Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
»sárd* falit* fígáYEi VllÁG PBOtETXRMI ECJYESOtlETEXS NÉPÚJSÁG AMAOYRR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KXI. évfolyam, 218. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. szeptember .16. Losonczi Pál megérkezett Phenjanba Phenjan (MTI) Fehér Péter, az MTI külön- tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán egyhetes hivatalos, baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett. A magyar államfőt és kíséretét a phen- jani repülőtéren Coj Jen Gén, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének elnöke fogadta, aki még aznap délután hivatalában is vendégül látta a magasrangú látogatókat. A szerdai programot a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének fogadása zárta, amelyet Loson- czi Pál tiszteletére adtak a mandzsundei kongresszusi palotában. Losonczi Pál és kísérete a Habarovszkban töltött éjszaka után szerdán rövid sétára indult az Amur parti városban. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a határkerületi székhely nevezetességeit és virágot helyezett el . magyar és más nemzetiségű internacionalisták emlékművénél. Magyar idő szerint 0 óra 30 perckor indult el Habarovszkból a MALÉV IL—13-as kü- löngépe és a kétnapos út utolsó 1750 kilométeres szakaszát három óra alatt megtevő, 3 óra 30-kor landolt a Phenjantól 40 kilométerre fekvő Szunan- ban. A repülőtéren ünnepi díszbe öltözött phenjani dolgozók százai várták Losonczi Pált, akinek személyében első ízben lépett magyar államfő a távol-keleti ország földjére. Az államfőt megillető külsőségeket a ragyogó napfény vaA szövetkezeti törvényjavaslatról tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága Szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A tanácskozáson, — amelyen dr. Beresztó- czy Miklós, az országgyűlés al_ elnöke, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, dr. Lő- rincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese, Szilágyi Lajos, építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes, valamint dr. Rév Lajos, az OKISZ elnöke is részt vett — dr. Szilbereky Jenő igazság- ügyminiszter-helyettes adott tájékoztatót a szövetkezeti törvény tervezetéről. Szólott az ipari szövetkezetek tevékenységének jelentőségéről, s rámutatott, hogy a törvényjavaslat társadalmi igényeket elégít ki. Ennek alátámasztására megemlítette, hogy a szövetkezeti mozgalom jelentős szerepet tölt be népgazdaságunkban. A 240 ezer tagot számláló 1100 ipari szövetkezet például évi 27 milliárdos termelési értékkel igen fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Az új gazdaságirányítási rendszer megköveteli jó néhány kérdés rendezését a szövetkezetek belső életét, egymás közötti és az állami vállalatokkal való gazdasági kapcsolataikat, általában működésüket illetően. A rendezés erősíti a szövetkezeti demokráciát és egyben elősegíti annak továbbfejlesztését. A törvényjavaslat világosan kifejezésre juttatja, hogy a szövetkezeti mozgalom nem elkülönült a szocialista fejlődéstől és nem átmeneti jellegű, távlatilag is szolgálnia kell a szocialista népgazdaság érdekeit, szükségleteinek kielégítését. A tájékoztatót követő vitában a hozzászólók egyebek közt kiemelték, hogy időszerűnek, szükségesnek látják a szövetkezeti törvény megalkotását. Hangot adtak annak a véleménynek is, hogy a szövetkezetek túlnyomó többsége becsületesen, rendesen dolgozik, igyekszik társadalmi feladatát teljesíteni, feltétlenül szükséges azonban erélyesen fellépni — a jog eszközeivel is — a nem egyszer tapasztalható spekulációs törekvések ellen, mert ebből adódnak a nagy jövedelemkülönbségek, amelyek nem kívánatos feszültségeket idéznek elő. A felszólalásokra dr. Szilbereky Jenő válaszolt, majd a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és úgy döntött, hogy az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. rázsolta még színpompásabbá: Koreában most ért véget az esős, monszunidőszak, a koraősz vetekszik az otthoni vénasszonyok nyarával. A repülőtér épületeit piros- fehér-zöld zászlók, magyar és koreai nyelvű üdvözlő feliratok díszítették: „Forró szeretettel üdvözöljük a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét”. „Éljen a koreai és a magyar nép közötti barátság és összefogás”. A gépből kilépő Losonczi Pált Coj Jen Gen, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének elnöke, Szó Csői, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének alelnöke, Dzong Dzun Thek, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnök-helyettes, Kang Rjang Uk, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének alelnöke. Pék Nam Un, a Legfelső Népi Gyűlés elnöke és Ho Dam, a KNDK külügyminisztere fogadta. ' A magyar és a koreai himnusz hangjai után Losonczi Pál és Coj Jen Gén ellépett a magyar államfő tiszteletére felsorakozott díszegység előtt, majd az Elnöki Tanács elnöke, a koreai vezetők társaságában Phenjaniba indult. A városba vezető út mentén több helyen integető csoportok üdvözölték Losonczi Pált. A gépkocsisor végighajtott a Rjong Hing és az Ual Hiang sugárút modern házsorai között, majd felkanyarodott a Moranbong hegyi hivatalos szálláshelyre. Fock Jenő látogatása Csepelen A miniszterelnök és kísérete a Csepel Vas- és Fémmű* vek Csőgyárában. Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerdán egész napos látogatást tett Csepelen. A miniszterelnök a kora délelőtti órákban — Nagy Richárdnak, a Budapesti Pártbizottság titkárának társaságában — a XXI. kerületi Pártbizottság székházába érkezett, ahol Ri- bánszki Róbert, a pártbizottság első titkára, Kardos Vilmos tanácselnök, Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára és más helyi vezetők fogadták. Mintegy másfél órás eszmecsere során Fock Jenő tájékozódott a kerület társa- dami, gazdasági és politikai helyzetéről A beszélgetés egyik fontos témája Csepel fejlődése, jövője volt. Amint Ribánszki Róbert elmondta, a nagy múltú munkáskerület új városközpontot kap: 1975 végéig mintegy kétezer családi otthont hoznak tető alá, s üzemi társasépítkezés útján — a kerület más részein — további 800 lakást építenek. A miniszterelnök ezután a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságát kereste fel, ahol dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Csató László, a tröszt vezérigazgatója üdvözölték. Először itt is tájékoztatók hangzottak el: Borbély Sándor és Csató László beszámoltak a gyár politikai és gazdasági helyzetérőL Ezután üzemlátogatásra hívták meg a miniszterelnököt, s be- mutaták neki a vállalat jelentősebb kohászati és gépészeti üzemeit. Fock Jenő a többi között felkereste az acélmű két fontos részlegét, a martinüzemet és a korszerűsítés alatt álló drótsort, a csőgyárban megszemlélte a hidegen vont csövek gyártását és a tröszt új üzemrészét, a csőhorganyzót. Bemutatták a miniszterelnöknek a csepeli gyáróriás legkorszerűbb — légkondicionált — üzemét, a nagy pontosságú szerszámgépeket gyártó részleget, ahol két mikron — a hajszál harmincad részének megfelelő — méretpontossággal munkálnak meg egyes alkatrészeket. Ilyen üzemrész egész Európában csak alig néhány található. Fock Jenő az üzemlátogatás során több helyütt elbeszélgetett a dolgozókkal, — a célgépcsarnokban Paál József síklap- köszörűssel, a „Nehéz emberek” című ismert film egyik szereplőjével szintén néhány barátságos szót váltott —, a több munkahelyen üdvözlő sorokat írt a szocialista brigádok naplójába. A délutáni órákban Fock Jenő részt vett és felszólalt a Csepel Művek pártbizottságának ülésén. (MTI) Napirenden a megye kereskedelme Kommunista kereskedelmi szakemberek tanácskoztak Szekszárdon A megyei kereskedelemben dolgozó kommunisták részvételével tartottak aktívaülést tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházának nagytermében Szekszárdon, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának rendezésében. Az aktívaülés résztvevőit — a megyei kereskedelmi hálózat kommunista vezetőit és aktíváit, a szövetkezeti szövetségek titkárait, a nagykereskedelmi vállalatok jelenlevő vezetőit, az ipari és a szolgáltató üzemek képviselőit — Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára köszöntötte. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Az ülés előadója Horváth József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese volt. A vitában felszólalt: Ponekker Zsigmond, a Dombóvári Áfész elnökhelyettese, Szigeti János, a Bátaszéki Áfész elnöke, Kabács Béla, a Pécs-Szekszárdi TÜZÉP igazgatója, Greif Antal, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója, Péti Imre, a Simontornyai Áfész elnöke, Szabó László, a Pécsi Húsipari Vállalat igazgatója, Csapiáros Lajos, a Tolna megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, valamint dr. Gazda Tamás. A tanácskozás Somi Benjamin zárszavával és Horváth József összefoglalójával ért véget Kereskedelmi politikánk főbb feladatai Horváth József referátuma első részében a megyei kereskedelem fejlődésével foglalkozott. Részletesen elemezte a III. ötéves terv időszakában és ez év első félévében elért eredményeket. Elmondotta, hogy a III. ötéves tervben a lakossági jövedelmek alakulásának megfelelően, a megyei kiskereskedelem áruforgalma az előirányzatnál gyorsabb ütemben, az öt év alatt 60,8 százalékkal emelkedett. Ez a folyamat folytatódott ez év első felében is, hiszen a megyei kiskereskedelmi forgalom 10,5 százalékos fejlődésével elégedettek lehetünk. Kereskedelmi ágazatonként elemezte a fejlődést, majd tájékoztatója második részében a IV. ötéves terv sikere érdekében elvégzendő feladatokról beszélt. E feladatokat a Belkereskedelmi Minisztérium ágazati koncepciói alapján az MSZMP Tolna megyei Bizottsága határozta meg. — A fogyasztási piac egyensúlyát tovább erősítve minden tekintetben javítanunk kell a lakosság ellátását a minőségi és választéki igények jobb kielégítésével, a kereslet és a kínálat összhangjának javításával. — Az eddigieknél intenzívebb beszerzési aktivitást várunk a kereskedelmi vállalatoktól. Szükségszerű a tovább! áruforrások feltárása és a tervezett értékesítéshez a megfelelő árualapok biztosítása. Fontos továbbá a nagy. és kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek beszerzési tevékenységének nagyobb összhangja. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek — az áruutánpótlás biztonságát szem előtt tartva — fejlesszék tovább üzleti kapcsolataiakat a termelőüzemekkel. — A minőségvédelmi rendszer hatékonyabb érvényesülése érdekében a vállalatoknak javítaniok kell a jelenlegi gyakorlaton. Ki kell terjeszteniük és tovább kell fejleszteniük a minőségtanúsítás, illetve a minőségvizsgálatok körét. Élni kell a reprezentatív minőség- vizsgálat módszerével, érvényesíteni kell az iparral szemben a rossz minőségből adódó hátrányos következményeket, biztosítani kell a termények szakszerű tárolását, a bolti dolgozók áruismereti továbbképzé(Folytatás a 3. oldalas^
