Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

I

Tizenkét százalékkal nagyobb termelési érték, négymilliárdos jövedelemtöbblet

A TOT titkárának nyilatkozata az 1971. évi zárszámadásaié tapasztalatairól

A tsz-ök elmúlt évi ' gazdálkodásának eredményeiről kért tájékoztatást az MTI . munkatársa dr. - Simka Tst- . vántól, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titká-0 Táltól.

■— A közös gazdaságok 1971- ben a várttól némileg elmaradó, alapjában véve azon-. ban eredményes évet ' zártak — mondotta a titkár. A 2373 tsz .zárszámadása arról tanúskodik. hogy az elmúlt évi termelési érték a termelőszövetkezetekben országosan mintegy 67 milliárd forint, ami 12 százalékkal nagyobb az 1970. évinél.

— Az elmúlt évi gazdálkodás tapasztalataiból le kell vonni a szükséges következtetéseket, ezt annál is inkább meg kell tenni, mert a gazdaságok működése, munkája 1971-ben ismét egész sor problémát vetett fel. A kalászosok rekordtermése ellenére a növénytermelés a tervezettnél kevesebbet adott, legalábis ami a termelési értéket illeti. Ennek legfőbb oka, hogy a nagy értékű termést adó és munkaigényes ágazatokban — zöldség, cukorrépa, dohány — Csökkent a termelési kedv, ami részben azzal magyarázható, hogy ezeknek a növényi kultúráknak a jövedelmezőségével tavaly nem volt minden rendiben. Az előző évi

fagykárok éö a kedvezőtlen időjárás miatt csöktóefit •• a gyümölcs- és a szőlőtermelés is. A tsz-ek azonban- mindezek ellenőré általában..megtalál,iák számitaSpk’át á i)ö.yééj^J^rmeg^és^i'./áttiit ['&%■ is bizonyít,’’ hogy 20.. százalékkal .nagyobb volt ennek a . méző- . gazdásági,ágazatnak a termelési értéke, • ynipt jl97,0.-ben. .Az állattenyésítéé , termelési jértéke' .a közös . gazdaságokban évről' évre 1 egyenletesen 'emelkedik ;és 'tavaly ftat százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél. Az állattenyésztésnél 'jelentős .mértékű differenciálódást leket tapasztalni. amely kétségkívül összefügg az egyes ágazatok jövedelmezőségével, helyesebben az eltérő jövedelmezőséggel. A veszteséges szarvasmarha- ágazat termelési értéke csökkent, az elfogadható jövedelmet biztosító- ■ sertés- és baromfitenyésztés eredményei tavaly tovább javultak.

— A szövetkezetek bruttó jövedelme tavaly négymilliárd forinttal volt nagyobb az 1970. évinél. A jövedelem, azonban nem növekedett a termeléssel arányosan és várhatóan nem éri el az 1969. évi szintet sem. Ennek az az oka, hogy megnőttek a termelési költségek és a közös gazdaságok költségvetési befizetései is nagyobb összegekét tesznek ki, mint egy évvel ezelőtt.

— Az általában jónak mond- ' liátó gazdasági év ellenére

mintegy 390 szövetkezet várhatóan 600—650 millió forintos veszteséggel és alaphiány- nyal zárta az 1971-es esztendőt. A veszteséges és alaip- hiányos szövetkezetek 80 százalékánál; mintegy 250 tsz-nél szanálási eljárásra kerül sor, ami gyakorlatilag gazdálkodási helyzetük hatósági ellenőrzését, elemzését, valamint a veszteség és az alaphiány okainak felderítését jelenti. Az állam ezekben ■■ a szövetkezetekben többnyire, költségvetési óvadék mellett nyújtott hitelekkel állítja helyre a megrendült pénzügyi egyensúlyt.

— A tsz-ek beruházási lendülete tavaly fékeződött, a közös gazdaságok 18 százaléka -kisebb értékű beruházást kezdtek, mint 1970-ben. A beruházások összetétele a gépvásárlások felé tolódott el. Figyelmeztető, hogy az 1968— 69-ben megkezdett építési beruházások költségei az eredeti előirányzatokhoz képest tovább nőttek. A többletek finanszírozása sok tsz-nek súlyos gondot okoz. A költség- növekedés 1971-ű>en a felmért beruházásoknál elérte a 700 ' millió forintot. (MTI)

Az Iránytű ugyanaz

• • •

Úgy mondják, minden hasonlat sántít. Ez talán nem. Az egyik vállalat igazgatója fogalmazott így, amikor középtávú tehvük végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, s a .szükségessé vált módosításokról beszélgettünk. Máris módosítani kell a tavaly előkészített, s öt esztendőre szóló programot? Hogyan terveztek ott, ahol végezvén a munkával, szinte rögvest nekiállhatnak az átdol go,zásnak?.. Sem i.tt, sem. a vállalatok nagy többségénél nem adtak ki a kezük alól megalapozatlan programot, ezt állapíthatta meg a Miniszter- tanács, amikor összegezte a vállalati középtávú tervek készítésének tapasztalatait. Csak nem dogmát alkottak, nem mindenáron végrehajtandó, a változásoktól függetleníthető feladatokat határoztak meg. Iránytűt készítettek. Merre, milyen utakon haladjanak, hová érjenek el, ezt kellett, hogy rögzítse a terv. Amit a szakemberek úgy jelölnek, hogy: a vállalat fejlesztésének fő iránya, üzletpolitika, az 'eszközállomány hatékonyabb fölhasználása s így tovább. Újdonság volt a feladat, első ízben készült a vállalatoknál ilyen terv, A harmadik minden bizonnyal. jobb lesz. Az1 ötödik még inkább. De ez az első sem rossz.

• Az, hogy a' vállalatok figyelme a napi, s éves feladató^ mellett egyre inkább ráterelődik a hosszabb távú teendőkre is,-' nemcsak szükséges. hanem hasznos. Az önállóság egyik feltétele, s követelménye. Igaz, az ilyesfajta előrelátás mindig rejt bizo3EGYZET

Szervezeti fus

izás

Nemrégiben adtak ót újabb hatvan lakást Szekszárdon, a Hermann Ottó úton. Uj tulajdonosaik boldogan vették birtokba a szép szobákat, a berendezett fürdőszobát és a már felszerelt konyhaszekrényeket. Egyik nap kis cédula fogadta a lakókat. Ekkor és ekkor tartózkodjanak otthon, mert Budapestről a Budakalász Termelőszövetkezet szakemberei érkeznek, hogy megerősítsék a — kivitelező által már fölszerelt — konyhaszekrényeket.

Tehát megérkeztek a budapesti szakmunkások. Egy-egy lakásba négyen vagy öten mentek, hogy elvégezzék a „nagy" munkát. „Tessék kipakolni a Szekrényből" mondták, s közben be- hordták a szerszámokat. Azután megszemlélték a polcokat. Néhol két csavarral „biztosították" a szekrényt, másutt pedig — ahol úgy találták, hogy a TOTÉV szakemberei jól végezték munkájukat — ennyit mondtak: „Visz- sza lehet rámolni! Minden rendben!” Ezután megkérdezték, hogy volna-e valami fusi, ha már úgyis itt vannak. Szívesen felszerelik a függönykarnisokat, polcokat, meg más egyebet. Egy karnis felrakásáért harminc forintot kértek. A harmadik nap reggelén már komoly listával csöngettek be a fusizásban érdekelt lakásokba.

Amikor meghallottam, hogy a gyártó, egyben alvállalkozó cég jön le Budapestről Szekszórdra —' nem fölszerelni, csupán csak megerősíteni a konyhaszekrényeket, az jutott eszembe, vajon mennyibe kerülnek az államnak az ilyen és hasonló utak? Egyáltalán, nem fölösleges dolog az ilyen jellegű kiküldetés? Hiszen be is bizonyosodott, hogy a pesti tsz útjára túl nagy szükség nem volt. Vagy azért szükségeltetett, hogy a „szegény" munkások jussanak némi fizetés-kiegészítéshez?

És most számoljunk, öt — de lehet, hogy több — szakmunkás leutazott Szekszórdra, Eltöltőitek

itt vágy három' napot nyilván harmincegy forintos napidíjjal. Bizonyos, hogy szájlásuk nem a Hármas-híd alatt volt, szálloda- költséget — ami nem olcsó mulatság — pedig nem a saját zsebükből fizették. Arról pedig fölösleges külön számvetést csinálni, hogy a havi fizetésükért szinte alig csináltak valamit. így a dolognak olyan színezete van, mintha a konyhaszekrény felerősítése csupán alibiként szolgálna a fusizáshoz.

Azt hiszem, hogy nem ártana gazdaságosabban bánni a munkaerővel, s az erkölcstelenül fu- sizókat pedig, munkaerkölcsre nevelni, sőt felelősségre vonni —1 és rendszeresen ellenőrizni!

— vhm —•

A véradómozgaJom tavalyi mérleg* Tolna „kiváló megyei

...A véradómozgalpm tavalyi mérlegét “vonták meg a Magyar Vöröskereszt országos központjában. Dr. Soóky László főtitkárhelyettes elmondta : a múlt esztendőben is több százezren járultak hozzá véradással embertársaik életének megmentéséhez, egészségének helyreállításához, olyan orvosi beavatkozások siketéhez, amelyek véri elhasználása nélkül nem vezethetnének eredményre. A térítésmentesen vért adók aránya az előző évihez képest 3 százalékkal növekedett. Az egy év alatt összegyűlt vérmennyiség 80 százalékát térítésmentesen adták a donorok. E tekintetben pél- damutatóak a fegyveres erők tagjai, hiszen a térítésmentes

vér 19,1 százaléka tőlük 'származik.

öt megyében végzett reprezentatív felmérés adatai szerint a véradók közül 66,8 százalék férfi, 33,2 százaléka nő. A foglalkozás szerinti megosztásból kitűnik, hogy a legnagyobb arányt az ipari dolgozók képviselik: 35,6 százalékkal. A

korcsoportonkénti megoszlás pedig azt bizonyítja, hogy a véradásban a fiatalok járnak az élen: a 18—25 év közöttiek aránya 37,8 százalék, a 26—40 év közöttieké 32,6 százalék, a 41—60 közöttieké 27,5 százalék, a 60 éven, felülieké 2,1 százalék.

Véradás szempontjából kiváló megyének minősítették Nóg. rád, Fejér, Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Komárom megyét.

Téli munkán az ozorai út mentén a KPM Oszkó-bri grídjs-,- Foto; Gottvald

nyos fokú tévedési lehetőséget. Igaz az is, hogy föltételezi a leglényegesebb tényezők változatlanságát, így például az adóztatás, nyereségelvonás, fejlesztési lehetőség szilárd kereteit. Ezeiç — a beruházási tevékenység ismert feszültségei miatt — most módosultak, ha nem is alap-1 vetően. Módosulnak tehát a vállalati tervek szintén. Ám nemcsak ez okból. Változásokat sürgetnek kapukon belüli tényezők is. Az, hogy nem mérték fel alaposan a keresletet, nem tisztázták kellően a kooperációs kapcsolatokat, az anyagbeszerzés forrásait, a munkába állítható termelőberendezések összetételét, csupán néhányat említve -a lehetséges okok közül. Mindez bizonyos határig természetes. Ebben az esetben nincs mód „laboratóriumi” kísérletekre, a próbaterep maga az élet. Sikerekkel, s kudarcokkal eev- aránt. A baj akkor kezdődik, ha a változások kapkodást szülnek; átgondolt módosítás helvett rögtönzéseket, félmegoldásokat. Esetleg pánikhangulatot, mert — mint hallani nem i‘s egy helyen — „minden kútba esett”. Amiről persze szó sincsen.

. Múlt évi gazdasági eredményeink összefoglalóját éppen a közelmúltban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Kitűnik ebből az országos zárszámadásból, hogy az ipari termelés növekedése elmaradt a tervben szereplő mértéktől. Egy esztendő úgyán nem ad okot messzemenő következtetésekre. de mindenképpen figyelmeztet. A vállalatok ugyanis középtávú terveikben mintegy, ötven százaié-1 kos termelésbővüléssel számoltak, szemben a népgazda-1 ság 32—34 százalékos előirányzatával. Ahogy hasőnlő a helvzet a, kivitel esetében. A vállalatok itt is többet kívánnak exportálni az öt esztendő alatt, mint amennyit a népgazdasági terv feltüntet. A vállalati akarat, akár a termelés növelését, akár az export bővítését nézzük, helyes, egészséges. Am ennek alapjait és feltételeit is meg kell teremteni, s ilyen értelemben, az iránytűk „pólusát” valóban helyesbíteni szükséges. Az eredeti programhoz mérten nagyobb szerepet követel a munka- és üzemszervezés, a belső tartalékok felhasználása a termelési költségek1 csökkentésére, a hatékonyabb műszaki fejlesztés, s általában a célratörőbb fejlesztési politika, mind a gyártás, mind a gyártmányok esetében. Hasonlóan ezekhez, a hitelek igénylése és befektetése szintén újabb elemzést, átgondolást igényel, akárcsak a saját fejlesztési eszközök kamatoztatása. Ezek szerint mégis „minden kútba esett?” Nem. A bevezetőben említett igazgató rátapintott a lényegre; az iránytű ugyanaz maradt, de a pólus valamelyest módosult. A vállalati és a nép- gazdasági céloknak és érdekeknek egymáshoz közelebb kell kerülnie. Az egyensúly- zavarok fokozatosan így szüntethetők meg.

Baj-e tehát, ha a múlt évben elfogadott terveket most ismét kézbe veszik a vállalatoknál, s itt-ott módosítanak rajtuk? Nem baj, hanem szükséges munka ez. Éppen így biztosítható, hogy a részletek rugalmas alakítása nyomán ne torzuljon az egész, a vállalati iránytű helyes útra terelje azt, ami most kátyúk között zötykölődik. azt a célt mutassa, amit el is lehet érni.

M. O.

Népújság 3

197Z. február 8,