Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Lesznek-e követőik T Úttörő vállalkozás a fiatalokért Szedres kezdte, Pál fa, Tengelie, Tolna folytatta Az idén, szeptemberben lesz három éve, hogy a 14-től 26 éves korúak részére lehetőség nyílt az úgynevezett ifjúsági takarékbetét elhelyezésére. A korhatár 30-ra emelkedett nemrég. Annak idején a takarékossági megállapodásokról szóló 25/1970 (VIII. 13.) számú pénzügyminiszteri rendelet életrevalóságát számosán vitatták. Az elhallgathatónál mindenesetre sokkal többen voltak a kétkedők, akiknek az volt a véleményük, hogy ez az új „csak fiataloknak” biztosított takarékossági forma meg fog bukni. Méghozzá úgy mond csődöt, hogy be sem megy a köztudatba és már kiutasítja a köztudat. Tévedtek a kétkedők! Tolna megyében alig valamivel több, mint két esztendő alatt 7540 fiatal kötött takarékossági megállapodást a KISZ-szervezetek közvetítésé, vei és vállalta, hogy tartós betétként öt éven át havi 100—200—300—400 forintot he. lyez el a takarékban azért, hogy majd amikor a szülőkkel egyenjogú felnőtté válik, a saját életkezdéshez jórészt saját erőből — de szülői segítséggel — megteremtett anyagi eszközök fölött rendelkezzék. Mit jelent ez a szám? Jelenti Tolna megye 14—26 éves korú lakosságának a 15 százalékát. Egyben azt is, hogy az ifjúsági takarékbetét megyei eredménye messze meghaladja az országos átlagot. Házunk táján tehát megbuktak a szkeptikusok és visszavonulóban igencsak restelkedhetnek. Először azért, mert a fiatalok részére megteremtett takarékossági forma jött, fölfedezték és győzött. Másrészt azért, mert terjedés nem is akárhogyan, sőt, életünknek nem is mellékes területén — a szocialista mezőgazdaságban — kér és kap — országos kezdeményezésként — helyet. A kezdeményezésért kijáró tisztelet a szedresi Petőfi Mg. Termelőszövetkezetet illeti. A gazdaság vezetői itt kötötték meg a tagként, alkalmazottként náluk dolgozó fiatalokkal az OTP megyei igazgatóságának megajánlására az első olyan megállapodásokat, amelyek az őt évre szóló —és OTP-vel kötött alapmegállapodások előnyein túl adnak még és nem is mellékes „valamit” adnak az arra érdemes fiataloknak. Csak röviden, hogy az is értse, aki eddig nem figyelt föl, még mit ígér és ad az önálló életre, saját fészekrakásra természetszerűen készülő fia. tál embereknek az ifjúsági takarékbetét. Az OTP a kikötött 5 év után évi ötszázalékos kamatot, plusz egyszázalékos prémiumot fizet az ifjúsági takarékbetét-tulajdonosoknak. Ezen. kívül külön kölcsönt is biztosít az azt igénylők számára állami lakásvásárlás, szövetke. zeti vagy társasházépítés, csa- ládiház-építés, stb. esetén. Ez a lehetőség már önmagában is olyan, amit nem kihasználni szinte vétek. Az elmúlt év nyarától néhány Tolna megyei termelő- szövetkezet — a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség 49 egységből álló szervezetéből hozzátette a magáét is a több, mint kétéves takarékossági formához, amennyiben az OTP-vel egyénileg vagy a szülők útján kötött megállapodásokat saját megállapodás, sál egészítette ki. Mit jelentenek és tartalmaznak ezek a fiatalok és közös gazdaságok, tehát az egyéni és közös érdeket egyaránt szolgáló egyezségek? Nem kevesebbet, mint azt, hogy az álapmegállapo- dásban bTÄositott előnyökön kívül — öt év leteltével — termelőszövetkezeteiktől is megkapják a zömmel fiatal szakemberek, vagy ma még szakképesítésük megszerzésén fáradozó fiatalok a plusz 5 és plusz 1 százalékot, de nem alaptőkéjük kamataként, hanem hűségjutalomként. Mint mondottam, Szedresen a Petőfi Mg. Tsz vezetői értették meg legelőször, hogy a fiatalok megtartásának milyen kitűnő eszközét kapták az OTP megyei igazgatóságának fölajánlásában. Majd Pálfa, Tengelie következett, végül a megyeszékhelyhez közeli Tolna. Nem hinném, hogy túlzás lenne állítani: az országosan úttörő vállalkozásnak minősülő Tolna megyei kezdeményezés sínen van és valószínű, hogy ezután még számos termelőszövetkezetünkben kap helyet Tengelicen közel kétszáz 30 éven aluli tagja, alkalmazottja van a Petőfi Termelőszövetkezetnek. Némi, szükségesnek ítélt szelekcióval 80 fiatal kapott meghívót arra a megbeszélésre, amelyen a termelő- szövetkezet vezetői és az OTP képviselője elmondották, mi. lyen takarékossági lehetőséget kínálnak az arra érdemeseknek. Ebédidőre hívták össze a tanácskozást, mégsem támadt morgás, hogy „ellopják az ebédidőt”. Azon nyomban huszonnégyen kötöttek takaré. kossági megállapodást, kiegészítve azt a tsz-szel kötöttel is, aminek legfontosabb pasz- szusa így szól: „...A lejárat idejéig — öt év — a fent nevezett tsz-nél folyamatos munkaviszonyban maradok”. Vallattuk Pálfán, Szedresen és Tengelicen is a tagok közvéleményét. E vallatás végeredménye — természetesen nem egyértelműen, de föltétlenül a többség nevében — az, ami Tengelicen hangzott el: — Haj, ha a mi időinkben is lett volna ilyen! Azt tanácsolta nekem valaki, hogy ne nagyon méltassam a Tolna megyei kezdémé. nyezést, mert „bolond ember, aki hoplát mond mielőtt még átugrottuk volna az árkot.” Nem félek. Szent meggyőződésem, hogy termelőszövetkezeteink közül azok, amelyek eddig is sok időt, energiát, anyagi erőt áldoztak az utánpótlás-nevelésre, szívesen fedezik föl a szűkebb hazánkban megújított, a jövő érdekében kiegészített ifjúsági takarék- betét lehetőségét. Sőt... merem remélni, hogy ha nem is nyomban, de ipari üzemeink, vállalataink, intézményeink is alkalmazzák majd idővel a fiatalok megtartásának ezt, a helyileg részben már kipróbált eszközét LÁSZLÓ IBOLYA Pályázati Az MSZMP Tolna megyei Bizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1973/74-es tanévre. Az oktatás két tagozaton folyik: I. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban nemzetközi és magyar munkásmozgalom-történetet tanulnak a hallgatók. A hároméves általános tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik: 1. középiskolai végzettségnek megfelelő, vagy ennél magasabb általános műveltséggel, 2. öthónapos pártiskolai, marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek, 3. egyidejűleg más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti, orvosi javaslattal rendelkeznek, 4. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxizmus— leninizmus esti középiskola anyagának ismerete). II. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. Tanulmányaik befejeztével vizsgát tesznek a tanulmányozott tárgyból. A sikeres államvizsga után továbbtanulhatnak az esti egyetemi szakosító kiegészítő tagozatán, és a marxizmus—leninizmus másik két ágából ugyancsak államvizsgát tehetnek. Az 1973/74-es tanévben a szakosított tagozaton a következő szakokra fogadunk el jelentkezést: 1. Dialektikus és történelmi materializmus, 2. Nemzetközi munkásmozgalom története. A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok, akik: 1. elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy az egyéves pártiskolát, illetve annak megfelelő marxista képzettséggel rendelkeznek, 2. egyidejűleg más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti és orvosi javaslattal rendelkeznek, 3. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyefelhívás tem hároméves tagozat anyagának ismerete). A 17/1963. VII. 2. korm. rendelet értelmében (megjelent: Magyar Közlöny 45. szám, 19Ó3. VII. 2.) aki a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosító tagozatán a marxizmus mindhárom ágából (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus) sikeres államvizsgát tettek, főiskolai végzettséget adó oklevelet kapnak. A hallgatók a hároméves tagozaton 170,-— Ft, a szakosított tagozaton 250,— Ft. tandíjat fizetnek tanévenként. A felvett hallgatót a munkaügyi miniszter 15/1967. XI. 18 Mü. M. számú rendelet 13. §-a alapján (megjelent: a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában) tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Ezenkívül a szakosított tagozaton tanulókat a három állomvizsgára való felkészüléshez a tanulmányi szabadságon kívül még 21 nap külön szabadság illeti meg (államvizsgánként 7—7 nap). A jelentkezéshez szükséges kérdőív beszerezhető a járási- városi pártbizottságok esti eg.e- temi tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, 2 db 6x4-es fényképet és önéletrajzot április 30-ig kell eljuttatni az illetékes pártbizottság tagozatvezetőjéhez. A később érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni. A kérdőívet írógéppel, vagy nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni. A hároméves tagozatnak minden. járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a szakosító tagozaton csak Szekszárdon folyik oktatás., de ide,,a .vidékiek is jelentkezhetnek. A pályázók a kérdőívvel együtt megkapják a felvételi vizsga kérdéseit. A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton május második felében kerül sor, amelynek pontos időpontjáról a jelentkezetteket külön értesítjük. A felvételi vizsga eredményéről a jelentkezők legkésőbb június végig értesítést kapnak. Az esti egyetemre való felvételüket pártonkívüliek is kérhetik. MSZMP Tolna megyei Bizottság oktatási igazgatósága Nutria az istállóban Nem volt igazunk, amikor a Népújság tavaly október ne- gyediki számában, téves információ alapján a következőket írtuk a kisállattenyésztéssel kapcsolatban: „Évekkel ezelőtt volt még nutriatenyésztő is, de a tenyésztés azóta megszűnt.” A cikket máig őrzi Görcs Károly, az alsótengellci kutatóintézet számviteli dolgozója, aki kölesdi otthona udvarában, a régi istállóban több tucat nutriát tart és tenyészt. A nutria előkelő idegen Magyarországon. Észak-Ameriká- ból származó hódpatkánynak is nevezhető, összbenyomása a leghatározottabban patkány- szerű, így még jóakarattal sem nevezhető rokonszenvesnek, de ez csak elfogult kívülálló vélemény. Tenyésztője természetesen rokonszenvez szürke színű csupasz farkú, nagy fogú í Í6zágaival és ügyesen farkon ragadva őket, úgy emelgeti a legnagyobbat is, mint például más kisállattenyésztők az angóranyulat. Természetesen nem a küllem a fontos. A nutria évente kétszer ellik, három évig él és évente, darabonként 2000—4000 forint jövedelmet biztosít. Takarmányigénye édeskevés, napi húsz fillér értékű. Amikor nyolc- hónapos korában jobblétre szenderítik, hibátlan gereznája ötszáz forintot ér. — Tegnap szállítottak tőlem harminc darabot, — említi Görcs Károly. — A szőrmeipari vállalatok, így a simontor- nyai is, kedvelik ezt az értékes, majdnem minden színre jól festhető prémet. — Hányán lehetnek a megyében ilyen „kisüzemszerű” tenyésztők? — Az enyémhez hasonló méretű tenyészetről nem tudok .csak néhány „hobbistá- ról”. Pedig érdemes lenne. A nutria tartása, tenyésztése a tulajdonosnak kifizetődik, a népgazdaságnak pedig hasznos. — Van a nutriásoknak valamilyen szervezete? — Budapesten, a Herbária keretén belül működik az egyetlen szakcsoport, melyről a szakirodalomból tudomást szereztem. Görcs Károly visszaereszti bokszukba a fényképezésre kiemelt nutriákat. A hódpatká- nyok nem sok vonzalmat árultak el a fényképezés iránt. Egyikük undorral beleásított az o’ojektívbe. O. I. Foto: G. K. 1973. március 4.
