Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
Értétufi változások A Búzakalász-Tn~ben. fi ia.va.hji év végén fejezlek be. ,1 szarvasmarha-állomány nega 'vizálását. Ezzel együtt fejez • ték be a telep korszerűsítését is, a negatív üszőket már a korszerű istállókban tartják. Közel hárommillió forint ér. tékben az idén építenek két ezer férőhelyes sertéshizlalót. A modern tehén istállók egyike. A sertéshizlaló tetejét szerelik. Foto: Gottvald Tulajdonvéclclem a gyárkapun belül Hevúlt módszerei.-, ígéretes kezdeményezéseit — Az Országos Kriminológiai és Figyelemre méltó fejlődés előtt áll megyénk ipara a negyedik ötéves terv időszakában. A további iparosodás a termelési teendőkön kívül olyan szervezési feladatokra is ráirányítja a figyelmet, aminő a társadalmi és a személyi tulajdon védelme ar. üzemen belül. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet hazánkban eddig egyedülálló felmérést végzett a Csepel Vas- és Fémműben. A munka sikerét elősegítette, hogy az üzem párt- és gazdasági vezetői a tudományos kutatókat nem olyan hívatlan vendégeknek tekintették, akik a „családi szennyest” szeretnék kiteregetni, hanem a jobb üzemi légkör, az eredményesebb termelés érdekében fáradozó jóbarátoknak. A felmérés eredményeiből arra lehet következtetni, hogy csupán attól, hogy valaki szocialista nagyüzembe beáll, még nem válik azonnal minden porcikáiaban szocialista emberré. Társadalmi fejlődésünk jelen szakaszában számos munkahelyen a technikai fejlettség a tudati fejlettség előtt jár. Ugyanakkor a társadalmi méretű nevelés az üzemi neveléssel együttesen termi meg gyümölcsét: a bűn- cselekménvek számának csökkenését. Ez tükröződik az QKKrI-nak az 1965-től 1969- ig terjedő vizsgálódásából is. Ha a társadalmi tulajdon el- 'en elkövetett bűncselekmények számát 1965-ben 100 szá- ’ .aléknak tekintjük, a követ- \ ező években 85,0, 74,8, 72,2 és , 4,4 százalékos mutatókkal ta- í ' ilkozunk. A fél évtizedre vo- S ••atkozó statisztikából első pil- ántásra kitűnik, hogyan csők- / ken ebben az üzemben a tár- rl r.adalmi tulajdon elleni bűnö- £ zés. •) Dr. Bakóczi Antalnak, az ? •OKKrI osztályvezetőjének tájékoztatásából még szembe- ; szőkébb, hogy a Csepel Vas- \ és Fémművek bűnözési hely- r /sie kedvezően alakul. Hason- ló eredményre lehet számíta- ~ ni mindenütt, ahol — a helyi • adottságokhoz alkalmazva — élnek a csepeliek megelőző nevelő módszereivel. Az ő te- ' vékenységük sikerének egyik ? sokatmondó jellemzője, hogy az okozott kárból évtől évre több térült meg. így az okozott kár minden 100 forintéiból 1965-ben még csak 30 rorint 50 fillér térült meg, 1967-ben 78 forint, 1969-ben oedig 94 forint 60 fillér. A megtérülés mértéke az üzem- ’ztonsági szervek jó mun- á jónak függvénye. Ismert a szólásmondás arról a bizonyos tolvajról, aki Midig sem malomkövet, sem parazsat nem lopott. A krimi* _____jj.-A-ii írirninalisztikai Intézet nológia — a bűnözés megelőzésének tudománya — nyelvére fordítva ez körülbelül annyit jelent, hogy vannak dolgok, amelyeket nem köny- nyű elemelni; — szükséges tehát arra törekednünk, hogy minél többféle értéket minél nehezebben lehessen elemelni. Az új üzemek létesítésénél és a régiek korszerűsítésénél tehát érdemes és elengedhetetlen biztonságos raktárakat építeni, jól megszervezni a belső ellenőrzést, képzett és éber embereket állítani az ellenőrzésbe, a portára; — még akkor is, ha bérezésükre áldozni kell. Igen káros az ellenőrzésről az építés idején megfeledkezni; abban az időszakban, amikor ugyanazon a területen több vállalat emberei dolgoznak. Ilyenkor fordul elő a leggyakrabban, hogy a hanyag munkás elveszített szerszámát a másik vállalat készletéből „pótolja”; hogy az egyik vállalat a másik kárára igyekszik elítélendő módon — például el nem végzett munkák számlázásával — meg nem érdemelt nyereséghez jutni. Sértődés ne essék: a gépkocsik rakományát mind az építkezés idején, mind később az üzemben nagyon következetesen kell ellenőrizni. A Csepel Vas- és Fémművekben az üzem- biztonsági szervek I3C9-ben maidnem hétmillió forint értékű, többletsúlyt képező termék és anyag kivitelét akadályozták meg. Amilyen nemes és hasznos szenvedély a barkácsolás, majdnem annyira megvan a veszélye. Száz és száz eset elemzése alapján az intézet kutatói úgy találták, hogy az üzemi tolvajok több mint 50 százaléka különféle alkatrészek, szerelési anyagok eltulajdonítására törekedett; ezen belül a szerszám- és műszerlopások aránya 20 százalékra tehető. Szóval: leg!nkább olvasminek kél lába, aminek jó hasznát lehet venni a ház körül. Szigorú jogszabályok gondoskodnak a társadalmi tulajdon fokozott büntetőjogi védelméről. A Csepelben szerzett tapasztalatok, — hangozzék bár különösen —, arra intenek, hogy az üzemek vezetőinek azonos éberséggel kell vigyázniok mind a társadalmi, mind a személyi tulajdonra Nem azért, mivel a vállalat gazdagabb, a vállalat kibír néhány ezer forintot! Egyáltalán nem ezért. Azért ellenben, mivel a személyi tulajdon károsodása közvetlenül, tehát érzékenyen és egyszemelyben érinti a dolgozót. Erős a kísértés, hogy. akit. az • üzemben m '»'»loptak, az az üzemben „kártalanítsa” magát. t _________J k ..iá f ővárosi felmérése Megyénk új és nagyobbodó üzemeibe sok olyan ember lép, aki korábban a mezőgazdaságban — a legfiatalabbja pedig sehol sem — dolgozott. Ezeknek a munkásoknak számára az öltöző éppúgy új, tehát kezdetben idegen terület, mint a műhely. Sem otthon, sem a mezőn nem szoktál: meg, hogy átöltözéskor, tisztálkodáskor bezárják szekrényüket, — ez azonban az öltözőben szükséges. A be nem zárt, vagy éppen sarkig tárva hagyott ajtó mögül igen köny- nyen „elillan” az óra, a készpénz, a napszemüveg, a gázöngyújtó. A saját tulajdon megóvására nevelés olyan feladat, amivel szükséges törődni. Szükséges éppúgy, mint az öltözők őrzésével. Vizsgáljuk az üzemi lopások indítékait. Gyáron belül is érvényes az ,.alkalom szüli a tolvajt” megállapítás; elsődleges indíték tehát az alkalom: az értékek, eszközök >-4hanyagolt őrzése. A következő indíték: a bizakodás abban, hogy a bűncselekmény fényére nem derül fény. („Ugyan, kinek fog hiányozni ötszáz közül két doboz festék?”) És az ezt követő indíték: Elviszem: hogyan jönnének rá’” Tanulságos a Csepel Vas- és Fémműben alkalmazott gyakorlat, amely szerint — a bűncselekmény súlyától függően — szélesebb, vagy szű- kebb körben ismertetne, ki mit vétett, milyen felelősségre vonásban részesült. Az efféle publikációnak az üzemi lap, a hangos híradó, a hirdetőtábla lehet jó eszköze. A társadalmi és a személyi tulajdon üzemen belül való megvédésének a CseDel Vas- és Fémműveken kívül másutt is vannak jó hagyományai, biztató kezdeményezései. Uóg- rád megye egyik jelentős ipari objektumában például társadalmi rendészek segítik a hivatásos rendészek munkáját. A Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója — Csató László — az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet felmérésének összefoglalóját sokszorosíttatta, eljuttatta a gyár politikai és gazdasági vezetőinek, üzembiztonsági szerveinek. A bevált jót az ígéretes jóval összekötni mind a termelésben, mind a tulajdonvédelemben érdemes. Sőt: szükséges, hiszen a bűnözés az adott politikai, gazdasági viszonyok között nemcsak létezik, de állandóan változik, alakúk egves elkövetési módok a ícilödéi folytán megszűnnek, eltűnnek — ám ugvmnkkor számolni kell vés módozatok megjelenésivel. JEGYZET V lakástörvény — és a hiánycikkek — Kulcs nélküli, csak kilincses ajtózárat kérnék... ' — Sajnos uram, meg sem tudom mondani, mikor kaptunk utoljára — mentegetőzött a kereskedő a pécsi vasboltban, és hozzátette: — Azt hiszem, másutt is aligha kap. Csakugyan, nincs Szekszárdon, Dombóváron, de Budapesten sem. Pedig a zárnak i'an egy, nem éppen rokonszenves tulajdonsága; hogy előbb-utóbb felmondja a szolgálatot, eltörik benne a rugó, vagy elkopik a nyelvben levő csavar feje. Számolni kezdek. A lakásomban négy ajtón van • ilyen zár, a három hasonló épület ötvenegy lakásában kétszáznégy. Gondolom, a városban még jó néhány ilyen zárás ajtó van, szintúgy az országban. Több ezer, néhány tízezer? Nem tudom. Csak azt, hogy ha egy ilyen zár elromlik, a lakó más megoldás híján kénytelen venni ■— drágábban — egy kulcsos zárat, szakembert hívni, aki bevési, beszereli. Viszont kevés az olyan szakember, aki munlcaidő, este öt óra után erre vállalkozik. A lakáson belüli javítások elvégzése a bérlő kötelessége. Az, volt a régi lakástörvény szerint is, de az új még fokozottabban hangsúlyozza, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az új lakásrendelet megjelenését megelőző tájékoztatójában elmondotta; ösztönözni akarják a bérlőket, hogy a kisebb, házi javításokat maguk végezzék el. Ez azért is indokolt, mert a házkezeléssel megbízott szervek rendszerint munkaerőhiánnyal küzdenek. Viszont Szekszárdon is, de másutt is jó néhány bérházi lakó vállalkozna arra, hogy szabad idejében elvégezze a csöpögő csapok, az elromlott zárak, villanykapcsolók javítását, cseréjét, még néhány szomszédos bérházban is. Igen ám, de ehhez anyag kell — ami sokszor nincs. Az üzletekben színét sem lehet látni az úgynevezett hajlított diópántnak — amelyekkel az új lakások beépített konyhaszekrényeinek ajtóit szerelték fel. Egyre jobban elterjed az olajfűtésű boyler, amelynek keverőcsapjába való tömítőgumit — filléres áru — sehol nem lehet kapni. A vasüzletekben nincs 3—3,5 milliméteres fémfúró. — Már két év óta nem kapunk, akárhonnan rendeljük is — mondja a kereskedő. Ellenben lehet kapni különféle, import kéziszerszámokat — holland, angol, svéd gyártmányokat —, amelyek tetszetőseit, praktikusak, de ha a vevő _<zz árát kérdezi, a kereskedő is restellkedve mondja az össze, get. Nem vitatom az import hasznosságát, de valamiképpen meg kellene keresni a módot a hazai ipar olyan irányú ösztönzésére, amelynek révén csökkenne a-hiánycikkek listája. (Az Elzett-gyár termékeinek tekintélyes részét■ exportálja, akár ennek csökkentése révén is lehetne javítani a hazai ellátást.) Két évvel ezelőtt hiánycikk volt a szifontű. Most van, amennyi csak kell. A tömítőgumi gyártása még kevésbé bonyolult művelet, és nem az a lakáshoz tartozó fém- szerelvények gyártása sem. Az utóbbi időben Magyarországon rendkívül elter ■ jedt a barkácsolás, a csináld magad mozgalom. Az új lakásrendelet a lakás állagának megóvásában fokozottabban teszi érdekeltté a lakót. De ez az érdekeltség csak akkor lesz hatásos, ha ahhoz megadódnak az egyéb feltételek is — ha nem szerepel az állandó hiánycikkek listáján olyan anyag, amely a kar- bantartáshoz, a javításhoz kell. _____________________BL V ISSZHANG Lapunk március 3-i számában „Tojáshéj” című hosszabb cikkben számoltunk be a faddi Lenin Termelőszövetkezet tagjai, és a Bogádmindszenti Állami Gazdaság közt. létrejött üzleti kapcsolatról. Cikkünk a termelőszövetkezet adattárának felhasználásával készült, továbbá megkérdeztünk számos helyi tojástermelőt is. Ott jártunk idején találkoztunk az állami gazdaság körzeti megbízottjával is. Cikkünk elmarasztalta az állami gazdaságot, elsősorban azért, mert igazolható módon számos alkalommal megsértette a kétoldalú szerződést. Kern József, az állami gazdaság igazgatója március 16-án kelt hosszú levelében reagált írásunkra. Levelében hosszan fejteget olyan részleteket, melyek nem képezték cikkünk tárgyát. Elismeri viszont, hogy ,,1969-ben a szerződés megkötésének időpontjában a későbbiek során .jelentkező tc- jásdömpingre és árfluktuációrá senki sem gondolt. Ezért kötöttünk ki a szerződésben az 1.47 forintos átlagárra vonatkozó térítési költséget. A szerződésnek kétségtelen vannak hiányosságai, egy részéhez tartozik függelék, más részéhez nem, így nem minden pontja értelmezhető egyértelműen. A tartalma azonban félreérthetetlen és az a széles körű tájékoztató is amely megelőzte a jogügylet létrejöttét.” A hosszú levél még rengeteg kiegészítő részletet tartalmaz, melyet ha újra írnánk a kérdésről szívesen felhasználnánk az ügy részleteinek további tisztázása végett. A Kern igazgató levelében foglaltak azonban nem szolgáltatnak okot arra, hogy a munkatársunk — Ordas Iván — által írt cikket helyreigazítsuk.
