Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

A báiaszéki ipari szövetkezetek életéből Visszhang Amíg nem késő A felirat: „OEAR1X MAXENTiARY” Bátaszék. Megyénk ipartör­ténetének legújabb lapjaira került föl a község neve a napokban. Itt adták át az or­szág legkorszerűbb építőanyag, ipari gyárát, a Cserép- és Vázkerámiagyárat. A telepü­lés azonban már korábban is jelentős iparral rendelkezett. Évente több, mint 100 millió. forint értéket állít elő három ipán szövetkezet: a Bátaszéki Építő- és Szerelőipari Szövet­kezet, a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet és a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet. LAKÁSPROGRAM Az Építőipari Szövetkezet a közelmúltban megalakult Bá­taszéki Lakásszövetkezet mun­káját segíti azzal, hogy hama­rosan elkezdi 18 lakás építé­sét. Jelenleg a szerződéskötést megelőző, előkészítő munkák folynak, s lehet, hogy még a héten aláírják az okmányokat. A régi vásártéren lévő tel­keken az idén megkezdik az alapozási munkákat. Itt egy tömbben 14 egy sorban álló, kétszintes, valamint azok vo­nalában további 4 különálló családi ház készül. A jövő év­ben az építőrészleg valamennyi brigádja a befejezett építkezé­sekről az új házakhoz vonul. Ezekben a napokban az épí­tők még Szekszárdon dolgoz­nak. Egy 4 és egy 6 lakásos épületet készítenek, melyek közül a nagyobb még ebben az évben, a másik pedig jö­vő év májusában átadásra kerül. PÁNCÉLRUHA, HENTESEKNEK A Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezet régi bevált gyártmá­nya a húsipari védőkötény. Ez a parányi, kemény alumínium karikákból összeállított védő­ruha az éles vágóezerszámok véletlen okozta sérüléseitől óvja meg a dolgozókat. Most korszerűsítették a védőkö­tényt, s nem csupán fémka­rikákból, hanem apró fémpik­kelyekből állítják össze, s így az jobban véd, mint a koráb­bi. A mintadarabok, s az ezt követő kisebb széria már el­készült. Jelenleg tárgyalások folynak, melyek eredménye­ként valószínű, jövőre nem csupán a hazai igényeket elé­gítik ki, hanem exportra is gyártanak. A szövetkezet többi közis­mert gyártmányának körét új csavarokkal is bővítették. Az évente itt gyártott sok millió zsírzógombot a korábbi fosz­fátozó sós felületi kikészítés helyett rövid idő óta galvani­zálják. BŰTORLÉC, HORDÓDONGA. PARKETTA A Bátaszéki Kádár- és Fa­ipari Szövetkezetben legna­gyobb mennyiségben bútorlé­cet állítanak elő, amelynek jelentős részét exportálják, Most megkezdték a szövetke­zetben a korábban félkész ter­mékként vásárolt hordódonga előállítását is. A jó szőlőter­més következtében, az előző évekét többszörösen felülmúló hordó-megrendeléseket most nem tudták kielégíteni. A későbbi folyamatos termelés érdekében a szövetkezet levél­ben felkereste a megrendelő­ket. és szerződést kötött a jö­vő évre. A villányi, tokaji, a Somogy és Zala megyei, va­lamint a jugoszláviai szőlővi­dékeken jövőre már a Báta- széken készített új hordókban forrhat a bor. Bővít* a szövetkezet gép­parkját is. 1974_ elején egy új, a meglévőknél nagyobb teljesítményű lengyel berende­zés segítségével növelik a parkettgyártást, ami a lakos­sági szolgáltatáshoz is na­gyobb mennyiségű alapanya­got jelent. A szövetkezet ugyanis termelő tevékenysé­gén kívül vállalja a régi és új lakásokban a parkettpadlók elkészítését, felcsiszolását. A tervek szerint jövőre az évi 8—10 ezer köbméter fel­dolgozásra kerülő puhafa mennyiségét 5—6 ezer köbmé. terrel csökkentik, ami helyett keményfát fognak felhasznál­ni. Ezzel mintegy 40 százalék­kal magasabb értékű termé­ket tudnak előállítani. Lapjuk 1973. november 2-i számában olvastam Ordas Iván cikkét, a dunaföldvári le­letről. Az írás nagyon megle­pett, legalábbis az első és utolsó sorok kontrasztja. Sze­retnék a témához hozzászól­ni. „Egyetlen tégla az, amely­nek lefényképezéséért Bajára utaztunk. A téglát több. mint másfél ezer évvel ezelőtt éget­ték és tíznél biztosan több évszázadot töltött a Duna vi­ze alatt," ,,.,,a fal, amely­nek részét képezte másfél­két méteres magasságban máig áll... A régi kövek Duna- földvámál az 1151,7 folyamki­lométer felett, mintegy másfél­száz méterrel magasodnak a víz alatt”, 20x50 méteres épít­kezés részeként. A leletet a Bajai Vízügyi Igazgatóság és az MHSZ tárta fel. „Minden jel arra vall, hogy a víz alatt még értékes, sőt talán kiemel­kedően nagy értékű leletek j?i_ hennek..., de itt soha többé! Ugyanis folyami hajózásunk biztonsága érdekében a fala­kat fel kell robbantani.” Ennyit a cikkből, amely a Népújság 1973. november 2-i számában Ordas Iván tollá­ból jelent meg. Amíg nem késő, próbál­junk megoldást keresni a le­letek megmentésére: 1. Nem lehetne a szárazföl­di közlekedés biztonságát elő­segítő táblák, világító és Vil­logó lámpák mintájaként a lelet környékén a Duna med­rében biztonságos hajózóutat teremteni? 2. A 20x50 méte­res területet szigetként, vagy félszigetként alakítsuk ki a Duna medrében! 3. A leletet emeljük ki a vízből és száraz­földi múzeumként működtes­sük! Mindezeket azért írtam le» mert Magyarországon millió­kat fordítunk műemlékeinla restaurálására. Talán a duna- töldvári leletre is jutna az ősz- szegből?! S nem feltétlenül valószí­nű, hogy csak robbantással lehetne a kérdést megoldani^ ha az előbbi érvek elfogadha­tatlanok, s pénz nincs a kö­vek megmentésére. Volt idő — néhány éve — amikor or­szágos gyűjtés indult, bog* egy embertársunk, egy peda­gógus, visszanyerhesse egész­ségét, ugyanis gyógyul ásáhoa több. mint 100 ezer forintra volt szükség. A Hanság lecsapolásánálj vasútvonalak és utak építésé­nél, a nyári mezőgazdasági munkáknál, egyre többszösr hallunk a KISZ önkéntes if­júsági építőtáborairól. S ai legújabb, hogy régészeti félj tárásoknál, muzeológusok irá­nyításával is dolgoznak fiatag lók. Nem lehetne az ifjúság bevonásával, ha keil meder­módosítással, a leieteket m*gg menteni? , Megyéinkben a* üzemek és intézmények jóvoltából egyra több rászoruló iskola kap rád diót. Ezerötszáz év alatt a Duna nem tudta elpusztítani aa „OEARN MAXENTIARY” feL: iratú követ. A többit sem. A névteleneket sem. Az egyik! kő már biztonságban van. a többi még nem. 1500 éves le­let. „Tenni kell. mindjárt hol­nap .. . hátha holnapután más késő lesz!”, SZÉKELY LÁSZbö Tolna megyei Levéltár; Szekszárd Szekszárd és Decs - holland hetilapban Igor Cornelissen, a „Vnj Nederland” (Szabad Hollandia) című hetilap főmunkatórsa a nyáron Magyarországon járt és a Külügyminisztérium ta­nácsára Szekszárdra is elláto­gatott. Magyarországi riport- sorozata a lap október 12., 20. és 27-i számában jelent meg, melyből a második foly­tatást teljes egészében szek­szárdi és decsi élményeinek szentelte. A terjedelmes be­számoló részletesen tartalmaz­za és a városi kanács vb- titkárától nyert tájékoztatást és tárgyilagos, jó szándékú ké­pet ad a holland olvasóknak a megyeszékhely életéről* Természettudományi stúdió Gerenesér Miklósi a Mecsekben Aradi napló Ä Mecsek déli lejtőjén —■ Pécs felett — épül az ország első komplex ismereteket nyújtó természettudományi stúdiója, amely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ke­retében működik majd. Az in_ tézmény a TIT és a tanács összefogásával készül, meg­építését a Mecseki Szénbányák építési üzeme vállalta. A stú­dió két ütemben valósul meg. 1974-ben készül el az első ré­sze, amely a mikro- és makró- világ jelenségeinek bemutatá­sára szolgál. Itt kap helyet az első ma­gyar planetáruim, ahol szem­léltető módon mutatják be a naprendszer szerkezetét és az égitestek mozgását. A nyolc méter magas és öt méter át­mérőjű kupolára vetítőszerke_ zet varázsolja majd a csillagos égboltot. A planetáriumhoz csatlakozik az obszervatórium: a nagy teljesítményű Newton- távcsővel felszerelt csillag- vizsgáló torony. A természet- tudományi 6túdió második ré­szében kap helyet az akvárium és a terrárium, a mini bota­nikuskert, valamint a külön­féle bemutató-, vizsgáló-, kí­sérletezőterem. Februárban a felső-tiszai tartalékhadtest főhadsegédjévé nevezték ki és megkapta a beosztásával járó őrnagyi rendfokozatot. Nem tudni, mi mindent cselekedett ebben a minőségben. Valószínű, hogy ráunhatott a csendesebb szol­gálatra, mert időközben átke­rült a mozgalmas esapatélet- hez. Utászkülönítmény he­lyett immár harcoló különít­ményt vezetett- Két zászlóalj, egy lovasszázad és hat ágyú­ból álló tüzérüteg tartozott a keze alá. Harcoló parancs­nokként ugyanazt az utat járta meg, mint Dessewffy Arisztidesz. Késleltetve a cári sereg előnyomulását, a Tisza bal partján jutott el Szeged fölé, ahol Dembisnky fővezér- ségével megtörtént a nagy csoportosítás a kétségbeesett támadásra. Lázár Vilmos hoz­záértően manőverezett a visz- szavonulás során, támadta a cári sereg élét és szárnyait anélkül, hogy maga vesztesé­geket szenvedett volna. Fel­tételezhető, emiatt a defenzív érzék miatt nevezték ki had­osztályparancsnokká és lép­tették elő alezredessé. Csakúgy, mint a Dembins- ky által vezérelt egész sereg, ő is vesztesen hátrált a sze­gedi csatából. De a lehetősé­gekhez képest vigyázott had­osztálya épségére. Dessewffy hadtestének részeként vonult vissza Temesvárhoz, a magya­rok végső katonai kísérletéhez. Fegyelmezetten követte a ka­pott parancsokat, küzdött lehe­tőségeihez képest. Ám a hit, az elszántság gyenge tarta­léknak bizonyult a mi fizikai fölényünkkel szemben. S bár­mekkora odaadással védekezett Lázár Vilmos a reménytelen helyzetben, be kellett látnia, a biztos mészárlásba kergetné katonáit, ha még egy csatára vállalkozna- Többé nem en­gedelmeskedett Bem József parancsainak. Pedig Lúgoson, ahová be­szorítottuk a megvert magyar alakulatok töredékeit, még drámai epizódok peregtek le a temesvári ütközet után- Lúgos tele volt a török birodalom fe­lé menekülő magyar kormány tagjaival, tisztségviselőivel, s más főbenjáró lázadókkal. Köztük Dembinsky, aki Sze­gednél még vezére volt. Ezek biztatták, hogy vonuljon Or- sovára. Nem fogadta meg ta­nácsukat. Emberei a végsőkig elcsigázottak, se élelmük, se lőszerük. S a lerongyolódott hadosztály, megpróbáltatásairól ékesen vallott, hogy létszáma egyharmadára, alig kétezer főre apadt. Ez maradt belőle a Bem által vezetett temes­vári ütközet után. Nem is volt az többé hadosztály, csak se­regroncs- Mit kezdett volna vele Orsovánál? Közben megtudták a hírt Görgey fegyverletételéről. Egy­úttal sürgette Bem; vissza­vonulni a Vaskapu-hágón Erdély felé. Kijelentette a lengyel forradalmárból lett magyar hadvezér, hogy hatvanezer emberrel és 160— 170 ágyúval rendelkezik. Ek­kora erővel képes megvédel- roezni Erdélyt. Lázár Vilmos Bemnek is azt felelte, hogy nem hajlandó lemészároltatni katonáit. Mivel pedig meg­győződött a folytatás értelmet- lenségérőlj az a célja, hogy a hadiállapot megszűntéig minél kevesebb okot adjon a meg­torlásra* Bem mégis kitartott akarata mellett. A növekvő zűrzavarban írásos parancsot küldött: kövessék azonnal Er­délybe. Parancsához mellékel­te Lázár Vilmos ezredesi ki­nevezését. . (Folytatjuk) Szekszárdi Városgazdái­kodási Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET JOGÜGYI ELŐADÓI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A pályázatokat részletes önéletrajzzal a vállalat igazgatójának címezve Szekszárd, Hunyadi u. 4—6. sz. kérjük megkül­deni. < (283) Magyarországon csak a Tamási Vegyesipari Szövetkezet regölyi részlegében készítenek postaládákat. Évente három- százötven-négyszáz darabot gyártanak és mintegy ezerötszá­zat újítanak fel. Képünkön: Szőke Jánosné és Tóth Ferenc- né a postaládákat festi, _____ Foto: Komárom»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom