Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Munkásgyűlések a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt

egyesülésének 25. évfordulóján

Kádár János és Marosán György a csepeli ünnepségen

' Huszonöt évvel ezelőtt egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte a párt minden alapszervezetét és tagját. A pártszervezetek taggyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Csepelen, Diósgyőrben és Győrött hétfőn ühnepi munkásgyűlések zajlottak le. A gyűlésekre nagy számban meghívták azokat a kommunistákat és volt szociáldemokratákat, akik negyedszázaddal ezelőtt, felismerve a társadalmi haladásért, a szocializmusért folyó harc követelményeit, elvtársi egységben képviselték a munkásosztály, a magyar nép érdekeit, s aktív Szerepet vállaltak a két munkáspárt egyesülésének megteremtésében. A csepeli nagygyűlésen megjelent Kádár János és Marosán György. A gyűléseken ott voltak a fiatalabb nemzedékek képviselői is, akik átvették a forradalmi örökséget, megőrizték és őrzik a párt eszemei, politikai és cselekvési egységét.

A munkásgyűlések egységes jelszó jegyében zajlottak le: „Éljen a magyar munkás- osztály élcsapata: a Magyar

Szocialista Munkáspárt!”

Az ünnepélyes külsőségek között megtartott gyűlések színhelyét mindenütt vörös és nemzetiszínű zászlókkal. Lenin portréjával^ fjís£ít|tt^& Munkáskórusok felelevenítet ték a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos dalait. A gyűlések a Himnusz hangjaival kezdődtek és az Internacionáléval fejeződtek be. Mindhárom gyűlés forró hangulatú kiállás volt a munkásosztály egysége, a párt vezetése, a szocializmus építése mellett. Az alábbiakban részleteket közlünk a munkásgyűlések szónokainak beszédeiből. /

Csepel

tette az együttműködést, kölcsönösen követtünk el hibákat is, de ma már történelmi távlatból állapíthatjuk meg: Magyarországon nem lett volna gyors újjáépítés, stabilizáció, nem történhetett volna meg a bányák, üzemek, a bankok, az Iskolák államosítása, nem , érhettük volna el a népi és szocialista erők pozició- jának megerősödését a koalícióban, a közigazgatásban, a társadalmi, gazdasági életben, ha a két párt az alapvető kérdésekben nem jut közös nevezőre.

— Hadd emlékeztessek az egyesülést megelőző időszak egyik fontos eseményére -r- mondotta —. arra, hogy 1948. februárjában itt, a csepeli Sportcsarnokban a felszabadulást követően első ízben ültek össze közös aktívaértekezletre a két párt tagjai. A csepeli kommunisták és baloldali szociáldemokraták harcos fellépése volt ez az egység mellett.

Együtt követelték a jobboldali szociáldemokraták eltávolítását és hitet tettek a két munkáspárt testvéri együttműködése melett. .Nagy örömünkre szolgál, hogy mai gyűlésünkön itt üdvözölhetjük annak az aktívaülésnek sok résztvevőjét, előadóit: Kádár

János és Marosán György elvtársakat.

— Az egységes marxista-—

y leninlstá űátt létrejötte nemcsak a munkásosztály győzelme volt. hanem egyben az egész nemzet‘' ügyét szolgálta. Olyan fordulat történt, amely a továbbiakban döntő szerepet játszott abban, hogy - a magyar nép — a viszonylag békés úton létrejött proletár- diktatúra feltételei között — sikeresen építhette szocialista államát, a Magyar Népköztársaságot. Kiemelkedő sikereket értünk el az iparban, a gazdaságban. a kulturális * életben, népünk életkörülményeinek javításában. Fejlődött a szocialista nemzeti összefogás. Megszilárdult hazánk nemzeti függetlensége: a Szovjetunió

szövetségeseként, a szocialista közösség tagjaként nőtt tekintélye a világban. A két munkáspárt egyesülése a megvalósuló néphatalom. az építő erők szorosabb összefogásának, népünk és országunk emelkedésének nagyszerű távlatait nyitotta meg.

A szónok a továbbiakban kitért arra, hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amely az egyesülés utáni eseményekre történelmileg egyáltalán nem szükségszerű módon nyomta rá a bélyegét, majd rámutatott:

— Amikor a Magyár Szocialista Munkáspárt, az ellenforradalom elleni harc jegyében, 1956. novemberében zászlót bontott.

az újrakezdő forradalmárok pártjában együtt harcoltak és dolgoztak volt kommunisták és szociáldemokraták.

Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők. köztük az újra szervezkedő jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték egymástól, ki honnan jött. hanem. azt. mit vállal a közös feladatokból.

— Az MSZMP leküzdötte dogmatikus hibákat. Szembefordult a revizionista egységbontással. megszüntette a volt két párt tagjai közti különbA csepeli Sportcsarnokban tartott munkásgyűlést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizott. ságának első titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Csi- csics Sándor nyugdíjas olvasztár és Szabó Zsuzsa elektroműszerész.

Németh Károly a gyűlés előadója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára méltatva a két párt egyesülésének jelentőségét, többek között a következőket mondotta:

— A két párt egyesülésében munkásmozgalmunk több évtizedes tapasztalata öltött testet. A magyar munkásosztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg: legfőbb ereje szervezettségében és egységében rejlik. Nem a harc elől kitérők, hanem a küzdelmet vállalalók egységében, amelyet kommunisták és baloldali szociáldemokraták közös erő. feszítéssel teremtettek meg.

1948-ban a magyar munkásmozgalom sok évtizedes harcának gyümölcse érett be a két munkáspárt egyesülésében, a hatalom

meghódításában. V

Rátérhettünk a szocialista tár- ' sadalom építésének útjára. A ■ két párt egyesülése ezért nyi- | tott új korszakot népünk és a if

magyar munkásmozgalom tör- • ségtevést. jóvátette a személyi ténetében. { kultusz áldozataival szemben

— Igaz, voltak viták is aj elkövetett bűnöket.: száműzte a két párt vezetői és tagsága kö- í pártból a bizalmatlanságot. Az zött — mondotta. Ellentétek, egyenlő jogokkal és kötele- péha türelmetlenség nehezí. zettségekkel rendelkező párta i

tagok megítélésének mércéjévé a szocializmusért végzett munkát tette. A két munkáspárt volt tagjai minden korábbi összefogásnál teljesebben egymásra találtak.

— A két munkáspárt egyesülése, tagjainak egységbe forrása végérvényesen lezárult folyamat. Nem zárult le azonban. nem ért véget a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének szüntelen erősítéséért végzett munka. A párt és a munkásosztály eevsége, a párt és a munkásosztály szoros kapcsolata győzelmeink fontos forrása volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feladatok sikeres megoldása megköveteli az egység állandó megújulását a pártban, mert így tudjuk maradéktalanul megoldani ezeket a feladatokat együtt a munkásosztállyal. egész dolgozó népünkkel. Mindez megköveteli, hogy tovább növeljük a munkások aktív részvételét a feladatok meghatározásában, megoldásában, és ellenőrzésében. hogy a munkásoknak több szava, szavuknak nagyobb súlya legyen társadalmunk valamennyi fórumán. A munkás- osztály nagy nemzeti céljaink letéteményese. Vezető szerepe, testvéri szövetsége a parasztsággal, az értelmiséggel, a a dolgozó néo nemzeti összefogását erősítő szövetségi politika ugyanannak a dolognak a két oldala.

Az elmúlt negyedszázad számvetése arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk a. mun- kávéztál?'és a párt vezetésével maradandót alkotott. A két párt egyesülése a munkáshatalom megteremtésének. a szocializmus útján történő elindulásának jegyében következett be.

Ha történtek is kitérők ezen az úton, ha előrehaladásunk nem is volt végig zavartalan, mégis amit akkor vállaltunk, amit az egyesült párt programnyilatkozatában megfogalmaztunk, ma már életünk valósága.

— Fejlődésünk immár több mint másfél évtizede töretlen. A Magyar Szocialista Munkáspárt megőrizve az előző évek minden nagy vívmányát, visz- szaállította jogaiba a marxizmus—leninizmus. a lenini úton járva kétfrontos harcban megvédte és megszilárdította a párt egységét, a munkásosztály és élcsapatának vezető szerepét. A népet, szolgáló kommunista politika alapján nyertük vissza a tömegek bizalmát és támogatását, amelv sikereink záloga volt és marad a jövőben is. Ez a politika a biztosítéka, hogy következetesen tovább haladunk a szocialista demokratizmus fejlesztésének útján, hogy bátran

. szembenézünk hibáinkkal, té- * : védéseinkkel, a fejlődés során fellépő feszültségekkel és ellentmondásokkal.

Az előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszélt. A haza gyarapodása, népünk jólétének fokozása — mondotta — még szervezettebb munkát. az ország anvagí és szellemi erőivel .való tervszerűbb, jobb gazdálkodást követel: felelős magatartást, teljesebb azonosulást szocialista eszményeinkkel. céljainkkal, tudatos harcot az ellenséges, antiimoe- rialista nézetek, a visszahúzó maradi gondolkodás és főképp a csak rmjára néző. individualista. önző magatartás ellen. Az élet minden területén igyekeznünk kell uralkodóvá tennünk a szocialista közgondolkodást. Mozgósítanunk kell. azt a milliószemű ellenőrt,

amit úgy hívunk: szocialista

közvélemény.

Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette:

— Pártunk politikájának sarkalatos tétele, hogy akkor képviseljük jól népünk nemzeti érdekeit, ha egyúttal szem előtt tartjuk a nemzetközi haladás egyetemes érdekeit is. Politikánk kifejezi és védi nemzeti érdekeinket. ugyanakkor szolgálja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. a szocialista világ. a béke ügyét. Pártunk arra törekszik, hogy a marxizmus— leninizmus elvi alapjait erősítse a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét. Azokkal tart. akik a nemzetközi munkásmozgalomban a közös marxista—leninista vonalat képviselik, védelmezik azt minden jobb- és álbalolda- li támadással szemben.

Erős és eltéphetetlen kötelékek fűznek bennünket a nemzetközi munkásmozgalom. a szocialista világ, a haladás élenjáró országához, a Szovjetunióhoz. a szovjet néphez és Lenin kommunista pártjához.

Beszéde befejező részében hangsúlyozta:

— A jelen és a jövő feladatai felé fordulva soha nem feledkezünk meg a múltról, a megtett útról. A Magyar Szocialista Munkáspárt magáénak vallja a munkásosztály évszázados küzdelmének minden nemes hagyományát. Kommunista kötelességünk úgy dolgozni, hogy a munkástradíciók, . a szervezett munkásság erényei a gvorsan változó körülmények között is továbbéljenek a soron következő nemzedékekben — mondotta, majd végezetül beszéde befejezésében elismeréssel szólt mindazokról. akik megvalósították a kor parancsát a munkáspártok egvesítésének nagv ügyét.

Diósgyőr

Á diósgyőri munkásgvűlést Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Tiser Gyula, a Diósgyőri Gépgyár anyagbeszerzője és Sándorfalvi László, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője.

Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszédében kiemelte:

— Minden okunk megvan rá. hogy ünnepélyes tisztelettel emlékezzünk a 25 év előtti pártegyesítésre, amelv véget vetett a magyar munkásosztály két Pártra szakadásának és lehetővé tette a telies politikai egység megvalósítását.

— Három évtizedig volt két pártja a magyar munkásosztálynak, 1918-tól a Tanácsköztársaság időszakának kivételével egészen 1948-ig. Ezalatt dühöngött a Horthy vezette ellenforradalom és — sajnos — sikerült konszolidálódnia. Világválság volt és millióan kerültek koldussorba magyar földön, nőtt és mind nagyobbra nőtt a fasizmus veszélye, míg végül fasiszta uralom lett belőle Európa jórészében. Majd az is bekövetkezett, hogy Horthyék. szövetségre lépve a német és olasz fasizmussal, a második világháború szakadékéba rántották az országot. Az emberöltőnyi elkülönültségben a kommunisták és az osztályhű szociáldemokrata munkás- ságrlak mindig azonos volt az érdeke, közös volt az ellensége és közös a reménysége. Együtt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben. sőt a mély illegalitásba szorított

kommunisták munkát vállaltak a legális szociáldemokrata szervezetekben, munkásegyesületekben, együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás ellen, a Horthy-rendszer elnyomása és antidemokratizmusa ellen. a nacionalizmu# és antiszemitizmus ellen, szívükben a hittel; hogy lehet és lesz még szocializmus a mi hazánkban.

Az elnyomás ellen küzdő r kommunista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben, történelmünkben 1 és emberi ideálként szol- 1 gálhat a mai nemzedék I számára.

— A megosztottságból eredő veszély azonban mindig' is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges elvi, politikai különbségek voltak a két párt között, ezek mindig újraélesztették a szembefordulás veszélyét. A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918-ban az önálló Kommunista Párt. A Szociáldemokrata Párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. Ä pártban mindig volt jobboldal; mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és kommunista- ellenes volt, elvetette a munkásegység elvét. Ugyanakkor mindig volt baloldal, 1945 után már döntő pozíciók birtokában. amely viszont együtt harcolt a kommunistákkal, a munkásegység politikáját követte; és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldalnak a munkásegységet bomlasztó tevékenységét kihasználta a régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét. Sajnos kezére játszott a munkásosztály ellenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatartás is, amely a szociáldemokrata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia bűnévé avatta.

— A 25 év előtti pártegye- sülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a kommunista-szociáldemok- ;

rata együttműködés.

A fasizmus mindenütt, ahol fellépett Olaszországban. Németországban. Magyarországon és másutt, brutális módon, embertelen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és .a szociáldemokraták ellen. Mindkét párt nagy számban adott mártírokat a fasizmus elleni harcban, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír emléke, a közös ellenséggel szembeni kézfogás tartóssá, végül eltéphetetlenné tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz. hogy felismerjék éR elismerjék a Szovjetunió óriási jelentőségét a társadalmi fejlődés és a béke szempontjából, hogy rájöjjenek: a korábbi

gyér és torzított információk meghamisították a szovjet valóságról alkotott képet.

Ezután a két munkáspártnak a fasizmu, éveiben kialakult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így folytatta:

— A magyar pártegyesülés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgálta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem Csupán hazai sa(Folytatás a 3. oldalonj