Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
I Csányi László: POZSONYI SÉTÁK I. SÉTÁK A MÚLTBAN A vár hirtelen merül föl a Kisalföld egyhangúságából, úgy, ahogy Kölcsey előtt, amikor 1832. decemberében az országgyűlésre utazott. Illetve mégsem egészen úgy, mert Kölcsey csak a kiégett vár füstös falait láthatta csupán; 1811. májusában a bekvártélyozott katonák vigyázatlansága fölgyújtotta a várat, s a tűz nemcsak azt pusztította el, hanem a váralja utcasorát is, öt sör- főzővel együtt. A vár az elmúlt években épült csak újjá, s valószínűleg sokkal szebb, mint amilyen valaha is lehetett. 'Kölcsey jó száz évvel ezelőtt igazi történelmi városba érkezett, bar tegyük hozzá: nem sokat törődött vele, hisz maga is történelmet akart csinálni Pozsonyban, s ez a kor, melyet a változtatás láza fűtött, még nem terjesztette ki az antikvitás áhítatát mindenre, ami régi, legyen szó gótikus boltívről, vagy rézmozsárról. Kölcseyt valóban országos ügy ,vitte Pozsonyba, miután ,.Köp- csényben szekerébe fogott a sváb”, hogy az Országgyűlési napló klasszikus tömörségű be_ vezető szavait idézzük. Persze az országos ügy sem az 1832- es országgyűléssel kezdődött, hisz az első királykoronázás 1526-ban ment végbe Pozsonyban, midőn a ferenciek templomában I. Ferdinand méltatlan fejére került a korona. A dómbafi csak később, 1563-tól koronáztak, a sort Miksa nyitotta meg. A Habsburg-kirá- lyokkal nincs mit dicsekednünk. egyik se hozott semmi jót, ahogy a már I. Ferdinánd alatt ide menekített ország- gyűlésnek is valójában csak a reformkorban jutott szerep és jelentőség. A török másfél százada alatt Pozsony valóságos menekül'központtá változott: 1531-ben ide hozták a királyi kamarát, 1535-ben már a kormány székhelye, főurak, birtokos nemesek, papok, apácák kerestek itt védelmet, s 1543- ban. miden. Esztergom is elesett, , a . berceprírnás.is itt érezte magát, biztonságban. Pozsony ekkor, tehát a XVI. század első felében, kapcsolódott be a magyar történelembe, de. saját történelme nem ekkor kezdődött, hanem jóval előbb, valószínűleg még a rómaiak idejében. Nevét meg is próbálták a római Piso nemzetség nevéből levezetni, amire az adott okot, hogy a kelták itt, a Duna jobb partján alapították Carnuntumot, amely később római város lett, s falai között három esztendeig időzött a filozófus-császár, Marcus Aurelius. Valószínűleg ekkor emelték a mai vár elődjét is, bár erre alig van bizonyíték. De ez a délibábos nyelvészkedés olyan, mint amikor Kecskemét nevét abból származtatják, hogy Árpád ott sok kecskét látott. Már a múlt században megállapították, hogy a város neve szláv eredetű' Vratislavia, így szerepel Aventinusnál, a XVI. század jeles humanistájánál is. A Vratislavia, másként Vra- tislaburgium alakult át a német Bredslavaspurg, majd Pressburg névvé, amit Freisingi Ottó krónikája már magyarítva Bosán néven említ, s ebben nem nehéz felfedezni a régebbi Poson, majd Pozsony nevét. Természetesen a mai pozsonyi utas mit se lát a kezdetből. a római nyomok éppúgy eltűntek, mint a IX. században épült vár, vagy a Szent István által emelt, későbbi koronázótemplom alapjai. A történészek ugyan úgy vélik, hogy a vár, követve a 76 méter magas hegy alaprajzát, megőrizte eredeti helyét, de a koronázó- templo'm még ennyit sem sejtet ezer év előtti állapotáról. Mert a templom gótikus boltívei alatt a tiszta barokk adja a legmélyebb benyomást, mindenek előtt Donner két, kimagaslóan jó szobra, az ólomba öntött Szent Márton és a 'lebegően finom márvány főpap imádkozó alakja. Ne feledjük, itt temették el Fú/mány Pétert is, s a ma látható történelmi Pozsony emlékei valahol az ő idejében kezdődnek. Illetve előbb; a gyönyörű régi városházát 1577- ben restaurálták, reneszánsz stílusban, s ezekből az évekből való a Roland-szobor is.' Még egy századot érdemes visszamennünk: 1467-ben alapította Vitéz János érsek az Academia Istropolitánát, a pozsonyi egyetemet, amely a Mihúly-kapu környékén állt, a későbbi Ventur, a mai Jiras- kova utcában. ' Valahol itt kezdődik Pozsony ma is látható történelme, melyre oly szép emlékek fi- gyelmeztetnek, mint a régi városháza, a klarisszák, a ferencesek temploma. De ez csak a kezdet, mely a XVIII. században teljesedik be: ez a század látja vendégül Pozsonyban Donnert, a szobrászt, Hilleb- rand és Hefele építészt, aki Szombathelyen és Győrött is beírja nevét a művészettörténetbe, ekkor működik a tudós Bél Mátyás, s ekkor, pontosabban 1770-ben itt találja meg Pray György, a másik tudós i a Halotti beszéd szövegét, s 1780-ban itt jelent meg Rát Mátyás újságja, a Magyar Hírmondó is. De hát nem Pozsony történetét írjuk, csak sétálunk a régi városban, mely ma a szédítő fejlődés évtizedeiben is, meg tudta őrizni mindazt, ami megőrzésre érdemes a múltjából. A reneszánsz városháza pompája senkit sem hagy közömbösen s ha már nem is találjuk meg a hajdani Magyar utca 495. számú házat, ahol az országgyűlés alatt Kölcsey lakott, nagyon is jól érezzük azoknak az évtizedeknek emlékét, amelyek a reformnemzedéket nevelték. Költők is voltak köztük, már korábban Csokonai, aki a diétán reménykedett a főúri megértésben, majd Petőfi, aki rendszerint gyalog érkezett, s egyszer — hiteles adat! — hét nap alatt futotta meg a Pápa—Pozsony közti utat. A reformkori Pozsony lakóinak száma körülbelül 35 ezer s területe nagyjából a mai belvárost jelentette, a Gras- salkovich-palotáig (ma úttörőház), a Kórház utca (ma uli- ca Ceskoslevenskij armadi) végéig, ahol az Eszterházy- palota állt, illetve áll ma is. A város jómódú, élénk kereskedést folytatott, hisz Pozsonyon át áramlott a magyar áru Bécsbe, s épp Bécs közelsége tette a politikai élet központjává is. Petőfinek is jutott itt kenyér, de valóban csak kenyér, mert mint az Apostolban írja: S hogy a kenyérből ki ne fogyjon Másoknak gondolatjait Másolgatja. Vagyis az Országgyűlési Tudósításokat másolta, ívenként 20 garasért, amiből épp csak kenyérre jutott. Közben verseket írt, itt keletkezett a Távolból, pozsonyi szegénységének hű képe. Többé-kevésbé ma is pontosan végig lehet járni Petőfi pozsonyi nyomait, még a Záborszky-féle ház is áll, ahol az országgyűlési híreket másolta. De nemcsak őrá emlékeztetnek a pozsonyi séták, az egész reformnemzedékre is, amelynek hű leírását adja Jókai, aki „mint pozsonyi diák szemeivel látta” a diétát, de Vas Gereben Jurátus élete is, aki jurátus korában jól megfigyelt mindent. S még egy pozsonyi adatot jegyezzünk ide, amély már közvetlenül átvezet újabb kori történelmünkbe. 1848. március 14-én este érkezett Pestre hajóval egy pozsonyi jurátus, aki az akkor már legendás hírű Pilvaxba rohant, s egy asztal tetejéről kiáltotta: — Uraim! A pozsonyi ifjúság' küldötte vagyok. Most jöttem a hajóval. Tegnap Bécsben kiütött a forradalom. Metternich megbukott. A nép barikádokat emel és fegyverkezik ... Mindennek emléke folyton itt kísért Pozsonyban. De közben nem feledhetjük — nem is akarjuk — a jelent, melyre a város csaknem minden pontjáról látható, s immár jelképpé vált Manderla-ház is figyelmeztet, égbe nyúló ormával. Ez pedig már a mi századunk, mely ugyan nem feledi a gazdag múltat, de inkább előre néz, mert nemcsak a múltat vallja magáénak, hanem a jövendőt is. (Folytatjuk.) A pozsonyi városháza ÁLLATKERT A MECSEKBEN Tízéves lesz az idén a megyénkhez legközelebb fekvő, és egyben az országban is egyik legszebb, áljaikért, a pécsi. Évente mintegy százharmincezer látogató fordul meg itt, a moziüzem után ez a nagyváros legtöbbek által látogatott kulturális intézménye. A „kulturális'’' szó nem elírás, az áliaíkert fő feladata a természettudományos műveltség terjesztése. Egyik-másik állata valóban rendkívüli példány. így példám Cézár, a hatalmas négyéves hím oroszlánya, mely kedveskedő kismacska módjára játszik a Deli Mátyás állatkertvezeíő által benyújtott pálcikával, de amelyhez azért a látogatónak nem lenne tanácsos a védőkerítés biztosította távolságnál közelebb mennie. Ilyen a puma, vagy a Puch a százezer forint értékűre taksált hegyméretű európai bölény is. Mégsem ezek a legféltettebb kincseZ-i és nem velük kapcsolatosak azok az eredmények, melyekre a biológuszoológus szakember a legbüszkébb. Itt sikerült először pároztat- ni fogságban tartott vidrát, és még a budapesti állatkertben sincs fehér dámvad, melyből Pécsett két példányt is őriznek. (Ordas) Foto: Komáromi Zoltán Puch, a bölény. Puma — tudományos nevén „Puma concolor” Fehér dámvad. Játszanak az örvösmedvék.
