Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

tOLNÁ MEGYEI NEPŰJSÁG 1966. október 6. NYITÁNY 1041. október 6-án este 8 óra szervezte meg azután a Petőfi- felé, a háborús elsötétítés miatt szobornál e korszak legjelentő- rosszul világított belvárosi utcá- sebb háború- és fasizmusellenes kon egyesével és kis csoportokban tüntetését. Már tízezres — a Hor- ifjúmunkások tünedeztek fel. Be- thy-rendszer háborús viszonyait szélgetve, nyugodtan sétáltak a tekintve hatalmas — tömegtün- Hold-utcán, a Báthory-utcán, a tetés hangos szóval hirdette a Kossuth-téren, a Baljthyány-tér Függetlenségi Front jelszavait, felé. Jöttek kettesével, hármasá- Spontán alakult szavalókórusok val mások is, akik kevésbé vol- kiáltották: „Le a háborúval!” tak nyugodtak, — a detektívek. „Vesszen Hitler!” „Független, Egy adott pillanatban a munkás- demokratikus, szabad Magyar­fiatalok a tér közepére gyülekez- országot!” „Szovjet-—magyar ba- tek, menetbe sorakozt^^ körbe- ^taáeotV’ ^zlók & ton.^pa. járták a teret, majd némán ttaz- , . , , , telegve megálltak a 13 aradi vér- rense^: kerültek elő es a szabad­tanú emlékére emelt Batthyány- ságharc hőseinek képei, örökmécses előtt. Két fiatal ko- Bkkor ^ a rendőrség sem szőrűt helyezett a szobor talap- . . . zatára volt tetlen; vagtaztak a lovas­. r t' 1 „ 1+ rendőrök, csattogtak a kardlapok. Nem voltak zászlók, nem volt ’ , /T* beszéd, még hangos szó sem Csapatostól fogtak el a tunteto- hangzott el, s a tisztelgés után a két. A forradalmi népmozgalmak- tömeg némán szétoszlott. Ennyi tói megrettent Uralkodóosztály volt az égés?. Sikerült. Néhány leszámolása kezdődött. Több száz fiatal résztvevője volt az mint hatszáz kommunistát tartóz­SZEMERE VERA-akciónak, de a siker nagy ön- , _ , bizalmat, bátorságot adott a to- Mattak le, Rozsa Ferencet es Rezi vábbi nagyobb lépésekhez. A ké- Károlyt halálra kínoztak, Schön- szenléfben álló rendőröknek és herz Zoltánt kivégezték. Balolda- detektíveknek nem volt ürügyük k munkásokat büntetőszázadak- •a beavatkozásra, hiszen azt meg . ,. . ők sem vitathatták el, hogy az t* osztva küldtek - „mozgo vész- aradi vértanúk emlékművét bár- tőhelyként” — a frontra. A meg- ki’ megkoszorúzhatja. indult mozgalmat azonban vég­Ez volt a nyitánya, első nyilt leg nem tudták megtörni. Az ok­akciója annák a harcnak, ame- tóber 6-4 kis néma tüntetés ki- lyet a kommunista p>árt a há- índulópjontjává váit egy széles ború és a fasizmus elleni egy- . .. „ , . , ségfront megteremtéséért, a fiig- toan* nepmozgalomnak. getlen szabad demokratikus Ma­gyarország kivívásáért indított. E programban jelentős szerepe volt azoknak a forradalmi ha­gyományoknak, amelyek minden magyar lelkében — 48-ra emlé­kezve — jnélyen éltek. A füg­getlenség a németekkel való sza­kítást jelentette. „Ne higgy ma­gyar a németnek, akármivel hi­tegetnek” — ezt mindenki már iskolás gyermek korában megta­nulta. A szabadság és a demok­rácia jegyében léptek fel a már­ciusi ifjak; 1941-ben ennek kö­vetelése a magyar fasiszta dikta­túra elvetését is jelentette. Pe­tőfi, Kossuth, Táncsics minden szava új érteimet nyert Az első akciót egyre jelentő­sebb események követték. No­vember 1-én. halottak napján, a Kerepesi temetőben, a Kossuth- mauzóleumnál és Táncsics sírjá­nál már ezres tömeg tüntetett. A résztvevők között megtaláljuk már a parasztfiatalok képviselőit és — a Horthy-rendszer idején első ízben — az egyetemi ifjúság küldötteit is. A tüntetéseknél fontosabb volt az a párbeszéd, amely a kom­munisták kezdeményezésére a magyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult, mely­nek nyílt fórumává a Népszava és a Szabad Szó vált. A Népsza­vában a szociáldemokraták mel­lett a kommunisták is kifejtették nézeteiket, a Szabad Szó pedig a dolgozó pjarasztság felé közve­títette a Függetlenségi Front esz­méit. Munkás-paraszt találkozók jöttek létre, falusi csoportok ala­kultak a mozgalom jegyében. A Függetlenségi Front széles visszhangra talált az értelmiség között is. A szocialista és más haladó művészek, irodalmi estek­kel, kiállításokkal ébresztgetbék a nemzet lelkiismeretét. A mottó az irodalmi estek plakátjain: „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak”. A vers, harmadik sorát már nem nyomtatták ki, de mindenki tud­ta: „Hogy mi ne legyünk német gyarmat”.' Röviddel ezután megalakult a Történelmi Emlékbizottság, a függetlenségi mozgalom legális fedőszerve. A bizottság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjté­se volt. Valójában a 48-as esz­mék jegyében harcra hívta a né­pet a független, demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Történelmi Emlékbizottság Események i sorokban PÁRIZS A szerdai Humanité jelenti, hogy 1967. január 4-e és 8-a kö­zött ül össze a Francia Kommu­nista Párt XVIII. kongresszusa. A megállapított napirend szerint Waldeck Rochet, az FKP főtitká­ra előterjeszti beszámolóját „Szö­vetség a demokratikus, független, békés és virágzó Franciaorszá­gért” címmel, majd sor kerül a vezetőszervek megválasztására. DETROIT Sztrájkol a három legnagyobb amerikai autógyár több ezer munkása. A Chrysler- szóvivője szerint a hét végére csak ennél a vállalatnál 100 000 dolgozó munkabeszüntetése várható. Hét­főn kezdtek sztrájkolni Ferdék­nél, míg a General Motors 3900 alkalmazottja kedden tette le a szerszámot. TOKIO Jean-Paul Sartre-t és élettársát Simone Beauvoir-t kedden a nyu- gat-japáni Kobe közelében sze­rencsés kimenetelű autóbaleset érte. Taxival tértek vissza Osza­kából, amikor a kocsi karambolo­zott. Személyi sérülés nem töt- tént. MONTEVIDEO Uruguay valutáját devalválták. A dollár új árfolyama 68,00—68,30 peso lesz az eddigi 65,10—65,40 pesóval szemben. Francia légköri nukleáris kísérlet Párizs (MTI) Párizsban közöl- Francia hivatalos források már ték, hogy kedden, magyar idő előzőleg közölték, hogy a hatodik szerint 22.00 órakor, végrehajtót- lesz a széria legnagyobb robban­ták a francia nukleáris kísérlet- tása. Mint a Reuter írja: úgy sorozat hatodik, s egyben utolsó tudják, hogy, hatóereje több száz robbantását a csendes-óceáni Mu- kilotonna nagyságrendű volt, ez- ruroa korallzátony fölött. A köz- zel kapcsolatban nincs hivatalos lemény szerint a felrobbantott bejelentés. A franciák 1968-ban nukleáris szerkezet, elődeihez ha- akarják felrobbantani első hidro- sonlóan, plutóniumot ég termo- génbombájukat. A most lezárult nukleáris anyagokat tartalmazott, csendes-óceáni kísérletsorozat ezt de más összetételben. a célt szolgálta. Kommunista lapok a kínai „kulturális forradalomról" Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai számában közli a Drapeau Rouge-nak, a Belga Kommunis­ta Párt lapjának „Kína 17 év után” című cikkét. A cikk töb­bek között megállapítja, hogy az, ami Kínában „kulturális forrada­lom” címen folyik, bizalmatlan­ságot, nyugtalanságot és szégyen­kezést kelt. A kínai külpolitikai irányvonal az Egyesült Államok felé 412 „komoly figyelmeztetés­ben” nyilvánul meg, gyakorlati­lag viszont szovjetellenes irány­zatú, gátolja, hogy a Szovjetunió segítséget nyújtson Vietnamnak, meghiúsítja az amerikai agresz- szió elleni akcióegységet. A kí­nai vezetők politikája szembeál­lítja magával a nemzetközi kom­munista mozgalom túlnyomó többségét, eltávolítja Kínát az az­előtt vele rokonszenvező ázsiai és afrikai országoktól, trozkópet tár a világ elé a szocializmusról. A Pravda Tel Aviv-i jelentést közöl arról, hogy az Izraeli Kom­munista Párt sajtójában több do­kumentumban ítéli el a Kínai Kommunista Párt 11. plénumá­nak határozatait, a kínai vezetők szakadár tevékenységét. Elítéli a kínai vezetők szovjet­ellenes lépéseit s megállapítja, hogy ezek „gyakorlatilag az ame­rikai agressziót segítik elő”. „Nincs, és nem lehet szovjet­ellenes kommunizmus, nincs és nem lehet olyan kulturális pro­letár forradalom, amely az okrió- beri forradalom országa ellen lép fel” — hangsúlyozza a dokumen­tum. Kilencvenkét közös községi tanács alakult Tíz megyében több mint 300 község összevonásával újabb 92 közös tanács alakult az elmúlt napokban. Az intézkedések ered­ményeként tovább csőikként a ta­nácsi szervezet elaprózottsága; 1962-ben ugyanis még 3021 köz­ségi végrehajtó bizottság tevé­kenykedett az országban, jólle­het a települések körülbelül egy- harmadának 800-nál, mintegy felének pedig 1500-nál kisebb a lélekszáma. A 343 összevont végrehajtó bi­zottság ma már 886 település ügyes-bajos dolgait intézi, jól képviseli a lakosság érdekeit. Az összevonások következtében kö­rülbelül 20—25 százalékkal csök­kent az érintett tanácsok dolgo­zóinak száma. A közös tanácsok nagyobb összegek fölött rendel­keznek, s ennek megfelelően job­ban kamatoztathatják fejlesztési előirányzataikat. A KGST közgazdasági állandó bizottságának ülésszaka A KGST közgazdasági állandó bizottsága Várnában megkezdte 14. ülésszakát, amelynek munká­jában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vesz részt. Az ülésszakon megvitatnak a KGST tagállamai közötti gazda­sági együttműködésre vonatkozó több kérdést. Az önálló gazdasági elszámolás koncepciója szempontjából fon­tos figyelembe venni továbbá a saját eszközök kialakításának módját. Magyarországon, hozzánk hasonlóan, az eszközöket a válla­latok egyéni szükségleteire való tekintet nélkül, jövedelmüknek az állami költségvetésbe irányu­ló befizetések révén történő el­osztással kívánják kialakítani, miközben keresik az általánosan megállapított adótarifák alapján történő objektivízélásuk módját. A Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, NDK-ban és Bulgáriá­ban az eszközöket szükségessé­gükre való tekintettel, ugyanak­kor azonban a kritériumok ob­jektiv! zálását célzó törekvéssel (az NDK-ban a távlati terv fel­adatai szerint), a nyereségrésze­sedés és a különböző konstruk­ciójú leírások távlati normatívái­nak megállapításával alakítják ki. Az NDK-ban ennek a kérdés­nek a megoldása az árkonstruk­cióhoz is igazodik, mivel a jö­vedelmezőség mértékét úgy kí­vánják megállapítani, hogy a sa­ját jövedelmek normális feltéte­lek között lehetővé tegyék a be­ruházásoknak a távlati terv által megállapított terjedelemben tör­ténő finanszírozását. Jugoszláviában a gazdasági re­form lényegesen kiszélesítette az önfinanszírozás szerepét és a vál­lalatok teljes felelősségét a bő­vített újratermelés szükségletei­nek nénzütrvi fedezésével kap­csolatban. A beruházásokról és a bővített újratermelés egyéb szük­ségleteire vonatkozó döntések teljes mértékben a vállalatokra (munkásönigazgatás) tartoznak. Á salát eszközök kialakítása során, általános tendencia mutat­kozik meg a leírások arányának emelésével kapcsolatban. Lengyel­GAZDÁSÁGI REFORMOK a szocialista országokban Irta: Dr. Julius Bránik országban teljesen eltekintettek az állami költségvetésekből irá­nyuló leírások központosításától. A leírásokat meghagyják a vál­lalatoknak generáljavítások fi­nanszírozására, s a fennmaradó részt az egyesülésnek utalják át a tervezett beruházások finanszí­rozására. Az NDK-ban és Bul­gáriában a vállalatok számára megállapították a leírásokban való részesedés normatíváit, s a fennmaradó részt az NDK-ban az egyesüléseknek utalják át újra­elosztás céljából, Bulgáriában pe­dig az állami költségvetésbe. A Szovjetunióban új elemet jelent az, hogy a normatívákat három évre állapítják meg ágazatok, illetve vállalat-csoportok szerint differenciálva, azzal a céllal, hogy objektivizálják a befizetések megállarJlási kritériumait az el­használódás, az újratermelési ütem helyzete, stb. alapján.' A leírásokban való részesedés be­folyást gyakorol a fejlesztési alap magasságára, s ezáltal terven- kívüli beruházások eszközlésének lehetőségeire is. Jugoszláviában szabadon ren­delkezhetnek a leírásokkal. ANYAGI ÉRDEKELTSÉG A tervszerű irányítás egész ér­telmezésével összhangban, a Szov­jetunióban, Lengyelországban és a Bolgár Népköztársaságban az anyagi érdekeltség a tervmutatók teljesítésére irányul, miközben a fő, de rtent az egyetlen krité­rium, a nyereség, Lengyelország­ban azzal a különbséggel, hogy a nyereség a jövedelmezőség di- rektív szerepében van ■ kifejezve. (Az önköltségek vonatkozásában távlatilag és bizonyos esetekben már most a termelési alapok vo­natkozásában). Mindezen orszá­gokban azonban az anyagi ösz­tönzők és a tervmutatók egyéb gépies összekapcsolása helyett, a tervhez való kapcsolódás rugal­masabb értelmezését aíkarják ér­vényre juttatná. Magyarországon, hozzánk ha­sonlóan, az anyagi érdekeltség a tervmutatóktól függetlenül, az optimális gazdasági eredményre irányul, amelynek a célkoncep- cióban objektív módon tükröznie kell a hatékonyság színvonalát az adott piaci feltételek között. Ma­gyarországon ■ a gazdasági ered­ményt nyereséggel fejezik ki. Különbözőképpen közelítik meg a tulajdonképpeni vállalati ér­dekeltséget, vagyis a vállalati szükségletiek finanszírozásával kapcsolatos eszközöknek az elért eredményektől függő létrehozását. A Szovjetunióban a vállalati ér­dekeltséget fejlesztési alap feje­zi ki, amelyet a nyereségből és a leírásokból való részesedés táv­lati normatíváival dotálnak, és a tervlimiten kívüli beruházások finanszírozását szolgálja, úgy, hogy. es2Íkö2lésük az eszközök lét­rehozásától függ. Lengyelország­ban a vállalati érdekeltség a fej­lesztési alappal is összefügg, amelyből azonban a tervezett be­ruházásokat finanszírozzák, ame­lyek terjedelmét kedvező gazda­sági eredmények elérése mellett, 5—10 százalékkal túlléphetik. Az NDK-ban ebben az értelmezés­ben nem alkalmaznak vállalati érdekeltséget. Az ésszerűsítési jellegű hatékony beruházásokra azonban mód van nagy összegű hitelnyújtásra. Magyarországon, Csehszlovákiá­hoz hasonlóan, a vállalati érde­keltség pénzügyi gazdálkodásuk elveiből fakad, mivel feltételezik azt, hogy a vállalatoknak nor­mális feltételek között, minden szükségletükre, tervezettre (és nem tervezettre egyaránt, lényegi­leg saját maguknak kell meg- keresniök az eszközöket. A cél­koncepcióban ez az érdekeltség elválaszthatatlanul összefügg a bővített újratermelés és haté­konyságának eredményeivel kap­csolatos felelősséggel. Az egyéni anyagi érdekeltség közös vonása a vállalat gazdasá­gi eredményeitől való függősége. Jutalmazási alapok létrehozását gazdasági szabályok írják elő a?, elért eredményektől függően. Az eredmények szerinti jutalmazási alapot, Bulgáriában összekapcsol­ták a béralappal, amely ugyan­az, mint Csehszlovákiában a dol­gozók alapja. Magyarországon kü­lön jutalmazási alapot, a Szovjet­unióban és az NDK-ban az anya­gi jutalmazás külön alapját kí­vánják létrehozni. Lengyelország­ban továbbra is érvényben van a vállalati alap eddigi koncep­ciója (Folytatjuk.) .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom