Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
s Visszhang a visszhangra A f. hő lS-i lapban megjelent „A KRESZ a gyalogosokra is kötelező’* című cikkre az alább írt válaszom megadását tartom szükségesnek : A Kadarka utcai lakótelep járda- és közúti forgalmával kapcsolatosan tett panaszomat dr. Dávodi Ferenc rendőr alezredes, a városi és járási kapitányság vezetője eltúlzottnak tekinti. Szeretném e helyen megjegyezni, hogy panaszomat a fent említett ügyben még a tavalyi évben tettem meg a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz kizárólag „ azon érzéstől indíttatva, hogy az. illetékes szervek beavatkozó segítsége folytán a preventív intézkedések megtétele megakadályozza a balesetek előfordulását. Panaszomat a: Népi Ellenőrző Bizottság a vonatkozó kivizsgálás után elfogadhatónak ítélte. Panaszommal összefüggésben a rendőrség intézkedést tett, mely szerint a városi tanács a Kadarka és Rákóczi utcát összekötő és kizárólag gyalogosok részére használandó járda alsó és felső végén „Minden jármű forgalma mindkét irányban tilos” táblákat helyezett el. Továbbá elhelyeztek a Rákóczi utcai csatlakozásnál 3 beton kerék vetőt. Szeretném felhívni szíves figyelmét a kapitányság vezetőjének arra a körülményre, hogy sem az elhelyezett tiltó táblák, sem a kerékvetők nem akadályozzák meg kerékpárral, illetőleg motorkerékpárral való közlekedés lehetőségét, azon a járdán, amelyik kizárólag gyalogosok részére van kijelölve. Talán nem szerénytelenség azon kérésnek a megtétele, hogy a helyszínen a szabálysértőkkel szemben a rendőrség eszközöljön esetenként figyelmeztetésf, vagy ha szükséges, alkalmazzon büntetést, miután a szabálytalanul közlekedők a KRESZ vonatkozó rendelkezéseire ügyet sem vetnek. Azon a járdarészen, ahol az iskolába igyekvő gyerekek és az óvodába gyerekekkel igyekvő szülők közlekednek milyen „KKESZ- szabály kötelező” a gyalogosra nézve, aki megnyugvással igyekszik a részére kijelölt járdán közlekedni, hiszen a járműveket vezetők részére figyelmeztető táblák vannak? Az említett járdán most a Kadarka utcai lakótelepen létesült orvosi rendelő is forgalmasabbá teszi a közlekedést — az előbb írtakkal összefüggésben tehát a beteg öreg emberek helyzetére való tekintettel is feltétlenül körültekintőbb intézkedésre van szükség. Talán nem „életveszélyes** de mindenesetre „veszélyesnek” minősíthető a kérdéses helyzet, és az én beavatkozásom kizárólag a balesetek elkerülését célozza. Boros Ferenc Szekszárd, Kadarka utcai lakos Népújság 7 1970. március 26. Az emberiség évezredek óta úgy él, hogy senki nem tanította helyesen táplálkozni. Egynéhány évtizede már van lehetőség a korszerű és a szervezet érdekét szolgáló táplálkozási ismeretek elsajátítására. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezzel a lehetőséggel országosan, de megyénkben is kevesen élnek. Az alábbi eset a faddi gyógyszertárban történt, de történhetett volna bárhol< egyebütt is. A gyógyszerész egy pillanatra kimegy az ügyeleti, szobából, ahol beszélgetünk, mert odakintről beteg érkéz- tét jelzi aZ ajtónyitás. Néhány perc múlva visszajön, e szavakkal: — Ismét egy! w#;' — Kicsoda? '*W — Gyomorbeteg. — Sokan vannak? — Sokan. Rendszeres gyógyszerfogyasztók, éppúgy, mint alkalmi gyomorrontottak. Utóbbiak elsősorban ünnep, lakodalom és disznóölés után. Dr. Csehák Judit véleménye, akinek négyezer lelkes orvosi körzetéből egy fél évtized alatt bőségesen volt alkalma tapasztalatokat gyűjteni: — A diétás konyhatechnika úgyszólyán ismeretlen a faluban. A kismamák többségének eszébe se jut, hogy tejet fogyasszon. Ugyanakkor sok az étvágytalan gyerek. Nem azért, mintha éheztetnék őket, hanem mert a mértéktelen csokoládéfogyasztástól meg se lehet követelni, hogy jó étvágyra serkentse őket. A két idézett egészségügyi szakember napi munkája során rendszeresen találkozik Faddon a helytelen táplálkozás jeleivel. Az orvos túlzsúfolt rendelésein, a gyógyszerész a patika forgalmában. Benyomásaik tanulságosak, de még tanulságosabb egy vizsgálat, melyet az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet végzett néhány kilométernyire Faddtól, Tolnán. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy egy ilyen vizsgálat itt is hasonló eredményt hozna. Dr. Soós Aladárt idézzük, aki harminc megvizsgált termelőszövetkezeti család egy heti étkezésének részletekbe menően feldolgozott adatai alapján a következőket mondja: —■ A következő jellegzetességeket figyelhettük meg. A három főétkezés közé kisebb étkezéseket egyik családnál sem iktattak be. A reggeli által szolgáltatott kalória volt mindenütt a legalacsonyabb, míg a legtöbb helyen a vacsora a legkiadósabb, amit általában délután 6—7 óra körül fogyasztottak el. Tej és tojás általában csak elenyészően kis mennyiségben szerepel reggelire. Komplett a követelményeknek megfelelő, tartalmas reggelit hat család fogyasztott. Az ebédre fogyasztott ételféleségek gyakorisági sorrendje a következőképpen alakult: 26 alkalommal volt halpaprikás, 19-szer marhapörkölt, 15-ször burgonyás metélt és 12-szer töltött káposzta. Általában domináltak az emésztőrendszert megterhelő „magyaros” ételek. Feltűnően kevés gyümölcsöt fogyasztottak ebédre, de a színesfőzelék gyakorisága még ennél is kisebb volt. A vasárnapi eebédek a hét többi napjaihoz képest minden családnál annyira bőségesek voltak, hogy a legtöbb helyen hétfőn nem is főztek külön, a vasárnapi maradékot ették. A szokásos kedvenc ételeken túlmenően viszonylag gyakran előforduló, • helyileg kedvelt ételféleségek voltak: a halpaprikás, vagyis a tolnai módra, sok főtt tésztával készített halászlé, „krumplinokkli” vagy burgonyás metélt, grízes tészta lekvárral, kacsa, vagy csirke vére hagymával és a sajátos helyi recept alapján készített krumplispogácsa. Tanulságosnak tűnik, hogy a vizsgált harminc családnál az egy főre jutó átlagos élel- mianyag-felhasznáiás, a zsír- fogyasztás és a cukorfogyasztás egyként az országos átlag alatt marad. Ezen belül azonban ez a viszonylag csökken- tettebb zsírfogyasztás is mesz- sze fölötte van apnak, ami biológiai szempontból még a nehéz munkát végzőknek is szükséges. Dr. Soós Aladár további megjegyzései: — Élelmezés-egészségügyi szempontból a háztartásokban a konyhák higiénés állapotával szemben általában sok kifogást lehetett felvetni. A konyhák rendszerint zsúfoltak voltak, hiányoztak az alapvető higiénés feltételek és sok helyen a kulturált étkezésre sem volt meg a lehetőség. Modernebb konyhatechnikai eljárásokat vagy ismereteket alig tapasztaltunk, az étrend ösz- szeállítása teljesen ösztönszerű volt. Kuktafazekat a legtöbben használtak ugyan, de csak egy vagy két ételféleségnél. Idegenkedtek a mélyhűtött készítményektől, hideg- konyhai termékeket vagy cukrászsüteményeket nem fogyasztottak. Táplálkozási ismereteik rendkívül hiányosak. i Valószínűleg egyetlen háziasszony sem akadt a harminc között, aki tisztában lett volna azzal, hogy a hagyományos fogalmak szerint jóllakott szervezet még mindig alaposan éhezhet, mert nem jut a legfontosabb tápanyagokhoz. Tartozunk az igazságnak azonban azzal, hogy az Országos Élelmezés- és Táplákozás- tudományi Intézet vizsgálódásának eredménye a fiatalabb generáció körében már kedvezőbb képet mutatott. A helyi gimnázium ötvenkét III. osztályos tanulójának többsége tisztában volt az alapvető táplákozástudományi ismeretekkel, sőt kedvenc ételeik sorában meglepően sokan említettek színesfőzeléket, különösen spenótot. A lányok kétharmada tudott főzni és a fiúk között is sokan érdeklődtek a sütés-főzés iránt. Ébren tartva ezzel a szakemberekben azt a reményt, hogy ha majd eljutnak az önálló háztartás vezetéséig, ezekből az, ismeretekből valamit a gyakorlatba is átültetnek, egészégesebb konyhát víve, mint szüleik. Az elmúlt év végén kezdték a munkát az ORION tamási gyárának új üzemrészében. A néhány hetes próbaüzemelés során sikerült a gépeket beállítani, ezek kezelésére a munkásokat megtanítani. Képünkön a bakelit alkatrészeket készítő gépsort mutatjuk be. Ezeken a gépeken készítik az ORION összes termékéhez szükséges apró bakelit alkatrészeket. FOTO:ERB Értéke: kétmillió forint Némettoéren még tavaly megkezdték az új művelődési ház építését. A művelődési ház társadalmi összefogással és főiként a községi tanács, vaflamint a termel őszövetkezet anyagi segítségével készül. A termelőszövetkezet kőművesbrigádja végezte és végzi az építkezést, ugyanaldkor a tanács az anyagiaikat biztosítja. Mivel a községi tanács pénzügyi helyzete nem a legkedvezőbb, az építkezés kissé elhúzódik. Jelenleg a falak állnak, elkészültek az ajtók, ablakok, melyeket tanács asztalosai készítettek. Ügy tervezik, november 7-re átadják a fiatalságnak — a községnek — az épületet, melyben a könyvi tár is helyet kap, de természetesen az olvasóterem és megfelelő klubhelyiség is lesz. Az üvegpalackok betétdíja Sokszor szerettük volna citálni a kereskedőknek hiányos ismereteink miatt a rendeletet, mely szerint ennyiért, vagy annyiért kötelesek visszaváltani az üvegeket. A kereskedelem és a vásárlók gondját oldja meg az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének rendelete az üvegpalackok betétdíjáról és forgalmáról. A rendelkezés jelentős része a boltok, a forgalmazók kötelmeit tartalmazza. A nagyközönséget elsősorban az érdekli, mennyiért váltják vissza a különféle üvegeket. íme néhány kiragadott példa a rendeletből. A sörösüvegek minden mérete, barna és zöld is 1,50 forintos betétdíjat lehet felszámolni. A boros- üvegek között már nem ilyen egyszerű az eligazodás. A füredi zöld üveg mindegyike után 2,50 a félliteres tokaji fehér után szintén 2,50, minden más fajta és forma feletti üveg után egy liter űrtartalmon felül 4,—, illetve három forint a betétdíj. A zöld színű szovjet pezsgősüveg betétdíja 5 forint. A likőrös-. pálinkás-, cock- tailosüvegek betétdija 0.8—1 literig 3 forint. A gyümölcsszörpös üvegek betétdíja, fél liter alatt 1.50 forint. A koronadugós gyümölcsleves 2,5 decis üveg betétdija i.5ü forint. A Coca-Colás, Pepsi-Colás üvegek betétdija 3 forint, a csatsze- relékes 2,5 decis üveg betétdrja 3 forint. A szikvizes üveg betétdíja ezentúl 30 forint lesz. A Méreg feliratú Hypós üveg betétdíja 3 forint. A kereskedelem, a vendéglátó- ipar köteles kifüggeszteni az üzletben az ott forgalmazott palackozott italok üvegeinek visszaváltási árát, betétdiját. \ O. I. Jóllakott éhezők l Faddi és tolnai tapasztalatok