Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

Ünnepélyes birtokbavétel Sfsasionöt éwesi €3 népgazdasági tervezés (Folytatás az 1. oldalról) elmaradottságára jellemző, hogy az 1931—40-es évek át­lagában hektáronként 13,7 má­zsa búza, 18,7 mázsa kukorica termett. Társadalombiztosítás­ban 1938-ban a lakosságnak mindössze 31 százaléka része­sült. Az 1930—od-as evekoen évi álladóan 23 000 lakas epuu, 1941-oen a hétéves és annál idősebb népességből 7,2 száza­lék egyáltalán nem járt isko­la oa. tis mivel jellemezhető ma, a szocialista Magyarország gaz­dasági fejlődése? A nemzeti jövedelem 1950— 1971 kozott évi átlagban 5,7 százalékkal növekedett, az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében elértük a közepe­sen fejlett országok szintjét. Országunk gazdasági arculatát napjainkban az ipari tevékeny­ség határozza meg, az ipar szolgáltatja a nemzeti jövede­lem több mint 40 százalékát. A szocialista iparban 1971-ben több mint 1,7 millió embert foglalkoztattak. 1966—1970 kö­zött hektáronként átlagosan 24,3 mázsa búza, 32,3 mázsa kukorica termett. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem 1950— 1971 között átlagosan évi 4,1 százalékkal nőtt. Országunk­ban már rég megszűnt a mun­kanélküliség és a létbizonyta­lanság. A társadalombiztosítás ma már az ország egész la­kosságára kiterjed. A negyedik ötéves terv időszakában csak­nem 400 000 lakás épül. Dr. Tímár Mátyás üdvözlő beszéde után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. Az Országos Tervhivatal el­nöke emlékeztetett arra, hogy az újjáépítés társadalmi prog­ramját a Magyar Kommunis­ta Párt javaslatára kidolgozott és a nemzetgyűlésben 1947. augusztusában elfogadott há­roméves terv tartalmazta. Ez volt az első, a gazdaság egé­szét átfogó gazdaságfejlesztési terv, ezért ezt tekintjük terv- gazdálkodásunk kezdetének. A szocializmus építésének elmúlt két évtizedére emlékez­ve elmondhatjuk, hogy a ma­gyar társadalom jól használta ki a gazdaságfejlesztés kínál­kozó lehetőségeit, viszonylag rövid idő alatt kiemelkedett a gazdasági elmaradottságból. A két évtized alatt mind­végig érvényesült a szocialista tulajdon erősödésének és elő­retörésének tendenciája. A nemzeti jövedelem termelésé­ben a szocialista szektor ará­nya az 1950. évi 67 százalék­ról 1970-re 98 százalékra emel­kedett. A jövedelemelosztás fokozatosan és egyre inkább a társadalmilag hasznos munka arányaihoz igazodik. Ugyan­akkor elosztási rendszerünk­ben egyre nagyobb a társadal­mi juttatások jelentősége is. A lakosság jelenlegi jövedelmé­nek 77 százalékához munkája piapián jut. 23 százalékát oe- dis különböző társadalmi jut­tatások formáiéban knoia. Tervezési és gazdálkodási rendszerünkben először a me­zőgazdaság irányításában ve­zettünk be változást az 1957— 68 közötti időszakban. A ter­vezés és irányítás adminiszt­ratív esKközeit fokozatosan a közgazdasági értékelés és a közvetett eszközökkel történő szabályozás váltotta fel. Gaz­daságirányításunk rendszerét 1968. január 1-én a szocialista tervgazdálkodás alapján olyan irányban fejlesztettük tovább, hogy a döntési rendszer össz­hangba kerüljön a gazdasági folyamatok szintjeivel és a nép­gazdaság tervszerű irányítása a központi tervezés elsődlegessé­ge mellett a több szintű és kü­lönböző időtartamú tervek egy­séges rendszerében valósuljon meg. A reform révén szerve­sen összekapcsoljuk a népgaz­daság tervszerű közoonti irá­nyítását a piac aktív szerepé­vel. a termelési eszközök szo­cialista tulajdona alapján. Mindent egybevetve elmond­hatjuk — állapította meg be­fejezésül —, hogy az elmúK negyedszázadban a szocialista tervezés jól szolgálta országunk építését, nőnünk boldogabb jö­vőjének alakítását. A tervek megvalósítása szerves része an­nak az aktív tevékenységnek, amelyet a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség a szo­cializmus teljes felépítéséért folytat. Megteremtődtek a fel­tételei annak, hogy javasoljuk: az országgyűlés a közeljövőben alkossan törvényt a népgazda­sági tervezésről. (MTI) Ünnepi keretek között avat­ták fel Pakson a Magyar Hon­védelmi Szövetség új székhá­zát. A meghívott vendégek közt ott voltak a járási szék­hely állami, társadalmi szer­veinek vezetői, azoknak a vállalatoknak, ipari szövetke­zeteknek képviselői, amelyek az építkezésben közreműköd­tek. Juhász Károly, a községi tanács elnöke avatóbeszédé­ben is elsősorban a társadal­mi összefogást méltatta, amely­nek testet öltött eredménye a nagyközség, de az egész járás fiataljainak érdekét, honvé­delmi nevelését szolgálja. — Nem nagy beruházásról volt szó, de sok energiát kí­vánt, olyan társadalmi össze­fogást. amely 220 000 forinton 350 000 forint értékű épületet emelt, — hangsúlyozta a ta­nács elnöke, majd megköszön­te á közreműködést a TÄfiV paksi építés vezetősége dolgo­zóinak, a téglagyáriaknak, a gabonafelvásárló vállalat te­lepének az anyagszállításhoz nyújtott segítségért, a cipész szövetkezetnek, a háziipari szövetkezetnek az anyagi hoz- záiárulást, a bölcskei MEZÖ- GÉP-gyáregység KlSZ-szerve- zetének, hogy 18 tárni '"-’fád­dal vettek részt az építésben, Rein Magdolnának a társadal­mi munkában készített ter­vért. Köszönetét mondott mindazoknak, akik bármilyen formában is részt vállaltak abból, hogy a község, a Járás fiatalságát a korábbinál jobb, színvonalasabb körülmények között lehet felkészíteni a ha­za fegyveres szolgálatára. A honvédelmi szövetség ne­vében Takács T ászló alezre­des, megyei titkár vette át az új épületet, utalva arra, hogy az új székház révén otthont kapnak, kedvezőbb körülmé­nyek között tevékenyked­hetnek azok a szakágak is. amelyek munká'-át edd'" a helyhiány hátráltatta. Végül az épület kulcsának átnyúj.tá- sával jelképesen átadta az új bázist Bodahelyi József, járási MHSZ-titkárnak. A megyei titkár az építke­zésben való közreműködésért emléktárgyat adott át dr. Kiss Frigyesnek. a járási tanács­hivatal vezetőiének Juhász Károly tanácselnöknek. Rein Magdolnának, Kemény And­rásnak, Dávodi Lajosnak, a bölcskei MEZŐGÉP KISZ- szervezetének jutalma oedig két új légpuska A vendegeknek ez’U*n Bo­dahelyi József mutatta be az oktatótermeket, a modellezők műhelyét, a rádiósok szo^á’át, a génjárműoktatást segítő tan­műhelyt. A vendégek tetszését megnyerték a korszerű szem­léltető eszközök, köztük a leg­újabb ..szerzemény”, az NDK- gyártmányú gépjárműszerke­zeti modell. Végezetül Riba Tibor, a községi pártbizottság titkára méltatta a szép. tágas új szék­ház jelentőségét, mondván, hogy abban a honvédelemről hozott párthatározat gyakorla­ti végrehajtása nyilvánul meg. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén Zavaros a helyzet Ugandában társadalmi életében jelentős szere­pet játszó kb. 80 ezer brit útle­véllel rendelkező főleg indiai és pakisztáni származású „ázsiait’'. A távozásra felszólított ázsiai­aknak — akik Nagy-Britanniába. Kanadába, Indiába, Svédországba, Mauritiusra, Fidzsire és Ausztriá­ba települnek át — ez év novem­ber 7-ig kell elhagyni az országot — TERRA — (Folytatás az X. oldalróL) [,.ii'.far, -«ív (jv.-tu . im xojsn mindenkorra betiltják az atomfegyver alkalmazását. A szovjet küldöttség javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy minél hamarabb hozzon meg. felelő határozatot. A tartós béke megteremté­sének feladata hatékony intéz­kedéseket követel a jövőbeni a katonai konfliktusok meg­előzése és megakadályozása ér­dekében. Nem kevésbé fontos azonban, hogy véget vessenek. és japán szövegeket osztottak szét) perceken át vitatkoztál: az összes nem japán külföldi tudósítok és a kínai házigaz dák. Csou En-laj beszédében nem ejtette ki Tajvan nevét — mint ismeretes a normalizálás legkényesebb kérdése az, hogy milyen viszonyt tart majd fenn Japán a Peking és Tokió kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvétele után a csang-kaj-sek- istákkal — de hangsúlyozottan utalt arra, hogy Tanaka „tel­jes megértését fejezte ki Kína három elvével kapcsolatban”. Ezek előírják a tajvani re­zsimmel való kapcsolatok meg­szakítását és annak elismeré­sét, hogy Tajvan Kína része. Kedden délelőtt Pekingben megkezdődtek Csi Peng-fej kí­nai és Ohira japán külügy­miniszter tárgyalásai. A két miniszter Csou En-laj kínai, illetve Tanaka japán minisz­terelnök kíséretében foglal he­lyet, s nyugati hírügynöksé­gek megfogalmazása szerint az a megbízatásuk, hogy a hétfőn este létrejött elvi egyet­értés „technikai” részleteit ki­munkálják. Tanaka egyébként még hét­főn, megérkezése napján ja- páni látogatásra hívta meg Csou En-lajt. A kínai minisz­terelnök, ha el is fogadja a megint ást, 1974. tavasza előtt aligha látogat Tokióba. ... azoknak a konfliktusoknak, amelyek mérgezik a nemzet­közi légkört. Mindenki számá­ra ismeretes a Szovjetunió ál­láspontja a vietnami nép el­len folyó háború kérdésében. Felháborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szélesedik az amerikai inter­venció Vietnamban és Indo­kína más országaiban. Bár­hogyan mesterkedjenek is a közvélemény megnyugtatása érdekében, a Vietnamban ál­lomásozó amerikai szárazföldi csapatok létszámának csökken­téséről szóló hírekkel, emcigött a valóságban az áll, hogy so­ha nem látott méretekben io- kozódnak a katonai akciók, fokozódik azok kegyetlensége és embertelensége. Csak csodálkozni lehet azon, hogy mindeddig nem vonták le az egyedül helyes következ­tetést: a vietnami népet nem lehet legyőzni. Ez a nép hő­siesen harcol az agresszió el­len, az igazságos célokért, azért, hogy országának gazdá­ja legyen. Senkinek sem en­gedheti meg, hogy kivülről dik­tálja a politikai és társadalmi berendezkedésekre vonatkozó recepteket, a vietnami néptől idegen érdekeket védelmező bábokat kényszerítsen rá. A kiutat meg lehet találni, azonban csak a komoly tárgya­lások útján, amelyeknek konst­ruktív alapját a DIFK szep­tember 11-i és a VDK kormá­nyának szeptember 14-i nyi­latkozatában foglalt ismert ja­vaslatok szolgáltatják. Megoldást kell találni a kö­zel-keleti problémára — foly­tatta Gromiko —. A legutóbbi események, amelyek Izrael­nek az arab országok, közöt­tük Libanon ellen elkövetett bűnös agressziós cselekményei­vel kapcsolatosak, szemlélte­tik. hogy milyen súlyos a ve­szély, és hogv mii ven messzi­re mennek el az izraeli veze­tők gátlástalan politikájukban. Az agresszorokat terhelő fe­lelősségben osztoznak mind­azok, akik gyámolítják az agresszorokat, akiknek támo­gatása lehetővé teszi, hogy Izrael kihívást intézzen az Egyesült Nemzetek Szerveze­te, valamint az agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sára és a közel-keleti béke helyreállítására vonatkozó ENSZ-határozatok ellen. Az iz­raeli vezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a kalandor politika csupán látszólagos si­kereket hozhat, s hogy végű’ elkerülhetetlenül leszámolás­hoz vezet. Tűrhetetlen az arab területek bekebelezésére irányuló kísérletek, az újabb és újabb agresszív katonai ak­ciók. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megvan az ah­hoz szükséges joga és lehető­sége, hogy megzabolázza az agresszorokat. A közgyűlés előtt áll az a feladat, hogv konkrétan meg­vizsgálja a leszerelési világ- értekezlet összehívásánál: kér­dését. A leszerelési vilá^érte- kezletnek olvan fórumnak kell lennie, amelyen kivétel nél­kül minden ország az egyen­jogúság alánján kifejtheti és egybevetheti elképzeléseit a le­szerelés összes kérdéseiről, és megállapodhat azokban a gya­korlati lépésekben, amelyek a fegyverkezési verseny megfé­kezését és a leszerelést céloz­zák. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének minél hamarabb meg kell szabadulnia a múlt ter­hétől, amely még mindig ér­ződik tevékenységében. Ilye­nek például a Koreával kap­csolatos kérdések. Az idén a közgyűlés előtt új lehetőség nyílt arra, hogy építő módon fogjon hozzá ezeknek a kér­déseknek a megvitatásához és megoldásához. A Szovjetunió véleménye szerint kivétel nélkül minden állam érdekei azt követelik, hogy a figyelmet ne az ENSZ alapokmányának felülvizsgálá­sára, hanem szigorú betartásá­ra, a benne lévő lehetőségek teljesebb kihasználására össz­pontosítsuk. — mondotta be­szédében a többi között a Szovjetunió külügyminisztere, Uganda! jelentések szerint z nap alatt felszámolták azt az 1500 £o- nyi, — tanzániai katonákból, ugandai gerillákból, izraeli és an­gol zsoldosokból álló — „inváziós hadsereget”., amely Uganda dél­nyugati részén 1972. szeptember 17-én „tört” az országra. A tan­zániai kormány cáfolta, hogy kö­ze lenne az Uganda elleni táma­dáshoz, Az Amin-rendszer támo­gatására Kadnafi líbiai elnök által küldött 400 katonát szállító 5 re­pülőgépet Szudánban leszállították és visszaküicnek Líbiába. Az események hátterét homály fedi. Egyes vélemények valószí­nűnek tartják, hogy a Délnyugat- Ugandában állomásozó — Obote 1971. januárjában megbuktatott ugandai elnök híveinek számitó — katonák lázadtak fel a másik törzsbeli, Amin-párti tisztekkel szemben. Mások az akcióban az 1971. januárjában Tanzániába me­nekült, a Vikt5ria-tó és a Hold­hegység között letelepült ugandai- ak visszatérését látják. Az Ugan­da! belső nyugtalanság összefügg Amin elnök közelmúltban elhang­zott bejelentésével, amellyel ki­utasította a? ország gazdasági és, 'jrJÜ: Csou En-laj és Tanaka pohárköszönt őj e Peking (MTI) Csou En-laj kínai kormányfő és Tanaka japán miniszterelnök hétfőn este a pekingi országos népi gyűlés nagytermében elhang­zott pohárköszöntőkkel fátyolt borított a két ország közötti véres háborús és politikai konfrontációk évtizedeire és kölcsönösen ígéretet tett ar­ra, hogy „közös alapot keres­ve a nagy kérdésekben és félretéve a kisebb nézetelté­réseket” a barátság és együtt­működés új fejezetének meg­nyitásán fog dolgozni. Tanaka „mély megbánását” fejezte ki azokért a „nagy szenvedésekért”, amelyeket or­szága az elmúlt évtizedekben a „kínai állampolgároknak” okozott, míg Csou En-laj ar­ról beszélt, hogy „az el nem felejtett múlt” leckéjét a jö­vőben mindig szem előtt kell tartani. Csou En-laj szavai után a japán himnusz hang­zott fel, amely a kínai nép számára évtizedeken át a leg­kegyetlenebb ellenség szimbó­luma volt; — míg Tanaka óvatosan fogalmazott sajnál­kozása után a kínai himnuszt játszották el. A japán mi­niszterelnök nem beszélt ja­pán militaristákról, agresszió­ról, s a „megbánás” kifejezé­sére olyan ritkán használt, kö­dös szót választott, amelynek fordításán (miután csak kínai

Next

/
Oldalképek
Tartalom