Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
I I I Földiin, Mikszáth Kálmán Nemrég ünnepeltük Mikszáth születésének 125. évfordulóját. Negyvenéves írói jubileumán olyan lelkes ünneplésben volt része, mely megközelítette Jókai Mórét. Rá 15 napra letűnt, mint a meteor. Nem tudom, ki hogyan van veúie, de nekem a mai napig is legkedvesebb és legüdítőbb olvasmányaim Jókai és Mikszáth művei. Szeretem Jókai merész, csapongó fantáziáját. Kellemes hangulatba ringat Mikszáth hamisikás derűje, anekdótás igazmondása, szíi' ^földjéhez való ragaszkodása. Ez utóbbiról így ír feleségének Mauks Honának: „Hiába, sok földet bejártam, de mégis Nágrád megye tetszik legjobban; hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; úgy látom, a fák zöldebbek, a virágok illatosabbak, mint másutt, bárhol a világon ... ez az én igazi hazám.” Valóban szép is ez a megye, mely nemcsak az ő hazája, hanem az enyém is, mert ott ringott bölcsőm egy puska-i lövésnyire a drégelj várromtól a Oroszi mezővárosban (ma Nagyoroszi). Arany János, Szondi két apródja című költeményében így rajzolja meg ezt a tájat: Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap ádáz tusa napja, Szemközt vele nyájas, szép zöld hegyorom, Tetején lobogós hadi kopja. S hogy feljőve Márton, az oroszi pap Kevély üzenettel a bősz Ali küldte Add meg kegyelemre jó Szondi magad, Meg nem marad itt anyaszülte.” Szondi az esztergomi érsek várának. Drégelnek kapitánya, Ali basa fenyegetései és ígérgetései ellenére sem adta meg magát, hősi halált halt. Szegényes kis városka volt Drégei (ma Drégely) a Börzsönyi hegység északkeleti végződésének erdőborította ormán. Ali budai pasa tréfásan juhakolnak gúnyolta a nem rangos várat. Terméskőből épített falai alig vastagabbak egy vályogház falainál. Nyugatról a hegyplatóról könnyen megközelíthető. Ám a népszájon élő monda azt tartja; hogy egy Drégelyen lakó. varga árulta el a várait annyi aranyért, amennyi csak a bőrébe fér. Ali megny ázatta és á bőrét arannyal kitömette. Nem volt szükség árulásra, a török ágyúk rövidesen elintézték a sorsát, hős védőivel egyetemben. Gyermekkoromban kedves kirándulóhelyünk voit a mezővárosunktól .másfél kilométernyire emelkedő várhegy. Remek kilátás nyílik róla az Ipoly völgyére, az Érc-hegység nyúlványaira, a Naszály és Cserhát hegyekre, Nógrád és Szonda várakra. Boldogok voltunk, amikor a szemközti nyájas, szép zöld hegy oromról ár- vaLáinyhajat szedhettünk. Romantikus, hősies érzések buzogtak bennünk Szondi nevének emlegetésekor. Legkedvesebb játékunk a török—magyar harc volt. Várvédelemnél a Dugonics Titusz példája is követésre talált. Bár Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya távol esik az én szülőhelyemtől, mégis szomszédok lettünk. Az író ugyanis nemzeti ajándékként nemesi kúriát kapott Horpácson. amely kis község, 21 és fél km-re levő szomszédunk. ELemista koromban jártam itt először. A tanítót levelet küldött velünk horpácsi kollégájának. Előbb megkérdezte, hogy ki tudja az utat Hcrpácsra. Egy fiú jelentIHÁSZ-KOVÁCS ÉVA VERSEI: MINT SÁRQA NAPFÉNY A fejőgép mellett ültem a Barkas ülésén jobbról az elnök balról Zsófika néném s beszéltek Hosszú telünk lesz a termésátlag meg hogy a repce jól fizetett Csendes voltam Mit is szólhattam volna Kezük eres görbületén mennyi kataszter röge. for gon A gépkocsivezetőt néztem aki a hátsó ülésen elrendezte szépen a gépet magamat néztem Mit mutatok fel Ök napjaink harcának közkatonái értük kell szavakban versben kiállni akik értünk állanak gépeikkel a földek tavaszi álma fölé Ruhájuk sárga napfény CSILLAQNY1 EMLÉK Szívemben úgy maradtál szilánkká-morzsolt, csillagnyi emlék, mint ez a táj, ha tovagördül álmaimmal a holnap, Szétszedlek s összeraklak megint, s egy hiányzó rész végzetesen messze gurul. Hiába bogozom szét, a szél csomóba köti újra idevetődő fémszálait annak a percnek, s fel sem ködlik a nap, csak a fákon-túli, megsejtett erdő feketénk kezett, mert már többször járt ott. Erre én is bátorságot kaptam és bízva jó tájékozó tehetségemben, én is jelentkeztem. Kis patakocska mentén, erdőn keresztül vezetett a nem hivatalos út, majd egy csupasz domboldalhoz értünk. Tartottuk az irányt, a dombtetőről már feltűnt a falu templomának tornya. Könnyen ráakadtunk a kis falucska kicsi iskolájára. Ócska, ütött-kopott_ pa- rasztház, korhadt zsúptetővel, melyen becsurgott az eső- Az egész épületiben 3 helyiség volt: az iskola szedett-vedett székekkel, a pitvar, s ebből nyílott a családos tanító szobája. Átadtuk a levelet és nem lelkesedve a látottakon, siettünk haza, Másodszori utam Mikszáth Kálmánnak, az írónak szólt. Nyári vakációnk volt. Egyetemista barátommal — én csak gimnazista voltam — elhatároztuk, hogy felkeressük az írót otthonában. Toronyiránt vettük utunkat ismét a kis erdőn keresztül, amely valaha szőlőhegy lehetett, erre vallottak a most már rókák búvóhelyéül szolgáló pinoeromok. Fürge léptekkel haladtunk a tölgyek hűvös lombsátra alatt, virágok illatától, madarak énekétől kísérve. író szomszédunkról beszélgettünk, akiről tudtuk, hogy szívélyes, nyájas, barátságos ember, minden látogatót kedvesen fogad. Teltek a negyedórák, v s egyszercsak ott álltunk a csinosan gondozott kúria előtt, a dolgozószoba ablakánál. Sajnos üres fészekre találtunk, gazdája éppen Budapesten volt. Vele nem, családjával többször találkoztam. Felesége, férje halála után is sokszor tartózkodott Hörpácson két fiával ;és_ két menyével együtt, Az idősebb fiú, Kálmán, Borsod megye főispánja lett, a fiatalabb ügyvéd. Nyaranta gyakran jártak át Nagyorosziba részint a postára, rászánt a boltokba, utazáskor pedig a vasútállomásra. Mikszáth haladó szellemű írónk volt, de nem forradalmár. Látja a feudális rendszer maradiságát, fonákságait, nevet rajta, vagy kigúnyolja, de megdöntan; nem igyekszik, majd összeomlik, elpusztul az magától is. Nincsenek forradalmi gondolatai, megváltó eszméi, amelyekért tűzbe-víz- be menne. A haladást szolgálja a polgári rend megbecsül-te- tésével, a polgári házasság bevezetésének támogatásával, s ezért a klérus nem is szimpatizál vele. „A különös házas- eág” című regényét pedig jobb szeretnék a máglyán látni. Mi tagadás benne, ő sem rajong a klérusért, ha élesen nem is támadja, de azért .úgy a suba alatt odavág neki, amikor így nyilatkozik: „Én fizetem a szolgámat, az Isten is fizesse a maga szolgáit.” Horpácsi tartózkodása idejében a szomszéd Nagyorosziban — mely az első proletárdiktatúrának annyi hős katonát, járási és megyei vezető férfit adott — égett a szocializmus mécsese a kőmívesek és ácsok szakszervezetében. Ezt ő akkor még a másik oldalról nézte ahonnét még nem látszott hatalmas építő energiája. DR. NEMES ANDOR Kéziratokat nem őrzíink meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk, amelyekben a tehetség jelét látjuk! Márciusi napok 1848 Március 1-én a pozsonyi országgyűléshez eljutott az egy héttel korábbi párizsi forradalom híre. A megijedt udvar arra kérte Széchenyit, hogy igyekezzen a nemességet visszatartani a forradalomtól. Március 2-án Széchenyi azt javasolta, hogy az ország- gyűlés tegyen hűségnyilatkozatot. Ezzel állt szembe másnap, március 3-án nagy beszédében Kossuth, aki az abszolutizmus felszámolását és a királyhoz intézendő úgynevezett felirati javaslatban felelős minisztériumot követelt. Ezt az alsótábla elfogadta, de a főrendek halogatták megtárgyalását. Március 7-én Pesten a lapok közölték Kossuth beszédének szövegét, aki azt óhajtotta, hogy azokat az Ellenzéki Kör terjessze petíció formájában az országgyűlés elé. Március 9-én a Fiatal Magyarország hívei, Petőfiék vállalták a petíció megszövegezését. Ugyanakkor elhatározták, hogy a március 19-i Jó- zsef-napi vásár alkalmával Rákos-mezején tömeggyűlést hívnak össze. Március 11-én megírták a vártnál lényegesen radikálisabb 12 pontot. Petőfi pedig „Dicsőséges nagyurak” című versét, ami kéziratban a Rákoson összegyűlt parasztsereg rémhírével együtt érkezett Pozsonyba. Március 14-én a bécsi forradalom hírére a főrendek vita nélkül elfogadták a korábban halogatott követeléseket. Kossuth a pozsonyi fiataloknak leendő miniszterelnökiként mutatta be Batthyányt. Március 15-én a rendek elfogadták az általános közteherviselést. Ugyanaznap Jókai a Pilvaxban felolvasta a 12 pontót, melyet cenzúra nélkül nyomtattak ki. Megválasztották a közbátorsági választmányt, melybe Petőfi, Vasvári, Irinyi, Klauzál és Nyáry Pál is bekerült. A 12 pontot elfogadtatták a helytartótanáccsal, eltöröltették a cenzúrát és kiszabad!tották a két éve bebörtönzött Táncsics Mihályt. Az országgyűlés küldöttsége az országgyűlési ifjúsággal Bécsbe utazott, ahol másnap, március 16-án az udvari kom ferencia elfogadta a feliratot A nádor március 17-én Batthyányt kinevezte miniszter- elnökké. Március 18-án az országgyűlés ismét megkezdte munkáját és törvénybe iktatta a közteherviselést. Március 19-én elfogadták a népképviseleti országgyűlés összehívásának sürgősségét, de igyekeztek a pesti ifjúságot, a forradalom legradikálisabb szárnyát leszerelni. Március 23-án Pesten megalakították a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt. Közlőén március 20-án kimondták Erdély csatlakozását is az anyaországhoz. Az udvar március 23-án kinevezte Josip Jelasics bárót horvát bánná, akinek hatására a horvátok nemzeti gyűlése elszakadást követelt. Időközben a király szeretett volna a már elfogadott reformoktól részben visszatáncolni, de március 31-én a pesti közbátorsági bizottmány kiáltványban fordult a népiiez és a megijedt uralkodó még aznap elfogadta az első felelős minisztérium megalakulásáról szóló törvénycikket. 1919 Március 1-én ismét megjelent a korábban betiltott Vörös Újság. Fejér megyében a gazdasági cselédek számos helyen termelőszövetkezeteket alakítottak. Március 2-án Moszkváiban megnyílt a Kommunista Internationale I, kongresszusa. Szegeden az alföldi munkás^ tanácsok követelték a váltság nélküli földkisajátítást. Március 3-án Somogybán is megalakították az első szövetkezetét. Március 6-án a miniszter- tanács beismerte, hogy a földtörvény elkésett. Március 9-én a fővárosban,' Szegeden. Egerben és még sok helven munkásgvűtések követelték a kommunisták szabadon bocsátását. Március 10-én Kaposvárott a munkások Latinka Sándor vezetésével direktóriumot állítottak a megve élére. Március 14-én Szegeden és Székszérdon. március 15-én, Kiskunfé'eevházán. március 17-én Mezőkövesden alakult me" a direktórium. Március 18. a budapesti murkástüntetésék napja volt, amelyeken szintén a kommunisták szabadon bocsátását követelték. Március 19-én a népjóléti minisztérium előtt tüntetett tizenötezer ember. Sátor-dia- úihe’v vezetését is átvették a munkások. Március 20-án Vix francia ezredes jegyzékben követelte Károlyi Mdhálytól a magyaresa- patdk visszavonását és semleges övezet alakítását.Befejeződtek az SZDP és a KMP vezetőd közti tárgyalások és március 21-én lemondott á Berinkev-kormány. Megalakult a Forradalmi Kormányzó- tanács. Elnök: Garbai Sándor, tagjai, mint népbiztosok: Landler Jenő (belügyi. Varga Jenő (pénzügy). Kunfi Zsig- mond (közoktatás), Bokánví Dezső (munkaügy). Kun Béla fkülügv). Pogánv József (hadügy), Rónai Zoltán (igazságügy). Bőhm Vilmos (szocializálás és közélelmezés). A föld- művelésű gvet né-obiz.tosi kollégium irányította, a kereskedelmet ideiglenesen Landler Jenő és népbiztosokat kaptak az egyes nemzetiségek is. Március 22-én megjelent á híres „Mindenkihez!” kiáltvány, mely szövetséget hirdetett Szovjet-Oroszországgal. Kihirdették a statáriumot. Március 25-ig az országban mindenhol, ellenállás nélkül győzött a munkáshatalom. Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt VIII. kongresszusa táviratban köszöntötte a Tanácsköztársaságot. Március 25-én megjelent a Vörös Hadsereg felállításáról szóló XXIII. rendelet. Március 26-án felállították a Vörös őrséget, államosították a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket. Március 27-én a szegedi direktórium kénytelen volt elhagyni a francia megszállás alatti várost. Március 28-án a szegénysorsúak és sokgyermekesek részére igénybe vették a nagy lakásokat, vagy azok egy részét. Március 29-ig a Tanácsköztársaság köztulajdonba vette a nevelési és oktatási intézményeket, megkezdték az ingyenes, kötelező nyolcosztályos iskolarendszer kiépítését. Kiszélesítették a munkások beteg- és balesetbiztosítását, 1942 Március 9-én megalakult a hintapolitikájáról emlékezete? Kállay Miklós-féle kormány, amellyel az akkori uralkodó osztály németellenes szárnya jutott ismét szerephez. Március 15-én tartották meg, az előző hónap végén alakult Történelmi Emlékbizottság kezdeményezésére, a nagy tüntetést a Petőfi-szobornál a háború és a németek ellen. Majdnem tízezer ember vonult fel. A tüntetést letartóztatások követték, de annak tömegmozgalom jellegét nern lehetett elhallgatni. O. I.
