Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

XXIX. évfolyam, 98. szám &RA: 90 FILLER Csütörtök, 1972. április 27. f L ÎÂ MEÔYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I Megkezdődött a Hazafias Népfront Y. koageesszMsa Szerdán, reggel az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában összeült a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Háromnapos programja van a tanácskozásnak, amelyen több mint 800 kül­dött, 400 meghívott vendég és számos külföldi testvérmozgalom képviseletében érkezett de­legáció vesz részt. Megjelent a kongresszus megnyitó ülésén és az elnökség tagja volt: Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, az MSZMP Politikais Bizottságának tag­jai; Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Bencsik István, a Haza­fias Népfront főtitkára, Barati József, a Haza­fias Népfront ■ Országos Tanácsának titkára, Boros Miklós, bányász, frontmester, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyette­se, Darvas József, a Magyar írók Szövetségé­nek elnöke, Dörnbach Péter művezető, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke, Hadobás .Katalin, termelőszövet­kezeti szocialista brigádvezető, Hangyási Er­zsébet esztergályos, S. Hegedűs László agrár­mérnök, Horváth Ferencné gépészmérnök, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Ijjas József kalocsai ér­sek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Kakuk Imre kollégiu­mi igazgató, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Lazányi Józsefné, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztő-helyettese, dr. Lénárt • Irén körzeti orvos, Marczin'ek István, a Nóg- rád megyei népfrontbizottság titkára, Mihály István acélgyártó főolvasztár, Miklós József­né szabónő, Molnár Béla, az MSZMP KB al­osztályvezetője, dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem réktora, Nyári Pál tsz- elnök, dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyete­mi tanár, Pocsa István szocialista brigád­vezető, Pepo Pál főagronómus, Sarlós Isti'án, a Népszabadság főszerkesztője, Sinkó Attiláné állatorvos, Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke, Szentist­ványi Gyuláné, a Pécsi Városi Tanács elnöke, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsá­nak elnöke, dr. Trautmann Rezső nyugalma­zott miniszter, a budapesti népfrontbizottság elnöke és Varga János műszerész. Ugyancsak részt vettek a kongresszus meg­nyitó ülésén a külföldi testvérszervezetek kül­döttségei: a szovjet népek barátsága társasá­gok szövetségének delegációja, élén J. M. Zsu- kov akadémikussal, a i Szovjet Tudományos Akadémia világtörténeti intézetének igazgató­jával, a vietnami hazafias front delegációja élén Nguyen Van Hieu professzorral, a front központi bizottsága elnökségének tagjával, a hanoi bizottság elnökével; a Dé\-viétnami Nemzeti Felszabadítási Front delegációja, élén Nguyen Van Ngni-vel, a DNFF kb. elnökségé­nek tagjával, a bolgár hazafias arcvonal de­legációja, élén Radenko Vidinszki elnökhelyet­tessel, a csehszlovák nemzeti front delegáció­ja, élén Ondrej Klokoc-csal, a Szlovák Kom­munista Párt KB elnökségének tagjával, a szlovák nemzeti tanács elnökével, a nemzeti front kb. elnökségének tag javul; a finn népi demokratikus unió delegációja, élén Ele Ale- nius elnökkel; a jugoszláv dolgozó nép szocia­lista szövetségének delegációja, élén Nedjo Borkovics-csal, a szövetség konferenciája el­nökségének és titkárságának tagjával; a ko­reai haza egyesítéséért küzdő demokratikus front delegációja, élén Szó Csol-lal, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagjával, a koreai legfelsőbb népi gyűlés alelnökével, a front elnökségének tagjával; a kubai forra­dalom védelmére alakult bizottság delegációja, élén Maria Teresa Malmierca főtitkárhelyet­tessel; a lengyel nemzeti egységfront delegá­ciója, /élén Michel Grendys alelnökkel, a len­gyel demokrata párt központi bizottságának titkárával, a mongol béke és baráti társasá­gok szövetségének küldöttsége, élén Arich Correns elnökkel, az NDK államtanácsának tagjával; a román, szocialista egységfront de­legációja, élén Eugen Jebeleanu alelnökkel. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszé­det. Kállai Gyula megnyitó beszéde Kállai Gyula megnyitója után Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára tartotta meg referátumát — kiegészítésként az országos tanács írásos je­lentéséhez. Tisztelt . kongresszusi Ked- yes barátaink! Vendégeink! — A Hazafias Népfront működési szabályzata -előírja, hogy mozgalmunk ■ négyéven­ként tartja kongresszusát. Legutóbbi kongresszusunk 1968. áprilisában volt A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa 1972. január 13-i ülé­sén határozta el az V. kong­resszus összehívását — mond­ta bevezetőben Kállai Gyula. Ezután üdvözölte a megje­lenteket, és köszöntötte azo­kat, akik a népfrontkongresz- szus alkalmából kitüntetést kaptak az Elnöki TanácstóL Kállai Gyula javaslatára a kongresszus részvevői elfogad­ták a kongresszus napirend­jét: 1. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának beszámoló­ja és javaslatai; előadó: Ben- cs.ik István, a Hazafias Nép­front főtitkárai _____ 2 . a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának megválasz­tása. Bejelentette, hogy a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa az első napirendi ponttal kapcsolatban, két javaslatot és öt vitaanyagát terjesztett a kongresszus elé. Az egyik ja­vaslat: a Hazáfias Népfront V. kongresszusának állásfog­lalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól. A másik: javaslat a Hazafias Népfront működési szabályza­tának módosítására. Kállai Gyula indítványára a kong­resszus szerkesztő bizottságot választott, amely a tanácsko­záson elhangzó észrevételek és a küldöttektől beérkező írásos javaslatok alapján kidolgozza a kongresszusi állásfoglalás, illetőleg a népfront működési szabályzata végleges szövegét. A szerkesztő bizottság elnöke: Mihályfi Ernő. A kongresszus vitaanyagait a plenáris üléssel párhuzamosan munkabizottsá­gokban tárgyalják meg. Megemlékezett Kállai Gyu­la a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának 1963 óta el­hunyj, tagjairól. Valamennyim odaadó, áldozatkész küzdőtár­sak, a közélet, a termelőmun­ka, az irodalom és a tudo­mány kimagasló képviselői voltak. A továbbiakban a Hazafias Népfront elnöke így folytatta; — Mozgalmunk legmaga­sabb szintű tanácskozó testü­leté, a kongresszus, helyze­tünk, munkánk alapos mérle­gelésére kötelez bennünket. Ebben az utóbbi idők fontos bel- és külpolitikai eseményei is segítenek. Alig három hét­tel ezelőtt ünnepeltük felsza­badulásunk évfordulóját, amely már szinte hagyomá­nyosan számvetésre késztet minket. Nemzeti ünnepünk alkalmából jóleső érzéssel állapítottuk meg: hazánk, a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusának út­mutatásai alapján, sikeresen halad előre a szocializmus építésének útján. — Egy héttel ezelőtt tár­gyalta meg és iktatta törvény­be az országgyűlés a Magyar Népköztársaság módosított al­kotmányát. A Hazafias Nép­front V. kongresszusa az első jelentős tanácskozás, amelynek ihletűje az újból megfogal­mazott alaptörvény szelleme és mozgósító ereje. Olyan or­szág lettünk, amelyben az ál­lamhatalom a nép érdekeit, társadalmi felemelkedését, al­kotó erejének szabad kibon­takozását és jólétét segíti és szolgálja. Nagy elismerés és megtiszteltetés számunkra, hogy a Hazafias Népfront ma már alkotmányos intézménye­ink sorában foglal helyet. Ki­fejezésre jut ebben, hogy a szocializmus teljes felépítése a párt harcának, helyes szövet­ségi politikájának, s a dolgozó nép áldozatos munkájának eredményeként olyan nemzeti programmá vált. amelyet a Hazafias Népfront is már ré­gen zászlójára írt Befejezésül arról beszélt Kállai Gyula, hogy az elmúlt négyéves ciklusban megnőttek az igények a népfrontmozga­lom munkájával kapcsolat­ban. Ez érthető — mondta —, mert a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakasza, a szo­cializmus megvalósításának célja követeli tőlünk, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom az eddigieknél erőteljesebben fokozza társadalmunk aktivi­tását, szélesítse befolyását, a politikai élet mindenütt és ál­landóan jelenlévő tényezője legyen. Ugyanakkor a Hazafi­as Népfrontnak a sorsdöntő, nagy országos kérdésekben, a politika, a gazdaság, a kultú­ra. a közélet kérdéseiben is jobban kell hallatnia szavát. Kongresszusi jelentés a népfront mozgalom négyéves munkájáról A jelentés a népfrontmozga­lom testületi életét és a Haza­fias Népfront fő munkaterü­leteit elemezte. A IV. népfrontkongresszus fogalmazta meg azt az igényt, hogy a megnövekedett felada­tok jó ellátása érdekében for­málni, élénkíteni kell a tes­tületi életet. A mozgalom minden szintjén sikerült elő­rehaladást elérni, s ezzel nö­velni a belső demokratizmust, egyben a munka hatékonysá­gát is. A két kongresszus között az országban 3692 népfrontbd- zottság működött 11610Ó tag­gal, több száz ezer aktivistá­val. A népfrontbizottságok és -elnökségek tevékenységé­ben tükröződött az általuk képviselt közösségek összeté­tele, messzemenően figyelem­be vették a helyi igényeket és lehetőségeket. A sajátos ar­culat megtalálása mellett kel­lő hangsúlyt kaptak az orszá­gos feladatok, tennivalók is. Ugyanakkor még mindig nagy különbségek, eltérések is mu­tatkoznak az egyes kategóriá­kon belül is a munka színvo­nalát, hatékonyságát illetően. Számot ad á jelentés arról, hogy bővültek a Hazafias Nép­front nemzetközi kapcsolatai, amelyek jelenleg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illetve népfront jellegű mozgalmára terjednek ki. A Hazafias Nép­front nemzetközi kapcsolatai­nak fejlesztésében, ápolásában támaszkodik a keretében mű­ködő mozgalmak által Mépí­tett kapcsolatokra is. Gyümöl­csöző közös tevékenységet fej­tettek ki a Hazafias Népfront vezető testületéi és helyi bi­zottságai az Országos Béke ta­náccsal, a Magyar Szolidaritá­si Bizottsággal, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával, amelyeknek akcióit ország­szerte hatékonyan, nagy tö­megeket megmozgatóan szer­vezték. Fő munkaterületeit illető­en a Hazafias Népfront cse­lekvő részese a társadalom-: politikának, a gazdaságpoliti­kai agitációnak, az alkotmá­nyos-közjogi tevékenységnek^ a város- ég községpolitikának, a művelődéspolitikának, a bé­kemozgalmi és a barátsági munkának, Uj lehetőségek keresőre, az űj formák és módszerek beve-' zetése volt a jellemző az el­múlt négy évre a népfront­mozgalom művelődéspolitikai tevékenysége tekintetében. A közművelődés színvonalának általános emelésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi munkás és termelőszö­vetkezeti tag kapcsolódjon be. Határozottan kibontakozott a népfront politikai ismeret- terjesztő tevékenysége. A me­gyék többségében a pártbi­zottságok felkérték a népfron­tot: szervezzék a lakosság s ezen belül a pártonkívüliek rendszeres tájékoztatását. Az ismeretterjesztés formái vál­tozatosak. A helyi hagyomá­nyoknak megfelelően nép­frontestnek, népfrontkörnek, tanyai estnek vagy televíziós- körnek nevezik az összejöve­teleket. Sikerült megtalálni az ismeretterjesztésben is a sajá­tos népfrontstílust: Többnyi­re nem előadásokat tartanak, hanem kötetlen beszélgetése­ket, vitákat. Arra is ügyelnek hogy a beszélgetések hangja, stílusa különbözzék az okta­tási stílustói. A politikai nép­front-összejövetelek, -viták ál­landó részvevőinek száma mintegy 100 ezerre tehető, s körülbelül ugyanennyien van­nak az alkalmi érdeklődők is, (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom