Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

23 szakkör — 600 lag Tudományos kutatás és ízlésfej leszíés Kézimunkaszakkör 23 mű­ködik a megyében. Közülük négy ifjúsági, összesen, úgy 600 tagjuk van. Szakkörve/etői működési en­gedélyt Tolnában 24 lány és asszony szerzett. Közülük ket­tőnek nem jutott szakkör. Pe­dig mindketten jó eredmény­nyel végezték el a hároméves tmá ilyampt, amelyet vizsga követett. Némefkéren, — he­lyiséghiányra hivatkoznak. He­Dr. Németh Pálné, népi ipar­művész, megyei szakreferens, — az utóbbi hetekben rajzo­lással töltötte minden szabad idejét. A Népművészeti Pro­paganda Iroda kérte fel, hogy e rajzokat elkészítse.. — Egy gyűjtemény jelenik meg talán még ebben az év­ben. A kiadáshoz az ötletet — mondja dr. Németh Pálné — és a bíztatást a múlt évben a nemzetközi néprajzi filmszem­le alkalmából Szekszárdon megrendezett kiállítás adta. Annak a kiállításnak és a majdan megjelenő gyűjte­ménynek azt a címet adhat­nánk, hogy „A régiből, hogyan legyen az új?'’ Szekszárdon A kiállításokon bemutatott munkákat a megye kézimun­kaszakköreinek tagjai készí­tették. — Ma már inkább csak a kezdő szakköröknél fordul elő, hogy a szakköri munka nem párosul szinte már tudo­mányos kutatómunkával. A néni hagyományok össze- gyűitése és felelevenítése a szakkörök feladata. Szeret­nénk, ha valamennyi ént tűz­né ki céljául. A szakköri mun­ka céljai közé tartozik az is, hozy az eredeti néni motívu­mok felhasználásával vala­mennyi szakköri tag saját egyéniségét álmodná, ralzol- ná, varrná e munkákba^Rend- szerlnt az ilyenek közül ke­rülnek ki a dflnvertes alko­tások. Ma már esvre több asz- szony és lány megérti, hogy lyiséghiány?... Egy nagyob­bacska szoba volna csupán szükséges ahhoz, hogy heten­te egy alkalommal néhány óra hosszat 10—15 vagy 20 asszony találkozhasson. Mado- csán, ,— ahol hajdan jó szak­kör működött — másféle dol­gokra hivatkoznak. Valójában azonban, hogy Németkéren és Madocsán nincs szakkor, an­nak a „nem akarás” az oka. mutattuk be először a népi hímzéseket eredeti felhaszná­lásukban — tehát az ingen, a főkötőn, a törölköző szegélyén —, s' mellettük azokat a ru­házati és a lakást díszítő tex­tíliákat,- amelyek az ősi mo­tívumok felhasználásával ké­szültek. Ezekből az ..együttesekből” — a felhasználás régi és új módozatairól — készített 31 tábla tusrajzot dr. Németh Pálné. A raizokon leolvasható és színjelöléssel ellátott mű­helyrajzok is láthatók. Vala­mennyi lerajzolt motívum, ké­zimunka szerepelt már a ki­állításon, s legtöbbjük a díja­zottak között volt. , nem az a lényeg: sokat kézi­munkázzanak, hahém az, hogy amit kiadnak a kezükből az szép, ízléses és eredeti le­gyen. — Hogyan dolgoznak a me­gye kézimunkaszakkörei? — Hetente tartják foglalko­zásaikat Nyáron szünet van. Igaz. nem mindenütt. A már 5 éve működő dombóvári szakkör tngiai még a nvarat sem bírják ki egymás nélkül. A szakkörök, inkább klubok. Együtt jár az ilyen összeiöve- tel az ország és a világ jelen­tősebb esemérveinek megbe­széléseivel. Legtöbb helyen be­kapcsolják a televíziót is. s meghánviák-vetik egyéni gond iáikat, ehíiságolják és megosztiók örömeiket. — A egyes szakköröknek van egyéni stílusuk? — Egyre többnek van. Saj­nos, nem valamennyinek. A majosi szakkörben például fő­ként a bukovinai székelyek gazdag és rendkívül szép mo­tívumvilágát használják fel. A dombóváriak a Kapos mente folklórjából merítenek, a szek­szárdi szakkör a Sárköz dí­szítőmotívumait használja fel. A váraljaiak — az eredeti né­pit követve —, de több táj­egység motívumaival dolgoz­nak. A keszőhidegkútiak — Lakner Aladárné és Dancz Zsófia vezetésével — pedig a feledés homályából bányászták elő a svábság díszítőművésze­tét. A sváb hímzés, teljesen ismeretlen volt gyűitőm”nká- jukig a megyében. A felkuta­tott ingeken, kötényeken, ru- had arabokon mental-'It erede­ti sváb mintavilágot szette­ken, blúzokon, gyerekruhákon láthatjuk ma már keszőhideg- kúton. Érdemes tanácsukat kérni A kézimunkaszakkörök, nem pletykaklubok. Ezt a legtöbb községben, mindazokban ahol a lakásokat, az ünnepi ru­hákat, az asszonyok keze mun­káját dicsérő szebbnél-szebb hímzések díszítik, — megér­tették már. A sízakkörvezetők tartalmas oktatásban részesül­tek. Alkalmasak arra vala­mennyien, hogy tanácsokat adjanak; ki hogyan, miként rendezze be otthonát. Ma, azonban, még ritkaság szám­ba megy, hogy tanácsért for­duljanak hozzájuk. Pedig ér­demes. Koszorú Lászlóné pél­dául Pakson segédkezett az egyik iskola feldíszítésénél. Nem bánták meg, akik erre felkérték. . A vizsgázott szakkörveze­tők fontos szerenet töltetné­nek be a községekben élő la­kosság körében végzett ízlés- fe’lesztő. nevelő munkában. Tömhetnének... Akik már igénybe vették felkészültségüket, azok tud­ják csak. hogy mit vesztettek mások, akik nem éltek ta­nácsaikkal. MÉRY ÉVA A régiekből hogyan legyen új? A feledés homályából került elő a sváb hímzés Marx—Engels emlékműre Nincs mégolyán ága a képzőművé­szetnek, amely kö­rül oly sok vita kavarojgna, mini a köztéri szobrá­szat körül. Szük­ségszerű ez, hi­szen ellentétben a múzeumok és ki­állítóhelyiségek fa­lain látható tábla­képekkel, vagy egy-egy intézmény falára korült fali­képekkel, a köz téri szobor min dig, mindenkinél szeme előtt van akarva, nem akar va, találkozunk ve­le, alakítja min­dennapi környeze­tünket. A köztér szobor ezért már csak egyszerű meg léte, „ott van”-jr miatt is provoka­tív: állásfoglalás­ra késztet. Vagy ha ezt nem tesz: akkor szükség képp hiányzik be lőle valami, h: szén azért ne vesszük észr mert nincs rajt semmi észrevenv való, olyannyin simulékony, hogy semmibe vesszük, mint az egyszerű parki sétapadokat, vagy pedig olyannyira meg­unt plasztikai közhelyeket használ fel, oly szájbarágó szimbólumokat közöl, hogy nem tudja felkelteni az ér­deklődésünket. Márpedig a köztéri szobor funkciója több ennél — különösen, ha nem pusztán környezetesztétikai, dí­szítő jellegű szoborról van szó, hanem emlékműről, tehát va­lamilyen társadalmilag fontos esemény, vagy személy szobor­jellé formálásáról. Ha az ilyen célra szánt szobor nem tudja magára vonni a figyelmet, nem tud valami lényegeset kö­zölni — akkor kár volt felállí­tani. Persze, ha a köztéri szobor formarendje újszerű, vagy az ábrázolt személy értelmezése eltér a szokványtól, gyakran találkozik a közvélemény egy részének a megnemértésével, sőt néha szenvedélyes vitákat is ébreszt. Elég Somogyi Jó­zsef kiváló Szántó Kovács­emlékművére utalni: a körü­lötte dúló vita túlnőtt Hód­mezővásárhely keretein, úgy­szólván országos üggyé lett. Lehet, hogy ez a sors vár Se- gesdi György most felállításra kerülő Marx és Engels em­lékművére is, amely Budapes­ten, az MSZMP KB székháza mellé, a Jászai Mari térre ke­rül; tehát ugyancsak nagy­számú „néző” szemlélheti nap­nap utón; részévé válik a budapesti városképnek. Egy tömbben tartott, priz- matikus szerkezet a kétalakos szobor, monumentális nyugal­mú figurákkal. Éles. tiszta, tő­mondatszerű formák, minden mellékes részlet elhagyása, mértani rend: ősi vonásai a monumentális plasztikának. Ez figyelhető meg az egyiptomi gránitszobrokon, vagy a me- zopotámi kultúrák szobrászati emlékein. Valahol itt keres­hetjük Segesdi György kompo­zíciójának formai előképeit is. Ugyanakkor a mértani rend, a L. __ k ristályos szerkezet hangsúlya korunkra emlékeztet, a tudo­mány és technika nagy lehe­tőségének a korára. Maga a szobrász, Segesdi György egy interjúban így be­szél szobráról: „Három évvel ezelőtt egy pályázatra készítet­tem ezt a munkámat. A fel­adat szépsége, komolysága, az elgondolás és megvalósítás közben mindvégig különleges izgalomban tartott. Tudtam: nem formálhatom meg hágyo- mányosan ennek a két rend­kívüli embernek az emlékmű­vét. Eszmei oldalról közeled­tem a témához, úgy, hogy a megfogalmazandó gondolat külső megjelenése ne legyen általános. Meg kellett tehát találnom azt a zárt formát és világos szerkezetet, amely szük­ségszerűen háttérbe szorítja a külsődleges jegyeket, de mégis felismerhetően mutatja Marx és Engels karakterisztikus vo­násait. .Ezt kísérelte meg kifejezni Segesdi György össze­fogott kompozíciója, zárt plasz­tikáié szobrában. A szobor most kezdd életét. Tud-e szug- gesztív erővé válni, — ezt csak a jövő döntheti el. Min­denfajta értékelés azonban csak a helyes szándék figye­lembevételével , történhetik. Sablonos, naturalista konven­ciók szerint senki se ítélje meg ezt az emlékművet, hiszen eré­nye épp az, hogy megpróbált elszakadni a túlélt konvenciók­tól. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvesz GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ LAKATOS SZAKMUNKÁST présgcpbeállítói munka­körbe. A Tolna—Baranya me­gyei Halgazdaság, Dom­bóvár DT—75-ös traktor­ra GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ KEZELŐT KERES azonnali .felvétellel. (562) A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szekszárd. Toldi u. 6. sz. rlctt a nyári strand­Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi csoport­jánál, Szekszárd, Rákóczi u. 13. sz. alatt. . (548) idényre 3 ÚSZÓMESTERT KERES. Felvétel a munkaügyi előadónál. Képeinken bíborvégmintás és jegyhcuúómiutas lakástextíliák es ruhaneműk láthatók. (517)

Next

/
Oldalképek
Tartalom