Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
V 19fíő. január 9. ----,----! T OLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mi is reprezentálja tulajdonképpen Tolna megyét? Itt nincs nagyváros, amelyet külföldön is emlegetnének. Itt nincs országos jelentőségű ipari centrum, ami tekintélyt parancsolna az egész tájnak. Itt nincs a fél országra kiható kulturális központ, ami ide vonzaná a tanulni vágyó fiatalságot, a tudomány mívelőit, a művészetek hírességeit. Szekszárd, a megyeszékhely az egyetlen város, lakosainak száma éppen, hogy meghaladta a 20 000-ret, s ha véletlenül az ember külföldön kiejti ezt a nevet, értetlenül nézik, mert ugyan ki hallott ilyen városról? Ami a tolnai dimbes-dombos tájat reprezentálja, az nem több, de nem is kevesebb, mint a szerény hétköznapi élet. Szakaszos legeltetés A megye minden helységére — kezdve a megyeszékhelytől a kis pusztáig, — rányomja bélyegét a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Most mindenütt a zárszámadásra készülődnek. A becslések szerint kétmilliárd forint értéket kell számba venni, jóval többet a tavalyinál. Ez már magában véve igazolja, hogy 1965-ben is erősödtek, gyarapodtak a közös gazdaságok. Az előjelek szerint csökken a gyengének minősíthető tsz-ek száma. A megszokott Építési társulások Minden szövetkezetben építkeznek, mert ez a további előrehaladás fontos feltétele. A hagyományok azonban, — vagyis, hogy mindent az állami építőipartól és a ktsz-ektől vártak — kezdenek háttérbe szorulni. Minden szövetkezetben működik már házi építőbrigád, s ezek elsősorban az iparból visszatért szakembereket fogják össze. Most azonban még ennél is hasznosabbnak mutatkozó módszerrel próbálkoznak: a szekszárdi járás, Szekszárd város és a bonyhádi járás termelőszövetkezeteiből építési társulás alakult. Most van alakulóban ilyen társulás a megye másik sarkában, Kocsola Egy csapat a gemenci rezervátum híres szarvasállományábóL Hozzák a bort a szekszárdi „kombinátba”. munka mellett a közös gazdaságok megpróbálkoznak újjal is. A Kapós-menti Szakály község szövetkezeti gazdái például bevezették a legelők, rétek hasznosításának új módját, a villanypásztorral keskenysávo- san adagolt legeltetést. Az eljárást egy fiatal kutató dolgozta ki, aki maga is a faluból származott el. Eszerint az állat mindig csak 50—60 centis sávot tud legelni, s jobban hasznosítja a zöldtakarmányt, mint az eddig ismert módszerekkel, vagy mintha lekaszálnák a füvet. Ugyanaz a legelőterület két-háromszor annyi állat zöldtakarmányozását biztosította 1965-ben, mint az előző években, ráadásul a gondozói költség is kisebb lett. A szakályi módszert országos és megyei tanácskozások keretében mutatták be szakemberek százainak. környékén is. Olcsóbb és gyorsabb lesz a szövetkezeti építkezés, s ugyanakkor építőipari kapacitás szabadul fel más célokra. Japántól az Egyesült Államokig A Sárköz, a megye délkeleti része jellegzetes tájegysége: népművészete már nemcsak a környéken, hahem az ország határain túl is ismert. Nincs már olyan földrész, ahova ne szállítottak volna a sárközi népművészet termékeiből. Japánba éppúgy, mint az Egyesült Államokba, s a legtöbb európai országba is eljutottak már a sárközi szőttesek, és más kézműipari érdekességek. A Sárközi Háziipari Szövetkezet a tájegységhez tartozó falvakból — főként Decs, öcsény, Sárpilis — mintegy félezer ügyes kezű asszonyt egyesít, akik télen-nyáron rendszeresen dolgoznak a hagyományos eszközökkel, de még így is alig tudják kielégíteni az igényeket. Táncosok Dombóvár mint vasúti csomópont ismeretes, és előbb- utóbb városi rangra emelkedik. Az ipari jellegű település nevét újabban népművészeti nevezetesség fémjelzi. Bodai József tanár egy évtizedes fáradhatatlan, céltudatos munkájával olyan népi tánccsoportot teremtett, amelynek híre már messze túljutott a megyén. Kezdetben csak a keszthelyi Helikonon arattak sikert, tavaly azonban már különrepülő- géppel vitték őket az olaszországi San Remo-ba, hogy részt vegyenek a híres nemzetközi dal- és táncfesztiválon. Az olaszországi siker után az idén Görögországban vettek részt fesztiválon — ugyancsak nagy sikerrel. A gemenci erdő A Duna-ártéri Gemenc híres rezervátum. Számos természetrajz-, játékfilmet és filmhíradót forgattak már itt. Itt készült az emlékezetes Gyöngyvirágtól — lombhullásig is. Híres vadállományát — sajnos állandóan fenyegeti az árvíz pusztítása, most legutóbb az 1965-ös, nyári árvíz tizedelte meg a vadakat. Az erdő legjelentősebb, leghíresebb vadja a gímszarvas. A külföldi vadászok minden évben örömmel fizetnek egy-egy gemenci vad kilövési jogáért, s nem is egy búcsúzott már el innét aranyérmes trófeával. Bár nagy volt az 1965-ös pusztulás — a nyári szaporulat például teljes egészében a vízben maradt, nem tudott elmenekülni — megvan a remény a gyors regenerálódásra. Az erdő buja növényzete, a vadászok szakszerű munkája biztos alap ahSaját erőből építkezik a mucsfai tsz. hoz, hogy ezt az árvizet is kiheverje az erdő. Megújuló szőlők, műszergyár A megyeszékhely, Szekszárd most válik igazi várossá. Alapítása I. Béla király nevéhez fűződik, ezért múltja kilenc évszázadra tekint vissza, ha nem számítjuk a római időket. Ugyanis már a rómaiak is megvetették itt lábukat. Az ő nevükhöz fűződik a szőlőkultúra meghonosítása, ami ma is fő jellegzetessége a városnak és közvetlen környékének. A szőlőkultúra most indult igazán virágzásnak: 30 milliós költséggel megépítették a szőlőkombinátot, ami a rekonstrukció alapja. A hegyoldalakat, mivel roppant nagy károkat okozott az erózió, csapadékelvezető betoncsatornákkal, védőfalakkal látták el. Sok millió forintot fordítottak erre. Az új telepítéseknél pedig külföldi tapasztalatok alapján bevezették a teraszosítást, valamint a széles sortávú, gépi művelésre alkalmas telepítést. Szekszárdnak gyára, jelentősebb ipari üzeme korábban nem volt. Most épült fel a mérőműszergyár. Sorra emelkednek a városban az új intézmények, modern városnegyedek, de a hegyoldalban és más helyeken évről évre százával nőnek ki a földből a kertes családi házak is. Háry rehabilitációja S még csak annyit: a szekszárdi állami levéltár rendelkezik az ország megyei levéltárai közül az egyik legértékesebb anyaggal. A sok tonnányi értékes iratanyagból legutóbb jelentős irodalomtörténeti dokumentumok kerültek elő, amelyek a Háry-témával kapcsolatosak. Ezek mindenekelőtt bizonyítják, hogy Háry János, a híres nagyotmondó nem is volt olyan hazug. A cselekmény, amelyet Garay János az Obsitos szájába adott, nem is any- nyira alaptalan, mint eddig hittük, mert megvan a dokumentált történeti magva. A szekszárdi katonák — a dokumentumok tanúsága szerint — valóban sok hősi cselekedetet vittek végbe Napóleon ellen. Szöveg: BODA FERENC Foto: BAKÓ JENŐ i tolnai dombokon
