Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

MAJOS A tsz-elnök fotografál Majd -mindéit embernek van valamilyen hobbija. Ettig László majosi tsz-elnöknek is: a fotografálás. Egész nyaláb­nyi fényképet mutat, amely bizonyítja, hogy a tsz életéhez nemcsak mint elnök tartozik hozzá, hanem, mint fényké­pész is. Hosszú idő óta rendszeresen megörökíti a szövet­kezeti élet minden mozzanatát, így a fényképtömegből szé­pen kirajzolódik a tsz ezerszánü élete. Két kép a sok közül: Miklós Gábor juhász e?y kisbáránnyal. Miklós Gábor vásárolt a faluban elsőnek személyautót — jó pár évvel ez­előtt. Vezetni azonban nem tanult me?, a lánya szerzett jogosítványt. Miklós Gábor most állást változtatott: megun­ta a több évtizedes ú'hászkodást, — helyette a szövetkezeti vagyont-vigyázza,, mint - major őr. Részlet a termelőszövetkezet majorjából. A tsz gazdasá­gi központja rohamosan fejlődik, gyors ütemben korszerű­södik. Minden évben gyarapszik valamivel:-jelenleg egy J?IW férőhelyes lehénistálló. épül. ___ A párttitkár emlékei Majoson á' termelőszövetke­zet, — illetve a község — . párttitkára Bechtel Henrik, ős­lakos és németajkú. Majos a háború utáni ki- és betelepí­tésig tiszta svábközség volt, ma telepes, azaz vegyes la­kosú településként tartják nyil­ván. Valóban található benne az őslakos svábság mellett Székelyföldről származó, ti­szántúli és megannyi más vi­dékről odakerült ember. Köz­tudott, hogy a telepes köz­ségekben többnyire éppen az őslakos svábság találta meg legnehezebben a társadalmi helyét. A párttitkárral, Bech­tel Henrik elvtárssal erről be­szélgettünk. . — A felszabadulás után a svábság visszahúzódott minden társadalmi tevékenységtől, ami érthető is volt. Tulajdonkép­pen most, az idő távlatából kezdi az ember behatóbban megérteni az akkori viszonyo­kat. Súlyosbította a helyzetet, hogy a kitelepítésnél majd­hogynem egy kalap alá vet­tek mindenkit. Annak idején Stein János hűségmozgalmista volt, a házára magyar zászlót tűzött ki akkor is, amikor már napirenden voltak a nyi­lasok és volksbundisták atro­citásai. Az első kitelepítési hullámnál még megmaradt, de a másodiknál, őt is kitelepítet­ték. Az ilyen túlkapások bi­zalmatlansági légkört szültek Akkoriban mindössze két em­ber akadt a svábság közt, akik szimpatizáltak az új rendszer­rel, és nyíltan a kommunisták mellé álltak: Schneiker János és Hintelschiedt János. Mind­ketten iparosok voltak, és már a Tanácsköztársaság idején csatlakoztak a munkásmozga­lomhoz, tehát ők mint veterá­nok léptek a pártba. — Bonyolította a helyzetet a betelepítés: a sok, külön­böző mentalitású ember össze­. uerődése. Valahogyan minden­ki 'mindenkivel szemben bi- ■ zalmatlanul viselkedett, s ez akkor nem valamiféle politikai meggyőződésből fakadt, ha­nem egyszerűen létküzdelem­ről volt szó. Évek teltek el, míg jelentkeztek a sokféle nép összebékülésének első je­lei és még több, amikor kez­dett felengedni a nyomasztó, feszült légkör, ami a svábsá- got visszahúzta mindentől. — Hogyan lehetne jellemez­ni a svábok mai helyzetét. — Maga az a tény is mond valamit, hogy személyemben A megváltozott élet Májason kiállítást rendeztek a falu fejlődéséről. A mezvál­tozott életet Jól mutatják a számok. Íme néhány: Ötvenhat új családi ház, Négy és fél kilométer be­tonjárda. (Azelőtt' mindSssse pár méternyi volt.) Villany hálózat-bővítés 1/ ki­lométeres szakaszon. Korszerű közvilágítás. Három új iskolai tanterem. VJ óvoda két csoporttal, .tó személyes. Erre a célra régi épületet alakítottak át. Háromezer kötetes könyvtár. Minden házban rádió, 15: te­levízió (a televíziók száma a kiállítás ideje alatt körülbelül tízzel nőtt.) A búza átlagtermése 134 >— 1959 között 8 mázsa volt, és a falu határában évente 30—35 vagonnal termeltek. A múlt évben mázsa volt a búza átlagtermése, az össztermés pe­dig UO vagon. Az őszi árpa átlagtermése ugyanezen idó alatt 11 szá­zsáról 17 mázsára, a kukori­cáé lS-ről ,?t-ra, a cukorrépáé pedig 125-ról 230-ra emelkedett. sváb ember a párttitkár. Egyébként éppen most készü­lök pártiskolai vizsgára... Az általános közélet, politikai lég­kör mostanában olyan — sze­rencsére —, hogy a helyére kerülnek még azok a ferdíté­sek, túlkapások is, amelyek, két évtizeddel ezelőtt oly sok. embernek okoztak indokolat­lan bosszúságot. Csak példa­ként említem, hogy nemrégi­ben kapott Felszabadulási ju­bileumi emlékérmet Jechel Henrik nyugdíjas bányász. Ez a Jechel Henrik a magyar hadsereg katonája volt és ál­landóan agitált az esztelen há­ború ellen, de még azt is gyakran mondogatta, hogy el- , jön az idő, amikor a németek ellen fordítjuk a fegyverünket, 1944-ben fogságba esett, és mindjárt jelentkezett is, hogy hajlandó fegyvert fogni a né­metek ellen, a felszabadulás után pedig tagja lett az első magyar demokratikus had­seregnek. Amikor 1946-ban le­szerelt, vörös csillagos sapká­ban állított be a faluba, ami annak idején nagy szó volt, különösen egy sváb község­ben. Sajnos, ő is arra a sors­ra jutott, mint sok más ártat­lan sváb család: antifasiszta magatartása ellenére kitelepí­tették hajlékából. Persze, vé­gül is helyrevergődött, meg­találta megélhetését, bányász lett és az idő múltával elfelej­tette, hogy mi is történt vele. Most mindenesetre nagyon jól­esett neki, hogy hivatalosan ig elismerték, megköszönték aá akkori magatartását — Ma már ott tartunk, hogy nem is számoljuk: hány ma­josi sváb ember kapcsolódott be valamilyen formában a közéletbe. Sok. Vagy itthon, vagy a munkahelyen többen a párt soraiba is bekerültünk, Megtaláltuk a helyünket Parasztfaluból munkásfalu Dr. Holló^Sandor állatorvos -szakdolgozatot készített MajosrólV-A Jjenne lévp; egyik táb­lázat jól mutatja,.egy. léhyegésf'jellégzet^ssé- gét: Majos tipiku^ap ..me^gaz^ásagi.,J.el]te,^í'. település volt mindig.’. 'Lakóinak ^meáéljpeté-» „• sét a földművelés, %z állattényé^ztós, biztosi.-, tóttá. A bonyhádi tápfaita _tehgn. ‘tefij’és'z|ése' á - gazdák fő foglalkozása Volt, si efei'egybéri azt, is mutatja, hogy e-l'aíu. lakój. nérfi'aká^jiilyen J szinten gazdálkodtak. Egyébként néhv -vélet- ,,yV len, hogy Majoson vajüzemi is »működött, neve -3 volt a majosi vajnak. A. íélsiátfadúlás’utáni- « rohamos iparfejlődés teljésen-, átformálta a‘( - falu foglalkozásmegoszlását. 1930-bán a ma­josi felnőtt lakosság 80,2 százalékát a mező- \ gazdaság foglalkoztatta..és;az -.ipac mindössze. . 14,1 százalékot. ■ Rohamos átalakulás 1950-től figyelhető meg: a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya le­csökkent 34 százalékra, az ipariaké pedig fel- emelkedett 44,3 százalékra. Ma tehát ebben az egykor tipikus mezőgazdasági faluban több munkás él, mint paraszt, noha helyben-nincs ipar, csak a közvetlen környéken. A parasztfaluból munkásfalu lett, persze úgy, hogy a paraszti jelleg is megmaradt és a mezőgazdaság többet produkál, mint.azelőtt. Egykori vallásüldözés Kari Béla evangélikus lelkész a háborús években Bonyhádon járt középiskolába. A diákifjúságnak ahhoz a szárnyához csatlako­zott, amelyik a hűségmozgalrhisték akcióit támogatta. Rendszeresen szerveztek külön­féle megmozdulásokat a volksbundisták ellen. Mint mondja: „Nemegyszer bevertük a volks- bundvezét, Mühl Henrik ablakát”. Amikor a hitlerista haderő megszállta az országot, le- ■ tartóztattak, elhurcoltak a bonyhádi, haladó szellemű- diákokból is jó párat, köztük Kari ,.’|jé}át'. Valahol Szekszárd határában tudott ^.„.megszökni1 tőlük. Most, mint evangélikus lelkész, búvárkodik Hjlalujának. a Bonyháddal szomszédos Majos- ' Inak'.a múltjában. A régi okiratokból kiderí- ' ftette, hogy Hajnóczy Sámuel, a Martinovics- féle jakobinus összeesküvés egyik, később ki­végzett résztvevőjének az apja egy ideig Ma­joson volt pap, de onnan elűzték, mint aho­gyan kiadták az útlevelet más. majosi pa­poknak is. — Majost is az 1700-as évek első felében »telepítették be — mondotta Kari Béla. — A (német telepesek szülőföldjükről papot is hoz- jtak magukkal, Schwarzwalder Jeremiást, öt fazonban csakhamar elűzte a környék földes­ura — protestáns vallása miatt. A feljegyzé­sek szerint egy Wieder András nevű protes­táns papot is elűztek innen és Hajnóczyt is. A szűnni nem akaró vallásüldözés miatt Haj­nóczy elbocsátásától, tehát 1750-től 30 éven keresztül nem is volt papja a falunak. így látja a mezőgazdász Lörincz Antal tsz-mezőig azd ásztól megkérdeztem, hogy a tsz irányítói melyik réteget tekintik a jobb munkaerőnek; a svábokat vagy a telepeseket. — Nem tudunk különbséget tenni, mert egyformán szorgalmas tsz-gazda a falu minden rétege, már tudniillik, aki tsz-tag. Én magam székely származású vagyok, és csak a legjobbakat mondhatom a lakosság összeforrásáról, közös* ségi szorgalmáról. — Majos közvetlen környéke meglehetősen bővelkedik ipari munkahelyekben: a bonyhádi üzemek és a kömy le­heli bányavidék egyaránt sok munkalehetőséget nyújtanak. Ezt észreveszi-e a szövetkezet, mint mezőgazdasági munka­hely? — Két-három- év óta nem. Mostanában örvendetes visz- ' szaszivárgás tapasztalható. Az idén például nyolc fiatal jött, vissza a bányától. . j/v — Mi vonzza vissza őket? — Mindenekelőtt az egy t affTa jutó 23 000 forintos éri , átlagjövedelem. ; £?* — Ez azt jelenti, hogy a tsz-ekben nincs is munkaerő*- ; gond? Ugyanis korábban volt, éppen az ipar erős elszívó t hatása miatt, amint az kiderült, az akkori jelentésekből — Munkaerőgondunk nincs, megváltozott a régi 9Va~e: , korlat. Persze, ehhez azt is tudni kell, hogy nincs kerté-, szetünk, és nem foglalkozunk más, erősen kézimunkáéra--*• , igényes nöi'ényekkel sem. An nyira ugyanis még nem állunk jól, hogy ilyennel is foglalkozhatnánk. — Melyik rétegre hatott jobban az ipar elszívó hatása? — Ilyen szempontból sem lehet különbséget tenni az emberek közt. Minden rétegb öl vándoroltak el, és jöttek is vissza. _ .... Összeáll í to ti a: Bod a Ferenc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom