számunkra teljesen közömbös, hogv ki hívő vagy nem hívő. ki milyen egyházhoz tartozik. Ha velünk tart. akkor szövetségesünk, ha szemben áll velünk, nem lehetünk elnézőek. A hívő ember vallásos érzékenységét tiszte-' létben tartjuk^ bem sértjük meg, érré semmi szükség sinés. Ugyanakkor saját világnézetünket hirdetjük, terjesztjük. s nem hagyjuk szidalmaz-' ni és támadni Ma Magyarországon a közös dolgokban, a szocialista építés alapvető, közös céljaiban iói egyet tudunk érteni a hívőkkel, az egyházakkal. az egyházak vezetőivel is. Ez így helyes.

Az állam és az egyház kö-' zötti rendezett viszony nem önmagától,- hanem kitartó munkával jött létre. Azt hiszem, mindenki számára világos. hogy lakás kell a hívőnek is. meg a nem hívőnek is. és természetes, hogy a lakásépítési programnak közösnek kell lennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társadalomban is mindenki „Iákos” lesz. Mároedig aki részese lesz a boldogabb jövendőnek. annak az éoítésből is ki kell vennie a részét. Hozzáteszem az emberek többsége — jószándékkal — ki is veszi a részét.

Ismeretes, hogy több éve folyik tárgyalás a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között. Sok mindent rendeztünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Vatikán olyan döntést hozott, hogy egyházjogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben viharokat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagudtak a pápára. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern világban,

(Folytatás a 3.. oldaton) J