Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN Kiről mintázta meg Jókai Mór a ,Jövő század regényé inek hősét: Tatrangi Dávidot? Nemrégiben volt hetvenöt esztendeje annak, hogy Kolozsvárott 1897. március 4-én anyagi gondokkal küzdve, szegényen meghalt egy idős magyar tudós: dr. Martin Lajos, aki már a XIX. század közepén helyesen ismerte fel a géprepülés megvalósíthatóságának eszméjét és aki alapos tudományos felkészültséggel és szívós munkával kutatta a megvalósítás elméleti és gyakorlati lehetőségeit. Halálát a kolozsvári „Újság” így adta hírül: „Jókai Jövő század regényének öreg Tatrangi Dávidja a ravatalon fekszik, mielőtt nagy művét befejezte volna ...” Valóban. Jókai Mór Martin Lajosról mintázhatta meg regényének hősét, aki már nem élhette meg nagy álma beteljesülését. Hamvait Kolozsvárott, a házsongrádi temető díszsírhelye zárta magába. Emlékét ma szülővárosa is hirdeti már — 1827. augusztus 30-án született, egy budai szőlősgazda tizenkét gyermeke közül hetediknek — a városligeti Közlekedési Múzeum melletti sétányon felállított szoborban. Érdekes, romantikus élete volt. Mérnöki tanulmányainak befejezését Pesten megakadályozták az 3 848. évi forradalmi események, önkéntes honvédtüzérként küzdötte végig a szabadságharcot, amelynek leverése után közlegénynek sorozták be az osztrák hadseregbe. Olaszországba került, ahol egy műszaki tiszti iskolához vezényelték tiszti szolgának, de hamarosan felfigyeltek kiváló képességeire, kiemelték a közlegényi sorból és Bécsbe küldték a mérnökkari tiszti akadémiára. Hazafias érzései miatt azonban az osztrákok bizalmatlanok voltak iránta, rakétakísérleteit leszerelték, ezért hazajött Budára, itt a város főmérnöke lett. A forgó rakétára vonatkozó tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia jelentette meg 1860-ban. Az Akadémia levelező taggá választotta. Székfoglaló előadását repüléselméleti kérdésekről, „A madárszámy erőszete'’ címen tartotta meg. Később kenyérgondok és az önérzetét bántó intrikák miatt más pályára ment, Körmöcbányán, majd Pozsonyban volt a főreáliskola matematikatanára. Aztán Debrecenbe, illetve Kolozsvárra nevezték ki a távírda igazgatójának. Innen hívták meg a kolozsvári egyetem mennyiségtani tanszékére, egyetemi tanári állását haláláig megtartotta. Hajócsavar, szélmotor-tanulmányai, repüléselméleti kutatásai és kísérletei, amelyeket egyetemi feladatainak ellátása mellett is élete végéig folytatott, a technikai fejlődés fontos kérdéseire hívták fel a figyelmet. Munkásságát az angol, francia, német szaksajtó rendszeresen figyelemmel kísérte. Első repülőgépét „lesik! ó” néven 1870-ben kezdte tervezni. Első kísérleti ornithopterét 1871—1875 között építette, majd egy másik gépet — „Sólyom” nevűt — szerkesztett, amelynek mechanikáját 1891- ben szabadalmaztatta „lebegő szárny” néven. A madár testének alakját és szárnyait utánzó sikló — azaz vitorlázó — repüléssel kísérletezett, Martin Lajos akadémiai székfoglalója után jó negyedszázaddal később Otto Lilienthal, a világhírű repülő fivérével együtt. Martin Lajos, mint a kolozsvári egyetem 1895—1896. évi rektora, tanévnyitó előadásában látnoki erővel rajzolta fel a repülőgép“ küszöbön álló feltalálásának várható társadalmi következményeit: „Uj életviszonyok fognak fejlődni: a közlekedés függetlenebb lesz a vasúti rendszer hálózatától. Azon korlátok és sorompók, amelyek a népeket és államokat egymástól elválasztották, megszűnnek, mert nem lesz akadály, mely az ember szabad útját elállaná, s a társadalom nehogy bomlásnak induljon. új nemzetközi szerződések és egyezmények által Két új égitest ? Vajon igaz-e. hogy a naprendszerben az ismerteken kívül két új égitest található? Ez a kérdés vetődik fel a nemrégiben közzétett különböző megfigyelések nyomán. Mind ez ideig kilenc bolygóc ismert az emberiség. Ezek — a Naptól való távolságuk sorrendjében: Merkur, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus és Pluto. A régiek csupán a Napot és a hat első bolygót ismerték. Ez a hét csillag szolgált az asztrológiai babonák alapjául is. Az Uranust 1781-ben fédez- ték fel távcsővel. 1846-ban két csillagász, a francia Le Verrier és az angol Adams némi furcsaságot vélt felfedezni az Uranus mozgásában. Egymástól függetlenül végzett kutatásaik (a két tudós nem is ismerte egymást) azonos következtetéshez vezette őket : az Uranuson túl kell lennie még egy bolygónak, amelynek vonzásával magyarázható az Uranus furcsa viselkedése. Meg is találták az új bolygót abban az irányban, ahol Le Verrier sejtette. Az új csillag a Neptunus nevet kapta. Ugyanilyen módon a Neptunus mozgásában mutatkozó furcsaságok alapján bukkantak rá a kilencedik bolygóra a Plútóra, fogja magát biztosítani. A nemzetközi jog kénytelen lesz az új helyzethez alkalmazkodni és a tengeri jog mellett egy új jog — a levegőjog fog fejlődni. Tudomány, művészet, ipar és kereskedelem még jobb virágzásnak fog indulni, s a forgalom óriásilag megélénkül.” De Martin Lajos rektori beszédében megjósolta azt is, hogy legnagyobb befolyása a repülőgépnek a hadászatra lesz... Olcsó miidrágakövek A Szovjetunió átványszinte- tizáló intézetében kidolgozott új technika ' lehetővé teszi, hogy mesterséges úton olyan kristályokra tegyenek szert, amelyek meglehetősen ritkán fordulnak elő a természetben, A mesterséges kvarc tulajdonsága semmiben sem tér el a természetes kvarctól, önköltségi ára viszont sokkal , kisebb. Az új technikai eljárásnak igen nagy hasznát veszik az ékszeriparban. Autóroncsolc a horgászok szolgálatában A tenger fenékén lévő roncsok közelében mindig bőséges a horgászzsákmány. Erre a megfigyelésre jutottak — főleg az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén — a második Világháború befejezése óta. Valahányszor egy hajóroncsot kiemelnek a tengerből, az ott tanyázó halak és rákfélék — a horgászok nagy bánatára — végérvényesen szétszélednek. Csakhamar megtalálták a helyzet orvoslását: a tengerbe süllyesztett autóroncsok segítségével újból „otthont” teremthetnek a halaiknak. Mindenesetre ez a víz alatti kocsitemető csupán &t évig „üzemképes”, mivel az autó- roncsok hosszabb ideig nem állnak ellen a tengervíz romboló hatásának. Á ködben minden távolabbnak tűnik Pszichológusok részletesen elemeztek több száz közlekedési balesetet, amelyek a köd miatt következtek be. A vezetők 77 százaléka azért szenvedett balesetet, mert hátulról beleszaladtak gépkocsijába. A kísérletek bebizonyították, hogy a vezetők többsége jószándékúan igyekezett betartani a biztonsági távolságot a kocsik között, de nem gondolt ugyanakkor arra, hogy a ködben az emberi szem számára minden tárgy kétszeresen messzibbnek tűnik, mint a valóságban. 1 Kétéltű óra A Tatár Autonóm Köztársaságban lévő csisztopoli óra-] gyár termékeit messze a szovjet határokon, túl is jól ismerik. A gyár mintegy 130 féle karórát állít elő. A világpiacon különösen nagy keresletnek örvend a Vosztok márkájú karóra, amelyet több mint 50 országba exportálnakA legutóbbi ötéves terv fo* lyamán a gyár körülbelül hárommillió órát szállított külföldre. 1971-ben a csisztopoli- ak elkezdték az Amfibia (Kétéltű) nevű óra gyártását. Ä tetszetős külsejű óra vízihatlani tokban foglal helyet,, és még 250 méteres mélység nyomása alatt is pontosan jár. (APN — KS) J •---------------------------------— T S tadion 40 perc alatt Tallinban hatalmas sport- csarnok épült. A különleges szintetikus bevonatú, erős anyagból álló 75 méter hos-z- szú, 18 méter széles és nyolc méter magas építményt 40 perc alatt töltöttéit meg leve-: gővél. A levegőt kom/presszo-' rok segítségével préselték bej melyek a megfelelő nyomást és hőmérsékletet is biztosítják. A sportcsarnok igazi té^ li stadion, futópályákkal és ugrószektöroikkaL Könnyűatlétikai versenyeket is tartanak itt. (APN—KS,) Számítógép a fedélzeten I 4 ' I t J A Ji * 4 , amelyet 1930-ban sikerült első ízben lefényképezni. A technika fejlődése egyre pontosabb és aprólékosabb méréseket tesz lehetővé. A Neptunus mozgásában mutatkozó igen kis változások elemzése során rájöttek "arra, hogy mindez nem magyarázható csupán a Plutcy létezésével. Amerikai csillagászok ezeket az eltéréseket /egy még távolabbi bolygó..'hatásának tulajdonítják. Nfincs más hátra, mint teleszkópok segítségével ^ ...becserkészni” ezt az új bolygót és nevet adni neki. Egy másik/tuöós nemrégiben bejelentette, .-hogy a Naphoz igen közel felfedezett egy égitestet, amely a Merkur és a Nap között kering. Átmérője mintegy 805) km lehet. Egyébként előfordulhat, hogy ez az újonnan felfedezett csillag nem önálló égitest, hanem az űrben együtt keringő csillagtöredékek tömege. Ez a bizonytalanság azonban nem gátolta meg a tudósokat abban, hogy máris nevet adjanak az új égitestnek (Zoé). Kilencen, tízen, vagy tizenegyen vannak-e tehát a naprendszer nagy családjában? A teleszkópok fáradhatatlanul kutatják az eget... (L’Humanité Dimanche.) Az évről évre hatalmas mértékben növekvő személyszállító légiforgalom zavartalan lebonyolítására egyre újabb géptípusok jelennék meg világszerte. A fejlesztésben két fő tendencia figyelhető meg : munkálkodnak az igen gyors — szuperszónikus — gépek kialakításán, forgalomba áliílá- sán, és egyre nagyobb befogadó-képességű, 1000 km/óra körüli sebességgel közlekedő gépeket építenek. A Szovjetunió mindkét fejlesztési irányban érdekelt. Tu—144 típusú szuperszónikus gépével — a jelek szerint — a világon elsőként valósítja meg a hangsebességnél kétszerié gyorsabb utasszállítást (a versenyben egyedüli riválisa az angol—francia gyártmányú „Concorde”). A középtávú forgalom céljaira ez év februárjában állt szolgálatba az első Tu—154 típusú „újszülött”, a világ egyik legkorszerűbb sugárhajtású személyszállító repülőgépe a kategóriában. A gép 11— 12 ezer kilométer magasságban 950—1000 km/óra sebességgel repülhet 160 utassal a fedélzetén. Hatósugara maximálisan 5 ezer kilométer. Minden olyan biztonsági berendezéssel rendelkezik, amelyet ma a világon ismernek. Navigációs rendszerét számítógép egészíti ki, mely felszállás után a megadott program alapján automatikusan irányítja a gépet egészen a leszállást megelőző percekig. A kényelmes utasteret légkondicionáló berendezés temperálja, mely a gép álló helyzetében is működik. E géptípusból 1973. elején a MALÉV is vásárol három darabot, majd később még további kettőt
