Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Egy helyi kezdeményezés nyomán... Víz, víz, víz Együttes erővel pártházat építenek Huszonhatmilliós építkezés Dunaföldváron Közismert, hogy a nagyob­bodó ipari üzemeiről, elismert termékeiről híres, munkáslakta Simontornyának még ma is sok a behoznivalója a község — mai igényeknek megfelelő — fejlesztése terén. A köz­épületek gyarapítása, a kultú­rált szolgáltatások feltételei­nek megteremtése szinte ál­landósult feladatuk. Ehhez pedig nélkülözhetet­len a helyi erőforrások össze­gezése. kell a messzebb tekin­tő, célszerű összefogás is, a megyei és járási támogatás mellett. A sok ember akarását, okos javaslatait hasznosítva sike­rült Simontornyán megtalál­ni a közös érdekek egyezteté­sét úgy, hogy az új községi pártház megépítésével együtt válik lehetővé a helyi vendég­látó egységek modernizálása. Gondos előkészületek utón összedugták fejüket a helyi vezetők, az érdekeltek és ki­rajzolódtak az elképzelések a szorosan kapcsolódó láncolat­ban. Tudták, központi fekvé­sű elhelyezés kell mind a több mint háromszáz párttagot számláló pártszervezetek szék­házéhoz, mind pedig az ÁFÉS7 által létesítendő ven­déglátó kombinát elhelyezésé­hez Megtalálták a m'egoldást. A községi tanáccsal szemben fekvő fel óiPá.sra szoruló ed­digi MSZMPrszékházat térítés ellenében átveszi a simontor- nvai ÁFÉSZ. .amply körülbe­lül 700 000 forintos költeér'eel a ma igényeknek megfelelő vendéglátó egységet tud majd ott kiképezni. Ugyancsak centrális helyen építhető fel (a híd másik oldalán, a bőr­gyárral szemközt) a község párttagságának, MSZMP és KISZ-bizottságának ■ otthont adó új székház, összekapcsol­ták a hasznosat a kellemessel, kidolgozták a közérdekű beru­házások, az észszerű elrende­zések tervét. Ki mit vállalt? A felsőbb pártszervek 150 000 forinttal és a régi épü­let eladási árával hozzájárul­va méltányolták a célkitűzést, a helyi összefogást. A községi tanács és az ÁFÉSZ 100 000 forint értékű anyaggal és fu­varral segíti a közös vállalko­zást. A bőrgyár az előbbiek­hez hasonló természetű, ki­sebb értékű segítés mellett felajánlotta, hogy a különben kieresztésre kerülő felesleges gőzzel megoldja az új épület központi fűtését. (Közel van egymáshoz a két épület csu­pán át kell juttatni a gőzt az úttest alatt.) A helybeli Bőr­és Szőrmefeldoigozó Vállalat tíznaoi fuvar elvégzését ga­rantálta a szerződésben. A legértékesebb, a legna­gyobb mérvű hozzájárulást kétségtelenül a nagyszabású társadalmi munka jelenti. A községi Dártszékház építésének megkezdése előtt összeírták a pártszervezetek, hogy tanaik közül ki mennyi kétkezi mun­káját ..fekteti be”. Közülük kétségkívül a bőrgyár párt­tagságának kétszáz munka­napja a legjelentősebb. Elis­merésre rré’fó a község! terü­leti és a MÁV helyi pártszer­vezetnek vállalása is. de nem maradtak ki az időközben megalakult . ktsz-,, valamint ÁFÉSZ-alapszervezetek sem a nemes célt szolgáló építkezés­ből. összejött így 2290 órányi társadalmi munka. A szám imponáló nagysága sejteti ,3 párthoz fűző szálak szoros voltát. Hogy hol tartanak jelenleg, arról néhány nappal ezelőtt Beidek András tudósított Si­mon tornyáról. A múlt heti, szerdai számunkban közöltük a fényképpel illusztrált hír­adást, mely szerint télidőben. A Paksi Konzervgyárban speciális gépeken folyik az alma­befőtt üvegbe töltése ’ és tartósítása. Foto: Tóth Iván a zord időjárás ellenére is fo­lyamatosan dolgoznak az épít­kezésen. Rakják a nagyterem födéméit, az elmúlt eszten­dőben 150 000 forint értékű munkálatokat végeztek el a tanács költségvetési üzemé­nek szakemberei, a máris mu­tatós épület felhúzásáig. Úgy látszik, szavuknak áll­tak a 2290 munkaórát vállaló simontornyai kommunisták, nemkülönben az erőfeszítésre szövetkező üzemek, s egyéb helyi szervek. Községi üggyé vált Az építkezés tulajdonkép­peni „mecénása” a megyei és járási pártbizottság. Csuti István gazdasági cso­portvezetőtől, az MSZMP Ta­mási Járási Bizottsága mun­katársától érdeklődünk a si- montomyai kezdeménvezés bővebb részleteiről tudakol­juk értékelését. — Van-e másutt is hasonló vállalkozás a lérVbnn? Mi­ben látja'- - «'montomyai pél­da jelentőségét? — Simontornyán a helyi el­képzelések és a célszerűség je­gyében jár tűrne el. Más közsé­gekben, a kisebb helyeken úgynevezett betársulásos épít­kezésre vállalkozik a párt­bizottság. Regölyben, Tolnané- medin, Felsőnyéken a községi művelődési ház készítésekor, betársulással járultunk mi is hozzá a költségekhez, hogy an­nak f '• ->t ken.'.:.: a pártszervezet. Ez évben ha­sonló várható Magyarkesziben és Pincehelyen. Simontornyán más a helyzet, mások a sajá­tosságok. Nagy község, magas a párttagság létszáma, önálló pártbizottságuk van. Több al­ternatív terv is készült. So­kat, igen sokat tett az előké­szítés idején a siker érdekében Gyenei Ernő. a simontornyai bőrgyár beruházási osztályve­zetője, aki nagy ötletgazdag­sággal kereste az ésszerűbb, olcsóbb megoldás különböző módozatait. A megye indokolt­nak tartotta, felkarolta a si­montornyai kommunisták ké­rését, anyagi áldozatot is vál­lalt megvalósításáért. — Szerintem talán az a leg­jelentősebb benne oan községi üggyé vált náluk a párt ház építése, ténylegesen ihat a község általános fej­lődésére. Felismerve a közér­deket, a simontornyai községi tanács ülésén a pártonkívüli tanácstagok is támogatólag, szívesen fogadták a tervet, őszintén rajta voltak, hogy az új székház megépítéséhez meg­felelő helyet biztosítsanak, s megnyíljék a régi épület fel­szabadításával, s átépítésével a kultúráltabb vendéglátás le­hetősége Simontornyán — vá­laszolja a járási pártbizottság munkatársa. Láthatóan megkezdődtek a régi épület átalakításának munkálatai, készül az új szék­ház. Lesz hol összejöjjenek, ahol értekezletet tartsanak, ha ez évben elkészül a fél mil­lió forintnyi értékű, nagyte­remmel, irodahelyiségekkel el­látott, 140 négyzetméternyi alapterületű épület. Bizonyítja, azt példázza a si­montornyai összefogás, hogy tudnak fejlődni, ha akarnak, ha mernek... SOMI BENMMINNC Dunaföldváron másfél ezer alapító taggal megalakult a víz társulat. Az alakuló ülésen csak a hatvan küldöttnek kel­lett volna részt vennie, mégis háromszázhoz közelített a meg­jelentek száma. A tanácsi ve­zetők, a tanácstagok és a nép- frontaktivisták körülbelül év­tizedes felvilágositó, agitáló munkájának eredménye a víz­társulat megszületése. Mint a községi tanács vb- elnöke és titkára elmondta: a társulat létrejöttének köszön­hetően 1972 nyaráig a nagy település valamennyi utcájá­ba eljut a víz. A közkifolyókat egymástól átlagosan százötven méternyi távolságra helyezik el. A kiadásokra huszonhat- millió forintot irányoztak elő. A vízfogyasztást alapul véve 4500 egységgel számolnak; egységenként — nyolc éven át — havi 42 forint a hozzá­járulás, — ebből teremtenek elő 18 millió forintot. Több mint három és fél millió fo­rintot a község saját erejéből tesz le az asztalra; az Orszá­gos Vízügyi Hivatal hozzájá­rulása kétmillió-hatszázezer forint, a megyéé egymillió, s ugyanennyi a tervezett társa­Diákok Karancsalján A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság gátőreinek jelen­tése szerint, csütörtökig mint­egy négyezer holdat • öntött el az olvadékvíz. 750 hold szántó­föld, 140 hold vetés és 3100 hold rét került belvíz alá, zö­mében a dombóvári és a ta­mási járásban, kisebb részben a szekszárdi járásban. A bel­vizekkel kapcsolatos intézke­dések a tanácsok feladata, et­től függetlenül a szekszárdi szakaszmérnökség helyi készen­létet, központjában éjjel-nap­dalmj munka értéke. Ne fe­ledjük azt se, hogy a tervezés majdnem félmillió forintos költségét szintén Durtaföldvár teremtette elő. Az építés beruházója a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság; a februárban esedé­kes versenytárgyalásra számí­tásba vehető kivitelezőként a Sárköz-Völgységi Vízi Társu­latot, a budapesti Hídépítő Vállalatot, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, továbbá az OVF Vízügyi Építő Vállalatát hívták meg. A vízmű három kútcso- portja közül egyet a Duna partján, kettőt a Felső öreg­hegyen fúrnak. Ezekből két, összesen ezer köbméteres tá­rolóba jut a víz, onnan a há­lózatba. Azok számára, akik némi anyagi áldozat vállalására haj­landók, különösen nagy ké­nyelmet jelent a vízhálózat kiépítése. A község területén körülbelül ötszáz fürdőszobá­ba juthat a víz vödrözés he­lyett csövön; két-háromezer forint költséggel az olyan há­zat is bekapcsolhatják a víz­ellátásba, amelynek építése idején ezzel a lehetőséggel nem számoltak. pali ügyeletet tart, hogy ha szükséges, segítséget nyújtson a községi tanácsoknak, ha belső­séget, lakott területet veszé­lyeztetne az olvadó hóié. A rengeteg hónak még csak töre­déke ment el. Segítségnyújtás­ra mintegy tizenöt kisebb- nagyobb hordozható szivattyút tartanak készenlétben, csövek­kel, tömlőkkel és egyéb, meg­felelő alkatrészekkel együtt — amint azt Goóts Kálmántól, a szekszárdi szakaszrr4- - ökség vezetőjétől megtudtuk, (-só) Partizánok nyomában A KJSZ Nógrád megyei Bi-,_ zóttsága január 7—12-e között rendezte meg az I. Országos Partizán Errüéktúrát (OPET) Salgótarjánban. Az ország minden részéről mintegy 180 diák sereglett össze ebben a gyönyörű fekvésű, egyre szé­pülő városban. Megyénket Ki­rály József, a KÍSZ-megye- bizottság munkatársa vezeté­sével öten képviseltük: Tóth Katalin, a dunaföldvári, Hor­váth Béla és Szántó József a tolnai, Péter András a báta- széki, valamint e sorok írója, a dombóvári Gőgös Gimnázium­ból. A túra során bejártuk a nógrádi ellenállási mozgalom főbb állomásait. Megkoszorúz­tuk a Salgó-vár aljában a Ta­nácsköztársasági emlékművet, (innen indult a dicsőséges északi hadjárat), a karancs- lejtősi bányász ellenállók em­lékművét Gusztávaknán, jár­tunk Ipolytamóc határában. azon a helyen, ahol a nógrádi partizánegység magyar földre lépett, eljutottunk az egység karancsberényi harcálláspont­jára is. A néphadsereg kato­nái itt látványos, a történelmi időket hűen felidéző, harcásza­ti bemutatót tartottak. Egy ízben találkozhattunk dr. Ajtai Miklós elvtárssal, a kor­mány elnökhelyettesével, aki a legendás Marót-csapatban vég­zett tevékenységéről beszélt nekünk. A rendkívül dús és változa­tos program keretében meg­látogattuk a salgótarjáni üveg­gyárat, id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész ki­állítását és a bányamúzeumot is. Élményekben bővelkedett ez a hat nap, s az emlékbe ka­pott „OPET” feliratú sál, va­lamint az emléklap hosszú idő­re emlékezetessé teszi szá­munkra ezt a túrát. Havasi János Készenlétben a hordozható szivattyúk

Next

/
Oldalképek
Tartalom