Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Uj paprikaolaj-üzem Kalocsán A Kalocsa-vidéki Fűszer- paprika és Konzervipari Vállalat Franciaországból papri- kaolaj-előállító berendezést vásárolt. A paprikaoiaj előnye az egyenletes szín- és íztartósság. Felhasználhatósági ideje négyszerese a fűszer- paprikának. A sűrílmény kis helyen elfér, szállítása és tárolása egyszerűbb. Nempe- nészedik, nem csomósodik, mikrobiológiailag ellenállóbb. Színe, íze, csípőssége az alapanyagtól függően változtatható. 35 grammos műanyag flakonban kerül majd forgalomba Paprikol néven. A 35 gr. paprikaolaj kb. fél kg. őrölt fűszerpaprikának felel meg. Képünkön: Részlet a paprikaolaj-előállító üzemből. (MTI foto — Mező Sándor felv.) KoppanyuöBgyi uIzgazdálkoáÉsi sraespssS« Cravero Róbert előadása a Tanácsakadémián Második alkalommal töltötték meg a megyei, a járási tanácsok és a városi tanács vezető beosztásban dolgozói a megyeháza nagytermét. Ezúttal Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tartott előadást „A tanácsok szerepe, feladatai a lakosság életszínvonalának emelésében, a területi munkaerő-gazdálkodásban, a szociális és kulturális intézmények fejlesztésében” címmel. Előadása első részében néhány közgazdasági alaptételt tisztázott az életszínvonal meghatározásával kapcsolatban. érdekesen fejtegette a társadalmi közérzet alakulását, amelyet fejlődésében kell vizsgálni. Jó a társadalmi közérzet akkor, ha az életszínvonal növekvő tendenciát mutat. Ennek a fejlődésnek azonban határt szab a nemzeti jövedelem alakulása. csak 35 százalék és ez a szám tovább csökken. Az 1970-es népszámlálásra már csak 30 százalékot várnak, de a csökkenés még 1980-ig tartani fog. A mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt az iparban kell foglalkoztatni. Ma már nem cél nagy ipari üzemek létrehozása, ezzel szemben a meglévők rekonstrukciója, kis- és középüzemek létrehozása a feladat. E felszabadult munkaerőnek foglalkoztatásában az intézményi hálózat: a kereskedelem, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, valamint a javító-szolgáltató ágazat fejlesztésében jelölte meg a tanácsok feladatait. Előadásában Cravero Róbert elemezte a tanácsoknak az óvodák, általános iskolák, középiskolák, a szakmunkásképzés, a népművelés, a fél- sőoktatás és az egészségügy fejlesztésében várható feladaA Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, megalakulásának tízéves évfordulója alkalmából Kop- pányvölgyi Vízgazdálkodási Napok címmel kétnapos ülésszakot rendezett Tamásiban, december 11-én és 12-én. A megelőző napok . zord. hóviharos időjárása ugyan távol tartotta a meghívottak egy részét, ennek ellenére a megyehatáron, az országhatáron túlról is érkeztek vendégek. A jubileumi ülés — Vidóczy Lászlónak, a járási tanács elnökének elnökletével —, első napján Jankó Jánosnak, az MSZMP járási bizottsága titkárának megnyitója után a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat tíz év alatt végzett munkájáról számolt be Berecz László, társulati elnök. Ennek a munkának az eredményei máris szemmel láthatóak a vidéken: a különböző vízrendszerek kitisztítása, elmocsarasodott területek termővé tétele során több mint 800 000 köbméter földet mozgattak meg; a társulatban érdekelt mezőgazdasági üzemek 900 holdnyi halastóterületen gazdálkodnak. Több ezer hold, erodált domboldal talajjavításával a terméseredmények fokozását segítették. Az elnöki beszámolót az Országos Vízügyi Hivatal elnök- helyettesének, Szászhelyi Pálnak az előadása követte, a hegy- és dombvidékek gazdálkodásáról. Ehhez az előadáshoz Karászi Kálmán, a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Bucsi Elek, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője, Mára! Pál, a Kapos-koppány-' völgyi Tsz-szövetség munkatársa, Eördögh Árpád erdő- mérnök, az Alsópéli ÁG erdészeti felügyelője szólt hozzá. Az ülésszak második napján Kovács Gyula, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője, a talajvédelmi és a vízgazdálkodási szaktanácsadás helyét és szerepét ismertette. Előadásának igen érdekes és tanulságos része volt az, amelyben a technikai, tudományos ismeretek, az új módszerek, eljárások terjedésének gyorsaságával foglalkozott. Ilyen irányban 1964-ben, majd 1969-ben végeztek felméréseket az országban. 126 termelőszövetkezet és 30 állami gazdaság 1185 vezető szakemberét kérdezték meg, mennyire ismerik az új módszereket. A megkérdezettek 35 százaléka nem ismerte. Ebből olyan, — természetesen nem általános érvényű — következtetéseket vonhattak le, hogy legalább tíz év kell az új eljárások általánossá válásához, a gyakorlatba való átültetéséhez. Az öntözött, öntözetlen területek holdankénti tiszta jövedelmét összevetve — kultúránként vannak ugyan eltérések ;—, 'az ' öntözött, területeké csaknem megegyszeresen meghaladja az öntözétlenekét. Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője az öntözéses gazdálkodás tapasztalatairól,' feladatairól tartott előadást, njegi.egyezve, hogy a Tolna megyeihez hasonlóak ' az, országos tapasztalatok is. A termés ; mennyiségi .növelésének két útja van1: újabb területek művelésbe vonása, illetne a meglévő területeken a termésátlagok növelése. Nálunk csak egyetlen mód van: az utóbbi, ezt szolgálja az öntözés is, mint termésnövelő tényező. A felszólalók között kell még megemlíteni Alfred Wal- tert, az NDK-beli Elsterwer- da környéki víztársuiás elnökét. A koppányvölgyi társulat az elslerwerdaival létesített kapcsolaot, további együtkriűködés céljából. A kétnapos program a tár sulás elnökének, Berecz Lászlónak zárszavával ért véget Ezután Berecz László és Vidóczy László, a járási tanács elnöke kiváló dolgozó • jelvényt és pénz jutáimat adott át a társulat több dolgozójának, köztük a már •nyugdíjas főagronómusnak. Kovács Józsefnek, akmek különösen nagy szerepe volt abban, hogy a társulat oly nagy feladatokat oldott meg az elmúlt tíz év alatt. BE Hazánkban a nemzeti jövedelem egy lakosra vetített összege 500—530 dollár között mozog évente. Ezzel közepesen fejlett ország vagyunk. Ugyanakkor azonban a lakosság szociális és kulturális ellátottsága magasabb, mint az átlag. Ez szocialista társadalmi rendszerükből következik. Előadása második részében a tanácsokra a munkaerő-gazdálkodásban váró feladatokkal foglalkozott. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy milyen változások mennek végbe ezekben az évtizedekben a foglalkoztatottság alakulásában. 1930-ban még az ország 51 százaléka foglalkozott föld- művedésseL 1960-ban már teit. Előadása végén érintette a negyedik ötéves tervet is. Bejelentette, hogy 1970. májusában kerül sor ,a központilag kidolgozott tervek és a megyék által hozott javaslatok egyeztetésére. Ezután a kormány 1970 második felében meghatározza a tervet, amelynek alapján hozzá lehet majd fogni a részletes megyei, járási, városi tervek kidolgozásához. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta az érdekes előadást, amellyel az volt a célja az előadónak, hogy segítséget nyújtson a Tolna megyei Tanács vezetőinek feladataik megoldásához. Jelenleg Tolna megyében mintegy 25 909 hold az öntözésre berendezett terület, de a berendezések kihasználása stagnál, lényegében, nem termelésnövelő, hanem termelésbiztönsági célt szolgál. A gazdaságok jó része csak aszályos időszakban állítja üzembe az', öntözőberendezéseket. Az öntözés helyzetére jellemző az is, hogy a szakmunkások, szaktechnikusok, mérnökök jó része más munkakörben dolgozik. Az öntözött tepüfotek növelésére a későbbi években további lehetőséget ad a Sión az árvízkapu megépítése. Ezt követően a Sió bal partján az öntözőrendszer kiépítésével 5—80,00 hold terület válik öntözhetővéy, , foa jd • a • második lépcsődén" a 'jöb'b párton mintegy tízezer hold. A technikai feltételek megteremtése mellett szükség lesz a szellemi feltételekre • a tudományos eredmények gyorsább eltédjesztésere, annak a szemléletnek a kialakítására, , amely egységes egészként ..fogja fél a öntözést és a talajvédelmet. Somorjai .Sándor előadását. Falusi Ferenc a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnöke, Farkas István, a Tolna me- megyei Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési .és Talajtani Szakosztályának elnöke, Ungvári Miklós, a tar mási. Vörös Szikra Tsz főag- ronómusa egészítette ki hozzászólásával. Tanműhely Zombán A múlt évben hozta létre a Bonyhádi Ruházati Ktsz, zom- bai üzemét. A helybeli tanács adta az épületeket, a szövetkezet vállalkozott arra, hogy gépeket és irányító szakembereket biztosít, rendszeresen ellátja munkával az üzemet. Táskagyártás, konfekcióáru készítés folyik jelenleg, mintegy százhúsz fővel a zombai üzemben. Csutpáii különféle táskákból ötmillió forint értékűt állítanak elő ebben az évben, a konfekciórószleg pedig a napokban kezdte meg az olasz rendelésre készülő export ingkabátok gyártását. A szövetkezet gondoskodik a szakmai utánpótlásról is. Itt rendezett he tanműhelyt, ahol * jelenleg tizennyolc fiatal lány tanulja a női szabó, pontosabban a konfekciós szabó mesterséget Szeptemberben indult a tanítás, szakmai képzés, és három év múlva kerül sor a szakmunkásvizsgára. Bár a viroga még messze van, „vizsgr.munká- nak” is beillőnek azok a lánykaruhák, amelyeket a zombai bölcsődéseknek, óvodásoknak készítettek a tanulók. Egy ilyen ruhát vizsgál „értékel” és ezzel a különféle szakmai fogásokat beszéli meg a tanulókkal Hirth Mártonná szakoktató.
