Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

19C4. március 21. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Dicső napokra emlékezünk A szemtanúk, s a résztvevők nagy serege alkotó erőben mun­kálkodik ma is: sókan közülük a nagyon is megszolgált nyu­galmat, pihenést élvezve emlé*- keznek a dicső napokra. A Ta­nácsköztársaságra, amely — bár emberi életkorban mérve sincs oly távol a mától — történelem­mé vált számunkra már régen. Mert nem az időbeli távolsága tesz valamilyen eseményt törté­nelmivé, hanem jelentősége, nagysága emeli azzá, még azok szemében is, akik részesei vol­tak. Százharminchárom napig állt fenn a Tanácsköztársaság — egy pillanat ez csak a végtelen idő­ben — mégis olyan alapvető in­tézkedéseket tett, amelyek a dolgo­zók helyzetének, életkörülményei­nek radikális megjavítását jelent­hették volna. A munkáshatalom ki­sajátította a kapitalista kézen lévő gyárakat, bankokat, a földesúri nagybirtokokat, biztosította az állampolgári jogokat „a kunyhók lakóinak” is, azoknak, akik addig szinte minden jogból ki voltak zárva; hozzáférhetővé tette a kultúra, a művészet, az emberi megismerés egész területét az ország dolgozói számára, hogy az addig tudatlanságban tartott nép­tömegeket felemelje „a tudás, a szépség birodalmába”. A Tanácsköztársaság program­ja a nemzeti felemelkedés prog­ramja volt, amelynek megvaló­sítása történelmi fordulatot je­lentett volna a nemzet életében. A proletárforradalom győzel­mének országunk határain kívül is nagy volt a jelentősége. Túl nagy ahhoz, hogy az imperialista hatalmak nyugodtan szemlélhes­sék: Szovjetoroszország létrejötte után, annak példáján lelkesülve Magyarországon is megdöntötték a kizsákmányolok hatalmát. A népek .glőtt immár két példa is bizonyította, ami sokáig csak el­mélet volt, hogy győzhet a pro­letariátus. A magyar munkás­osztály, amelyet a világforrada- lom ígéretes . távlata, lelkesített, forradalmi pártja vezetésével nemcsak a magyar néphatalo- mért szállt síkra, hanem tovább gyengítette az imperializmust, amelyre a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom mért súlyos csapást. Megindult a szervezkedés, a tá­madás előkészítése. Hiába volt — bár sokat segített — a nemzet­közi munkásosztály szolidaritása, áldozatkészsége: a belső ellen- forradalmi erőkre támaszkodó imperialista hatalmak túlereje végül is legyőzte a Tanácsköztár­saságot. A magyar dolgozók ti- zenkilences hősi kísérletét vérbe- fojtotta az imperialista túlerő. A Tanácsköztársaság léte azon­ban nem volt hiábavaló, kitö­rölhetetlen nyomot hagyott a nemzet életében, s a nemzetközi munkásmozgalomban. Negyedszázad után jött el az idő az úiabb győzelemre. S. hogy ma pártunk valóra válthatja, továbbiéi lesztheti mindazt, amit negyvenöt évvel ezelőtt vérbe- fojtottak. azért lehetséges, mert munkájában érvényesíti a tanul­ságokat, amelyeket az első ma­gyar proletárhatalom létéből, te­vékenységéből levontak. Mindaz, amit pártunk ma tesz. közvetve vagy közvetlenül a Tanácsköz­társaság hagyományaira is épül, de túl ezen a ma történelmi pa­rancsára cselekszik amikor erő­síti a nárt egységét, s a szocializ­mus alapjainak lerakásával, célul tűzi ki a szocialista nemzeti egy­ség megvalósítását. Népünk büszkén emlékezik a 19-es hősökre, s az akkori harcot vezető fiatal kommunista pártra, a KMP-re, és azon munkálkodik, őrködik, hogy a Tanácsköztársa­ság emléke élőbb maradion, mint valaha volt; hogy történelmünk e dicső korszakát mai sikereink ter'vék ‘élőbbé, mint bármikor volt. V. H. A Hazafias Népfront III. kongresszusának második napja Közeledik a húsvét Főtt sonka, karaj Horváth Kálmán, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának előadója a minap arról adott tá­jékoztatást, hogy ez évben sok­kal több húsvéti áruféleség ke­rül, illetve került az üzletekbe, mint tavaly. Ilyenkor húsvét előtt különösen, keresett a kü­lönféle füstölt áru, sonka, karaj, és így tovább. Tavaly csak 40 mázsa ilyen füstölt árut hoztak forgalomba, most azonban a húsvét előtti időszakra 90 má­zsát, tehát mégegyszer annyinál is többet biztosítottak. Ennek több mint felét főtt állapotban hozzák forgalomba. Húsvéti nyuszi, tojás Már hetekkel ezelőtt megje­lent az üzletekben a húsvéti csokoládé-, s cukorkaáru. Ilyen­kor különösen keresettek a cso­koládényuszik és 'más hasonló figurák. Körülbelül 64 mázsa ilyen csokoládéfigura került az üzletekbe. Ez is jóval, mintegy 37,5 százalékkal több, mint amennyit a múlt évben forga­lomba hoztak. Krémtojásból és cukorkatojásból közel 209 mázsa kerül forgalomba. Ez a mennyi­ség is több a tavalyinál. Tovább javult a kisebb méretű, olcsóbb csokoládéfigurák aránya. Üdvözlet Ausztráliába — Már most rendkívül nagy a húsvéti üdvözlőlap-forgalmunk — mondotta a szekszárdi postá­nál Gazda Ferenc osztályvezető. — Mi 15 000 húsvéti üdvözlőla­pot rendeltünk eladásra, ennek nagy része már elkelt. Ezzel párhuzamosan nap nap után több húsvéti üdvözlőlap érkezik, de ugyanakkor nekünk is mind többet kell továbbirányítanunk. Eddig aránylag sok volt a kül­földre címzett lap, mert hiszen odáig rendszerint több napig tart az út. s nagyrészét már feladták. Szekszárdról még Ausztráliába is küldtek húsvéti üdvözletei. A legtöbb lapot Németországba és Csehszlovákiába továbbítjuk. Ezekben a napokban 4—5900 levelet továbbítanak a városból, mégegyszer annyit, mint más időszakokban. A beérkező leve­lek száma is körülbelül mégegy­szer annyi. A csomagforgalom nem nagyom érzi meg a húsvétot, közel sem növekszik meg annyi­ra, mint mondjuk a karácsonyi időszakban. Ennek az a magya­rázata, hogy karácsony tájt van a fő disznóölési szezon. A távirat­forgalom közvetlenül az ünnepet megelőző egy-két napban szokott nagy lenni, mert ilyenkor érkez­nek tömegével a „jövök”, vagy „sajnos nem utazhatom” távira­tok. Az első pecsenye- bárányok már elindultak (Folytatás a 2. oldalról.) munkás, szocialista brigádvezető, Győr,' (Győr m.), dr. Hajdú Ele­mér, az Erőmű Tröszt igazgató- helyettese, Budapest, Hajduska István, újságíró, a Hazafias Nép­front országos titkárságának osz­tályvezetője, Budapest, dr. Halász Aladár egyetemi tanár, Budapest, dr. Hamvas Endre, r. kát. Csanádi püspök. Szeged, (Csongrád m.), Harmati Sándor, Budapest, dr. Harrer Ferenc, nyugalmazott al­polgármester, Budapest, Hont Fe­renc, a Színháztudományi Intézet igazgatója, Budapest, Horváth Sándorné, a ,Somogy megyei nő­tanács titkára, Kaposvár, dr. Hor­váth Richárd, r. kát. templom­igazgató, Budapest, dr. Honig Vil­mos, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettese, Buda­pest, Jámbor István, termelőszö­Tfrv+1.-<-'n-0-f-í ol nők. F'*1 -^S. -^1 J TY-O Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a forra­dalmi munkás—paraszt kormány ■ elnöke, (Budapest), Ká''ai Gyula, I a forradalmi munkás—paraszt kormány elno'-belvettese. (Buda­pest). Katona S^^r, a Hazafias ; Népfront megyei titkára. S^ged, (Csongrád m.), dr. Karászi B”-ő, kórházi főorvos, Salgótarján. , (Nógrád m.), Kas’a La'osn*, Ba­ranya megyei tsz tag, Kclemn János, termelőszövetkezeti brigád- vezető, Zomba, (Tolna m.), dr.Ken- de Z-jzmond, orvos.íBudap.), Kis­házi Ödön. a Népköztársaság El- j nöki Tanácsának helvettes elnö­ke. (Budapest), K:sfa'udi St ó 1 Zsigmond, Kossuth-díjas szob­rászművész, (Budapest), dr. K‘s- péter István, a Feiér menyei ta­nács vb-titkára, (Székesfehérvár), Kiár János, egyetemi tanár, (Bu­dapest), KUhán ,snd á’, asztalos művezető. Miskolc, fBorsod m.), Ko:lá’y Zjitán Kessuth-díias ' akadémikus. (Budapest'', Koh lt Mazda, színművésznő, (Budapest), I KoTtay István, a Hazafias Nép­front országos titkárságának osz- tályvezető-heh'ettese. (Budapest). Kovács Józsefné, a F-uér rneCT"ei nőtanács titk"ra. (Székesfehér­vár), Kris-to” Éva ter-anl^szövet­kezeti brinád vezető. Békéscsaba. (Békés m.). Kun János, termelő­szövetkezeti brigád vezető Maaő- szilas, (Feiér m.), Kun«! M'r*a miskolci fonőnő. Kurek ,T-~sef ' termelőszövef-ezeti elnök. T<á~s- márk. (Borsod m.). I ov Ár -‘d bányász. K^ssuth-dnas frontmes­ter. Albert+elep, (Borsod m). Mad'ó István, a Hazafias Nép­front Vas mofjvei tí+'-ára. (Szom­bathely), Maj->r "éla. termzlő- szövetkezotj tan K'máaota. (Bé­kés m.). dr. Magvan A^dr's, az Ae:rprt,,^^rn?r,',7i ra. Gödöllő, (PcctirV dr Magyart Jenő, szekszárdi állatorvos, dr. Manninger Rezső, ' Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, (Bu­dapest), Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, (Buda- , pest), dr. Murányi Klára, főorvos, Debrecen, (Hajdú m.), dr. Mün- nich Ferenc, államminiszter, (Budapest), dr. Mód Aladár, egye­temi tanár, (Budapest), dr. Mn- sonyi Emil, Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja, egyete­mi tanár, (Budapest), Nagy Dá­niel. a Halgazdasági tröszt igazgatója, (Budapest), Nagy Jó­zsefné, a Goldberger Textilmű­vek igazgatója, (Budapest), dr. Nagy László, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat főtitká­ra, (Budapest), Nádasi Józsefné selyemgyári munkásnő, Tolna, (Tolna m.), Nádasdy Kánián. Kossuth-díjas, az Operaház igaz­gatója, (Budapest), Nánási László, a Szövetkezetek Országos Szövet­sége felügyelőbizottságának el­nöke, (Budapest), Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tit­kára, (Budapest), dr. Nemecz Ernő, egyetemi tanár, Veszprém, (Veszprém m.), Néme.h Imre, nyugdíjas, Miskolc, (Borsod m.), Ognyenovics Milán, a Magyar- országi Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára, (Bu­dapest), Ol'y Magda, Kossuth- díjas színművésznő, (Budapest), dr. O.-bán László, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt , Központi bi­zottságának osztályvezetője, (Bu­dapest), Orosz Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs megyei Bizottságának első titká­ra, Nyíregyháza, (Szabolcs m.), Oros Miklós, bányász, Oroszlány, (Komárom m.), dr. Ortu ay Gyula, akadémikus, egyetemi tanár, (Budapest), Papp Lajos, termelő­szövetkezeti tag, Tapsony, (So­mogy m.) Pallai Sándorné, a Ha- • zafias Népfront Szolnok megyei titkára, (Szolnok), Palkó Sándor, a Baranya megyei Ta- j náos vbr-elnöke, (Pécs), Patakfalyi Edit, csiszólómunkás, szocialista brigád tagja, Salgótarján, (Nóg- i rád m.), Pataki László, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára, (Bu- | dapest), Pácze’.t Ferenc, az Út­ügyi Kutató Intézet osztályveze­tője, (Budapest), Pátzay Pél, Kossuth-díjas szobrászművész, (Budapest), dr. Pesta László, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, (Bu­dapest), Pcthő Tibor, újságíró, (Budapest), Pióker Iguá?, Kos­suth-díjas gyalus, (Budapest), dr. Pongrácz Kálmán nyugdíjas, (Bu­dapest), Radványi Gáspár, a Ha- 1 zafias Népfront országos titkár­ságának osztályvezetője, (Buda­pest), dr. Rázső Imre, az Akadé­mia levelező tagja, tanszékveze­tő egyetemi tanár, (Budapest), dr. Reischl Antal, egyetemi ta­Emlékünnepség a Tanácsköztársaság évfordulóién A szakály-hőgyészi vasútállo­máson — amint Kirschner. Ádám, a Gyapjúforgalmi Vállalat szek­szárdi kirendeltségének előadója közölte — nemrégiben bevagoní- roztak 560 pecsenyebárányt, hogy eleget tegyenek az olasz meg­rendelésnek. Ezek voltak az első, külföldi megrendelésre útnak in­dított pecsenyebárányok, s vala­mennyit a Hőgyészi Állami Gaz­daság szállította. A közeli napok­ban előreláthatóan még újabb 250-es szállítmányt indítanak út­nak, majd húsvét után Görögor­szágba is küldenek pecsenyebá­rányt Tolna megye állami gazda­ságai. Szó van arról, hogy egyes tsz-ek is adnak el pecsenyebá­rányt, itt azonban később kez­dődött meg az elletés, így az ér­tékesítésre is később kerülhet sor, mint az állami gazdaságok­ban. I i Szekszárdon bensőséges ünnep­ségen emlékeztek meg a Magyar Tanácsköztársaság 45. évforduló­járól pénteken este. A volt me­gyeháza nagyterme ez alkalom­mal megtelt ünneplő közönséggel. Ősz hajú veteránok, a történelmi események ma is élő harcosai, szemtanúi, az üzemek, hivatalok, vállalatok képviselői, idősek, fia­talok foglalták el a padsorokat. I A Himnusz elhangzása után Módos István, a városi tanács mű­velődési osztá’vának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Palkovics István alezredes, a me­gyei munkásőrség parancsnoka tartotta meg ünnepi beszédét. Méltatta a dicsőséges Tanácsköz­társaság forradalmi harcait, amelynek eredmén veképpen a magyar munkásosztály 1919. már­cius 21-én pártja, vezetésével megvívta a munkásosztály harcát, s megteremtette a munkáshatal- ‘mat. Az ünnepség második részé­ben, a Garay gimnázium énekka­ra és önképzőköre adott műsort. Baka István, a IL G. osztály ta­nulója Balázs Béla: Tábortűz mellett, vörösőrségen című költe­ményét szavalta el, majd az ének­kar mozgalmi dalokat énekelt, ifi Gerse József vezényletével. A szavalókórus mély átérzéssel tol­mácsolta Robert Rozsgyentszven- szkij Requiemjét. A Tanácsköz­társaság tiszteletére rendezett em­lékünnepség az Intemacionáléval ért véget. Március 21-én délelőtt 10 óra­kor a párt, a tanács, a tömegszer- vezetek és az üzemek, vállalatok küldöttei megkoszorúzzák a Már­tírok terén felállított 1919-es em­lékművet. Koszorúzási ünnepség lesz az alsóvárosi temetőben fel­állított emlékműnél is, ahol Szek- szárd város közönsége elhelyezi a megemlékezés virágait. nár, (Budapest), Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke, (Budapest), Rusz- nák János, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának tit­kára, (Békéscsaba), Sallai Sándor, kendergyári művezető, Szeged, (Csongrád m.), dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, (Budapest), dr. Sályi István, Kossuth-díjas egyetemi tanár, Miskolc, (Borsod m.), Sebestyén Nándorné, a Ha­zafias Népfront országos titkársá­gának osztályvezetője, (Budapest), dr. Sipos Gábor, az Agrártudo­mányi Egyetem tanára, Budapest, dr- Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főigazgatóságának vezetője, Budapest, Szabó Bé- láné, pedagógus Somlóvásárhely, (Veszprém m,), Szabó. Károly, termelőszövetkezeti elnök, Duna- szeg, (Győr m.), Szabó Pál, Kos­suth-díjas író, Budapest, dr. Szá- deczky-Kardoss Elemér, Kossuth- díjas akadémikus, egyetemi tanár, Budapest, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Bu­dapest. dr. Szalav József, a Leg­felső Bíróság elnöke, Budapest. Szatmári Nagy Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Budapest, Sza- szák Pál, termelőszövetkezeti álla. nyésztési brigádvezető, Bé- I réscsaba, (Békés m.), Szentkirályi János, a Szabad Föld főszerkesz­tője, Budapest, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára, Gyula, (Békés m.), Szőnyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója, Bu­dapest, dr. Szvoboda Jenő, kór­házi főorvos, Szombathely, (Vas m.), Tamási Áron, Kossuth-díjas író, Budapest, Tarr Sándor, a Tiszacsegei Gépállomás igazgató­ja, (Hajdú m.), dr. Tigyi József, egyetemi docens, Pécs, (Baranya m.). Tó*h Anna, a T"':t,,1r'">,l tv.;. gozók Szakszervezetének főtitkára Budapest, dr. Tóih Jánosáé, fő- P.rvos, „Budapest, Tóth Lajos, ve­zérőrnagy, Budapest, Tóth G. Sándor, a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár technikusa, (Bács m.), Tóth Mihályné, termelőszö­vetkezeti tag, Dunaföldvár, (Tolna m.), dr. Trautmann Rezső, építés­ügyi miniszter, Budapest, Uklár Ernő, a Berentei Vegyiművek vil­lanyszerelője, (Borsod m.), dr. Valkó Endre, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szö­vetségének főtitkára, Budapest, Varga Béla, általános iskolai igazgató, Nagykanizsa, (Zala m.), Varga János, olajüzemi munkás, Lispeszentadorján (Zala m), Var­ga Károly, mezőgazdasági mér­nök, Kaposvár, (Somogy m.), Vass György, kórházi főkönyvelő, Sár­vár (Vas m.), Vass István é. az országgyűlés elnöke, Vas- Vitteg Miklós, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsánál: alelnöke, Budapest, dr. V g- sellyei István, egyetemi ta­nár, Gödöllő, (Pest m.), Veres Péter, Kossuth-díjas író, (Buda­pest), dr. Vető Laj s, evangéli­kus püspök, (Budapest), : Vezse Sándor, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője, Miskolc, (Borsod m.) Véjh Jó séf, a Tatabányai Cement- és Mész­művek igazgatója, (Komárom m.), Vígh Imre, termelőszövetkezeti tag, Székkutas, (Csongrád m.), dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára, (Budapest), dr. Vitális S nJor, Kossuth-díjas egyetemi tanár. (Budapest), dr. Wild Fr'gyes, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének fő­titkára, (Budapest), Wiihe'm Tibor, Kossuth-díjas főmérnök, (Búd-"-'Sí). Z Nagy Ferenc, nyug­díjas, (Budapest),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom