Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

1966. április TO, ' ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSAtí 3 A KURDIAK A SEMMI UTÁN AZ UTÓBBI HÁROM ÉVBEN itt kevés pénzt osztottak. Az 1965- ös év zárszámadásában ez volt az egyetlen mérleghiányos szövet­kezeit a dombóvári járásban: a kurdi Uj Élet Tsz. Zárszámadás­kor semmit nem kaptak az embe­rek. Kurd feltűnően „kilóg” a dom­bóvári járás többi közös gazda­ságából, ugyanis azok országosan is kiemelkedő eredményt értek el átlagosan a 65-ös év gazdálkodá­sában, viszont Kurdon 1 millió 600 ezer forint mérleghiányról tudtak csak beszámolni. Érthető, hogy minden megtörtént a falu­ban, ami ilyenkor, a sorozatos gyengélkedés, az évről évre is­métlődő kudarcok esetében meg­történhet. Csüggedés, fejetlenség, sőt a munka megtagadása is. Elbből a hallatlanul nehéz hely­zetből indult el a kurdi szövetke­zeti tagság az idei tavaszon egy új elnök vezetésével, aki előtte mezőgazdasági osztályvezető volt a Dombóvári Járási Tanácsnál. Balázs Lajos szakember és gya­korlott, tapasztalt vezető, s bár ő még azt is kérte, hogy a nevét se említsük meg, nyilvánvalóan a változás megszervezését, elindítá­sát csak az ő tevékenységével le­het összekapcsolni. Egy hónappal ezelőtt választották meg elnöknek. Korábban sokszor járt már Kur- don, bírált is, segített is és azon a bizonyos közgyűlésen, ahol ő vette át az elnöki tisztséget, megmond­ta: nem akar mindenáron tsz- elnök lenni, mert neki ebből sem­miféle előnye nem származik, de nemcsak ezért, hanem egyébként is terhet vállalt magára. Az új vezetés már az első he­tekben döntő változást hozott a szövetkezet munkarendjében, a munkakedv helyreállításában és az egész tervezésben. Természete­sen nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt, hogy a megyei tanács minden lehetőt megtett az anyagi támogatás érdekében, s ezáltal készpénzfizetésre térhetett át a szövetkezet, jelentős havi elő­legekkel. A betervezett összegnek legalább felét kifizetik a zárszám­adás előtt havanként. Az egyik serkentő ez. De több kellett ah­hoz, hogy az élet rendes kerék­vágásba térjen vissza, sőt szor­galmasan dolgozzanak az embe­rek, szinte kivétel nélkül vala­mennyien. Megvalósult ez a hely­zet, szorgalmas munka tapasztal­ható az egész szövetkezetben. Az elnök maga sem hitte volna. Azt mondja: kellemesen csalódott a tagságban. Pedig éppen az ő szer­vező munkájuk az a másik ok, ami a pénzfizetés mellett fölrázta az embereket. Mindent megbeszél­tek, őszintén, egyenesen és a terv­tárgyaló közgyűlésen már okos, jó hozzászólások is elhangzottak, a közös problémákról beszéltek sokan. Nagyvonalakban látták maguk a tagok is, hogy mik itt a hibák. Balázs Lajos így fejezi ki az emberekben történt gondolatvál- tozást és az új vezetés törekvéseit: — A lényeg az, hogy mi is aka­runk, ők is. Ha pedig az emberek teszik a dolgukat, eredménynek kell lenni. Hallottam vitatkozni két tagot; az egyik azt mondta a másiknak: ....és megszűnt ebben a szövetkezetben, vedd tudomá­sul...” AZ ANYAGI HELYZET nehéz ebben a szövetkezetben, mert az alapokból hiányzik négy-ötmillió forint. Például most vették meg az idei burgonyavetőmagot. Gyö­keres változtatásokra van szükség a gazdálkodás egész menetében. Mély fekvésű területeket kell át­minősíteni szántóból értéktele­nebbre és a*t fásítani, vagy amit lehet, legelőnek használni. Vannak Rendbe hozták a Dózsa György utcát Pénteken délelőtt a kétyi köz- fiatal serénykedett szombaton segi tanácselnök szobájában rövid x,, megbeszélést tartottak a társa- délelőtt az autobusz-megallo kör- dalmi szervek vezetői. A már- nyékének rendezésén, parkosí- ciusi tanácsülésen hangoztatott tásán. Dózsa György és Kossuth utca rendbe hozásának ügye került P- M. szóba. Ugyanis, a Dózsa György utcán keresztül lehet kijutni a ebben a határban kopár hegyol­dalak, amik ugyancsak szövetke­zeti földtulajdonba tartóénak. Másrészt pedig tulajdonképpen csak megfelelő szakmai irányí­tás, munkaszervezés és következe­tes ellenőrzés szükséges az üzem munkájának normalizálásához. Uj főagronómust kapott a falu, aki ugyancsak gyakorlott szakember, bár még fiatal: Horváth Mihály. ő is most került Kurdna. Érdemes külön megemlíteni a közismert kertészet ügyéh Sok a hollandi-ágy és nem használták ki őket, nem termeltek minde­gyikben. Érthető, hogy a szövet­kezet tagságának nagyobb része „haragszik” a kertészetre. Azon­ban nem csökkentik a területet, hanem rendesen megművelik és akkor megfelelő, sőt igen jó jöve­delmet ad a szövetkezetnek. Az Idén eddig már mintegy 400 ezer forint bevételt hozott salátából, primőr árukból. A munkaigényes üzemág tökéletes ellátását és más munkák jó elvégzését úgy való­sítják meg, hogy egyéb növények­ben nem kapálnak. Vegyszeres- gyomirtást végeznek a kukoricá­ban, sőt vegyszerez! k a sárgarépát1 és a petrezselymet is. A munka tehát megy rendesen és ha adódnak is gondok, esetleg összezördülések, nyugodtan el­mondható: új életet kezdtek a kurdi Uj Élet Tsz-ben. Nagy segítséget adott ehhez a megyei vezetés és a járás egyaránt. A megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztálya a télen segítette megtalálni a kivezető utat a zűr­zavarból, a nehéz helyzetből, és a megyei tanács minden anyagi támogatást megadott. Az elnök nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a támogatás, a bizalom ne marad­jon eredménytelen, sőt minél előbb megalapozódjanak Kurdon a jó gazdálkodás feltételei. Dom­bóváron lakik, Kurdtól húsz kilo­méterre, gépkocsival jár be. — Tizenöt perc. Hajnalban jö­vök, későn megyek haza, de sze­rencsémre nem vagyok nagy alvó. Vasárnap alszik az ember délig, és minden rendben van. A fő- agronómus is ezt a tempót akarta diktálni, de mondtam neki, nem kell. Nehogy kifáradjon. Én egyébként nyugodt vagyok, mert az a véleményem, hogy az idege­síti az embert, amiben tehetetlen. Itt megy a munka. (gémén ezi) KIMENŐ Szövetkezeti táncversenyre készül a dombóvári táncegyüttes Hetenként többszöri szorgalmas gyakorlással készül a dombóvári ifjúsági táncegyüttes az Orszá­gos Szövetkezeti Táncfesztiválra. Az együttes rendezi meg Dom- bóvárott május 22-én a szövet­kezetek területi táncversenyét, majd részt vesz júniusban a sár­közi táncünnepen is. A dombóvári fiatalok új mű­sorukban Bőm Miklósnak, a békéscsabai Balassi táncegyüttes művészeti vezetőjének Kalota­szegi legényes című koreográfiá­ját mutatják be. A csabai nép­táncszerző két napig személyesen tanította be a dombóvári tánco­sokkal ezt a nagy sikerű művét, amelynek motívumait a Román Szocialista Köztársaságban ré­gebben tett útján gyűjtötte. A műsorban szerepel Bodai József­nek, a dombóváriak koreográ­fusának Madocsai verbunkja és Szabadi Mihály Sárközi tánca is. tsz-majorba, viszont a földút annyira rossz és gödrös, hogy az elmúlt napokban is egy szénával megrakott szekér felborult. — Szekérrel is nehéz a közle­kedés, hát még a takarmánnyal megrakott vontatóval. Ez sür­geti az út megjavítását, — han­goztatták többen. A tanács vezetői arra kérték Kovács Lászlót, a pártszervezet titkárát, Bogos Ferencet, a tsz elnökét, a KISZ és a Hazafias Népfront titkárát segítsenek a csaknem életveszélyessé válható út rendbe hozásában. A jelenlévők készen álltak a javaslattal. Nincs mire várni, szombaton délelőttre össze lehetne hívni annyi em­bert, akik társadalmi munkában elvégeznék az útjavítást. A tsz elnöke a földhordáshoz erőgépet és lófogatot ajánlott fel. A töb­biek, a párttitkár, a KISZ és a Hazafias Népfront titkára a ta­nácstagokon keresztül a lakosság mozgósítását vállalta. A kétyi vezetőktől kapott tele­fonértesítés arról adott hírt, — bár voltak akik a hagyományos ünnepi előkészületekre való hi­vatkozással kevés eredményt jó­soltak — a vállalkozás jól sike­rült. Szombaton reggel 7 órakor, nem törődve a szemerkélő eső­vel, hatvanöt ásóval, lapáttal „felfegyverkezett” felnőtt dolgo­zott a Dózsa Gyögy utca rend­be hozásán. Teregették, egyenget­ték a földet, amelyet a tsz hét erőgépe és öt lófogata szállított a helyszínre. A KISZ-esek sem maradtak ki a vállalkozásból. Tizenöt KISZ­Pályaválasztás. Mennyi gond sűrűsödik ebben az egyetlen szó­ban. Tervek, elképzelések, ame­lyek természetesen csak részben valósulhatnak meg, s így betel­jesült vágyak és keserű -csalódá­sok váltogatják egymást. S ho­gyan fogadják mindezt a fiata­lok? Azok, akik ma még az is­kola padjaiban ülve az érettsé­gire készülnek, de holnap már megkezdik önálló útjukat a nagy­betűs Élet göröngyös országútján. Életünk évről évre visszatérő refrénje a felnövő ifjúság pálya- választási gondjainak megoldása. Szülők, tanárok, különböző tár­sadalmi szervezetek igyekeznek a fiatalok segítségére. Mint az el­múlt évek tapasztalatai bizonyít­ják: egyre eredményesebben. A fiatalok pedig döntő többségük­ben szívesen veszik a felnőttek tanácsait. Igazolja ezt az alábbi példa is. • Osztályfőnöki órán vagyunk a szekszárdi közgazdasági techni­kum IV. A. osztályában. — Ma értékeljük a közelmúlt­ban rendezett közvéleménykuta­tás eredményét, amelynek során több mint húsz pályaválasztással kapcsolatos kérdésre válaszolta­tok — jelenti be dr. Kovács Győ­ző osztályfőnök. Az asztalon 41 sűrűn teleírt fü­zetlap között tallózunk. A gyere­kek izgalommal várnak, s csak akkor oldódik fel a bennük lévő feszültség, amikor az osztályfő­nök a tőle megszokott közvetlen­séggel beszélni kezd. Úsztály (fűn oki órán a IV. cA-ban — Az osztályból 15-en szeret­nének tovább tanulni, 23-an a földművesszövetkezetekben kí­vánnak elhelyezkedni, míg 3-an tisztiiskolára jelentkeztek. Az osztályfőnök ezután néhány „érdekesebb” választ ismertet. „Még nem döntöttem, hogy tu­lajdonképpen mi szeretnék lenni. Hogy miért jöttem ebbe az is­kolába, nem tudom, de annyi bi­zonyos, gimnáziumba nem akar­tam menni.” „Kisgyermek korom óta érde­kel az elektromosság. Rádió- és televíziószerelő szeretnék lenni. Ha tervem nem sikerül akkor sem esem kétségbe, mert az is­kola több szakmát is ad a kezem­be”. „A szüleim' akarták, hogy ebbe az iskolába járjak”. „Az általános iskolában az osztályfőnököm mondta, hogy in­kább a technikumot válasszam, mert ha nem vesznek fel az egye­temre az érettségi után, könnyeb­ben elhelyezkedhetek”. Mit bizonyítanak ezek a vála­szok? Mindenekelőtt azt, hogy a tanulók egy része reálisan, hatá­rozott tervekkel készül megala­pozni életét. Míg más részük még bizonytalanságban él. Ők, még nem döntöttek véglegesen. Igaz, ebben a korban évről évre gya­rapodik a fiatalok ismerete, s ve­le együtt változnak a tervek, el­képzelések. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a tanulókra nagy hatással vannak az egyes munkahelyeken töltött gyakorlati foglalkozások során szerzett tapasztalatok. „Hosszú ideig nem találtam az összefüggést az elméleti anyag és a gyakorlatban végzett munka között. Ma már a gyakorlati fog­lalkozások eredményeként ez sem okoz problémát" — így vall erről az egyik fiú. Többen szóban is elmondták, hogy a munkahelyen szerzett ta­pasztalatok milyen jelentőséggel bírnak a pályaválasztást illetően. A felnőttek jó, vagy rossz példája nem egy esetben érezteti hatását a fiataloknál. Arra a kérdésre:' „ki a példaképe”, a tanulók je­lentős része szüleit nevezte meg. Akadt olyan is, aki tanárát tart­ja példaképnek. Az osztályfőnöki órán parázs vita alakult ki a földművesszö­vetkezetek álláspontjával kapcso­latban. Többen elmondták, hogy nehéz helyzet elé állította őket a két évvel ezelőtt végrehajtott központosítás. A tanulók többsége olyan községből érkezett a város­ba, ahol annak idején működött földművesszövetkezeti egység, és ahová az érettségi után vissza­várták őket. Az átszervezés kö­vetkeztében azonban most már nincs ilyen lehetőség. Csak arról lehet szó — ha a tanult szakmá­ban kívánnak elhelyezkedni —, hogy vállalják a napi utazgatást, esetleg az albérletet. De még ez sem biztos. * Az osztályfőnöki órán erre a kérdésre nem kaptak megnyug­tató választ a tanulók. Éppen ezért felkerestük a MÉSZÖV el­nökét, Szendy Pál elvtársat, aki elmondta, hogy készségesen áll­nak a gyerekek rendelkezésére. Amennyiben az iskola is helyes­nek tartja, részt vesznek egy osz­tályfőnöki órán, ahol a diákok megnyugtató választ kapnak az általuk feltett kérdésekre. Csak helyeselni tudjuk a MÉSZÖV javaslatát, s most már az iskolán a sor, hogy mielőbb megnyugtassa végzős tanulóit. * Tizennyolc évesek ... „,. .előt­tünk áll egy új világ!” hirdeti az idézet a tanterem falán. Vajon mit tartogat számukra ez az új világ? A kérdésre ma még nem lehet pontos választ adni. Egy azonban bizonyos: valamennyien alakítói lesznek ennek az új vi­lágnak, (szigetvári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom