Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
75 ÉVES A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ Foto: Komáromi. Krónikás elődöfn lelkes és lelkesítő vezércikkét olvasom, amit a Pécsi Napló (alapítta- tott 1892-ben) publikált 1895 október 4-én: „Lobogó díszbe, ünnepi ruhába öltözik ma Pécs városa, hogy a magyar nemzeti színművészet számára emelt pécsi nemzeti színház holnapi megnyitójára érkező vendégeket a nagy eseményhez méltóan fogadhassa 1895, október 5, másnap.. Városszerte örömmámorban ünnepel a polgárság, Baranya megye és Pécs nemes közönsége ujjongva ünnepli azt. a múzsáknak szentelt otthont, amely végre méltó szószéke lehel a magyar színművészeinek. a nemzetté válás eszméinek. Több, mint egy évtizedes makacs és némely epizódjában heroikus küzdelem az előzménye a Pécsi Nemzeti Színház 75 évvel ezelőtti kapunyitásának. Pécs városának túlnyomórészben német ajkú lakossága — érthető okokból — a német színtársulatokat kedvelte. A vándorló magyar társulatok Baranya fővárosába térve nem éppen a legelőkelőbb fogadtatásban részesültek. Játszottak a mai Jókai téren lévő „Ele- fántos házban”, a Kossuth Lajos utcai „Hattyú házban”. Többnyire kis helyen, kevés számú közönség előtt, de nem kerülték el a mostohaságok ellenére sem Pécset. Erre hozott az út a Dunántúl minden városából az Alföld felé haladva, a korabeli plakát tanúskodása szerint már 1821-ben, amikor is a ..Székes Fehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság által" először adatott Pécsett „Az Igazság Jutalma című Érzékeny Játék 5 Felvonásban”. Sőt, akkortájt járt itt először Déryné, Széppataki Róza. a magyar színészet hőskorának csillaga. A színművészet bölcsője ott ringott tehát a fogadók, beszálló vendéglők száléiban Pécsett csak úgy, mint akkor bárhol másutt az országban. Amikor 1840-ben a mai Nádor Szálló helyén felépült a Városi Színház, benne eleinte csak német társulatok játszottak. mígnem 1846-ban határozatot hozott a városi tanács, hogy a Városi Színház klasszicista stílusban épített emeletes épülete „. . .egyedül magyar társaságnak adandó bérbe”. Ekkor már sokan járnak színházba, elsősorban diákok, mesteremberek, kereskedők. Játszók — vagy, ahogy akkor mondották — komédiások nélkül nem tud meglenni a város. Az izmosodó magyar színészet pedig, amely ebben a korban nemcsak a kultúra, a művészet, hanem forradalmi eszmék hordozója is, igényli a biztos révet, az egy-egy évre befogadó színházakat. Történelmünk ismerőinek aligha kell bizonyítani, mit jelentett 1848 bukása és az elnyomás kegyetlen éveiben az elnyomott nemzet érzéseit színpadra vinni.. A játékkal ..igazolt „rebellió” miatt hosszú csönd parancsoltatott a vándorszínészetre. Mégis.. . egy megsárgult plakát arról tanúskodik, hogy a hazafiasság, gyakorta tépte le magáról az osztrák tilalom béklyóját, 1861-ben Páz- mán Mihály színtársulata által adatott elő a Városi Színházban először „Görpei és a világosvári gyásznapok” című történeti játék, az ötödik fölvonásban „A szabadság áldozatai, vagy az aradi vértanúk dicsőítése” befejezéssel! Pécs lakói azt kívánták a korabeli magyar színészettől, színházkultúrától, hogy a hősi múlt és jelen, ugyanilyen jövőre vállalkozzék. ., 1884. „Építsünk színházat!” címmel hirdetett tettekre bújtoga- tó, nagyszerű programot a Pécs nevű lap: „... nehogy a késő kor vádoljon minket mulasztásainkért!” „Fel tudjuk építeni a nemzeti színházat” — hirdeti egy későbbi cikk, csak „hazafiság kell és akaratr’ Egyik sem.hi- ányzot.t. A kérdés, hogy a Városi Színház átépítésre szoruló tűzveszélyes épületét vásárol- ja-e meg a város; vagy új templomot építsen Tháliának — késhegyre menő vitákban és- csak nagy sokára, dőlt el 22:21 szavazati arányban... Építünk! Építünk! Zúgta a diadalmas lelkesedés. Igen ám, de.miből,és hová?- lyieddő- évek következtek. - Csak. 1887 végétől szerepel a közgyűlések napirendjén állandóan, a, színházépítés ügye. De 1888-ban kimondatott, . miszerint, szükség van a „társadalmi segélyre”, amit Pécs . és Baranya 'megye nemes közönsége nyújtani képes. Húsz íven' összegyűlik több, -mi-nt- hétezer forint, a meglévő 50 ezer mellé. Kevesen vannak, akik szívet s bu- gyellárist elzárnak, de ezek kő-. zött a legádázabb elzárkózó a mesés gazdagságú pécsi káptalan. .. V’J ' ' 1890. - A , meghirdetett. terv- pályázatot két budapesti műépítész. Steinhardt Antal és Láng Adolf - nyerik el, majd ismét eltelik fíarom év. ■ 189S. TavaSí. A Színügyi. bizottság elkészíti a költségvetési terveket és június 3-án mev'-^ aik a Nemzeti Színház építését a lebontott katonakórház helyén. Az építés befejezésének határideje 1894 szeptember 15. Be is fejeződik az építés, de szükséges javítások miatt egy évet késik a színházavatás. Erre csak 1895 október 5-én kerülhet sor. Ekkor Somogyi Károly színtársulata tartja a díszelőadást, ezt követően pedig megfordul Pécsett valahány valamirevaló színtársulat — egy-egy évre, majd kis szünet után szeretettel, érdeklődéssel várt ismerősként újra, meg újra — műsorajánlatában 100—110 bemutatóval, amelyek közül számosnak ez a jelzője: itt adatik először. Ma úgy mondjuk, ősbemutató. ' Jó ismerősünk a 75 éves Pécsi Nemzeti Színház, amely már 30—40 évvel ezelőtt ugyanúgy tartott tájelőadásokat Tolna megyében Szekszár- don, Bonyhádon és Dombóvá- rott mint napjainkban. Jubileumi évadát a 75 éves színház Shakespeare Szentivánéji álom című tündérjátékának bemutatójával kezdte. Shakes- peare-rel, aki a magyar szín- házkűltúra kezdeteitől fogva „nemzeti” szerzőnknek számított. E színháznak rangos helye van művelődés-, illetve színháztörténetünkben. Építésének, megalapozóinak egykori harcosai meghódították a kitűzött célt: az 1800-as évek elején keltezett hősi múlt. a 75 évvel ezelőtti jelen, napjainkban tartalmas „jövőt’ hordoz — fiatalon, megújulva, új meg új 75 éveket készít elő, méltóan arra, hogy tisztelegjünk előtte születésnapjának évében Pécsett és itt nálunk is. ahova úgy jönnek vendégjátszani a Pécsi Nemzeti Színház mai' művészei, mintha hazajönnének. LÁSZLÓ IBOLYA A légi Széchenyi tér
