Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

Még szorosabb együttműködés a SZOT és az MTS között Vida Lászlónak, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa sport felelősének nyilatkozata A S z a kßz er v ez etek Országos Taná­csa- Elnöksége ez év július 1-én ha­tározatot hozott a szakszervezetek testnevelési és sporttevékenységé­nek továbbfej lesztésére, amely az elkövetkező években megszabja a szakszervezeti szervek feladatait. A határozatról, valamint annak jelentőségjéről beszélgettünk Vida Lászlóval, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa sportfelelősével. — Miért vált szükségessé a ha­tározat és hogyan realizálódik a megye szakszervezeti mozgalmá­ban? A magyar szakszervezetek társa­dalmi nelyének, növekvő ^szerepé­nek. felelősségének érvényesítése megköveteli, hogy a szakszervezetek teljesebben töltsék be feladataikat a szakszervezeti munka minden te­rületén, jobban érvényesítsék az össz-társadalmi és az egyéni érde­keknek megfelelően sajátos funk­cióikat. Sajátos funkcióinak érvé- 'nyesftése, érdekvédelmi érs nevelő tevékenységük szükségessé teszi, hogy az eddiginél hatékonyabban vegyenek részt a testnevelési és sportmozgalomban. A szakszerveze­tek e téren végzett munkája indo­kolta. a SZOT elnöksége határozata állásfoglalását a testnevelés?! és sportmozgalom továbbfejlesztésére. A testnevelés és sport a szakszerveze­tek nevelési tevékenységének szerves része. Aktív szerepet tölt be az egészség-megőrzésben, a munkaár­talmak elleni védelemben, a munka­végző képesség fejlesztésében, a nö­vekvő szabad idő kulturált, hasznos -eltöltésében. Társadalmi életünk egész folyamatában — ós ez alól me­gyénk sem kivétel — a dolgozó em­berek élet- és munkakörülményei gyors ütemben változnak. A munka­helyeken csökken a fizikai igénybe­vétel, és például megyénkben eddig 12 munkahelyen vezették be a 44 órás munkahetet, amely közel 4500 dolgozót érint. Tehát a társadalom és az egyén érdekében a testneve­lés iránti igény felkeltését az embe­rek szemléletének ilyen vonatkozá­sú formálását közügynek kell te­kintenünk. — Hogyan járul hozzá a szak- szervezeti mozgalom a testneve­lési és sportmozgalom társadalma­sításához, demokratizmusának fej­lesztéséhez? — A jövőben a megye szakszer­vezeti szervei tevékenyen részt kell, hogy vegyenek a sport fejlesztését szolgáló célkitűzések kidolgozásá­ban, a feladatok megvalósításában. és ellenőrzésében, a bérből és fize­tésből élő dolgozók testnevelését és sportját érintő szabályozásában. A szakszervezetek felépítése, szerveze­ti hálózata erre alkalmas, mert min­den munkahelyen jelen vannak, ele­ven tömegkapcsolattal rendelkeznek, egyben érzékelik a dolgozók sport­igényeit, szükségleteit. Megítélésünk szerint a szakszervezetek és sport­szervek együttműködésében minden szinten alapelvnek kell tekinteni, hogy a bérből ós fizetésből élők szé­lesebb körének testnevelési és spor­tolási feltételeit és körülményeit érintő lényeges intézkedést, határo­zatot, a vélemények kölcsönös egyez­tetése előzze meg. Az együttműkö­dés gyakorlati végrehajtása érdeké­ben testületi kapcsolatok és állás- foglalások kialakítását kell biztosí­tani. Az együttműködés alapelvei­hez tartozik, hogy a jövőben együt­tesen is fellépünk állami, gazdasá­gi szerveknél a dolgozók, a lakosság, az ifjúság testnevelési és sportolási igényei kielégítéséhez szükséges alap­vető feltételek javítása céljából. A szakszervezetek és sportszervek együttműködésének minden esetben a tartalmi, az érdemi munkára kell törekedni. — Miben látja a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi szakszervezeti tanácsok, bizottságok és a sport­egyesületek együttműködését? — Mint az előzőekben ezt már el­mondtam, és a SZOT Elnöksége ha­tározata is kiemeli, a szakszervezeti bizottságok felelősek az üzemben, a dolgozók érdekeinek védelméért, az élet- és munkakörülményeinek ala­kulásáért, a dolgozók szocialista szellemű neveléséért. Ezért a vál­lalati, üzemi, hivatali, intézményi szakszervezeti tanácsok, bizottságok és sportegyesületek együttes felada­ta, a munkahely testnevelési és teporUmozgalmának fejlesztése. A közösen kialakított tervekben rög­zíteni és érvényesíteni kell a mun­kamegosztást, a feladatok elhatárolá­sát. A szakosztályi és verseny- sporttal kapcsolatos feladatokat — összhangban a tömecrsportprogra- mokkal — a sportegvesület irányítja és szervezi. A működési, fejlesztési elképzeléseket, terveket, költségve- tést a sportegyesület alakítja ki, s ebben a szakszervezeti tanácsoknak, bizottságoknak javaslattevő, vélemé­nyező, segítő szerepük van. A szak- szervezeti tanácsok, bizottságok fel­adata. hogy a dolgozókkal való sok­oldalú mindennapos kapcsolataik ré­vén összegvűjtsék a testnevelési és sportigényeket, és felkeltsék az ér­SPORT Augusztus 18-án, vasárnap a Póz­nám uccn NB li-es férfi kosárlabda­csapatot fogadja a Szekszárdi Vasas NB II-es gárdája. A találkozó 18 óra­kor kezdődik a Garay gimnázium ud­varán. ' * Augusztus 25-én folytatódik a me­gyei serdülő atlétikai csapatbajnokság. Bátaszéken a hazaiakon kívül Duna- földvár és Tolna, Dombóvárott Bony- hád, Pincehely és Dombóvár, míg Hogy észen a rendező egyesületen kí­vül Tamási ós Lengyel atlétái vetél­kednek. HÍREK pályáján reggel 8 órától a Budapesti Mérőműszergyár, a Szekszárdi Vasas, valamint a Szekszárdi Bőrdíszmű két női csapata mérkőzik. * Mint már közöltük, a Szekszárdi Dózsa ökölvívó-szakosztály augusztus 21-én, szerdán es-te 6 órakor tagtobor­zót tart a Tarcsay utcai edzőtermé­ben. Jelentkezhetnek azok a 13—17 év közötti fiatalok akik legalább köze­pes tanulmányi eredményt értek el. deklődést, a rendszeres testnevelési tevékenység szükségessége iránt. A szakszervezetek számára elsőrendű kötelesség, hogy kezdeményezzék és szervezzék tagságuk verseny- és bajnoki rendszeren kívüli sportigé­nyeinek kielégítését, ezzel is segítsék elő a tömegsport hatékonyabb fej­lesztését. A szakszervezetek önállóan, vagy más társadalmi szervekkel el­sősorban a KISZ-szel együttműködve felelősen kezdeményezzék, tervezzék és szervezzék mozgalmi nevelő mun­kájuk szerves tartozékaként a test- nevelési és tömegsport jellegű fog­lalkozásokat. versenyeket és rendez­vényeket. E tervek, kialakítása és jóváhagyása a szakszervezeti bizott­ságok feladata. A szakszervezeti bi­zottságok testnevelési és tömegsport terveinek, programjainak megvaló­sítása a sportegyesületeknek is fon­tos feladata. Ezért a sportegyesüle­teket felkérjük arra, hogy vegyenek részt a programok kialakításában, és nyújtsanak szakmai segítséget. — Mint ismeretes, a SZOT XXI. kongresszusa felhívta a szakszer­vezeti szervek figyelmét arra, hogy tegyenek intézkedéseket a tömeg­sport szélesítésére, a hagyományos szakszervezeti sportrendezvények növelésére. Hogyan ítéli meg eb­ben a kérdésben a szakszervezetek feladatát? — A tömegsport tervezésében a fő figyelmet a jelenlegi időszakban a turisztika különböző ágainak fejlesz­tésére, a játékos, helyi jellegű vetél­kedőkre, versenyekre és ahol a fel­tételek biztosítottak, a munkahelyi testnevelés fejlesztésére kell fordí­tani. Ezeken a területeken a testne­velés és sport feltételeit is fejlesz­teni kell, és itt elsősorban anyagi feltételekre gondolok. A testnevelési és sportmunka eredményeinek meg­tartása és továbbfejlesztése különö­sen igényli a különböző forrásokból (tagdíj, részesedési alap stb) jutta­tott anyagi támogatási szint megtar­tását, s ezen források növekedésével a sporttámogatások emelését. Vé­leményünk szerint fel kell lépni minden olyan jelenség ellen, amely indokolatlanul csökkenti, vagy csök­kenteni kívánja a testnevelés és sport számára nyújtott anvagi eszközöket. A szakszervezeti szerveknek gondos­kodni ok kell arról, hogy a test­nevelés és sport reális elbírálásában részesüljön, és ennek megfelelően biztosítsák az anyagi támogatást is. Arra kell törekedni, hogy a dolgo­zik is erejükhöz mérten járuljanak hozzá a testneveléshez és sporthoz, a jelentkező igények elsősorban he­lyi forrásokból nyerjenek kielégí­tést. Az anyagi alapok felosztásánál a dolgozók igényelnek megfelelően a tömegsport, a természetjárás, a munkahelyi testnevelés, valamint a magasabb süntű sportmunka támo­gatás közön megfelelő arányokat kell kialakítani. A támogatás elő­irányzatát részesedési alap tekinte­tében a kollektív szerződésben kell rögzíteni, a szakszervezeti tagdíjak és egyéb szakszervezeti támogatások vonatkozásában pedig az szb költség- vetésében keil megtervezni. Meg­ítélésünk szerint a most megjelent SZOT-elnökségi határozat elősegíti a bérből és fizetésből élők testneve­lési és sporttevékenységének kiszé­lesítését, a megye egységes sport- mozgalmának továbbfejlesztését. Ha a formát tartani tudjuk... A Máza-Szász vár i Bányász NB H-es labdarúgócsapata — az NB UI-asok­hoz hasonlóan — augusztus 19-én kezdi az őszi rajtot. A bányászcsapaft rajt előtti utolsó edzőm ér k özését Pé­csett, az NB I. B-s Bányász ellen játszotta. Bodony János szászvári tu­dósítónk erről a következőket jelen­tette: — Tizennégy játékossal szerepeltünk Pécsett; j5 üveges, Bodnár, Hucker, Kővári, Róth, Bakó, Bocz, Nagy I., Németh, Nagy II., Lahó, Herbei, Ba­logh, Szőcs. Olyan taktikával ját­szott csapatunk, amilyet Pápán hétfőn szeretnénk alkalmazni. Védelmünket megerősítettük és három előretolt csa­tárral vezettük támadásainkat. Játé­kosaink taktikai fegyelemből jól vizs­gáztak, mert a Pécsi Bányász lendü­letes támadásait sikerült lefékezni és hosszú időn át mi irányítottuk a küz­delmet. A vezetést is - a n. félidő elején az NB il-es bányászcsapat sze­rezte meg Lahó lövéséből és a hazai­ak csak egyenlíteni tudtak. így a mérkőzés l:l-es eldpntetlennel ért vé­get Pápán augusztus 19-én fél 4-kor lépünk pályára és ha tartani tudjuk 1 jelenlegi formánkat, úgy neon lehet különösebb baj. A hét 11-e : Márkus (Paks) Vincze Kovács III. Bosnyák Czikora (Tolna) (Fornád) (Sz. Vasas) (Bútaszék) Havasi Majsai (Tolna) (Sz. Vasas) Koltai Hadobás Nyúl Klein (Fadd) (Fornád) (Tengette) (Kisdorog) TartaJékcsapat Fenyvesi I. (Fadd) — Király (Simontornya).-lakai» (Kisdorogjl, Somorjai (Tolna), Bodony II. (Bitaszék) — Fehér (Alpári SE), Domokos (Kisdorog) — Bivnyák (Dunaföldvár). Csordás (Nagymányok), Füredi (Sz. Vasas) Fiáth (Sz. Vasas). A bonyhádi járási TS, valamint a KISZ járási bizottsága értékelte a világifjúsági találkozó tiszteletére rendezett sportversenyeket: A járás­ban 13 helyen rendeztek háziversenyt, míg a körzeti versenyek száma négy volt. Ölesen 506-an vettek részt a vetélkedőn és közülük 464-en kaptak emléklapot. * A dombóvári járási, labdarúgó-baj­nokság eredményei: Fém tömeg*—Vas­ipari 1:0, Kesztyűgyár—Tsz 4:1, ÉM— Fűtőház 5:1, Fatelítő—Fmsz 1:4, Rend­őrség—Téglagyár 5:0. A bajnokság ál­lása: 1. Rendőrség 13 ponttal, 2. Fmsz 11. 3. ÉM 11, 4. Fűtőház 10, 5. Vas­ipari 6. 6. Kesztyűgyár 6, 7. Fatelítő 5, 8. Téglagyár 4 9. Fémtömegcikk 2, 10. Tsz 2 ponttal. * Augusztus 19-én Pécsett hat Tolna megyei játékvezető működik. A He- IyiipaT*—Sárbogárd mérkőzést a Sipos —Dravecz—Szalai, a Steinmetz—Lábod találkozót a Gabi—Andorka—Szinger hármas vezeti. * A Bonyhádi járási Labdarúgó Szö­vetség a serdülő kon'? labdarúgók ré­szére bajnokságot rendez. Ezen Győ­ré. Grábóc. Váralja. Aparhant. Len­gyel. Závod. Bonyhádvarasd. Kismá- nyok. Tzmény. Kalaznó. Mórágy, vala­mint Tabód csana+s vesz részt. * Augusztus ‘Hi-í'1 1 í- ézilah d a-vi 11 á m ­tornát. rendeznek ^ek-szárdon. A •szakmunkásképző intézet bitumenes As uszodából Hollywoodba XV. Ez új fejezetet nyitott a gyors­úszásban. 1906-ban Athénben az ame­rikai Daniels főleg a kallójának kö­szönhette, hogy megelőzte Halmayt. — Ki tudja, hogy mi lett volna, ha én is megpróbálkozom nagy ellenfelem stílusával *— mondta később Halmay, aki 1908-ban a londoni olimpián is vízbe szállt. Az angol fővárosban meg­ismétlődött az athéni eredmény. A 100-as gyorsúszásban 1. Daniels (Egyesült Államok) 1 perc 05.4 másod­perccel. 2. Halmay (Magyarország) 1 perc 06,2 másodperccel. A magyar versenyzőnek némi vigasza lehetett az, hogy az amerikai úszó az ő kéz­tempóját utánozta. Amivel azonban fölé kerekedett, az az ausztráloktól tanult lábmunka volt. Daniels után Kahanamóku követ­kezett a bajnokok listáján a száz mé­teres gyorsúszásban. Ö a Hawaii szi­getekről származott és eredeti stí­lusban úszott. Térdből és csípővel mozgatta a lábait, kezei pedig a teste mellett, hajlított könyö-kkel nyomul­tak előre. — Kanalazva úszik — mondták Ka­ti an am okúról aki két olimpián nyert aranyérmet, először 1912-ben Stock­holmban, maid 1920-ban Antwerpen­ben, Az amerikai színekben verseny­ző hawaii versenyző erőből úszott, ezért csak a legrövidebb távot ked­velte, ugyanis hamar kifáradt. Minden vágya az volt, hogy elérje az addig elérhetetlennek hitt bűvös egyperces időt. Antwerpenben 1920- ban már négytized másodperc válasz­totta el ettől. Kahanamokunak azonban más, ve­szélyesebb ellenfele akadt, mint az egyperces határ. Uj csodaúszó jelent meg a színen: Johnny Weissmüller, aki tökéletesítette elődei stílusát. Nem vízszintesen feküdt a vízre, mint pél­dául Kahanamóku, hanem a feje a szeméig kint volt a vizen, a vállát is kiemelte. a csípőjét viszont telje­sen lementette és a bokái sem lát­szottak ki. S ami a legnehezebb volt ég amit mások akkoriban nem tudtak: bokáival kis köröket írt le a vízben, ezzel az addig egészen egyszerű láb­tempót nehézzé és bonyolulttá tette. Weissmüller 1922-ben Alomadában elérte azt, ami Kahanamokunak nem sikerült. 58.6-ra javította a százméte­res gyorsuszás világrekordját. Ilyen előzmény után találkozott a két nagy versenyző 1924-ben a párizsi olimpián. Kettőjük között a jobb stílus döntött. Weissmüller kerek 59 másodnerccel szerezte meg az Kahnpn­moku elkedvetlenedett irKe f?v«7­tes folytatta az egyre nagyobb feltű­nést keltő gy őzelemsoroza tát. 1928­ban Amszterdamban is ő nyerte meg a száz métert. (58.6 másodperc.) Mö­götte a második a magyar Bárány István lett. (59.8 másodperc.) ö is ho­zott újat, függetlenítette a kéztempót a lábtempótól és azonos ritmusban, minden harmadik tempóra vette a levegőt. Weissmüller az amszterdami síkerei fényében filmszerződést írt alá. A Tarzan-filmekben játszott, oroszlánok­kal birkózott és krokodilokkal úszott versenyt. Egyre több fantasztikus történetet terjesztett róla Hollywood reklámgé­pezete. Az egyik változat szerint csak tizenhárom esztendős korában tanult meg úszni, addig vékony, vézna be­teges fiú volt. A másik szerint már tízéves korában megismerkedett a vízzel, úgy. hogy összekötött lábbal dopták be a tengerbe. Mindenesetre versenyezhetett volna tovább is, de az úszóhegemóniára egy­Szabó Miklós, a Szekszárdi Dózsa versenyzője néhány napja a Népsta­dionban a 110 méteres gátfutásban 15.3-as idővel első lett. Tegnapelőtt Szekszárdon a S la via Nitra elleni at-* létikai viadalon a 100 méteres sík-* futást nyerte ll^-tel. Gól volt ? Gól volt vagy nem? 5? foglalkoztatta a Szekszárdi Vasas—szedres mérkőzés játéko­sait és a nézőket szünetben és a találkozó végén. A sokat vitatott eset az I, félidő 30. percében tör­tént. A Vasas vezetett támadást, a csatárok elől Tölgyesi, á ven • dégcsapat kapusa, szerezte meg a labdát. A kirúgást nem végezte el kézből, helyette a labdát az ötös­re állította le. A v£dők tanácsta­lanul nézték a letett laböát, és a szemfüles Topor berobbant és a leállított labdát az üres kapuba lőtte. Zsigmond játékvezető ha­tározottan középre mutatott, je­lezve, hogy a gólt megadta. A közönség tapsolt, a Vasas já­tékosai ölelgették a gólszerző To­pott, a szedresiek reklamáltak Csak akkor látták meg, hogy Streer partjelző zászlaja a magas­ba emelkedett. Ezután a játékve­zető a partjelző meghallgatása után megváltoztatta előbbi íté­letét, a gólt érvénytelenítette és a szedresi csapat jutott kirúgás­hoz. A találkozó félidejében megtud­tuk: a szedresi kapus a labdát az alapvonalon túl szerezte meg és azért állította le kirúgáshoz. Ezt jelezte a partjelző is. re jobban pályázó japánoknak is ré­szük volt abban, hogy WeissmüUer 1928-ban az uszodát felcserélte Holly­wood műtermeivel. Az ázsiai ország erejére jellemző, hogy nem egy vagy két csillaggal képviseltették magukat a nagy versenyeken, hanem nagy csapatokat küldtek. 1932-ben Los Angeles-ben az ame­rikaiakat érzékeny csapás érte. A ja-, pánok megsemmisítő győzelmet arat­tak fölöttük, a 400 méteres gyors- úszás kivételével minden számot meg­nyernek. Az amerikaiaknak a leg­fájóbb a százon elszenvedett vereség. Ebben a számban a japán versenyző 58,2 másodperecéi szerzi meg az aranyérmet. — Mindent elölről ken kezdenünk — mondja Crabbe, az 1932-es olim­pia egyetlen aranyérmes amerikai úszója. 1— Újra meg kell tanulnunk úszni ... Amerika elfogadta Japán kihívását, a régi és az új úszónagyhatalom pár­baja 1936-ban Berlinben folytatódott. Erős mezőny gyűlt össze ezen az olim­pián. Amint várható is volt, főleg a japánok és amerikaiak vonultattak fel nagyszerű versenyzőket. Százon, a legklasszikusabb számon is ők in­dultak a legtöbb eséllyel. Három ja­pán verekedte be magát a döntőbe és ezzel máris tekintélyt szerezlek. (Folytatjuk) M. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom