Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

» Petőfi verstérképe, Bezerédj jobbágyfelszabadító szerződése Jól sikerült megyei honismereti vetélkedő §zekszárdon, kiállítással November 7-én, kedden 1 rendezte meg a Tolna me­gyei KISZ Bizottság, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának népművelési csoport­ja és a Balogh Adám múze­um. a megyei középiskolás honismereti vetélkedőt a Szekszárdi Babits Mihály .művelődési köznontban, a ko­rábban meghirdetett „Há­rom tavasz” jubileumi évfor­dulóinak, s ezúttal elsősorban az 1849—49-es magvar sza­badságharc és Petőfi emlék­évének jegyében. Tizenhat 'középiskolai csa­pat szerepelt az elődöntőkben, s közülük öt: a dombóvári Aoáczai Csere János Gimná­zium. a szekszárd-palánki Cjsapó .Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola, a szekszárdi Garay, a gyönki és a paksi gimnázium, illetve szakkö­zépiskola . öt-öt. tagú csapata jutott a megyei döntőbe. Dobos Gyulának, a Tolna mëftvêi KISZ-bizottság képvi­selőiének játékvezetésével tar­tották a megyei vetélkedőt. Az 1848—49-es magyar sza­badságharccal, továbbá a pjunkásmozgalommal, vala­mint a régészettel és a nép­rajzzal kapcsolatos, helytörté­neti kérdésekre kellett a ver­senyzőknek válaszolniuk. Zombai Lászlónak, a . megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya képviselő­jének elnökletével pontozott a zsűri, amelynek Gémes Ba­lázs néprajzkutató, dr. Ros- ner Gyula régész és Vancsó István, a megvei tanács nép­művelési főelőadója voltak tagjai. • jÄ' yét#lkeflőn á csapatok iskolar-nszakkörük' saját gvűj- ' téséből- ázén és értékes .kiállí­tást .hjutattak be a? 1848-49-. es és a ("Petőfi-emlékekből, hag^ésmányokból' s a hozzá­juk" .kapcsolódó munkásmoz­galmié dokumentumokból. Kü­lönben kiemelkedett a szek- szarij-palánki mezőgazdasági szabii ozépjskola életképpel és rp^gnés • műsorral színesített, ef^dgti korabeli fegyverekkel, eszközökkel, érmékkel, képek­kel, < okmányokkal, szőtesek- kel .gazdagon összeállított em­lékkiállítása, A .szakközépis­kola korhű népfelkelői vise­letbe ‘ öltözött diákjai „il­lusztrálták” a nagyszerű ki­állítást,, amelyen, látható ..volt a 48-a's hazafiak tablókép-so- ra, az első jobbágvfelszabadí- tó Bezerédj István . „Örök adás-vevési és telepedési szer­ződése”, Petőfi Sándor Tolna megyében írt költeményeinek rajzos térképe, Jókai emlék­könyve, valamint a. Kossuth Lajos Aparhanton elhunyt unokájának * hagyatékából megőrzött honVédkard. Érde­kes ereklyéket mutattak be a gyönki, a "paksi, .a .dombóvári és a szekszárdi-•gimnázium ta­nulói is. A gyönkiek elhozták a Pesti Hírlap 1845. I. félévi lappéldányait, Vörösmarty sa­ját • kezű írásával ellátott ver­seskönyvét, továbbá pénz- gyűjteményüket ;. ismertették, ho.gy. a gyönki gimnáziumban tanított Kiss Gábor, aki az ozorai csatában zsákmányolt zászlókat az Országházba vit­te. A paksiak Petőfi kiskőrö­si szülőházát szemléltették fényképfelvételeikkel, meg­emlékeztek tablójukon a bu­dapesti . Petőfi szobornál 1942- ben lezajlott antifasiszta tün­tetésről; a dombóváriak Per- czel Mór tízforintosát és szép „pillefőkötőket” állítot­tak ki, egyebek közt. A kitűnő bemutató olyan értékes volt, hogy anyagából már egy megyei emlékkiállí­tás is kitelnék — így véleke­dett a vetélkedőn megjelent Varjas János, a KISZ me­gyei Bizottságának első titká­ra és Pálinkás István szövet­kezeti elnök. A zsűri a maxi­mális 15 ponton felül még 2 pluszponttal jutalmazta a pa- lánkiak kiállítását; a szintén sok eredeti dokumentumot szemléltető gyönki csapat 15, a szekszárdi 13 pontot ka­pott, a paksiak és a dombó­váriak 10—10 pontot szerez­tek bemutatójukkal. Végeredményben, a szek­Ünnepi KISZ-taggyűíés és klubavatás a Vasipari Vállalatnál November 2-án délután a Vas­ipari Vállalathoz betévedő ide­gent a fiatalok sürgő-forgó, ren­dezkedő csoportja fogadta. Nagy igyekezettel készülődtek, hogy a 3 órakor kezdődő ünnepé­lyes taggyűlésre minden rend* ben legyen. Miért volt olyan különös jelentőségű nap ez a Vasipari Vállalat KISZ-fiataljainak éle­tében? Ezen a napon avatták fel a vállalati ifjúsági klubot.^ A, taggyűlés Geiszhauer János KISZHitkár ünnepi megemlé­kezésével kezdődött, a Nagy Októberi Szocialista Forrada- • lomról és Dózsa Györgyről. A következőkben a KISZ-titkár. ismertette a kiváló ifjúmunkás cím elnyerésének feltételeit. Akik erre a kitüntető címre pályáznak, elméleti és gyakor­lati tudásuk legjavát kell nyúj- tímiok. A jelentkezési határ­idő november 20. A Vasipari Vállalat gvártja a közismert olajkályhákat. A kiváló ifjú- munkás1mozgalomba "benevező brigádok vállalják, hogv a le­hető legkevesebb hibaszáza­lékkal dolgoznak. Az általuk összeszerelt, kályhák sorszámait ' külön bejegvzi a MEO. Minél kevesebb ilvén sorszámú olaj­kályha kerül a szervizbe, an­nál jobban dolgoztak a fiata­lok. Az akció befejezésekor szakmai, termelési vetélkedőn döntik el. kik a legérdemeseb­bek a kiváló ifiúmunkás cím . viselésére. Az erkölcsi elisme­résen kívül pénzjutalmat is ad a vállalat. És végül elérkeztünk az ün­nepélyes toe^vűlés-utolsó napi­rendi pontjához. Felavatásra került a válla­lati ifhísáei- klub. A vállalat ga/dasági 'é" társadalmi veze­tőségre anyagilag is támogatta a fiatalok elgondolását. Ren- deike^ásükre" hocsá+oti-a az ebédlőt, ezenkívül ad+ak tíz­ezer forintot a szükséges fel­szerelések beszerzésére. Társadalmi mnnkáhnn ké_ c-ífptfav a fiatalok sok min­den t. Többek között az ő ke­zük rnijnkáiát dicséri a fel­állított színoad. amelv pódiu­mot biztosít a megnvitó előtt három héttel megalakult kul- türesoportnak. Ez a lelkes kis gárda szellemes, pergő, vidám jókaiék mestersége Ifjú Jókai Mihály, lengyeli lakos, harminchat éves, két­gyerekes családapa egy nap­sugaras őszi délelőttön az or­szágút mentén támogatja a fa törzsét és békésen szemlélő­dik. Mellette két — külön- külön is •kisautó méretű — szárdi Garay János Gimnázi­um 102 ponttal az első díjat, a gyönki gimnázium 96 pont­tal a második, a palánki szakközépiskola 75 ponttal a harmadik díjat nyerte el. Mi­vel a döntőn való részvétel már önmagában is elismerés, az 59 pontot szerzett paksi és a 42 pontos dombóvári csa­patat is megjutalmazták. A díjakat — vásárlási ésköny- utalványokat — Zombai László nyújtotta át záróbe­széd kíséretében. Vancsó István, a megyei tanács mű­velődési osztálya nevében 500 forint különdíjjal jutalmazta Győri Sándor palánki szakkö­zépiskolást, az országos hon­ismereti pályázat győztesét. (B. L.) műsorral mutatkozott be a megnyitón. Az ifjúsági klub minden hé­ten két nap, szerdán és pén­teken négytől este tízig tart nyitva. Ezeken a napokon à bejáróknak nem kell a pálya­udvaron várakozniuk, eltölthe- tik az időt a klubban kultu­rált körülmények között. Az irodalmi színpad továbbra is együtt marad és különböző műsorokkal gondoskodik a fiatalok szórakoztatásáról. Ál­landó zenekara is lesz a klub­nak. Szakmai, politikai előadá­sokat is szerveznek. A klubnak tagja lehet a vállalat- minden dolgozója és vállalaton kívü­liek is, ha kulturált magatar­tásukat helyi dolgozó szava­tolja. A vállalat fiataljai ezentúl nemcsak munka közben talál­kozhatnak, hasznos és tartal­mas szórakozás közben ismer­hetik meg egymás munkáját, gondjait, örömeit. Kovács Zsuzsa sertés csipegeti a még mindig tavasziasan üde, zöld füvet. — Ráér? — Rá! — Most, dologidőben? — Nekem most nincs dolog­időm! — Hogyan? Táppénzes ne­tán? amelyeket Jókaiéknak nagyobb kőhaj ításny ira a lakásuktól kell letudniuk. — A szabadnap természete*; sen megjár! És valami ritka méretű feJ lelősség is „megjár”. Az angol lapály anyasertések fialási át­laga 10,5 darab. — Az idén már eladtunk há­romszáz kocasüldőt, darabon­ként átlagosan ötezer-hétszáz forintért. Természetesen vé­geztünk hízékonysági vizsgád latokat is. Az angol lapály százötvenhét nap alatt kilenc-; venöt-száztizenöt kilóra hízik; A legszebb baconsúly. Két kiló negyven deka keményítő­értékből érünk el egy kil4 súlygyarapodást— Ifjú Jókai Mihály itt mé^ tovább is mondta, de talán ér-' demes megállni. Megállni anJ nál a gondolatnál, ami telje­sen természetes kellene, hogy* legyen, csak éppen mégsem azáj Ez a szakértelemmel kapcsom latos. Ifjú Jókai Mihály, ak*4'-;llf Elnéző mosoly : — Dehogy! Lejárt az első műszakom. Ifjú Jókai Mihály, a fele­sége és harmadikként a „vő- társa” a szakiskola féltett sertéstenyészetének gondozója. Reggel ötkor kezd, dolgozik fél kilencig. Aztán tizenegytől _ fél egyig, majd délután négy­től hatig. Ezek a műszakok, Rendkívüli leletmentés Római kori telepre és temetőre bukkantak Bátaszék—Kövesdpusztán A Bátaszék-Kövesdpusztán épülő vázkerámiagyár munka­vezetőjének bejelentésére, vá­ratlanul felfedezett római ko­ri telep és temető rendkívüli feltárását kezdték meg szer­dán a szekszárdi Balogh Adám Múzeum munkatársai. A leen­dő gyár kövesdi agyagbányá­jának nyitása közben sírokat és edényégető kemencéket bolygattak meg a földgyalu- és markológépek. A fáradságos, nagy erőfe­szítéssel végzett első napi le­letmentő munka után, szerdán este rövid tájékoztatót tartot­tak a megyei múzeumban. Elmondották: a helyszínen huszonhét szkréper olyan gyors ütemben halad, hogy a múzeum valamennyi tudomá­nyos munkatársát — köztük a néprajzkutatókat is — mozgó­sította leletmentésre, de a négy muzeológusnál több munkaerő­re van szükség. Szerdán a III. század közepe végéről való gerendavázas, valamint tégla­sírokból négynek a leleteit si­került feltárniuk: . nagyon szép kerámiamellékleteket, sok érmét, üveg és bronz kaispere- ceket, csont hajtűket. Az egyik fiatal . római nő csontváza lacrimátoriumot (könnycsepp­tartó üvegecskét) tartott össze­kulcsolt- csontkezeiben, ami a hozzátartozók fájdalmát jel­képezte". A sírok nagyjából hosszanti irányban, a patakra merőlege­sen félh'úződnak a domboldal­ra, s feltehető, hogy a római út is előkerül majd. Korabeli ! rabolt sírok is vannak köztük. Sajnos, most is akadtak „mű­gyűjtők”, akik hozzányúltak a leletekhez, bár a múzeum már érvényesítette jog szerinti igé­nyét. A székszárdi múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum és a dunaújvárosi múzeum segítsé­gét is kérte a sürgős leletmen­téshez. ' (B. L.) nek — ne haragudjon a ma már sértésnek ható szóért —• régi mestersége „kanász” len­ne, természetesen jól képzett szakmunkás az állat- tenyésztés (majdnem így mond­tuk) iparában. Magától érte­tődően pergeti az olyan szak- kifejezéseket, amelyeket ugyanitt a főállattenyésztő,, vagy a szakiskola egyetemi végzettségű tanárai. Érti, hasz­nálja és tudja a fogalmakat és mindazt, ami mögötte rejtőzik. — Érdemes volt tanulni? Csakis! Kajmádon lettem szakmunkás, tíz esztendeje. Itt hat éve vagyok. — A pénz? Már várná a kérdező az olyasfajta választ, hogy „a pénz beszél és a kutya ugat”, de egészen mást hall: — Havonta harminchat fo­rintos szakszervezeti bélyeget váltok. — Ami...? — Átlagosan háromezer-hat- száz forint keresetet jelent ne­kem. Volt azonban már év, amikor feleségestől kilencven­ezer forintot vittünk haza. Hivalkodás ez? Dehogy! Ä jól végzett munka jogos és méltó bére. O. L Foto: K. Z. Népújság 8 1972. november 9,

Next

/
Oldalképek
Tartalom