Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

I

ï

Egy Tolna megyei forradalmár

! Nyolcvanöt éve született ÿ Molnár György--r, A' nagykanizsai TQ87 római katolikus keresztelési'

anyakönyv 2ó2: Sz; ;âlatti'’bëj.egyzése: . •.

/Született! i%87. május; 23. Meg'keresztelték/május 25-^0.' Ne- ho : Molnári: Gyorgy,‘JÓ‘rsé.f, Scrtdar. Apjú'-'M'ölhór-György. ■ fö- gimnáayrrtit‘,ltó^ester.;<Ahkj'ö:<. Sdndor Aiyia.rüjdtetiéiyiSlí:/ tja)jyi ' kanizsa, > Kegyesrejndi. RŐn^hóz,' Keresztszülők : ^Sándor. \ .Károly/

0Sp9f)orJeréz.'/, > ; i. ' V;J‘; .V : ,’ .<•

w .Apját) .af2ala msgÿéf/Levéltárija./!. őyzött, 1899^— IPOO-as iskolai .■.anyqJfcLÔnyvbèn.:: „isl^őlaszqlgjjjjak", oz

1900—190,1-esben roár -csak „szolgának”' jegyezték ' be

Kanizsáin. . r •-rf A, fiú' b£i;1897—9,8. tanévben, a^nagyjca.nizsai *Pi<}-> ■ rista Gimnázium I. osztályos* tanulója.; .De a közéjj-”'. iskpla IV. osztályában, 1900—1901. tanév .végap/a/gim-*; •*. 'ógéjurhi', közösértésítő (tanúsága szerint:';„Vizsgálóiján” *fna/adt. ,. * • ; ' ■>■■■'■ ' ' ' >-* .

— Degré'iLajos, :a Zala. megyei Levéltár Igazgatója 1968, bőszén .tudakozó-., leveliinkre válaszolva írta- p..fenti -^ofográr: . VV,/ t, j w

' .Vaiöníi magaviseleti -összezördülése lé'hetetf a IVr; ösZt’éty vé~ . gény mert a magaviseleté kettes, akkor súlyo's esettét -jelentett., Ennek további következménye allcqjma'si'qt'a* IV. • öMcfty- beli b'dkás. a vizsgálatlanság.'Iskoláit más városiján- foltig that-v■ • VtCK.. ' •,*. •/■'/;. .} > ’

Budapesten*,' 1969. febrt^n 2-án (XIII., Salíbt Imre u% -11. sz.^ I. em.. 2,,\.sz. ^aláfti^ lakásban) . leg közvetlené bV családtagjai—' -feleségé/ leá.rfya és fíta —‘körébeVv a- fenti* Esetről, feleségétől.-'á'következőket hallPJ^-uk//

■ Igen,-l. Gyurka’ 14—15 éves lehetett, amikor egy*/századelői ka- ' nizsai' m.unkástüntetésen-vörös-vzászlóval a., kezében ipenelett. S

mj kellett több,, a jámbor piàrïsta atyáknakVédesapjának;1'’ 4 az ismert '•iskolaázolgának.. emberj i megalázkodásába, és hosszú .könyörgésére — 4égy^ év (kihagyásával — mégis Kanizsán íalytáfta*’ ♦Vözépis'koldi tanulmányait.' * • *.. • m*.. 1 ,

• ~ Ugyanebben-la- körben-'és ugyaneb.ben azidqbpa- pz édesapára eiplékező- leány pedig ezt mondta:’

App _ nagyon.>szerette. Adyt, az^Ady-verseket. Közülük is egyet ‘különösen': à „Küldöm a frigyládát” címjyt.-*v *«* ■- . —-Érettségi jegyzőkönyve1 Nagykanizsáról;' 1906-ból: >'

Molnár György az .1906., június 23—27-én tartott' vizsgálatot? '

érettségizett. *£••'* ''ifi.- ■

r—'' -A högykanizsáí' gÍmnázlum 1904—1906 - között - kipdott ^értesítői • tanásítj'Éfk':* jí/ , H '

•• „Csokonaif-élete) ésj,;munkáss.ágp'M irodalomtörténeti értekezés.' jutállViav a gyakorlóiskola péjiztárából 10 kotorta. A ,tjeéijke^ett három munka- közűi>-.Moinár György értekezése nyerté él ak ju-> 'tóimat; . ' ' ... ki •> •> t' '

,,A • hadügy'fejlődése, a ’Mohácsi vész-ig’,’ történelmi értekezés. Jutalma 16 korona, s a jutalomra érdemes mü Szerzője : Mblnár 'György, VII. oszt. tan.;

„Ányos Pál” irodalomtö téneti értekezés. Jutalma a Jókai- alap ez évi kamata. A beérkezett pályamű jutalomra érdemes szerzője’: Molnár György,. VII. oszt. tan.; f

„A realizmus a modern regényirodalomban". Jutalma: 12 korona. A beérkezett, s jutalomra érdemes mű szerzője: Molnár

György, Vili. oszt. ; tan. v./. - , ,

' iySzab.adsagfrdfcä'jhk t^téríete, '-és “eredtéé- «..s

!-r 1 mfnde n kör cfr vo[0<ï?ê kj a, *nn irtytaicfjén/-feé1(g

lezzÄ.n. az örökös tartományok„sotába." ')■ ■-, ír- 1906. október 6-.án.' óz • „Aradi vértanúk* iskolai,; - ámJékünnepélyép. általa'’írt és felolvasott beszédének' legeiső mondatai pedig,, így hangzottakel '4<áktácscn

előtti „■.. v

Minden, időben, amióta Habsburgok jutottak szeren.cs.étien ha- ^

, izánk: itrón'járá.v más vol’t (a ‘ynemzet, más,*;:‘az urojkócíó^céliia. " .nemzet rag ász-köd ott ősi'‘szabadsagához, 'az uraíkfid'ó-'1 péőig. ah** .. nak' elrablására törekedett. A nemzet/> ideálja :'fég^’ Wűgy, olyan .hatalmas ország volt, amilyen Magyárország’-.Nagy' Lajos, vagy Mátyás korában vala. Az uralkodóé': ,egyVhatal.mas. összmojjárjeia;* •amelynek’leje az osztrák császár;.’'híyatalós nyel*- ve a német; amelyben a magyarnak csak fiz/etnje., amélÿnek.'.tÿjt '' tárára a* --magyarnak csak áldoznia lehet, akár fyéiséíV/el de amelyhez egyébként semmi köze. "r+ : 3 ••./4. » • .

•; Főiskolai bizonyítványa1 1910-bpit' “ -V: , í,

„Al'qjírott hivatalosan igázOÍb<p-i hogy Molnár György*ur,-Óki Nagykanizsád- 1S87'.- évi*fmá^usvK hó 23-án -született;;'*.rójn. ^katfj.

/ Vplíásu, ■az>';Orszá,gos^ Magyar,. Királyi Képzőművészéti4j(őiskoláin . a négyévi 'tánfolyömpt, az 1906—iÿ10. tanévek ala-tt. miht^renr •des/itaftqrjelölOeJ.végpzté,. s à rajztanári; oklevelet' rhegSzei'e&teV ßydap§st^n,; ,191Qőmö)us 19-én. Vázad! Szilárd-'igazgató,’*• ■ «•

DpmÉ^vórt'."megelőzően- ' állást kapbíLtHés^ faflítatt

Kiskőrösön'; vjsfagyatádbhr-! Makón, májéi 1916rBan ,sà-> fát kénelmére. a Derr>'bóvárf.iv Királyi.- Kcrtholilcus'efp- gimn.áziumhaz.- áthelyéatékv''Á';Makói:',Ep'g"imnázi’ujr)í'T'áin-- .testüíete áz„ igazgató' aláírásával az; -•alábbi''' '’jegyző^ kön^vL k ivein a ttal vett búésútjDunántúlra' távozott; ' kQllégájátcrl'í '.'9 i*- •-("t. • _

, ,'MolnúrvGyörgyben . intézetünkjígen buzgó", lelkiismeretes taV- .. -nárt, testületünk-■ ó'ltálónosán .béosüjt. keddit kaVtcvjot veszített, ■ - . /őszintén sajháljuk 'tavózásáty s'szívből -;kíváxijuk neki,’*-hogy ’ uj ... ,♦ j. ,^tlbi$iashelyén boldog ' me^'e^éS^desben ' folytassa nvÖkÖdését/ A " '

/•{tantestület : az’i.-igxjafgd'tó á 1,-töl/ijkjfejtett érzelmedben oszJozU^,, • *,

/ merről qz ^eltávQzpJtat -j-^gyzőkőnyvi1 kivonatban értesíti.” ' ’

' — Dombóváron^,ezütán-, pedig „Molnár .György 19.17—*

• Í9j8-,bab..qz ábrqzoló georrtetriá és művészeti.crájz Jíkiek, , velés,. tanára: . a/méöani(.;tar.na- ésfizikai...szertár ’őre. • É/tékezl^ti. jegyző, Tánítptta- a.Jszabadkézi; rajzot-' és . a gyorsításiba ,111., IV/ és V. osztályban,, hetir19 órában.

•Tanít hetr.éy.ç/j ■ j'r -,. ' ,-;.y .’2,*.. ? '• '

V 4t- % pz* 1^|8—.1,y?eS itfenK''á"mn3^hJir<ík'evkony/teft Varga. Féfenc igajgató.máh,ezt írja ’rolói ...*•

Már november éjs'ő heteitjten ..érezhető az október, fgrtada- . Íörh:'hatosa a dóErtöpvári’ jtrásádalómban. .A tanári,.'karból, eb™- ben az* i'dőöen. mégv' cspk .M'ólnár.. György rajztanár véti -fiiágat áz árba,/de’ már látszott, hogy -á lejtőn eldobott .kon^k nipcs. .

t meg'áll-qsdr/'Molnár fellépése a "-Nemzeti ’Tanácsban, "niajd /a;

• • földosztály -éjén mjnd * jóbb'a h*;éyj. jobba n 'Ai. elvonja ‘ őt • iskolai

' pühicájától. Npprnap/után. tárgyúi á cselé'dekkej,/>hétfőkkel-vsű-'_- / run keresik feK őt á ‘fe:l'mé’rü,fí' ügyekből kifolyólag'’magában az'- iskolában; sqf, orqjn/ is .ol-yari. emberek, *melÿeknék

« ‘beléléré.be váló . betai.ó-ködás'dV,éppen nem..- ?vo 11 *; yal t' kl va nat’QS* erőséh. befplygspjta a tanítóé, eredményes' - munkáját;; rfvás/öldól/

. ,.’,ról ... ’pedig eresére’'féfczgàtta*4a*'tanuló ifjúsá'gna'lT'az.--^sag íny gér^ők -öm’úgy is./tú(fűtött képzefetét. *' ,"r\

— Molnár György javáslcffá" a Nem'zéti Tanács

Január 26. ülésén*.”’.- ’• •• . ;,,VN ” '

Doiabóvór’rókásViszonyd! má' egyenesensiralmasait és kéltségfc'eejtők. SjárRÓif.asal-ád • lakás nélkül van-,’--sőt :mintí'tudjak,

“V Ip.-’csalq.d .télvíz-jdejérí j-yasúti -bácsikban kébytqlen mö.g^itftyveg-í. Íiúzní''Ta.kás hiányában^ ^nnyit* t-udunk, j^ogy a . há^tjflú^'fo[yá~‘- ' hián' ár .'építés stagnált és Dombőyár lakejóágS’-hota.rr^sgt/TeI- >' födött, y A :Mèfn^ëtr Tpöács íá^tűffi'étetlen ' fakôryÆztb'nVoic-nàk.' V- - • virála'si engedély’'őnYöréőd.~útj:áa. teendő tériyhí:'/é.Ácé.ljgbpjkküI*,. sLöttsqa Íá/j.onT*Msózonnal -az-illetékes mini^zléciumbani

— Egyik távirata a Földművelésügyi Minisztériumba ■ ' 1919. március 4-én:

Á dombóvári háztelket és földet igénylők érdekei veszélyeztetve' vánnak. Az Esterházy-birtokból szerződésileg még el nem : adott- telkeket birtokba vettük, czonnal kérünk földosztó bizott- ságo^és intézkedést. Dombóvári Munkástanács, Molnár.

* "— A dombóvári főszolgabíró távirati jelentése a Vári Irregyére 1919. március 22-én:

Felvétetett Dombóvár, 1,919. március 22, délután 3 óra 15 perckor a ’dombóvári főszolgabíró helyiségében. Megjelenik: a munkástanács küldöttsége Molnár György elnök vezetésével a következő: tag okkal : Udvari ' Vince, dr. Gyárfás Miklós, Lakatos Jóí * ; - 1

^seíj ■Radó-*Mihály, Steinbach Antal, Adonics István, .Ignácz Je- a sz^^^m°yáta párt több .tagja. Molnár György elnök munkástanács nevében a dombóvári járás főszolgabírójával,. Széyald Oszkárral a dombóvári munkástanács következő határozatát közölte: Dombóvári Munkástanács ma délután 2-órakor ‘ .Dombóvár nagyközség és a dombóvári járás felett a hatalmat további intézkedésig átvette.

—r- A „Dombóvári' Proletár" 1919. március 30. száma

“közli :

>,A dombóvári direktórium tagjai: Molnár György, .•“Udvari Vince, Gyenis Antal."

• Az 1919. április 9. dombóvári községi tanács* «választás jegyzőkönyvének részlete:

Felvétetett Dombóváron, 1919. április 9-én, a vm. Igazgatóta- • fiáts 1542 919. sz. rendelete értelmében Dombóvár község Munkás-, Katona- és Földmíves Tanácsának megválasztása tárgyában tartott választás alkalmával. A választás két helyen ; folyt le: az I. sz. bizottságnál az Óvodánál, a II. sz. bizottságból a Hunyadi-téri áll. elemi iskolánál. Mindkét szavazát- szedő bizottságnál du. 4 órakor a szavazás lezáratván, a szavazatokat a mellékelt (2 db) jegyzőkönyv szerint összeszámítot- . ták' és megállapíttatott, hogy a leadott 1680 szavazatból sorrendben a legtöbb szavazatot a következők nyerték el: t. Mol- t ’/pár György, 1606.

>*— S O. Zs-, plébános 1918—19-es hivatalos bejegyzése-a. plébánián vezetett „házi történet" lapjain:

1918. október 31-én kitört a Károlyi-féle forradalom, amely az egyháznak is annyi kárt okozott. A király lemondott, a Káro- Jyi-banda kikiáltotta a köztársaságot, az ország a szociáldemokraták, illetve a titkos communisták kezére jutott. A népen az úgynevezett tömegőrület vett erőt. Agitátorok jöttek-mentek, .akik neki estek mindennek,, ami eddig szent és tiszteletre méltó .'völl. A legocsmányabb vádakkal léptek fel a papság és az ' urak ejlen. Itt, e tekintetben kiváltak Gyenis Antal állami iskolái igazgató és Molnár György gimnáziumi rajztanár, akik az uralom elnyeréséért itt a vasutasokat szociáldemokrata, a tanítókat .és tanárokat tanítószakszervezetbe kényszerítették. Mindkét;’ — különben jelentéktelen fráter — akik is mint notórikus ‘athéjsták, az ifjúságot rontották. . .

A „Dombóvári Proletár" 1919. április 20. számai

Molnár eivtárs az Országos Tanács képviselője. A vármegyéi munkástanács f. hó 12-én tartott alakuló gyűlésén Molnár György el.vtársat, pártunk és a helyi direktórium elnökét delegálta vármegyei kiküldöttnek az Országos Tanácsba.

*—• Résziét Molnár Györgynek 1919. Június 21-én, 3udapesten a Tanácsok Országos Gyűlésén elmondott .beszédéből: . ..

Igen'tisztelt elvtársak! A vitatkozások folyamán itt alTg tor-j-tént* más, mint hogy Budapest támadta a vidéket és viszont. '■cl vidék támadta Budapestet. El kell ismerni, hogy úgy vidéken, mint Budapesten vannak hibák. Ezek a hibák azonban nem olyán mélyrehatók, hogy idővel orvosolhatók ne lennének, szinte maguktól meg- ne javulnának. Csak egy kis jóakarót, csak az . kell ,hoizá, hogy itt ne kicsinyes személyes érdekeket, hanem a .magyar, proletárság érdekeit képviselje minden ember. —- Támadták itt a vidéki direktóriumokat. A vidéki direktóriumok kÖ- *zött — magam is vidéki vagyok — tényleg nagyon sok gyenge .. van’.*• Ezt azonban minden esetben nem lehet annak betudni* hogy ezek ellenforradalmárok, nem jó szocialisták, vagy ,kbnírhüriisták. hanem Igenis annak, hogy a vidéki munkásság ‘nefp volt úgy nevelve, mint a budapesti. — A másik, elvtársaim, óz, hogy.aki itt támadni mer, mondja meg: hárpm hó- rïapT alatt produkált-e világ még eay olyan hadsereget, mint "amilyen ma a Vörös Hadsereg. Akik kritizálni mernek, akar- nák. és tudnak, né-zenek a dolgok mélyére és mondják meg# hogy ilyen te!jésí'.menyeket, amilyeneket ezek a népbiztosságok • [és';Ö forradalmi kormányzótanács végzett, produkáltak-e valaha

mér? Çîvtîrsaîmî îtt nç- 5e«êîj3nk' vîfîekroî? ne EeszeljOnlS

Budapestről, és különösen nem arról, ami itt elhangzott, hogy fenntartsuk-e, vagy ne a proletárdiktatúrát. Szerintem, aki ma erről beszél, az nem szocialista, az nem kommunista, de taláa nem is józan ember.

— A plébániai „házi történetben" így folytatódik at ■ előbbi bejegyzés:*

Káplánjaim segítségéve! hitközséget szerveztem. A hitközség ezután 'már erélyesebben, fel mert lépni az úgynevezett munkás«; tanács ellen.

. — Molnár beszéde pedig így folytatódott:

Elvtársaim! A papság igenis dolgozik. Még pedig olyan eszközökkel, hogyha mi ezt elnézzük, ha ezt megengedjük — mert hiszen látszólag bűnt el sem követnek — akkor az lesz a vége elvtárjainv hogy percek alatt le fog égni az egész ország, de egész biztos, hogy pillanatok alatt lángba borul az egész Du- Vióntúl. Csak egészen röviden, elvtársaim, mert szeretném már ezt a levélcsomót átadni. Az var) itt az egyik levélben* hogy egy vidéki papocskánq.k a hívei nem akarnak tyúkotrská- kát, meg., pénzecskéket, meg más egyebecskéket adni, és a papocska. püspökéhez fordult és a püspök úr azt mondja: Tagadd meg a szentség kiszolgáltatását a Híveidtől, tagodd meg a temetést, menj el a helyedről és a szentséget vigyétek ki a faluból, gyászbavont kereszttel. -Mi ez, elvtarsaira* ha nem ellenforradalom?! 1

—.A szekszárdi „Igazság" 1919. június 16. száma írta :

Féleszű burzsoók és magukat Intelligenciának nevező néhány sötét alok hónapokon keresztül izgatott Tamásiban és környékén lévő kotolikus körökben és egyesületekben a vallás és a tulajdon védelminek leple alatt. Addig vakították a szánalomra méltó proletárokat, amíg azok május 30-án kaszával, kapával és holmi régi fegyverekkel felfegyverkezve az ottani vörösőrséget t lefegyvçrezték, s oz ellenük felvonuló vörös katonákkal a harcot felvették. A, csata színhelyét nyolc szerencsétlen proletár és egy vörös katona vére festette pirosra.

— Molnár György beszéde így zárult a hadügyi vitában:

A burzsoó-tarsadalom nem kérdezte azt, hogy te, proletár, akapsz-e katona' lenni, hanem elvitte. Ennek elvtársaim, ma is így kell > lenni. Hát, elvtársam, nem azt mondom, hogy .nem osztályharcf ez, de annak az osztálynak, a proletárságnák vannak öntudatlan egyénei, akik elbutíthatók, akik félrevezethetek«

— A diktatúrának, így tehát természetesen következeteknek és keménynek /kell lenni, és elsősorban mégegyszer hangoztatom s ezt a lappangó, ellenforradalmat kell a vidéken megakadályozni, ami; igenis a mi munkánkat, a vidéki direktóriumok munkáját teszi lehetetlenné, és teszi lehetetlenné sokszor azt is« hogy a rendeleteknek.é’leget tegyünk.

— Steinmetz István, az itten! demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő 44. Vörös Dandár politikai biztosa visszaemlékezésében írta:-1919. május- 3.1.-én délután Zay Dezső riasztotta és az őr* szabóban gyülekeztette a .szakaszt. Szervező, a dandárparancs- nök: Zay Dezső. A szakasz parancsnoka: Molnár György gima. tanár,- nem volt ugyan katona, de nagyon bátor, céltudatos* „tisztánlátó kommunista volt.

— A község főjegyzője, illés Gyula 1920. május 20-án

kelt, 1711/1920. sz. alatt a főszolgabíróhoz küldött je^ lentésében olvasható: *

Az 1.918. évi október vég! Károlyi-féle őrület után a szociáldemokrata párt nagymérvű szervezkedése következtében Dombóváron és a szomszéd községekben és pusztákon az ide gravitáló szocialisták száma nagyon megszaporodott, és az akkori vezetők állítása szerint számuk meghaladta a hétezret. A szociáldemokrata párt és ’az általa kezdeményezett mozgalmak élén Molnár György főgímn. tanár, Gyenis Antal áll. el. Isk. igazgató és ’dr. Gyárfás Miklós ügyvéd álltok, mint irányító tényezők, akik azután V^var' Vince. Havlik Sándor és Simics Lajos villanyszerelővel együttesen; -'nemcsak éltető lelke -voltak a szocialista-komléfúrtíst’a • mozgalmaknak, de ők válogatták ki a meg- bízhatósácj. és elvhűség szerint' mindazokat, akikkel a proletárdiktatúra biztosítására az állásokat betöltötték«

— Gimnáziumunk irattárában őrzött kimutatás at Í919/20. tanévi,szükségletek 239 sz. jegyzetéből:

Molnár György, mint a helybeli Munkástanács exponált tagjaj elnöke, s mint szovjet-biztos 1919. aug. 5-én megszökött, 1919„ aug. 12-én lefogták és letartóztatták. S , az 1968—69 évi kutatófelhívásunkra érkezett sok-sok levél egyike így szól:

' A „Magyar Nemzet" január 19-í száméban, Farkas Aladár Ósztáiyvezető aláírásával közzétett: „Ki tud róluk?” c. felhívásra, jelentkezem..— Az 1919-ben Tolnataryiásiban kivégzett Molnár György leánya vagyok. Édesanyámmal, sz. Okos Júliával és József nevű öcsémmel együtt élühk Budapesten, a XIII. kér- Saliai Imre u. 11.- I.lépcső, I. em. 2. s*. alatti lakásban. — Amennyiben részletesebb .’felvilágosításra lenne szükségük, készséggel állok rendelkezésükrep Budapest, 1969. jan. 21. K. Á-né* szül. Molnár Györgyi.

r— „De hát milyen felvilágosítást Is kérhettünk volna még 1969. február 2-án ott, Budapesten: Molnár

György valahai legkedvesebbjei körében, amikor táskámban lapult, az Ö egy igaz barátja, tanítóforradalmár társa: Gyenis Antal igazgató özvegyének dokümentumnaprőja, amely az 1919. augusztus 18-án társdiyal közösen megtett utolsó tamási útját így vési eszünkbe-szívünkbe:

„Másnap, hétfőn délután a börtönórrel felnyittatták az ajtókat,' és mindenkit megkérdeztek; mi volt a hivatala a kommunista kormány alatt?.— A vezetőket, akik magasabb állásokat töltöttek be; Molnárt, Apust, Udvarit kiküldték az udvarra, ott őket megverték. Molnárnak és Goldschmiednek a hangját megismertem, amint ordítottak. Azután őket vitték az udvarra. Sorakoztatták, és' a kocsi úton völgynek,, egész a Taubner-vendég- lőig verték őket. Mikor elindultak, a vezetőjük azt kiáltotta a katonáknak: — nyomd meg! — Erre, kezdték őket verni fejbe.;: hátba puskatussal. Egy százados, mikor a, fogház udvarára leértek, mindegyik fejére egy horgosbottal rávert, s úgy számolta őket: — egy, kettő, három... Taubnejnél sorbaállították őket az udvaron, ákkor; jött Hertelendi százados egy írással. Egy másik száZadös elvette tőle az írást, és felolvasta a felakasztottak neveit, s utána ezt mondta: — ezek a fő- bűnösök! — Egy másik százados rendelkezett: — most ménjétek hátra, nézzétek'meg az elvtársöitokat! — Hátul, egy kerthelyiségben a szőnyegporolón már akkor lógott mind a négy: Molnár, Gyenis, Udvari, Goldschmied. Molecz Apus mellett'lógott. Apus már nyugodt volt. Molecz folyvást Apusba akart kapaszkodni. Fischert legutoljára verték agyon, és úgy akasztották egy fára. — Mi a temetésnél .csonkítást nem vettünk észre, Apus keze és lába rendes volt, de Molnár ta ná.r keze'úgy állt, .mintha ölelni akart volna, szemei nyitva voltak..."

'...Szocialista dombóvári utókor, nem gondofhatjuk-e: Molnár, tanár kitárt karjaival - minket ölel át, nyitott szemével miránk figyel!?

c SIMON KAROLY

/