Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

T

«

T

4

Intézkedés már van — a lehetőségeket kell most már kihasználni a zöldségtermesztésben

mVj.'

. Végeredményben, lq a fe- lelos a zöldtegeilátásórt ? — tette fel a szónoklás hangvételű kérdést a szombati zöld- ségtermelási tanácskozás egyik te&zólalöja.. A választ aligha lefi'étné; olyan egyértelműen ifiegadni'; mint ahogyan a kérdés elhangzott.

fi tény egyelőre az, hogy k>e- tçéS zöldség jut el,. drágán a fogyasztókhoz, és hogy több legyen, olcsóbb legyen, ezúttal ntaftí a felelősit kell keresni, hanem a célszerű megoldást. Az eüllátás” gondját lényegesen több összetevő szülte, a gondok forrását sem lehet egyértelműen csupán a közvetietniül érdek'élt hármasban — a termelőkben, a keneskedefemben, illetve a feldolgozóiparban — beippsim, még akkor sem, ha eàèÉëet külcn-külon, és együtt befolyásoló tényezőiként vesz. szűk figyelembe.

fjézzük csak szűkebb környezetünk/TcÉna megye helyzetiét. Az utóbbi éveikben sokszor hangzott . el a kifogás, hogy az országban itt a legdrágább a zöldségféle, holott a környezeti adottságok lehetővé tennék a nagyobb termelést. ‘ V-iszon az egy főre jutó fogyasztás évek óta stagnál, nem fejlődik az igényeknek megfelelően, még akkor sem, ha "ta. statisztikai adatok szerint, megyénkben nagyobb a fogyasztás az országos átlagnál

...

. Mégis, miért vezet Tolna

fitegye. aiz.árakban is?

Főleg à termelés visszaesése miatt, A zöldségtermelés az 1950-es évek végén élte „fénykorait”, alig. volt termelősziö- vejjtetet, .amely nem kertészkedett/’ Ezekben ' az években számottevő volt az export, és jutott' az ország más tórüaieteiruek eifiátáiSáha :is. Az elmúlt ötéves terv fdéje alatt bekövetkezett a visszaesés. Ennek okai : az aldcsony technológiád színvo- •nál’;‘ 'a termelőd érdekeltség csökkenésié és a muntoigényes- gég. Jelenleg kevés közös gazdaság van olyan helyzetben, mint a döbröközi, amely éppen azért kertészkedik, hogy a növénytermesztés nagyfokú. . gépesítése révén felszabadult kézierőt foglalíkoztatná tudja. Viszont a kézi munkaerő —■ különösen a betakarításhoz — nélkülözhetetlen, amikor a zöldségféle közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A gépe- sít, és egyelőre csak a feldolgozóipar nyersanyagellátáséhoz felel meg. De erről majd , később... A csökkenés másik oka — mint már utaltunk arra — a termelőd érdekeltség alakulása. Miután atz országban megszűnt a terme. testi kényszer, a mezőgazdasági üzemiek elsősorban azt tartják szem előtt, hogy egy-egy növényből mennyi a jövedie- lem. A termelőik sokszor hivatkoznak — joggal — az értékesítési biaonytalanságra. és arra, hogy. a kereskedelem profitál a ’ magas ‘ fogyasztói árakból. Ezéi^t' js igyekeztek a több csatornás1 értékesítés lehetőségeivel élni, annak adták ed zöldárujukat, aki többet fizetett. Csak egy példa: a szekszárdi jáirás egyik termelőszövetkezete fólia alatt nevelt zöldpaprikát, primőrként. Leszedtek bizonyos mennyiséget a Tolna megyei MÉK-nek, de közben megjelentek a pécsiek; a paprika darabjáért egy, forinttal többet fizettek — és elszállították Egerbe... A szövetkezet így többet keresett, az áru viszont n«m a Tolna megyei fogyasztókhoz jutott.

Szóval, részben anyagi okok miatt jutottunk el odáig, hogy palánta- és primőrmsvelésre alkalmas üvegházakban baromfit, vagy facsemetét nevelnek.

A visszaesés oka még a szántóföldi növénytermesztéshez képest alacsony technológiai színvonal; nincs még annyi és olyan gép, amely pótolná a ké- zierőit — másrészt a közvetlen fogyasztásra kerülő zöldségfélék — mint a paradicsom, a paprika, az uborka — szedését továbbra ís csak kézáerővel lehet megoldani. A feldolgozóipar már az elmúlt években anyagi befektetéssel is segített az állandó bázist jelentő gazdaságoknak megfelelő gépek beszerzésében. így lényegében megoldott a zöldborsó betakarítása, megtörténtek az első lépésiek a zöldbab, az uborka, a paradicsom, a f ü szerpaprika gépi betakarításához — de mindezek csupán a konzervipar nyersanyagának megteremtését szolgálják, viszont nem segítik a piaci, a bolti el. látás javítását. Egyelőre csak elképzelés, hogy az ipar bizonyos mennyiségű kifejtett zöld. borsót, egyéb, géppel betakarított zöldségfélét adjon át a

kereskedelemnek. (A gyakorlat még az, hogy amikor meg- jetendk a primőr zöldborsó, akkor jelentkezik az üzletekben a konzerv-dömping, leszállított áron.)

Tény az îs, hogy a kereskedelem jelenleg nem tud olyan anyagi támogatást juttatná a ternieűőkniek, mint a feddolgo- zóipar. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek még csak keresik azokat a formákat, emelyak keretében főleg a kistermelőiket, a háztáji gazdaságokat segíthetik, pedig a helyi, ellátást éppen etekkel együttműködve lehetne javítani. Du- niaföldvárott ilyen ígéret az áfész és az Alkotmány Tsz együttműködésié. A régi bolthelyiségeket ugyan fel lehet mérni, át lehet alakítani a zöldség- gy ümö lesárusí hasra — de előbb az árut meg kell termeltetni, a kisebb haszon — jobb ellátás elve alapján. (Az üzletekben manapság nem kapni olyan sárgarépát, amely megfelel az I. osztályú követelménynek — ami van, annak magasabb az ára, mint jobb éveikben. Kinek jó ez?)

Ilyen előzmények után hozott ‘intézkedést a kormány a zöldségtermesztés fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására. Ezt, a hosszú távra szóló programot csak minden érdekelt együttes erőfeszítésével lehet megvalósítani, ég nem csupán felhívások kiadásával, hanem tényleges és lényeges intézkedésekkel. Az ellátás javítása, a piaci áraik mérséklése — itt-ott jelentkező véleményekkel edtentetban — feltétlenül kedvezően hat az élet. színvonal alakulására.

BL

———..............■ '■ ■■■ ■ »'■ ...Jl

K

iváló kisipari szövetkezet lett

Mérlegzáró közgyűlést tartott a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet

Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban rendezte mérlegzáró közgyűlését, a nagy múltra visszatekintő Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet.

A közgyűlésen megjelent Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Gyuricza István, az MSZMP Dombóvári városi Bizottságának első titkára, Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Wéner János, Szek- szárd Városi Tanács VB titkára, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke;

Pálinkás István, a szövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben az előirányzott 13 millió forint helyett majdnem 15 millió

Országos - orvosnapok Szekszárdon

(Fbíytatás a2 Izoldáiról)

f- íV

sátj-r-1,1952-ben, már hatvanévesen; kandidált ég igen 6ok

olyá^/.gj'omóivizsgálati módszert 'vezetett be, ; melyek ®lkalinazásas..nélkül nehéz lenne elképzelni a kórszerű bel- gyógyászati i^baj megállapítást.

Miért (’éppen a szekszárdi orvósnappkon emlékezünk a gastroenteorológia úttörőjének munkásságára? Többek között azért, mert az esemény rendezője dr.‘ Medgyes Árpád volt az utolsó adjunktusa dr/ Friedlich Lászlónak, Ez a roagyacá«.

zata annak is, hogy az első ülésnap megnyitását követően *— a házigazdák nevében — dr. Medgyes emlékezik meg a hazai gyomorpathológia úttörőjéről.

Az orvosnapoknak, előrejelzések szerint, több mint kétszáz résztvevője lesz az ország minden részéből. A tanácskozás március 16-án réggel fél kilenckor kezdődik. Az első tudományos előadás előadója dr. Kellner Béla professzor, aki „A gyomorrákra vonatkozó kutatások legújabb eredményei” címmel tart elóvolt a szövetkezet bevétele. Ez az előző évek 2—3 százalékos bevételnövekedéséhez viszonyítva jelentős ugrás volt. Megváltozott a termelés összetétele. Hat és féi százalékkal csökkent a lakosság számára végzett szolgáltatás. Abszolút számokban azonban ez sem csökkenést, hanem jelentős emelkedést mutat. Az 1971- ben ugyanis egymillió 115 ezer forinttal nőtt a lakosság számára végzett munkák összege.

A szolgáltató szövetkezetben gondoskodnak a jövő szakmunkásainak képzéséről. A megelőző évi 35 fő helyett 1971-ben 42 ipari tanulót képeztek ki. Ez mintegy 10 százalékát tette ki a szövetkezet dolgozóinak.

A beszámoló után a hozzászólások következtek. Ezek a tagság aktivitását jellemezték. Szavaikból kitűnt, hogy nem csupán munkahelyüknek tekintik a szövetkezetei, hanem szívügyük . annak jövője. A meghívott vendégek felszólalásai után Gyerő András, a Tolna megyei KISZöV elnöke az elmúlt évben végzett jó munka elismeréseként a Kiváló kisipari szövetkezet cím viselésére jogosító oklevelet, valamint a kitüntetést jelképező zászlót adta át a szolgáltató szövetkezet elnökének. Ez_ után Pálinkás István meleg szavakkal mondott köszönetét valamennyi dolgozónak, akik munkájukkal tették 'lehetővé'a kiváló eredmény elérését. Végül tizenegy szövetkezeti tagnak átadták a „Kiváló dolgozó" kitüntetést, valamint a veié járó pénzjutalmat

Pályázati

felhívás

Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének Igazgatósága pályázatot hirdet az 1972—73-as tanévre.

Az oktatás két tagozaton folyik:

I. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban nemzetközi és magyar munkásmozgalomtörténetet tanulnak a hallgatók.

A hároméves általános tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik:

1. középiskolai végzettségnek megfelelő, vagy ennél magasabb általános műveltséggel;

2. 5 hónapos pártiskolával, marxizmus—leninizmus esti középiskolával, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek;

3. más iskolának nem hallgatói, és tanulmányuk folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti, orvosi javaslattal rendelkeznek;

4. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagának ismerete.)

II. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus— leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók, tanulmányaik végén államvizsgát tesznek a tanulmányozott tárgyból. A sikeresen letett államvizsga után tovább tanulhatnak a marxizmus többi ágából az esti egyetem kiegészítő tagozatán. (Ez a további két szakág 1—1 éves tanulmányozásra ad lehetőséget államvizsgái joggal.) •>

A szakosított tagozaton a következő szakok indulnak:

1. Magyar munkásmozgalom története;

2. Politikai gazdaságtan.

A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok,

akik:

1. Elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek;

2. más iskolának nem hallgatói, és tanulmányuk folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezet! és orvosi javaslattal rendelkeznek;

3. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves tagozat anyagának ismerete.)

A 17/1963. VII. 2. Korm. rendelet értelmében (megjelent: Magyar Közlöny 45. szám, 1963. VII. 2.) A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme kétéves szakosított tagozatain oktatott valamennyi szakágból (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus) az államvizsgák letételét tanúsító oklevél a hallgatót főiskolai végzettségűnek nyilvánítja.

A tanulmányi idő az esti egyetem általános és szakosított tagozatain évente 10 hónap. A hallgatók hetente egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek a tanult tárgyból. ____^

A hallgatók tandíjat fizetnek,

a hároméves tagozaton 170,— Ft

a szakosított tagozaton 250,— Ft

amely két részletben is törleszthető.

Mindkét tagozaton a hallgatókat a Munkaügyi Miniszter 15/1967. XI. 18./MÜM. számú rendelet 13. §-a alapján (megjelent: a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában) tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg.

Ezen kívül a szakosított tagozaton tanulókat a három államvizsgára való felkészüléshez a tanulmányi szabadságon kívül még 21 nap külön szabadság illeti meg (államvizsgánként 7—7 nap).

A pályázathoz szükséges kérdőív beszerezhető a járási-városi pártbizottságok esti egyetemi tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, 2 db 6x4-es fényképet és önéletrajzot április 30-ig keil eljuttatni a munkahely szerinti illetékes pártbizottság tagozatvezetőjéhez.

A kérdőívet írógéppel, vagy nyomtatott betűvel kérjük kitölteni. A később érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a kétéves szakosított tagozat csak Szekszárdon indít osztályokat, de erre a vidékiek is jelentkezhetnek.

A pályázók a kérdőívvel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatásokat is.

A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton május első felében kerül sor, melynek pontos időpontjáról a jelentkezetteket külön értesítjük. A felvételi vizsga eredményéről a jelentkezők legkésőbb június végéig értesítést kapnak.

Az esti egyetemre való felvételt pártonkívüliek is kérhetik.

Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Igazgatósága