Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

? Mikor megy be Fóldespusstáre az autóbusz? Gyalogos kisiskolások A szél erősen fúj. Az apró lábak lépéseit hócsikorgás ze­néje kísérj A Földes-pusztai kisiskolások fejüket lesaegve Sietnek. Védik arcukat a hi­degtől. Amott egy kockás sál blépdel” — csak két hatalmas barna szem látszik ki belőle. A pusztáról egy kilométer hosszú bekötő úton kell végig­jönni ötvenhat gyereknek a 'buszmegállóig. Reggel hétkorj Ugyanezt az utat este hatkor teszik meg ismét, A megálló közvetlen az üt mellett van. Egy háromszor másfél méteres váró minden (menedék, az eső, a hideg és a hó élők —- Örülök, ha az alsósok be­férnek, Persze a táskájukat az út mellett hagyják. Ennyivel ás több hely jut nekik. A fel­sősök meg kint várnak. — mondja Merk! Jánosné tanár­nő, aki szintén Földes-pusztá­ról jár be Pusztahencsére. Reggelente ő vigyáz a gyere­kekre. „Álljatok beljebb, hú­zódjatok félre, ne szaladgálja­tok, vigyázz, autó jön” és számtalan figyelmeztetés... — Mozgassátok a lábatok tjjjait Előre, hátra, le, föl. Ahogy mutattam. Akkor talán nem fázik annyira a lábatok. önkéntelenül is a lábakra szegeződik a tekintetem. A fe­kete, kivágott lakkcipő tulaj­donosa egy másodikos kislány. — Nincs csizmád? — Nincs. De majd lesz. Azt mondta anyukám, hogy én is kapok. Zsuzsával beszélgetünk. Ö már nyolcadikos. Magas nö­vésű leány; — Még az öt.:: Az semmi; De itt várni. Van amikor csak a második óra után érkezünk Hencsére. Csoda, hogy ezek a kicsik nem fagynak meg A múltkor egyik rosszul lett. Le- helgettülc .. s — Aztán hirtelen megfordul, s a most érkező harmadik osztályos húgához lép. — Hát mégis jössz? — Azt mondta édes­anyám, hogy be kell mennem az orvoshoz — vacogja a gye­rek. Lajos elsős. Csupasz kezével szorongatja a táskát. — Elveszett a kesztyűd? —» kérdik tőle. — Nekem soha nem is volt kesztyűm — kiáltja büszkén. Egy fiatal pár egy év körü­li babát tart. Orvoshoz viszik. A barna kabátos kisfiú sap­káját cibálja: egyik füléről le, a másikra rá. Sehogy sem si­kerül mindkettőt egyszerre be­szorítani a melegbe. — Már jön is a busz. És ilyen korán — harsogja a gye­rekhad. örülnek, hogy csak 26 per­cet késett a „menetrendszerin­ti” Paks—nagydorogi járat. Megáll a GC 05—88 rend­számú autóbusz. A felszállók igyekeznek. Csak Ibiké, a négyesztendős óvodás kezd sírni. „Anyuka fázom. Nem akarok menni, vigyél haza”. A tar árnő oltalmába veszi a ki­csit. Becsukódik a busz ajta­ja, síhalkul a sírás... „A Földes-pusztai iskola megszüntetésekor — október 1-én — ígéretet kaptak a szü­lők, hogy a busz be fog jár­ni a pusztára. De az ígéret az­óta is csak ígéret. A szülők voltak már a nagydorogi ta­nácson, s vállalták, hogy tár­1971. november 28. sadalmi munkában megcsinál­ják a buszfordulót, csak küld­jenek anyagot De nem jött sóder, sem cement... Türel­münk már elfogyott... A gye­rekek megfáznak, sőt az út mellett baleset érheti őket Ki lesz a felelős?” — írja levelé­ben „az ötvenhat gyerek kö; zül egy elsős édesanyja, ® — Amikor a Földes-pusztai szülőkkel megbeszélték a kör­zetesítést, azok csak úgy egyeztek bele, ha biztosítják a megfelelő körülményeket is. Elsősorban a bejárást Hát így biztosították —» mondja Merkl Jánosné. — Ha bemegy az autóbusz a puszta központjába, akkor hol tudnak várakozni a gye­rekek ? —- Az állami gazdaság fel­ajánlotta a kultúrtermet. Az csak más lesz, még ha késik is a busz. A meleg helyiség­ben ma'jd felolvasok nekik, s észre sem veszik, hogy vár­nak. Csak azt nem tudom,’ hogy mi lesz december 1-tőt Akkor Ibikén kívül még IS óvodás is be fog járni Puszta­hencsére. A szülők azt mond­ják, hogy ilyen körülmények között nem engedik az apró­ságokat — És mi lesz tavasszal? =5 szól közbe egy anyuka. — Ha most nem visszük őket ak­kor a munkák idején meg egyszerűen nem is vihetjük» e Gazdag Tstvánj S nagyítóról gi nagyközség közős tanácsá­nak elnöke: . — A Földes-pusztai iskoíá körzetesítését 1974-re tervez­tük. De szerencsére úgy áll­tunk anyagilag, hogy már most meg tudtuk oldani, £jőt. A Földesen megtakarított százezer forintból, meg más egyéb pénzből 30 fővel bővít­hettük a hencsei óvodát is. Az anyagot mi adtuk, a mun­kát a hencsei szülők. — Valóban mindez figye­lemre méltó, s csak helyesel­ni lehet. De a problémát je­lenleg a gyerekek bejárása je­lenti. — A felsőtagozatosok eddig Is bejártak. A busz pedig nem ment be. A földesieknek azt ígértük, hogy mire elkészül a pusztahencsei óvoda átalakí­tása, és az óvodások is bejár­nak, addigra megoldjuk a problémát. Az óvoda pedig december elsején nyit. — A szülők úgy tudják, fiogy a körzetesítéssel egyidő- ben ígérték a buszforduló ki­képzését Mennyi munkát igényel ennek megvalósítása?-- Pillanatok műve az egész. Körülbelül 2tl—25 négyzetmétert kell lesőderea­Blo — Akkor falán S2 anyag- beszerzés jelenteit gondot? —■ Nem. Sőt a szállítás sem. Igaz, hogy a negyvenkét fős házi építő brigádunk nagyon elfoglalt — De n szülők elvégeznék § munkát? — Két szakember? hzért kell adnunk. ss Csak „pfflanatfácr^ — De két hétig tanfolyamon holtam. Nem tudtam intéz­kedni Szóval az igaz, hogv késik a dolog, de már csak napok kérdése és minden meg- [ oldódik. Ezt megígérem. V. HORVÁTH MÁRIA A címben foglalt kérdés való­színűleg azóta foglalkoztatja az embert, amióta tudja, hogy meg kell halnia. Fejlődése hajnalán mágusok jóslataihoz folyamodott, ámbár ma is akadnak, akik obsz- kurus jósnők véleményét kérik ki ebben, a nekik természetesen fontos kérdésben. Azt, hogy egyik, vagy másik embernek hány esz­tendeje van hátra, senki nem tudja megmondani. A halandó­sági táblák azonban, matemati­kai módszerekkel, segítséget ad­nak annak valószínűsége kiszá­mításához, hogy egy adott terü­let meghatározott időpontban született lakói átlagosan mekko­ra életkorra számíthatnak. Ilyen halandósági táblát már az időszámításunk utáni II. év­században készített egy római jogász, Ulpianus nevezetű. Ezután sok évszázados kihagyás követ­kezett és rendszeresen csők a kialakuló kapitalizmus idején, a XVII. században kezdtek foglal­kozni az élettartam és elhalálo­zás törvényszerűségeivel. Az an­gol Gaunt 1662-ben készített ilyen vonatkozású táblázatot Lon­don lakóiról, 1693-ban pedig a róla elnevezett üstökös felfede­zője, a csillagász Halley. 1766- ban a svédek, majd a poroszok folytatták a sort. A XIX. század második felében kidolgozták a halandósági táblák alkalmazásá­nak gyakorlati módszereit. Ez a biztosítási' intézeteknek, de a né­pesedéstudomány szakembereinek is nagy segítséget adott. Magyarországon a hazai bizto­sítás megteremtője, o mesemon­dó Fáy András készített először halandósági táblát. 1906-ban dr. laffmann Jákó elsőként használt fel népszámlálási adatokat, rr>a I pedig ez a tevékenység a Köz­ponti Statisztikai Hivatal rendsze­res feladatai közé tartozik. AI rá b - Ibi adatainkat Népességtudomá­nyt Kutató Intézetének legfris­sebb kiadványából, a „Magyar- ország halandósági táblái 1900/01-tői 1967/68-ig“ címűből «ettük. Röviden néhány sorban arról, hogyan és milyen elvek szerint készülnek a halandósági táblák. Olvasóinknak természetesen nincs szükségük bonyolult képletekre, így azokat igyekszünk szavakba Meddig éiünk ? foglalni. A halandóság egyik mé­rőszáma az „elhalálozási valószí­nűség". Ez annak a valószínűsé­ge, hogy egy bizonyos korú egyén „X” éves korában hal meg- Ezt egy viszonyszám jelzi, amelyhez úgy jutnak a statisztikusok, hogy egy adott időszak — év, öt év — alatt „X" korban elhunytak szá­mát osztják az ugyanazon idő­szakban, ugyanolyan számú élet­évet elértek számával. Ez a mé­rőszám a halandóság kor szerinti változásainak vizsgálatára alkal­mas. összehasonlításra úgy te­szik alkalmassá, hogy egy fik­tív, elképzelt népességre, általá­ban százezer emberre, vonatkoz­tatják és kiszámítják, hogy ez a százezer ember milyen ütemben hal ki, hányán élik meg követke­ző születésnapjukat. Például 1900—1901-ben százezer férfi kö­zül 0,38 számíthatott arra, hogy eljut a századik születésnapjához. 19ä!-ben már 5,63, 1959-1960­Önkénfes tűzoltók f .-H; segítik a lakosságot A novemberi napokban lá­togatják végig megyénk fal­vaiban a lakásokat, a boltokat, a kisipari műhelyeket az; ön­kéntes tűzoltók, hogy segítse­nek a megelőző tűzrendészet.! szabályok megtartásában. Munkájuk után érdeklődve először a megyei tűzrendésze- ti parancsnokság vezetőjétől, dr. Farkas Gyula tűzoltó al­ezredestől kértünk tájékozta­tást. — Tolna megyében az idén hétezer olajkályha került a háztartásokba, hivatalokba, így számuk ma már eléri a 60 ezret ■— mondotta. Ország­szerte egymillió olajkályha működik. Hazánk körülbelül egy és negyed millió propán­bután gázüzemű tűzhelyéből 62 ezer jut megyénkre. Az el­múlt fűtési idényben a tüzek 56 százaléka keletkezett laká­, sokban, szemben a korábbi mintegy 70 százalékkal. AZ ŰJ OLAJKÁLYHÁK LISTÁJA A 81 éves döbröközi önkén­tes testület ebben az évben nyerte el a Tolna megye kivá­ló önkéntes tűzoltó testületé címet. Parancsnoka Surányi Imre, önkéntes tűzoltó szá­zados. A vas- és műszaki bolt­ban találtunk rá. Tölgyesi Gyula, boltvezető — maga is önkéntes tűzoltó — éppen azok nevét és címét sorolja, akik az utóbbi hónapokban vettek olajkályhát. — Aa új tulajdonosokat kétszer keressük fel, — mond­ja Surányi Imre. — Közülük a legtöbb«» arról érdeklőd­nek, hogyan és milyen meny- nyiségű gázolajat tárolhatnak. A lakásban 50 liter lehet, la­káson kívül — biztonságos körülmények között — akár­mennyi. D. Jánoséknál két, vesszőből készült karosszék áll az olaj­ban (, Ugyan étkor o nők közül 0,30, 17,02, illetve 53. Először egy kis összehasonlítás o múlttal. Hány évre számíthat­tak a férfi és nőnemű újszülöt­tele a század különböző időpont­jóiban? Év Férfi: Nő: 1900/1901 % 37 38 1910/1911 39 40 1920/1921 41 43 1930/193T 49 52 1941 55 58 1948/1949 “ 59 63 1955 65 69 1959/1960 65 70 1963/1964 67 71 1967/1968 67 72 Az 1959/1960-os évről az or­szág egyes területegységeire vo­natkozó részletesebb adatok is rendelkezésre állnak. Eszerint az akkori újszülöttek várható átla­gos élettartama az országban 69,6 év volt. Ezen belül a váro­sokban 70 év, a községekben 69,1. A tizedeseket felkerekítve eltéréseket mutatott ki a statisz­tika az egyes megyék és a fő­város újszülöttei közt. A mondott időszakban a várható 64 év ka­tegóriájába tartoztak a férfiak­nál a baranyaiak, bácskaiak, he­vesiek és somogyiak. A 65-höz: Békés, Borsod, Pest, Szabolcs- Szatmár, Tolna, Veszprém és Za­la. 66-hoz: Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Komá­rom, Szolnok és Budapest. A leg­magasabb, 67 esztendős arány­hoz pedig Nógrád. A nők várható átlagos életko­ra magasabb, így az említett ka­tegóriák is azok: 68 év: Komárom, Somogy, Sza- bolcs-Szatmór. 69 év: Borsod, Fejér, Bács, Nógrád, Zala, 70 év: Boranya, Békés, Győr- Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Pe?t, Vas, Veszprém. 71 év: Csongrád, Szolnok, Bu­dapest O. I, kályha közvetlen közelébe»; Meggyulladhat a sugárzó hő­től! Ugyanezen a portán, a kamrában 200 liter gázolajat tárolnak temérdek gyúlékony kacat között. A tűzoltó­parancsnok tanácsára kissé átrendezik a szobát, s meg­ígérik, hogy a gyúlékony anya­gokat eltávolítják a hordó kő. /.eléből. M. Istvánéknál már helyére tették az új olajkályhát, a ré­gi az eresz alatt áll az udva­ron, — Túlságosan sokat fo­gyaszt — panaszolja a házi­asszony. — Délután majd meg- reperálja az uram. A férj kőműves. Surányi Imre tudja róla, hogy ügyes barkácsoló, mégis a szerelő ki­hívását ajánlja. Az olajkály- ák kétszeres biztosító beren­dezése, a kettős úszó kényes szerkezet Veszélyes avatatlan, kézzel hozzányúlni. TOLNÁN NYUGODTAN VÁRJÁK A TELET Tolna nagyközségben a me­gye önkénteseinek nesztora, a 75 éves Niedzielszki Dezső a parancsnok. — Nyugodtan várjuk a te­let! Fűtési idényben hat év­vel ezelőtt volt nálunk utol­jára tűz, — emlékezik —. Azjfc megelőzően sem sok. Mióta önkéntes tűzoltó vagyok, 1923 óta, a községben körülbelül félezer kéményből távolították el a lakók a nagyon tűzvészéi lyes, beépített gerendát A novemberi ellenőrzéskor a fű«! tési előírások megtartása mel­lett a villanybevezetéseke* vizsgáljuk. A sok új épületben nincs velük baj, inkább a régi házakban. Ezzel a munkával egyidőben tesszük meg az elő­készületeket a tolnai, a mö- zsi és a fácánkerti testületi egyesítésére. URH-KAPCSOLAT DUNAFÖLDVÁRON Körülbelül 12 ezer ember él Dunaföldváron. A nagyközség önkéntes tűzoltó testü­leté modern gépjármű­fecskendővel rendelkezik, A Földvártól 8 kilomé­ternyire fekvő Bölcskén a kö­zelmúltban ezzel mentettek meg a pusztulástól egy lakó­házat. A riasztástól számított 14-ik percben már a helyszí­nen voltak az önkéntesek. •— Hogyan történt? — Tulajdonképpen tavaly kezdődött... — válaszól Be- rényi József, az önkéntesek parancsnoka. — A megyei ta­nács akkor hozott határozatot arról, hogy ebben az évben megjutalmazza az 50 éves és ennél régebbi tűzoltó testüle­teket. Majdnem 150 ezer fo­rintot biztosított erre. Mi is kaptunk. A jutalom egy ré­széből rádióalkatrészeket vet­tünk. Testületünk két tagja, Kőszegi György és ifjú Szűcs Károly a Magyar Honvédelmi Szövetségnél szerzett rádiós ismereteket, ök szerelték ösz- sze az" alkatrészeket. A kipró­bálás perceiben érkezett a ri­asztás. A fix hullámhosszra beállított, kis hatósugarú ké­szülékkel hívtuk az önkénte­seket a szertárhoz. — Ha jól sejtjük, a kézelő jövőben Dunaföldváron URH- kapcsolat garantálja a gyors riasztás, vonulás sikerét. így tervezzük. A testü­let saját erejéből szereli fel magát készülékekkel, s ál­landó ügyeletet szervez a szertárban. No. nem itt. eb­ben a bagolyvárban, hanem abban az új szertárban, ame­lyet jövőre építtet számunkra nagyközség tanácsa. BORVÁRÖ ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom