Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

lOŐ'l. május zn. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAÖ 3 Vízkeresztkor múlt kilencven A megye legöregebb lakatosa — Velocipéddel érkezett A/ udvaron alacsony terme- tó szemtanúként élte volna végig Ilii T Ili vli fi'í hainc7nc i/valo a -v í*lrrml+ •y/aH tű öregember áll, és egy bádog­edényen kalapálgat valamit. Szűkre húzott, kák szeme feszül­ten figyel, a keze — ha már nem is a régi, de — biztos, a válla alig hajlott valamennyire, pedig ezek — Körösztbejárt a szíj, de én bajuszos vele az elmúlt évtizedeket. megcsináltam! — Tizennyolc éves koromban Sok mindent csinált azóta. Az szabadultam, de nem úgy, mint a egész falu, de talán a környék is maiak! — Legyint. Korának és tele van a két keze munkájának tapasztalatainak fellegvárából termékeivel. Készített ekekapát, enyhe lenézéssel tekint a fiatalab- az őcsényieket pedig ő ismertette bakra. Köztük talán még tulajdon meg a húzó-toló kézikapa elő­a yállak már több mint kilenc fiára is, aki „csak” hatvanhárom nyeivel. öntudatosan mutatja a évtized terhét hordozzák. — Vízkeresztkor múltam ki­lencven — mondja Hordó Imre, őcsényi lakatosmester, de egyben a megye, sőt alighanem az egész Dunántúl legöregebb ilyen szak­embere. Kissé emelt hangon kell vele beszélni, a hallása az egyet­esztendős, villanyszerelő és laka­tos, egyszemélyben. — Most csak könyvből tanulnak. Bezzeg ne­künk másképp kellett! Olyan munka nem volt, amit meg nem csináltam. Fnvmornl ahol Ecsi-pusztán uujmgiui, már az édesapja is csuklós szerkezetet, amiért ki kell mennünk a fészerbe. — Ezt itt addig, nem ismerték, amíg én be nem hoztam! — Mikor volt az? — Nem olyan régen. Talán negyvenöt—ötven éve. len, amit megrontott a lepergett u.racia*ml kovács volt, Pestre ke- HOSSZÚ életének kevés híja egész évszázad. — Mióta él Öcsényben? — Hatvanhárom éve érkeztem, kerékpárral. Akkor nagyon meg­csodáltak, ez volt az első kerék­hű társa, a felesé­ge már meghalt. Két lánya közül az egyik tanítónő a közelben, a másik özvegyasszony, hazajött öcsénybe. Hármasban élnek a fiával. Gyerek nincs, unoka, déd­rült. A Nicholson Gépgyárban dolgozott tíz esztendeig. — Jól fizettek, tizennégy kraj­cár volt az órabérem. Nem igen tudjuk mi ma már, mennyit ért a tizennégy krajcár, pár a faluban. Tudja, olyan nagy- de Hordó bácsi tüstént sorolja 3 unoka egy sem kerekű. századforduló árait: Befejezésül az újságíró felteszi A közlekedési múzeumból tud- — Hat krajcár volt egy kiló ke- a sablonos kérdést: juk. Ä velocipéddel ide karikázott nyér, tíz krajcárért pedig hét fiatalember — Hordó bácsi akkor zsömlét lehetett kapni, már jócskán túl volt a katonako- A munkaidő „természetesen” ron —' mintha tegnap futott volna tíz óra. be a faluba. Olyan természetesen A velocipédes fiatalember leg­beszél századeleji, sőt múlt század előbb Tolnatamásit nézte meg. Ott végi emlékeiről, mintha a haliga- a gőzmolnárnál: Kétszáztízezer beton járdalapot készítenek az idén a paksi cement- áru-üzemben. A járdalapok egy részét a megyében használják fel községfejlesztési beruházásokra, de jelentős mennyiséget küldenek az ország más részeibe is. Képünkön rázóasztalon tömörítik a sab­lonba öntött betont. — Minek köszönheti Hordó bá- esi ezt a szép életkort? Elgondolkozik, aztán megsimít­ja a bajuszát: — Dolgoztam, fiam! Sokat dol­goztam. Néhány perc múlva, amikor már a községbeli cukrászdában rakosgatjuk helyre a frissen szer­zett élményeket, kiderül, hogy valami Hordó bácsinál maradt. Ottfelejtettünk a konyhában egy aktatáskát. Fordulnánk vissza ér­Megyeszerte ünnepélyesen megnyitották a könyvhetet Az ünnepi könyvhét központi rendezvényét a szombat esti szek­szárdi író—olvasó találkozó je­lentette, amelyről már hírt adtunk olvasóinknak. Ezután természete­sen a megye más pontjain is sor került a könyv ünnepének mél­tatására, írók olvasók beszélgeté­sére, találkozójára. Pakson szombaton este 7 órai kezdettel a községi művelődési házban Jobbágy Károly költő és Salamon Pál író találkozott ben­sőséges ünnepség keretében ol­vasóival. Ugyancsak vasárnap dél­előtt Dunakömlődön. délután pe­dig Gerjenben vettek részt író— olvasó találkozón. Az utóbbiakon felolvasást tartottak műveikből, amelyet élénk érdeklődéssel foga­dott az ünnepségek közönsége. Vasárnap délelőtt Dombóváron Féja Géza és Bede Anna költőnő a községbeli fiatalokkal találko­zott. Este ugyancsak Dombóváron irodalmi esten vett részt Féja Géza és Csányi László. A nagy­sikerű felolvasásokat itt a fiata­lok kultúrműsora egészítette ki. Galabárdi Zoltán, József Attila- díjas író vasárnap délelőtt a teveli művelődési otthonban vett részt ankéton, ahol az olvasók kérdé­seire válaszolt, délután pedig Hő­gyészen beszélgetett el olvasóival főképp az Átkozottak című mű­véről. Mindkét helyen dedikálta könyveit. A könyvhét első napjainak si­keréről a könyvesboltok is beszá­molhatnak. Szekszárdon már idáig számos mű elfogyott többek kö­zött a Tiszta szigorúság című fiatal költők antológiája. Darvas József: Részeg eső és Tersánszky Józsi Jenő: A céda meg a szűz című regénye. Sokan keresik Szabó Mag­da Danaidák, Féja Géza Sarjadás című könyveit és a Körkép című elbeszéléses kötetet. A húsz fo­rinton felüli vásárlások alkalmá­val kiadott tombolajegyek — ame­lyek egész héten kiosztásra ke­rülnek még — nagy népszerűség­nek örvendenek a Vásárlók között. Ez egyébként érthető is, hiszen va­lamennyien egy 10 ezer forintos könyvtár nyertesei lehetnek a többi 560 nyereményt nem is szá­mítva. Az első napok forgalmát pon­tosan megállapítani nem lehet, hi­szen Szekszárdon például 70 he­lyen folyik könyvárusítás, de már az első két napdn a Babits Mihály Könyvesbolt és a két könyvsátor 15 ezer forintos forgalmat bonyo­lított le. Két szekszárdi tsz segít az elmaradó Jóreménységnek Szekszárd város termelőszövet­kezetei között a tavaszi mezőgaz­dasági munkákban első helyen a te, amikor az ajtón fiatalos köny- I Béri Balogh Ádám termelőszöyet- ___ -____________________. , . „ kezet all. A kukorica ekezesevel n yedséggel belép az öreg laka­tos: — Ezt meg ottfeledték nálam! Fürge léptekkel távozik a kö­szönet elől. Bajusza alatt táncol a mosoly, gyorsabb volt ezeknél a kölyköknél. A nevetséges élet­korú harmincnyolc—negyven éve­seknél. ORDAS IVÁN a napraforgó és a cukorrépa első kapálásával már végeztek. A jó munkaszervezésre és tagok szor­galmára jellemző, hogy a 40 hold cukorrépa sarabolását két nap alatt befejezték. Naponta 100— 120 asszony dolgozott a földeken. Készen vannak a lucerna kaszá­lásával is, a begyűjtést csak az esős idő akadályozza. A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiumi tanácskozása Szekszárdon A Belkereskedelmi Minisztéri- zsef, a megyei pártbizottság első um Kollégiuma május 29-én Szek­szárdon ülésezik és Tolna megyei kereskedelmi problémákat vitat meg. A tanácskozáson részt vesz­nek Tausz János belkereskedelmi miniszteren kívül, a miniszter- helyettesek, valamint a főosztály­titkára, a tanács képviseletében pedig Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke vesz részt az ülésen. Jelén lesz dr. Vigh Dezső, a tanács kereskedelmi ügyekkel foglalkozó vb-elnökhelyettese is. A tanácskozás vitaanyagát ,,A vezetők. A Tolna megyei Párt- Tolna megyei Tanács VB Keres- bizottság képviseletében Soczó Jó- kedelmi Osztály vállalati irányí­TTTVTVTTTYTTTTTVTTTTTYYYYTTYTTTYYYYTYYYTYT^YTYTTTTYTYYTTTTTTTTTTTTTTTYT^^^^y^üiéL^keSd^ í lem-fejlesztés terén” címmel dr. hét kívülről ráerőszakolni, min- elszigeteli az imperializmust. A országok munkásosztályának a Gyürky Rudolf, a Belkereskedel- den népnek magának kell eldön- leszerelésért azért küzdünk, hogy szocializmusért vívott harcát. A tenie, milyen társadalmi rendben ne legyen fegyver az imperialis- szocialista országoknak az utóbbi ták kezében, ne tudjanak fellépni években elért gazdasági eredmé- a függetlenségükért küzdő népek nyei bizonyítják, hogy ez a cél ellen, ne tudjanak beavatkozni a teljes mértékben reális. A békés népek függetlenségi harcába. Ősz- verseny politikáját csak azok ta- tályharc, mert ha érvényesül a gadják, akik nem bíznak abban, békés egymás mellett élés politi- hogy a szocializmus békében is le kája, ha normális a viszony a kü- tudja győzni a kapitalizmust, nem kíván élni. A békés egymás mellett élés politikája természetesen a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gokra vonatkozik és nem jelenti gyarmattartók és gyarmatok, ki­zsákmányolok és kizsákmányoltak békés egymás mellett élését. A lönböző társadalmi rendszerű or- Szovjetunió és minden szocialista szágok között, ha a burzsoázia ország fegyveres segítséget, poli- kénytelen lemondani a háborús tikai és gazdasági támogatást készülődésről, akkor meg lehet nyújt a felszabadult országoknak, gátolni a kapitalista országok és a felszabadulásukért küzdő né- közéletének militarizálódását, fa- peknek. sizálódását, és lehetővé válik, M indez egyúttal részben már hogy demokratikus erők, az ősz- már-már végzetesnek látszó nem­választ ad arraxa kérdésre tályharc erői szabadabban mozog- zetközi válságot. Minden józanul is, hogy osztályharc-e a békés janak. És végül a békés egymás gondolkodó ember tudja, hogy ezt mellett élés politikája, a béke te- a Szovjetunió, a szocialista orszá- szi lehetővé, hogy támogatni tud- gok sikeres, következetes békepo- juk a gyarmati népeket nemzeti litikájának köszönheti, függetlenségi harcukban, önálló A Szovjetunió Kommunista gazdasági létükért folytatott küz- Pártjának XX. kongresszusát, a bíznak magában a szocializmus­ban. A békés egymás mellett élés " politikája az elmúlt évek­ben számos fényes győzelmet ara­tott. Az emberiség háború nélkül vészelt át számos súlyos, olykor egymás mellett élés politikája. De lehet erre a kérdésre bővebben és részletesebben is válaszolni. Osz­tályharc, mert a béke lehetővé te­szi, hogy a szocializmus országai­ban sikeresen folyjék az építő- delmükben. munka, lehetővé teszi a békés A szocializmus képes arra, hogy versenyt. Ez erősíti a szocialista , békés versenyben legyőzze a kapi­világrendszert, a szocialista vi­lágrendszer erősödése pedig köze­lebb hozza a szocializmus világ­méretű békés győzelmét. A békés egymás mellett élésért, a békéért vívott küzdelem szűkíti az impe­rializmus bázisát, a világra gya­talizmust. Ehhez azonban az kell, hogy a szocialista társadalom kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai nyilat­kozatát az élet teljes mértékben igazolta. Ha ma enyhültebb nem­zetközi helyzetről beszélhetünk, minden területen bebizonyítsa fö- akkor ezt a nemzetközi erőviszo- lényét, de mindenekelőtt legyőzze nyok helyes elemzésének és az a legfejlettebb kapitalista orszá- ebből eredő helyes gyakorlati po- gokat az egy főre eső termelésben, litikának, a békés egymás mellett Ez az, ami vonzóvá teszi a szocia- élés mai viszonyokra alkalmazott mi Minisztérium Igazgatási Fő­osztályának vezetője és Korsós István, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályvezetője ter­jeszti elő. Példát mutatott a termelőszö­vetkezet a vegyszeres gyomirtás­ban is. Tervüket 104 százalékra teljesítették. A Garay és a Szabadság terme­lőszövetkezet is elöl áll a tavaszi munkák végzésében. A lucerna­kaszálást mindenütt megkezdték, nem hanyagolták el a növény­ápolási munkákat sem. A növény­védő állomás segítségével a nö­vényvédelmi munkákat is nagy­részben elvégezték. A Jóreménység termelőszövet­kezet elmaradt, Ennek egyik oka az, hogy a termelőszövetkezet ké­sőn kezdett hozzá a munkához. Baj van a vezetéssel is. A Jóreménység tsz tagjai en­nek ellenére sem kcdvetle.iedtek el naponta szép számmal dolgoz­nak a határban. A mezőgazdasági munkákkal előrehaladott termelőszövetkeze­tek, mint a Béry Balogh Ádám és a Garay tsz felajánlották a se­gítségüket. A Garay és a Béri Balogh Ádám termelőszövetkezet gépei már a kora tavaszi munkákban se­gítséget nyújtottak a Jóremény­ség tsz-nek. Akkoriban több mint 150 holdat munkáltak meg a se­gítők gépei. A Jóreménység tsz most sem marad egyedül. A Béri Balogh Ádám termelő- szövetkezet már végzett a lucer­na kaszálásával. Most a felsza­badult gépekkel segítségére tud­na lenni a Jóreménység-nek. Ter­mészetesen ehhez az is kell, hogy a tsz-vezetők igényeljék, szívesen fogadják ezt a segítséget. (konya) Ä megyei koordinációs bizottság korolt befolyását és fokról fokra lizmust, ez ösztönzi a kapitalista politikájának köszönhetjük. A gazdasági bizottság határoza­ta értelmében a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett meg kell alakítani a koordinációs bi­zottságot, amelynek az a célja, hogy növelje a megyében a beru­házások hatékonyságát, s gondos­kodjon a különféle gazdaságossági szempontok legteljesebb érvényre- jutlatásáról. Ennek a bizottságnak a hatásköre lesz a különféle irá­nyító hatóságokhoz tartozó beru­házások helyi és időbeni össze­hangolása, a folyamatos megvaló­sítás elősegítése, továbbá a több alapberuházást kiszolgáló járulé­kos és kapcsolódó létesítmények együttes megvalósítása. Amint az közismert, a megye területén kü­lönféle minisztériumi beruházások vannak, s itt is szükséges ezek jobb összehangolása. Ugyanígy szükséges a nagyobb összhang 1 megteremtése a minisztériumi és tanácsi beruházások között. A bi­zottság megalakítására megszüle­tett a szükséges határozat. E sze­rint a bizottság megalakult, mely­nek elnöke dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, a bizottság tagjai: Dudás Antal, az MSZMP megyei bizottságának ipari osztályvezetője, Borbás Ist­ván, a megyei tanács vb tervosz­tályvezetője, Dán Mihály, a Ma­gyar Beruházási Bank Tolna me­gyei fiókvezetője, Imre József, a megyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztályvezetője, Ordas József, a megyei beruhá­zási iroda vezetője, Szabiár Béla, a megyei tanács tervezőirodájá­nak vezetője, Szűcs Lajos, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályvezetője, és Virágh Pál területi főépítész. A koordinációs bizott­ságot esetenként kiegészítik az ér­dekelt szervek képviselőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom