Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

A virágkompozíciók meUett sokan k edvelik az ilyen érdekes vonalú, fa­gyökérből képzett padlóváza díszt. Az aszparáguszok teleltetése Az eddig szabadban, vagy a nyitott verandán ciíszlŐ cserepes virágaink is beszorulnak a lakásba. A virágállvá­nyokról, vagy íalipolcokról a lecsün­gő dús hajtásaikkal dekorativen dí­szítő — nyáron a napot, félámyékot és még a szárazságot is egyaránt jól tűrő — igazán igénytelennek mond­ható aszparáguszunk (Asparágus spengeri) is. csak akkor vészeli át károsodás nélkül a telet, ha meg­felelő életfeltételeket biztosítunk a számára. Sokan panaszkodnak is. hogy a nyá­ron át szépen fejlődő aszparáguszuk télen mindig tönkremegy. A levelei előbb megsárgulnak, majd lehulla­nak. A hajtásai pedig, ha éopen hoz. megnyúlnak és levélnélküliek. Nem mindenki tudja, hogy ez a Dél-Afrikából, alig száz évvel ezelőtt hozzánk került dísznövény, amely kö­zeli rokona az étkezési spárgának és a fehér liliomnak is — mert egyazon családba tartozó növények — csak hűvös. 10—14 foknál nem melegebb, de világos helyen teleltethető át szé­pen. Tehát feltétlenül ablak közelé­ben, ahol elég fényt és még napot is kanhat. Fűtött, meleg szobában — különösen ahol a levegőt nagyon ki­szárító központi fűtés van — sötét­ben, vagy ahol nem kap elég fényt, ” ott a lombját feltétlenül elveszti, s levél nélküli, hosszúra nyúlt hajtáso­kat hoz. Tavasszal ugyan az ilyen lombja vesztett aszparágusztöveket nem kell kihajítani. Visszavágva, né­hány hét múlva erőteljes, szép haj­tásokat hoz. ha ismét kedvező élet- feltételek közé kerül. Dúsan lecsüngő, szép növényünk azonban sohasem lesz, ha a következő télen szintén hasonló sorsra jut. Világos, mérsékelten meleg helyen teleltessük tehát ezt a kedves virá­got. öntözni is csak mérsékelten kell (hetenként egyszer) mert a gyökerein található vízraktáraiból fedezni tudja a számára szükséges nedvességet. Le­veleinek ugyan kicsiny a párologtató felülete, de időnként nem árt, ha egy kis állott vízzel megpermetezzük. (A száraz levegőre is érzékeny.) Ta­vasz közeledtével, amikor már fejlő­désnek indul, bőségesebben öntözzük, s ha olyan az idő, fokozatosan szok­tathatjuk ismét a szabad levegőhöz. Ha átültetni nem kell, nagyon meg­hálálja a hígított trágyaleves öntö­zést, különösen a baromfitrágyáét. A fátyolszerű aszparágusz plumosus kényesebb növény. Ennek télen is több melegre, de l£—16 foknál en­nek se többre, (legjobb helye az ab­lakpárkány) és gyakoribb öntözésre van szüksége, mert nincsenek víztá­roló gumói. Ha mégis lombját hul­latná. ugyanúgy visszavágható és újra hajtatható mint a testvére. Ilyen gondos teleltetés mellett azonban már kora tavasszal fejlődésnek indul és tovább gyarapszik aszparáguszunk dús lombozata. f-í Nagy szakácsok egyszerű receptjei A magyar ételeket csaknem az egész világom kedvelik, ahol egyszer meg­kóstolták. A híres magyar konyha egyik „utazó nagykövete” Eigen Egon, a margitszigeti Nagyszálló főszakácsa. Harminchárom éve szerelmese szak­májának. Ez idő alatt sok finom fa­lat került ki kezéből, amelyekkel nemcsak itthon, hanem a nemzetközi és világversenyeken is számos kitün­tetést szerzett magának, s elismerést a magyar konyhának. Egyik legnagyobb sikere 1966-ban volt. Az Egyesült Államokban Maine városában megrendezett világverse­nyen veti részt. Készítményeiért aranyérmet kapott és a — vendég­látóipar részére létesített — Oscar- díjat is Ő hozta el. Az aranyból ké­szült. álló szakácsfigura, most vit­rinjét díszíti. Ezen a versenyen a szocialista államok közül csak a magyar szakácsok mutathatták be tu­dományukat. Itthoni élménye közül mosolyogva emlékezik a 80 fős svájci vendég­lősök csoportjára, akik az ételek el­fogyasztása után. a készítőjére is kíváncsiak voltak. Nagy elismerés ez. különösen akkor, ha tudjuk, hogy a svájciak már messze túlszárnyalták a híres francia konyhát. A svájci vendégek több finom ételrecepttel tértek haza — mondja Eigen Egon. Mi is kértünk kettőt, hogy a mi házi­asszonyaink is változatosabbá tehes­sék a család étkezését. Vendéglátó egy tál ételnek is nevez­hetnénk a „Savojardi” bordát, vagy sertésszeletet. A vékonyra kivert húst kevés zsírban lesütjük, majd a húst kiemelve a zsírba kockára vágott füs­tölt szalonnát üvegesre olvasztunk. Finomra vágott hagymát teszünk hozzá és kevés sóval, borssal ízesít­jük. Amíg a hagyma aranysárgára fonnyad, burgonyát hámozunk és vé­kony karikára vágjuk. A burgonya felét kizsározott lábasba rakjuk, s sza- lonnás, hagymás zsírral megöntjük. Rárakjuk a hússzeleteket, a burgonya másik felét a tetejébe rakjuk, s a megmaradt zsírt rálocsoljuk. Kevés vizet öntünk alá, hogy le ne égjen. Sütőben addig pároljuk, amíg a bur­gonya megpuhul, s a teteje pirosra sül. Ecetes paprikával, vagy uborká­val tálalható. A gombás tyúk finom, vasárnapi ótel. Takarékos megoldás is. hiszen a leves is megvan belőle. A megtisztí­tott tyúk egészben kerül a fazékba és bezöldségelve máj galuskát, vagy finom metéltet főzünk bele. A főtt tyúkot kiemelve hűlni hagyjuk. Köz­ben a gombaszósz is elkészülhet. Jól megmosott; sampion-, vagy vargánya­gombát vékony szeletekre vágva, zsí­ron lepirított, reszelt hagymára te­szünk párolni. Ha a gomba megpu­hult, zsírjára sütjük. Apróra vágott petrezselyemmel, törött borssal, só­val ízlés szerint ízesítjük, majd ke­vés liszttel megszórjuk. Húslevessel és tejföllel felöntve — állandó keve­rés mellett, nehogy csomós legyen — öt percig forraljuk, A feldarabolt tyúkrészeket a mártásba rakjuk, s rrjég 10 percig együtt hagyjuk forrni, hogy a hús átvegye a mártás ízét. Burgonyával, párolt rizzsel tehetjük asztalra. Réti Erzsébet 195 éve született Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás nagy lírikusa. Ebből az alkalomból idézetet közlünk a függőleges l-hez írt egyik költeményéből, rejtvényünk vízszintes 4., valamim függőleges 32. számú soraiban. 69. Csomó. 70. Újság. 71. Saját ke­zűleg. 73. Elérte a forrpontot. 75. A népvándorlás korában feltűnt nép. 77. Olasz folyó. Függőleges: 1. Csokonai szerelme, akihez legszebb lírai költményeit írta. 2. Mint vízszintes 12. számú. 3. Ázsiai eredetű növényevő hal. 4. Kanalaz. 5. Gödröt készít. 6. Monda. 7. Amerikai egyetem. 8. Dugó kö­zepe. 9. Töltés. 10. Szállító oszlop. 11. Személyes névmás,. 16. Hajó ré­sze. 18. Balatoni üdülőhely. 20. Lap­ja az ,,Elet és Tudomány”. 22. Me­zőgazdasági szerszám. 23. Idő előtti. 24. Uralaltáji nép (—’). 26. Egykori szláv uralkodói cím. 28. Mint víz­szintes 28. számú. 30. Hamis (ford.). 32. Az idézet folytatása. 33. Ezt akar minden becsületes ember. 34. Dedó. 35. Formai. 36. Csúszós. 38. Családi ház. 41. Alpok része (!) 43. Hordó­zár. 45. Lendület. 48. A francia kard­vívócsapat tagja. 51. Bibliai hajós (—’). 53. Szín. 54. Évszak. 55. Közterü­let. 57. Kerékabroncs (—’). 60. Mint vízszintes 49. számú. 62. Tisztító- eszköz. 64. Kép. 65. A kutya. . ., a karaván halad. 66. Zóla-regény (+’). 68. Folyó a Szovjetunióban. 70. Be­tegség jellemző tünete. 72. Körül­belül. 74. Részvénytársaság. 76. Ská­lahang. 77. Mint vízszintes 77. szá­mú. Beküldendő: a vízszintes 4.. a függőleges 32., valamint a függőleges 1. számú sorok megfejtése. E. B. Beküldési határidő: 1968. november 21, déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: ..Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. November 7-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintes 1: Munkások, katonák, parasztok, me­göl ; Függőleges 12: dúltak, mint a hegyomlás. Lenin: Vízszintes 42- szaván. Vízszintes: l. Szövetizg, r. A veioic’czct kezdete (folyt:.! függőleges 32). 12. Arkus. 13. El­beszélő műfaj. 14. Kutyafajta. 15. Régi lőfegyver. 16. A Tisza mellék­vize (—’). 17. Utolsó betűjét megket­tőzve: Franciaország területén élt. egykori nép. 19. Kockára tett összeg. 21. Shakespeare egyik király alak ja. 23. Égtáj. 25. Nizza. 27. Képzőművé­szeti alkotás. 28. Szolmizációs hang. 29. Rangjelző. 31. Lapos edény. 32. November KM keresztrejtvényünk ;2'~rn — latinul. 33. Régi, de ma helyes megfejtése: Vízszintes 1: A ’ használatos gyógymód. 37. Egy- szovjet repülőgéptervezés; Függőleges mást követő betűk az ABC-ben. 38. 1S: Lenih-díjas kiemelkedő alakja. Folyadék. 39. Hegy Belgrád mellett. Könyvjutalmat nvertek a követke- 40. Ima szélei. 42. Visszahatás. 44. Zfík: Perei Mária Bonyhád. Pisk^­Hírverés — névelővel. 46. Evőeszköz. Imréné' Szekszárd, Bőgős Mária Dom 47. Daktilus kezdete! 49. Eitulajdo- bóvár, Deák Konrád Szekszárd. nit. 50. Cin (—’). 52. Házi tevékeny- marás Gábor Dombóvár. Vincze í-'g. 55. Edzőtábor fele. 56. Lakoma. *oita Pécs. Korsós Józsefné Tarnál M. Sértetlen (ford.). 59. Személyes s-mmaházl Márta Szekszárd. Rajo** névmás. 60. Lehet. 61. Hajóépítésre nyi Iván né Szekszárd. Koncz G* használt, kemény, indiai fa. 63. Szé- bor Tolna. A megfejtőknek a könv­dul. 66. Férfinév (for.). 67. Takar, vet postán küldjük eí. Kémregény Fordította: Szántó András Huszonhatodikén este Milda hosszasan kereste az al­kalmat, hogy bátyjával bizalmasan beszélhessen. Már le­feküdtek, amikor félénken megemlítette, hogy együtt jár egy fiatalemberrel Várakozásával ellentétben, Prieditisz egykedvűen fogadta a hírt: — Korai is lenne még kolostorba vonulnod, hisz fiatal vagy. Es ki az a fiú? — Holnap meglátod. Meghívtam hozzánk. Prieditisz összerezzent: — Megegyeztünk abban, hogy nem hívunk vendégeket! — Tudod, — kezdte bűntudatosan Milda, — olyan kel­lemetlen volt... Ajándékot akar venni a szüleésnapomra, s látszott rajta, hogy számít a meghívásomra... Teltek-múltak a napok, az egyik olyan volt, mint a másik. Prieditisznek megtetszett Fredisz. Minden szavát és tettét megjegyezte attól az estétől kezdve, amikor elő­ször látta nővére hódolóját. Divatos, angol szövetből készült öltönye volt rajta, s egy kristályvázát hozott ajándékba Mildának. Milda nem akarta elfogadni a drága ajándékot, Fredisz azonban megnyugtatta, hogy számára ez semmiség. Sokat ivott, s hamar meg is látszott rajta. Amikor elío­— 46 — gyott a bor, Prieditisszel együtt lementek vodkáért. Útköz­ben a nő bátyja kifaggatta, honnan is szerezte ezt a cso­dálatos öltönyt? Fredisz bizalmasan elárulta, hogy az anya­got a nagybátyjától kapta, aki ínost települt át Dániából. — Pedig egyszerű kőműves — mondta, s jelentőség- teljesen hozzátette: — Nem is élnek olyan rosszul Dániá­ban a kőművesek! Vasárnap együtt utaztak a tengerpartra. Fredisz ismét rendkívül bőkezű volt, mindent ő akart fizetni. Milda ott­hon aggodalmaskodott, fogalma sincs, honnan lehet a fiú­nak ennyi pénze? — Anyagbeszerző, — vonta meg a vállát Prieditisz. — Nyilván magának is beszerez egyet és mást. Manapság mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Fredisz gyakran járt hozzájuk, s változatlan hévvel udvarolt Mildának. A lánynak azonban egyre kevésbé tet­szett a fiú élete. Egyszer egész hónapra eltűnt. Majd egy este, viseltes, ócska öltönyben jelent meg újra. — Az angolt el kellett adnom, — mondta bánatosan. — Elbocsátottak. — Tudtam, hogy ez lesz a dolog vége, — sóhajtott fel Milda. Fredisz azonban nem hagyta el magát. Kieszelte, hogy lakást cserél, és ezen fog nyerészkedni. Az üfey va­lahol mégis elakadt, s Fredisz pénz nélkül tengődött és szidta a bürokratákat, mint a bokrot. Végül már Prieditisz­nek kellett adnia néhány rubelt, hogy jóllakassa egy ven­déglőben. — Meglátod, öreg, nem maradok adósod, — mondta Fredisz. — Csak kapjam meg a lakáscsere-engedélyt. Tizen­kétezer rubel üti a markomat! Fredisz derülátó volt, de látszott rajta, hogy kutyául érzi magát pénz nélkül. Milda teljesen elhidegült tőle, s a fiú egyre inkább csak a bátyja kedvéért járt már hozzá­juk. Prieditisznek nemhogy barátja, de még ismerőse sem volt. Vonzódott Frediszhez. Jelenlétében nyugodtabb volt, elfelejtette gondjait... Végül az anyagbeszerző ivásra ad­— 47 — ta a fejét. Prieditisz vett néha egy-egy üveg vodkát, s egész este poharazgattak. Fredisz náluk is aludt olykor ... Amikor Prieditisz azt a feladatot kapta a felderítő­központtól, hogy gondoskodjon „helyettesről”, rögtön Fre- diszre gondolt. A fiú mindenképpen megfelelőnek látszott, s más választása amúgy sem volt. Prieditisz közölte tehát következő jelentésében, hogy az ügynököt beszervezte. Hazudott? Csak részben. Bizonyos volt ugyanis abban, hogy a fiú lassan besétál hálójába. ANDI ÚTNAK INDUL Andi nem követett el egyetlen hibát sem, miközben Lettország belseje felé haladt. Senki nem látta fellobbanni a lángot, amikor tüzet rakott az erdőben, sehol nem mon­dott egyetlen felesleges, vagy áruló szót sem. Cvatosan, megfontoltan cselekedett, ahogy azt sok éves tapasztalatai diktálták. És mégis, Bromberg, alias Andi minden lépését fi­gyelték. Letartóztathatták volna már a határon és később az erdőben, az erdei temetőnél, bárhol, ahol csak meg­jelent. ... A megjelölt időben Fredisz ott állt a Nagyóra alatt. Megállapodásuk szerint egyik kezében sálat, a másikban já­tékmackót tartott. Figyelmesen tekintgetett jobbra-balra és mégsem vette észre, amikor odalépett melléje a langaléta férfi. — Elnézést, — Fordult Frediszhez —, hol van a kö­zelben borbély? Fredisz, hogy el ne felejtse a helyes választ, egyre csak ismételgette magában. — Itt a sarkon, — mondta most gyorsan, — de nagyon gyengén borotválnak. — Jónapot, Fredisz. Én vagyok, akire várt — mondta Andi és szó nélkül, csupán egy kurta kézmozdulattal 1e- 'ezte. hogy induljon utána. Jó darabot mentek, míg végül egy elhagyott mellék­teába értek — 48 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom