Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
A képviselők sorából nézve A törvényjavaslat előterjesztője: Kaszás Imre volt Jogászkongresszus jubileummal A magyar íróknak nyújtott karácsonyi ajándék TIT a nyílik a magyar jogá- előállító olyan helyzetbe kerül, szók VII. kongresszusa amikor szinte korlátlanul dikSiófokon. A három napig tartó tálhatja a feltételeket. Előfór5000 dollárért 500 ezer haszon Személyes és társadalmi humanitás Kétnapos ülést tartott április közepén az országgyűlés. Az ülésszak napirendjén szerepelt: a csehszlovák—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása, a találmányok szabadalmi oltalmáról és a szerzői jogról szóló törvény- javaslat, az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása és az interpellációk. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat előterjesztője, Kaszás Imre, az 505. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója személyében, Tolna megyei országgyűlési képviselő volt. A két gazdag és súlyos programmal telt nap eseményeiről, határozatairól beszámolt a sajtó, a rádió, és a televízió. Kaszás Imrétől a legutóbbi országgyűlés olyan mozzanatairól érdeklődnénk, amelyekről a nagyközönség ez ideig részletesen nem értesülhetett. — Hogyan készültek a képviselők erre az ülésszakra?— Mivel az ülésszak tematikájában speciális kérdésekkel foglalkozott, széles körű vitára nem számítottunk. Ennek tudható be, hogy Tolna megyei képviselő nem szólalt fel. A valóságban azután e speciális téma, mintegy kiszélesült. Igaz, hogy a tárgyalt törvényjavaslatok közvetlenül csupán néhány tízezer embert érintettek, de közvetett hatásuk az egész társadalomra kiterjed. Ezért volt számomra különösen érdekes és élvezetes, hogy részt vehettem abban a munkában, amely a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot készítette elő.-n A törvényjavaslat megszületésének előzményeiről hallhatnánk néhány szót? — A kulturális és a jogi, államigazgatási bizottság együttes ülésen tárgyalta meg a témát. A bizottsági viták alkalmával éber figyelemmel és gonddal tanulmányoztuk a törvényeket, amit a legjobban az elhangzott módosító javaslatok bizonyítanak. Sőt, az ország- gyűlésen is hangzott el olyan módosító javaslat, amelyet Darvas József személyében kulturális bizottsági tag tett fel. ön volt a szerzői jogról szóló törvényjavaslat előterjesztője. Milyen munkát rótt ez a megbízatás önre? — A megbízatásnak szívből örültem. Az előadói gondom azonban nagy volt. Ilku Pál művelődésügyi miniszter után kellett ugyanazt a témát, csupán más aspektusból előadnom. Hogy a témában jártasságot szerezzek, 1830-tól — az első magyar szerzői jog törvénybe iktatása kísérletének pillanatától — tanulmányoztam az országgyűlési jegyzőkönyvek tárgyra vonatkozó részleteit — Ismertetné történeti áttekintését? — Hallatlanul izgalmas eseménysorozatot találtam. Az első állomás tehát 1830 volt. A szerzői jogról szóló törvény megalkotásának szükségességét Toldy Ferenc veti fel. Szemere Bertalan kidolgozott javaslatát az országgyűlés elfogadja, a király azonban nem szentesíti. 1870-ben megszületik a már szentesített szerzői jogról szóló törvény. Ez azonban nem más, mint a német törvény szó szerinti átvétele. 1884. február 23- án Jókai Mór kér szót. S javaslata nyomán a törvényalkotás ezen ágazatában megelőztük Európát. Jókai Mór 50 éves szerzői • jogvédelmet. javasolt. Legközelebb a Parlament épületében 1921-ben tárgyaltak e tárgyban. A tárgyalás pedig úgy kezdődött, hogy az elnök megnyitó szavai után azonnal be is zárta az ülést, mivel akkora volt az érdektelenség, hogy nem volt kikkel megvitatni a témát. Később e törvényjavaslat hozzászólói Or- bók Attila és Andaházi Kasnya Béla. voltak. Hálás szíyvei, magasztos szavakká! rébégték 'köszönetét.„a magyar . íróknak nyújtott karácsonyi ajándékért”. Étről a karácsonyi ajándékról'csak annyit:'amint a jegyzőkönyv későbbi soraiból kiderülj azér.t volt a nagy öröm, mert az akkori' magyar gá2dá- ' sági viszonyok nem voltak alkalmasak arra, hogy a hazai írókat eltartsák,- s örültek a törvény adta jognak, hogy munkáikat külföldön is terjeszthetik. Ez a törvény volt érvényes napjainkig, azaz egészen április 18-ig, míg az új javaslat törvényerőre emelkedett. — Ml az új törvény központi gondolata? — A személyi jog. Az új törvény védi a szerző érdekeit. Így például eltörölte az örökáron való eladást. Hogy ez milyen jelentős és lényeges dolog, árra talán vegyünk egy példát. Molnár Ferenc Ördög című színművét 50Ö0 dollárért adta el örökáron. Szép összeg, mondjuk, de azon nyomban elsilányul, ha megtudjuk, hogy a kiadó 500 ezer dollárt keresett rajta. Ilyen körülmények következtében írhatta Heine egyik levelében: „palotákat szereztem, de a kiadóim laknak benne”. Fontos része a törvénynek, hogy a szerző jogában áll a nevét ráírni, vagy lehagyatni művéről, s ugyancsak jogai közé tartozik a már kiadott művet visszavonni. Hogy ez a pont is mily lényeges, arra talán nézzünk ismét egy példát. Gárdonyi Géza, sőt halála után fia is, mindent megtett, hogy visszavonjä Göre Gáborról szóló történeteit. Nem sikerült e törekvése. Még csak annyit a személyi jogot illetően, hogy az kiterjed a filmművészetre, az építőművészeire és az előadók művészetére is. Az új törvény 50 éves szerzői jogvédelmet biztosít. __ A művészetnek, mivel a z nem más, mint dialógus az alkotó és a társadalom között, van egy társadalmi funkciót betöltő oldala is. Ezért vannak az új törvényben a személyi jogot korlátozó, társadalmi érdeket képviselő pontok is. Ezek közül is néhátanácskozáson egyúttal a jogászszövetség fennállásának nyat említsünk: így: a megjelent művek egészét, vagy részeit iskolai, oktatási és ismeretterjesztési célokra fellehet a szerző külön engedélye nélkül használni. Ugyanígy engedély nélkül használhatják fel közlésre a már megjelent alkotásokat a tömegkommunikációs eszközök, a rádió és a televízió. Az új törvény emberségét, humanitását hangsúlyoznám. Humánus a szerzővel és a társadalommal szemben is. — Talán mondana néhány mondatot arról is, hogy ön mit tart fontosnak a találmányokról szóló új törvényben? 20. évfordulóját is ünnepük. Vezető jogászoktól érdeklődtünk, mi szerepel majd a napirenden, mi az, ami a közvélemény számára is érdekes abból, ami majd elhangzik. Nem volt könnyű választ kapni, hiszen az előadások és a korreferátumok szakmai jellegűek, jogászok számára készültek. De mindenki számára érdekes, hogy milyen témák köré csoportosulnak a beszámolók. Az egyik az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos jogszabályokkal, és azok alkalmazásával foglalkozó témakör. A másik: az új jogszabályok előkészítése, illetve — Erről a témáról úgy beszélhetek, ahogyan a képviselő a pádból l'^ta és hallotta az előterjesztést. Inkább csak egy-két fontos vonását szeretném megemlíteni.. Fontosnak tartom, hogy az előadó, Kiss Árpád miniszter felhívta a figyelmet arra. hogy a tudományos élet hazánkban bizonyos mértékig elcsúszott a hétköznapi prakticizmusba. Hangsúlyozta, hogy az alapkutatást az államnak kell finanszíroznia és hogy vissza kell adni az egyetemeknek a tudományos kutatás területét. Patriótaszemmel tekintve pedig az fogott meg e törvény- javaslatból, hogy szabadalom lehet növény .és állat is. Ezt hallva az iregszemcsei kutató intézetre gondoltam, no meg arra, hogy a megye termelő- szövetkezetei is érdekeltekké válhatnak e témában, egy-egy új növény-, vagy állatfajta kikísérletezésével. — Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tájékoztatójában ezek egyes részleteit érintő vita. A kongresszus munkaértekezlet-jellegű lesz, megvitatva a jogásztársadalom politikai és szakmai feladatait. Többek között polgári büntető-, munkajogi, tsz-jogi szakosztályokban dolgoznak majd a résztvevők. Az előadások közül mint érdekességet említjük meg dr. Farkas Sándo'rét, aki a legfőbb ügyészség főosztályvezető ügyésze. Többek között érinti majd a parlament legutóbbi ülésén elhangzott bejelentést a Büntető Törvénykönyv felülvizsgálatáról. Szóba kerülnek-azok a törvények is, amelyek a gazdasági reform teremtette új körülmények között már nem felelnek meg rendeltetésüknek. Így a népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények, a volt-e olyan mozzanat, amelynek Szívesen válik szószólójává itt a megyében ön is? — Okvetlenül. Roppant fontosnak tartom a jogi ismeret, kulturáltság terjesztését és ismertetését. Fontosnak tartom a túlszabályozottság elleni, a rengeteg adminisztráció elleni tiltakozást. És szívvel-lélekkel támogatom azt a törekvést, hogy világossá. érthetővé, magyarrá, áttekinthetővé váljon a jogi, a hivatali „tolvajnyelv”. társadalmi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok aktuális változtatásai és megfelelő kiigazításai. A gazdasági változások ^ polgári jogi kihatásairól dr. Eörsi Gyula egyetemi tanár tájékoztatja kollégáit. Beszél majd az egészséges és káros monopolhelyzetekről. A monopóliummal rendelkező — Miért volt időszerű a fent említett törvények megváltoztatása? dúlt már olyan eset is, hogy a gyártó vállalat a kereskedelemmel kötött szerződésében eleve kizárta, hogy az bármilyen számláját kifogásolja. Igen érdekes téma a hitelmonopólium. Köztudott nálunk a bank kiváltsága. Az élet azonban ma ilyen helyzeteket is teremt: ipari társulások, kiskereskedelmi boltok nyitásához járulnak hozzá. Ezekben a boltokban rendszerint csak saját termékeit árusítja az üzemeltető és gyakorlati tulajdonos, a kereskedelem. A pénzt, ha viszonylag rövid időre is, mégiscsak a társulás hitelezi. Csak felfogás, értelmezés kérdése, hogy ez a tevékenység nem törvénysértő-e, holott mindenképpen előnyös az ilyen, vagy ehhez hasonló próbálkozás. Érdekes jelenség még, hogy számtalan vállalat nem igyekszik behajtani más vállalatok vele szemben fennálló tartozását, hagyják, hogy az forgassa a pénzt. Kétségtelen, hogy ez is egyfajta hitéi. Előfordul olyan eset is, amikor a végterméket előállító gyár válik fizetésképtelenné az alkatrészeket szállító vállalatokkal szemben. Ilyenkor sem türelmetlenek, hiszen a pénz előbb-utóbb rendelkezésükre áll. Valamennyi eset hitelnek számít. Az új körülmények között törvényesen is megfelelő kereteket kell biztosítani az egészséges, vagy sokszor szükségszerű törekvéseknek, megakadályozva ugyanakkor az egészségtelen jelenségek elburjánzását. kongresszus megnyitó ülésén dr. Prandler Árpád, a jogászszövetség főtitkára méltatja a szövetség húszéves munkáját, s beszél az új feladatokról. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a jog és jogászok szerepéről szól. A záróülésen dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész összefoglalója fejezi be a kongresszust. T. Gy. — Régi, elavult és éppen ezért betarthatatlan törvényeket változtat meg a magyar országgyűlés az utóbbi időkben. Ilyen volt a közlekedést meghatározó korábbi, s a most tárgyalt két törvényjavaslat is. Az elavult törvények átdolgozása nagy körültekintést igényel, mivel csak stabil, megalapozott, átgondolt újra érdemes felváltani azokat. Az utóbbi országgyűlés ülésszaka nem volt látványos, de fontos, főként távlataiban jelentős témákat tárgyalt. Az elavult törvények megváltoztatásával régi adósságot törlesztőnk. E munka folytatása más területeken is várható. MÉRY ÉVA Népújság ? 1969. május 11. KÉR MÉG ARANYOSKÁM,»? Foto; Tóth Iván.
