Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

A MÄQYÄR szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának lapja TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXI. évfolyam, 277. szám ÄRA: 80 FILLÉR mmwsmsKumssi Szerda, 1971. november 24. Budapestre érkezett Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke — Fock Jenő­nek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének meghívására — ked­den délelőtt hivatalos baráti látogatásra Magyarországra ér­kezett. A bolgár miniszter- elnökkel együtt hazánkba ér­kezett felesége, Szonja Todo- rova. A bolgár kormányfőt a lá­togatásra elkísérte Nacso Pa- pazov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az állami tudományos, műszaki-fejlesztési és felső- oktatási bizottság elnöke, Geor- gi Pavlov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács mellett működő gazdasági és műszaki-tudományos bizottság .elnökhelyettese, Kiril Neszto- rov, a BKP központi ellenőrző­revíziós bizottsága irodájának tagja, külügyminiszter-helyet­tes. Ivan Ivanov külkereske­delmi miniszterhelyettes, Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlako­zott a bolgár miniszterelnök kíséretéhez. A bolgár vendégek fogadá­sára az ünnepi zászlódíszt öl­tött Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő. a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, dr. Gál Ti­vadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője, Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bi­zottságának titkára, Böjti Já­nos, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Ott voltak a budapesti bolgár nagykövet­ség munkatársai. Negyed tíz­kor tűnt fel a légtérben a bol­gár miniszterelnök különgépe. A repülőgépből kilépő bolgár kormányfőt és feleségét első­ként Fock Jenő köszöntötte,\ majd a bolgár vendégek üdvö­zölték a fogadásukra meg­jelent magyar közéleti veze­tőket és a bolgár nagykövet­ség diplomatáit. A bolgár ven­dégek ezután magyar állam­férfiak társasagában gépko­csikba ültek és szállásukra hajtattak. Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke kedden délután látogatást tett Fock Jenőnél, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökénél. A látoga­tásnál jelen volt Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első helyettese és Böjti János, a (Folytatás a 2. oldalon) To!oa megyei vezetők csehszlovák kitüntetése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a párt megalakulásának 50. év­fordulójára alapított jubileumi emlékérmet adományozta azok­nak a magyar párt-, állami és tömegszervezeti vezetőknek, aktivistáknak, akik a két nép barátságának, testvéri együtt­működésének erősítéséért ki­emelkedő munkát. végeztek, valamint azoknak a Magyaror­Első Magyar Bútoripari Egyesülés Az igazgató tanács ülése a Gemenc Hotelban Szerződés 1976-ig szágon élő kommunistáknak, veteránoknak, akik korábban a csehszlovák testvérpárt tag­jaiként, funkcionáriusaiként eredményesen tevékenykedtek. Kádár Jánosnak, valamint a CSKP XIV. kongresszusán részt vett magyar pártküldött­ség tagjainak Gustav Husák főtitkár a kongresszuson adta át a jubileumi emlékérmet. Az állami, párt- és tömegszer- vezetj vezetők egy csoportjá­nak a múlt héten adták át a csehszlovák nagykövetségen — baráti találkozó keretében — az emlékérmet. Az Első Magyar Bútoripari Egyesülést három évvel ezelőtt hozták létre. Hét tanácsi faipa­ri, illetve bútoripari vállalat a tagja a több mint félmilliárd össztermelést produkáló egye­sülésnek. Az igazgató tanács ülésére tegnap Szekszárdon, a Hotel Gemencben került sor. Az egri Agria, a bajai Bács­ka, a Hajdúszoboszlói Bútor­ipari Vállalat, a Kisvárdai Fa­ipari Vállalat, a Szatmárvidé- ki Faipari Vállalat, a Szek­szárdi Faipari Vállalat, a Szé­kesfehérvári Bútorgyár igaz­gatói, műszaki vezetői, illetve igazgatóhelyettesei vettek részt azon a tanácskozáson, amelyen az 1972. évi együtt­működést rögzítették. A tegna­pi tanácskozáson határoztak arról is, hogy a Bútorért Vál­lalattal 1976-ig szerződést köt­nek a termékek értékesítésére. Agárdi Mihály a Hajdúszo­boszlói Bútorgyár igazgatója, az egyesülés soros elnöke nyi­latkozott munkatársunknak. — Az egyesülés 1969-ben jött létre, de látható eredmény csak az 1971-es gazdasági év­ben volt. Az a tervünk, hogy az együttműködést a tanácsi bútorkészítő vállalatokkal még jobban egyeztessük. — Eléggé tág megfogalma­zás. — Elsősorban a műszaki fej­lesztésben kívánunk együttmű­ködni. Minek fizessünk hason­ló kutatásért, ha egy társvál­lalatnál abban ai témában jó eredményt értek el, illetve megvan a lehetőség az együtt­működéshez. A másik kérdés a gyártmányfejlesztés. A kuta­tóintézettel is együtt kívánunk­működni. Úgy, hogy egy-egy témát külön finanszírozunk, rendelünk, és azt esetleg több tagvállalat hasznosítja. Van le­hetőség az együttműködésre az anyagbeszerzés területén is — nagyobb tétel rendelésnél ked­vezőbb áron tudjuk beszerezni nemcsak az alapanyagot, ha­nem a segédanyagféleségeket is. Az értékesítés területén is van mód az együttműködésre. Az Első Magyar Bútoripari Egyesülés eddig úgy tevékeny­kedett, ahogy a tagvállalatok tervezték. Remélem igv lesz a jövőben is. Az igazgató tanács munkájá­ban részt vett Péter István, a HVDSZ titkára és Deli Sán­dor, az MSZMP megyei bi­zottsága gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa is. Tegnap — Klement Gott- vald, a csehszlovák testvér­párt egyik alapítója, a párt egykori vezetője születésének hetvenötödik évfordulóján — a megyei pártbizottság székházá­ban nyújtotta át Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete K. Papp József­nek, a megyei pártbizottság első titkárának, és Szabópál Antalnak, a megyei tanács el­nökének a jubileumi emlék­érmet. Dr. Vigh Dezsőnek, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek, aki a felszabadulás előtt másfél évtizedig tevékenyke­dett a csehszlovák testvérpárt­ban — a budapesti nagykövet­ségen adták át a jubileumi emlékérmet. Képünkön K. Papp József átveszi a kitüntetést Szót Jet Hős városok Hete Leningrad 900 napig véde­kezett. Elzárva az anyaország­tól, a német fasiszta hadigé­pezet gyűrűjétől fojtogatva védekezett a II. világháború­ban. Védelmezte a város la­kossága, a várost. Homokzsá­kokkal vették körül Rasztrelli pompás épületeit, a Téli Pa­lotát, az Izsák templom kupo­láját. a Szmolnijt, Nagy Péter lovasszobrát. A műkincseket óvóhelyekre hordták. Az em­bereknek úgysem volt szük­ségük búvóhelyre. Az emberek, éhezve és fagytól szenvedve, dacolva a mindenünnen fe­nyegető halállal, védték a vá­rost. Nem a maguk életét. A haza egy darabját. Helytállá­suk hősiesség. Olyan hősiesség, amelyet méltóképpen ünnepel­ni legfeljebb csak a piszkar- jovi temetőben, a 900 napos küzdelemben elesett 500 000 ember sírjánál lehet, levett kalappal, lehajtott fejjel, könnytől homályos szemmel és némán. 1941. június 22-én, a meg nem támadási szerződést meg­szegve a fasiszta hadsereg 190 hadosztálya három fő irány­ban nyomult előre a Szovjet­unió területén; Kelet-Poroszor- szágtól a Baltikumon át Lenin­grad felé a. Varsótól észak­keletre fekvő térségből Minszk, Szmolenszk és Moszkva felé, Lublin térségéből Zsitomir, Kiiev és a Donyec-medence felé. A támadás váratlanul és felkészületlenül érte a Szov­jetuniót. s ezen a nyáron a szovjet haderő súlyos harcok közepette visszavonulásra kényszerült. 1941 őszén, a né­met hadsereg megközelítette Moszkvát. 1941. október 19-én a városban és a környékén el­rendelték az ostromállapotot. Októberben és novemberben 51 német hadosztály támadta Moszkvát. De az előrenyomuló német támadást sikerült meg­állítani. December 5—6-án a szovjet hadsereg nyugati front­jának csapatai ellentámadásba mentek át. A fasiszta gépezet nagy vereséget szenvedett, a világ először látta futni, me­nekülni az addig verhetetlen­nek hitt fasiszta hadakat. A Nagy Honvédő Háború hősies harcainak ez az esemé­nye harminc évvel ezelőtt tör­tént. De nemcsak Leningrád és Moszkva állt helyt. A II. világháború sorsdöntő csatá­ját Sztálingrádnál — a mai Volgográdnál — vívták. Ki­jev, Odessza, Szevasztopol és a breszti erőd is gigászi har­cokat vívott. E hős városok, hősies küzdelmére emlékezve rendezi meg a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság hazánk­ban a szovjet hős városok he­tét. E rendezvénysorozat ke­retében Szekszárd ma lenin- grádi vendégeket fogad, őket köszöntjük. Leningrád, hős város. Ki- lencszáz napig védekezett. „Nagyságát, amely a hó, az ég és az ember eszményi har­móniájával talán egyedülálló a világon, nem rendítették meg soha” — írja róla Ilja Ehren- burg. Leningrád, a tisztaság, a szépség, az emberi értelem vá­rosa. Hatalmas terein, széles útjain, a Néva folyó hullámai felett, csatornái hídjain a tör­ténelem hagyott emlékeket. Nagy dolgok születtek falai között. Nagy dolgok, — hősies küzdelmek, harcok, vér és fájdalom árán. MÉRY ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom