Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
4 TOLNA MEGYEI NfiPflJSAÖ 1968. július 2L Vési úttörők Vasladikkal kezdték Éjszaka a Dunán Játékpark építését tervezik Kimennek a Sióra, csónakba ülnek és a vízen tartják meg az őrsi foglalkozást. Vízi úttörők. Komoly, fegyelmet igénylő feladat ez. Év közben, amikor első a tanulás, akkor is szinte mindennap kintjárnak a vizeken, tavasszal és kora ősszel. Róluk érdeklődtünk Zoltai Pál tanártól, a szekszárdi vízi úttörők parancsnokától. — A gondolat, hogy vízi úttörőcsapatot szervezzünk, tőlem származik — mondja. — Kisgyermek koromtól a Víz mellett éltein, úsztam, eveztem. Mikor idekerültem a hármas számú iskolába, elhatároztam, hogy a pajtásokkal megszerettetem a vizet. A csapat 1961-ben alakult meg. Ekkor még nem volt vízi járművünk, felszerelésünk, de vasszorgalommal tanultak a gyerekek. Ismerkedtek a vízzel. Megtanultak úszni és evezni. Végre aztán 1962-ben megérkezett az első jármű, egy vasladik. Egy évig eveztünk ezzel a Sión. Építkeztünk is, kétszázhúszezer forint értékben vízitelepet létesítettünk a pajtásokkal a oió partján. A gyerekek hordták a téglát, ültették a fákat nagy lelkesedéssel. Ekkor már a nagyobb ünnepségeken reprezentáltunk. Eléggé dekoratív öltözetünk van, különösen szép a fehér sapka. Még 1963-ban kaptunk három 12 üléses őrsi hajót. Jelentkeztek hozzánk az I-es számú iskola úttörői is. Addig csak a III-as számú iskolából voltak pajtások a csapatban. t— Ezek szerint nem mindenki lehet vízi úttörő? — Nem. Követelményeket állítottunk a jelentkező pajtások elé. A hármas tanulmányi eredménynél gyengébb tanulókat nem vesszük fel. Egyébként csak az ötödik osztálytól lehet jelentkezni. Akik a követelményeknek megfelelnek, azokat ünnepélyesen felavatjuk. Természetesen a követelmények továbbra is megmaradnak. Akinek a tanulmányi eredménye romlott, vagy nagy fegyelmezetlenséget követett el, azt kizárjuk. — A vízi élet szükségszerű velejárója a túrázás? — Igen. Mi is több túrát szerveztünk már. Az elsőt még 1963-ban bonyolítottuk le 41 pajtással. Dávodra mentünk kiképzőtáborba. Második kirándulásunkat 64-ben tartottuk, ez volt a győri túra, • 15 napig tartott. Bejártuk a Rába, a mosoni Duna, a Nagy-Duna egyes szakaszait. A gyerekek Győrig vonattal utaztak, a csónakok pedig utánfutóval. Győrben vízre szálltunk és úgy vissza. Harmadik túránk tavaly volt. Az eredeti útirányon az árvíz miatt nem födtünk menni, ezért ezt lefújtuk, helyette Gerjenbe mentünk, ott rendeztük meg a tábori olimpiát. Az idén Balatonon voltunk. — Milyen túrákat terveznek a jövőben? — A jövő évben a többi vízi úttörőcsapat példájára megszervezzük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig túrát. Egyelőre ez távlati terv. Van más elképzelésünk is, amely nem szorosan a vízzel kapcsolatos. Fákat ültettünk a cso- nakhúz környékén, most bekerítjük mert vannak olyan íürdőzők, akik letördelik a kis fákat. Ezenkívül látekpark építését tervezzük, szintén a Sió-parton. A gyerekek örülnek az új terveknek. Aki nem ismer minket, annak ezek „a tervek túl nagyoknak tűnnek, én azonban biztos vagyok abban, hogy a kitűzött célokat elérjük. V. J* ................................................................................................................................. M esterségük: gyilkolás, egyenruhájuk: amerikai A ZÖLD PATKÁNYOK HAJSZA — «tömeggyilkos «<*.. EGY FRANCIA RENDŐRFŐNÖK FELJEGYZÉSEIBŐL Az amerikai hadsereg „ifjú törökjeinek” sürgetésére, akiket a háttérből Landsdale ezredes, Dél- Vietnam pacifikálási programjának jelenlegi vezetője, s Francis Mills, a Pentagon gerillaügyekkel foglalkozó osztályának vezetője bíztatott, 1952-ben Eisenhower elrendelte a Special Forces felállítását. Ekkor még senki sem sejtette, milyen karriert fut be ez a hivatásos, bérgyilkosoknak hivatásos katonákból életre hívott szervezete. A Pentagon eleinte „arisztokratikus” meggondolásokból bagate- lizálni igyekezett a Különleges Haderő szerepét és súlyát. Nemcsak a Special Forces számbeli felfuttatását akadályozták meg, hanem arra is gondjuk volt, hogy a szárazföldi hadsereg irányítása alá osszák be a zöld baszksapkásokat. Az SF akciói A Special Forces vezetőit azonban nem elégítette ki a másodrangú szerep, csak az alkalmat lesték, hogy bebizonyíthassák lét- jogosultságukat. Az 1955-ös nagy nyári lousianiai hadgyakorlatok idején néhány meglepő dolog történt .. Amikor a főparancsnok. Adams vezérőrnagy egy reggel felébredt pokrócán rúzzsal írt szavakat talált: „Ön halott”. Gépkocsiján pedig ez állt: „Ezt az állást a Special Forces 77. csoportja semmisítette meg”. A nemzeti gárda egyik ezredese pedig reggel majd egy órán át mosakodhatott, mert éjszaka festékkel mázolták be, jelezve, hogy elvágták a torkát A „csíny” ezzel még nem volt teljes: két zászlóalj közölte, hogy az éjszaka sötétjében minden élelmüket ellopták. S a gumitalpasok Adams tábornok felvonulási tervét is összezavarták, mert hamis paranccsal másfelé irányították a lőszerszállítmányt, s több századot is egészen más körletbe költöztettek át. A Special Forces zöld baszk sapkát viselő egységei ennek ellenére mégis csupán Kennedy elnökké választása után kaptak nagyobb szerepet. Amikor Taylor tábornok a Disznó-öbölben elszenvedett kudarc okait vizsgálta, [azt javasolta, a CIA-t meg ke’l i fosztani attól a lehetőségétől, : hogy nagyobb méretű katonai : operációkat hajtson végre és új ; szervezetet kell felállítani, amelyre rábízhatják a nem hagyományos katonai feladatok végrehajtását Üj szervezetet ugyan nem — Special Forces — állítottak fel, viszont elhatározták, a Special Forces hatáskörének kibővítését és létszámának növelését. És a Különleges Haderő létszáma így nőtt meg 1961-től napjainkig 1800 főről 25 ezer személyre. Különös felvételek Ettől kezdve időről időre a nagy nyugati magazinok hasábjain különös felvételek látnak napvilágot. Több férfi fekszik például a földön, s két másik, mintha csak ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, végiggyalogol a kezükön és gyomrukon. A másik képen görcsösen vonaglik egy test a fojtogató kéz szorításában. Másutt egy férfi fejét verik a falhoz, vagy fejjel lefelé mártogatják vizesvödörbe. S ha néha Fort Bragg, máskor Fort Gordon, ismét más esetben Panama, Okinawa, vagy Bad Tölz szerepel is az aláírásban a kiképzőtábor megnevezéseként, valamennyi képnek van egy közös sajátossága: a szereplők mindenütt katonák, sőt, minden esetben amerikai katonák, s jelzésük három villám a tőrön. Még közelebbről annak a Special Forces- nak valamelyik egységéhez tartoznak, amely az elmúlt néhány esztendőben esősorban Vietnamban, de számos más ország területén is nem kevéssé járult hozzá az USA agresszivitásáról, gátlástalanságáról kialakult kép megszületéséhez. A zöld patkányok ugyanis nemcsak elméletileg készülnek fel a diverzió, a szabotázsakciók végrehajtására, nemcsak elméletileg sajátítják el a gyilkolás mesterségét, hanem a Special Forces szabad kezet kapott mindenütt, ahol nem közvetlen háború folyik, vagy ahol nem száll partra, mint Dominikában történt, a tengerészgyalogság. A Különleges Haderő „vadászterületeit” éppen a közelmúltban állította össze az U. S. News and World Report című amerikai lap. „Az Egyesült Államok szakemberei foglalkoztak a nyilvánosság nélkül, s a helyi körülményeknek megfelelő módszerek segítségével a panamai lázadásokkal, a venezuelai fegyver- csempészéssel és a chilei kommunista beszivárgással. Guatemalában, Iránban és Thaiföldön szintén az amerikaiak segítettek leleplezni a szabad kormányok elleni kommunista összeesküvéseket. Az Egyesült Államoknak Afrikában kevesebb sikere volt — állapítja meg a lap —, bár kisebb csoportok időnként működtek Algériában, Etiópiában és Maliban is.. .” Az SF Vietnamban Az USA ötödik hadoszlopa akcióinak központja azonban természetesen már évek óta Vietnam. Az amerikai fegyveres erők e torzszülöttét, a többségében más nemzetek fiaiból toborzott, mindenre kész zöld patkányokat vetik be a legveszedelmesebb pontokon. Amikor például a partizánok berendezkedtek a föld alatt, s ezekből a tekergős, olykor 10—20 kilométer hosszú alag- utakból folytatják harcukat, a georgiai Fort Benningben 200 ember számára új kiképzőtábor alakult. Az újoncok közül azonban egy sem volt magasabb 158 centinél. A 200 „törpét” aztán a legkeményebb kiképzésnek vetették alá, majd légzőálarccal, hő-és nedvességszigetelő ruhával látták el őket. És a 200 főből álló egység, amelyet három csövű, rövid puskákkal, különleges revolverekkel és gázbombákkal szereltek fel, Thorton kapitány parancsnoksága alatt behatolt a föld alatti Vietnamba. Könyörtelen küzdelem kezdődött az alagutak sötétjében. A partizánok hamarosan kitapasztalták, kikkel állnak szemben, s hasonló és még hatékonyabb fegyverekkel vették fel a harcot." A csaléteknek szánt járatokban mérgezett töviseket szórtak el, s ha valamelyik zöld patkány a nyomukba eredt, mérgezett nyíllal végeztek vele. A Special Forces a nyílt beavatkozás kellemetlen körülményeinek elkerülésével, ma elsősorban Dél-Vietnamban, de föl-, dünk számos más pontján is valamiféle világzsandár szerepét szeretné betölteni. Egy dologról azonban elfeledkeznek. Már a gerillaháború „klasszikusa”, Lawrence ezredes is azt írta: minden felkelés sikerülhet, ha a lakosságnak csak két százaléka aktívan támogatja a partizánmozgalmat A Special Forces működési területein pedig — akár Kolumbiáról, akár Venezueláról, akár Dél-Vietnamról van szó —, nemcsak két százalék támogatja a partizánokat, hanem a lakosság túlnyomó többsége, s még két százalék sincs viszont, amely a gerillaellenes erők segítségét kémé, és segítségére lenne... ÖNODY GYÖRGY '-mi ....... — 13 — Marcel Andre Henri Felix Petiot 1897. január 17-én született Auxerre városkában, békés, jóindulatú bőrkereskedők és vállalkozó szellemű gépgyárosok hazájában. Apja postatisztviselő volt. A nyugtalan, élénk fiú 15 éves korában elvesztette anyját. Nagynénje vette át a háztartás vezetését, ő gondoskodott a két fiú, Marcel és tíz évvel fiatalabb öccse, Maurice neveléséről. Marcel rossz tanuló volt. Ezért apja intézetben helyezte el és ott, 1915-ben leérettségizett. Az érettségi bizonyítványt ajándékul kapta: Francia- országnak akkor nem tanulókra, hanem katonákra volt szükségé. 1916-ban Marcel Petiot is a lövészárokba került. Egy gránátszilánk megsebesítette a lábán, az Orleans-i tábori kórházba szállították. Ott elkövetett valamit, de a fennmaradt iratokból nem derült ki, hogy lopással vagy szökési kísérlettel gyanúsították-e. Csak annyi bizonyos, hogy a fiatal Petiot idegállapotára hivatkozott. Hosszú hónapokig állt megfigyelés alatt. A fegyverszünet megkötése után ötven százalékos hadirokkantként elbocsátották. Akkoriban erősen bicegett, később lassanként megszűnt ez a testi fogyatékossága. * Orvostanhallgatónak beiratkozott a lyoni egyetemre. Időben letette minden vizsgáját, kitűnő eredménnyel doktorált, s egy szép napon doktori tituluséval letelepedett Villeneuve városkában, szülővárosa közelében. Ott kezdődött 1921-ben orvosi pályafutása. A romantikus Villeneuve akkoriban meglehetősen piszkos és egészségtelen fészek hírében — 14 — állt — joggal. Csatornázásnak nyoma sem volt, a nedves falu ódon házakban a tüdővész uralkodott. A városkának orvosra volt szüksége, aki korszerű egészségvédelmi módszerek bevezetésével fordulatot visz az általános egészségügyi helyzetbe. Ezek a körülmények nagy szerepet játszottak dr. Petiot pályafutásában. Hamarosan nagy népszerűséget szerzett és a városi kórház főorvosává, majd röviddel később az aggok háza igazgatójává nevezték ki. Az 1928. évi községi választásokon polgármesterré választották. Sokat szerepelt, kiváló szónok volt, s egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy felszólaljon, ahol csak lehetett. Nagy szerepet játszott az Emberi Jogok Ligájának ottani szervezetében is. Egyre feljebb került a politikai ranglétrán. Beválasztották a kerületi tanácsba, s megnyílt előtte az út a francia parlamentbe. Közéleti sikerei boldog családi élettel párosultak. Egy környékbeli birtokos és tizenötszörös háztulajdonos feltűnően szép lányát vette feleségül. Hamarosan megszületett fiúk, Gerard. Rendelőjének várószobája mindig zsúfolt volt, pedig közszereplése miatt egyre kevesebb ideje maradt betegei számára. EGY GYILKOSSÁG ÉS EGY GYANÜS HALÁLESET A közszerepet vállaló embereknek rendszerint ellenségeik is vannak. Villeneuve városkában is kialakult a Petiot-ellenesek köre. — 15 — Azt a hírt terjesztették az orvosról, hogy hivatalában leszareltette az eredeti XVI. századbeli kandallót, és utánzatot állíttatott a helyébe. A Fleury-esettel is kapcsolatba hozták a nevét. Fleury szőlőbirtokos szomszédja volt az orvosnak. Egy éjszaka betörő járt a házában, elvitt több értékes ékszert, majd felgyújtotta a lakást. A tettes sohasem került kézre. Utána Madame Desbauves eseté következett. Az özvegy sorsjegyárusítással foglalkozott, és az elszámolás előtti napokon rendszerint nagy összeget tartott a lakásán. Takarítónője egy ilyen nap reggelén meggyilkolva találta a lakásban. A gyilkos 280 000 frankot zsákmányolt. A nyomozás eredménytelen maradt, de a városkában kósza hírek kéltek szárnyra. Bizonyos Frascot nevű nyugdíjas egy napon azt állította, hogy a meggyilkolt özvegy pénztárszekrényén talált ujjlenyomatokat össze kellene hasonlítani dr, Petiot ujjlenyomataival. Három nappal később dr. Petiot rábeszélte a nyugdíjast, vegyen fel injekciókat kínzó reumája ellen. Három órával az első injekció után Frascot meghalt... A VÉGZETES BENZINKANNA A kósza hírek és pletykák mit sem ártottak dr. Petiot tekintélyének. A városka polgárai a legközelebbi parlamenti választásokon őt akarták jelölni, és egészen biztosan mandátumhoz jutott volna, ha nem botlik meg egy benzines kannán...
