Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. október 2t.-gÉf1 ^ ‘ ¥-t-4 ~ = =3= =r= as uj víztároló A föld tíz méternél hosszabb csúszdán zúdul lefelé a magasból. Egy-egy nagyobb göröngy tompa zuhanással csapódik a csúszda alján lévő nádpalló-pajzs- hoz. Sokat felfog a pajzs, de így is hullik néha fentről az „áldás” a két ember — Martinka István és Keserű József — nyakába, akik a csúszdától lapátolják, terítik el a földet. A csúszda vége fölé, — amely már elvész a fák koronája között — transzportőr nyúlik. Három transzportőr viszi a földet a köralakú, egyre mélyülő gödörből, ahol öt ember lapátol: Háhn Antal, Háhn János, Laki Péter, Lip- pert Péter, Gebhardt János. A megyei Építőipari Vállalat munkásai. Az új szekszárdi vízmedence földmunkáit végzik, közvetlenül a régi medence mellett. A szekszárdiak — főleg a kórház, a Munkácsy és a Bartina utca lakói — sokat panaszkodtak a vízellátás miatt. Nem csoda, hiszen a vízfogyasztás évről évre emelkedett, az 500 köbméteres vízmedence nem volt elegendő. Újat kell tehát építeni. Az elmúlt hétén kezdték meg a földmunkát a vállalat fnunká- sai. Törhették először a. fejüket, hogyan szállítsák el a kitermelt földet. De nem kellett leleményességért a szomszédba men- niök .. . A régi víztároló felett emelkedő épület tetejéig állványokra szereltek három transzportőrt, a másik oldalra pedig csúszdát szerkesztettek. így szállítják a föld egyik részét az épületen keresztül. A többit . csillével szállítják. Csörlő engedi le a megrakott csillét a lejtőn, és vontatja fel az üreseket. Támer István gépkezelő és Hajdú János csillésnek legfeljebb csak az okoz gondot, ha a csille kiugrik a fordítókorongon. Ebédidő van éppen, az emberek feljönnek a- gödörből. — Ebből a gödörből 480 köbméter földet kell kiemelnünk — mondja Háhn Antal. — A másikból valamivel kevesebbet. Egy részét ott elöl elterítjük, a többit ráhordjuk a medencékre, ha elkészültek. Tulajdonképpen két kétszázötven köbméteres medencét készítünk. — Mi végezzük a betonozást is — mondja Martinka István —, csak a zsaluzást végzik az ácsok. —Ez most a vállalat legnehezebb munkahelye — szól közbe Háhn János. — Nagyon sok betont kell felhasználnunk, viszont járművel nem lehet ide feljönni. — Hogyan szállítják fel? — Csillével, a csörlő segítségével. Billenős teherautó hozza a kerítésig. Onnan transzportőr szállítja a csillébe. A technika mindenütt jó segítője az embernek. Pótolja az erőt. B. I. FelkászBlt a szövetkezet! vendéglátóipar a téli fsrgalsiB Isbsiiplítására A vendéglátóipar forgalmának Tolna megyében mintegy 65 százalékát a íöldművesszövetkezetek- ben bonyolítják le. Ez pedig arra köt-étez minden szakmabelit, hogy tudása legjavával járuljon hozzá a kulturált szórakozás megteremtéséhez. A legalapvetőbb feltétéle ennek megyénk nagyobb községeiben ma már meg van. A földművesszövetkezetek ugyanis 12 kisvendéglőt, 16 cukrászdát és 25 büfé-falatozót üzemeltetnek a falvakban. Ezekben az egységekben a berendezés korszerű, közülük nem egy eléri a városi színvonalat. A gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a falusi emberek szívesen járnak szórakozni a vendéglátóipari egységekbe. Különösen a fiatalok, akik szeretik a zenét és kulturált körülmények között jól szórakoznak egy-egy műsoros rendezvényen. Ilyen rendezvény — ahol több alkalommal léptek fel neves fővárosi művészek i — az év eltelt tíz hónapjában is-mintegy száz alkalommal volt a. falusi szövetkezeti vendég- látóipari egységekben. A téli hónapokra ugyanennyi rendezvényt terveznek. Az ifjúsági szervezetekkel és a tanácsokkal közösen nyilvános disznótoros vacsorákat, halvacsorákat és táncmulatságokat is rendeznek majd a falusi kisvendéglőkben. A jó szórakozásnak természetesen az is feltétele, hogy a vendéglátásra is jól felkészüljenek, megfelelő mennyiségű és minőségű választék legyen ételből és italból a vendéglőkben. A szakemberek szerint ilyen vonatkozásban jobb a helyzet, mint a korábbi években volt. (P. E.) (Folytatás a 3. oldalról) nyelmesen lebegett a hajlékony fütyörészés a kocsizörgés fölött. Klári az imént szomjas volt, s mostanra megnedvesedett az ajka. — Valaki nagyon bánja, hogy most együtt kocsikázunk — mondta Dani szelíden, dallamosan, mintha szóval folytatta volna az imént fütyült nótát. Klári tágabbra nyitotta szemét, tűnődő sajnálkozással felelte: — Ha így igaz, akkor se tehetek róla. Nógatta valami sejtelem, hogy nézzen hátra, győződjön meg: nem szegődött-e nyomukba az az ember, akire mindketten gondoltaik, de a nevét elhallgatták? Nem pillantott vissza, félénkké tette a. bűntudat, amelyet egy soha el nem követett vétekért érzett. Pásztor Anti, aki testvére volt — nem vér szerint, hanem az együvótartozás másfajta törvényei folytán — ’ felültette mögéjük a szekérre a féltékenységet. Klári szerette Antit, pontosan úgy, ahogy a legjobb testvért szokás, de még könnyelműségből sem bukkant föl benne a talán, hogy hátha szerethetné szerelemmel is? Pedig az értelemnek nem lehetett óka a tiltakozásra, ha csak az nem, hogy a legény éppen egyidős volt vele, márpedig feléjük csak nagyritkán házasodtak öszsze azonos korúak. Miután Anti félárva lett — apját meghökkentő hirtelenséggel vitték eh a nyilas csendőrök 1944 novemberében — az öreg Kincses fogadta szárnyai alá és a lányával együtt nevelte becsületes emberré. Antinak két otthona lett: ragaszkodását megosztotta anyja, meg a három testvére és Kincsesék között, s ahogy férfiasodott, egyre jobban készülődött, hogy a két családot végérvényesen egyesítse. Dehát az élet tele van kaján és szeszélyes kötakedéssel — úgy látszik, minden halad a maga útján, ahogy az alkalom kínálja, aztán egy szép napon kiderül, hogy gyakorta más ösvényen jár a valóság, s megint máson a remény. Klári régóta tudta, hogy nein viszonozhatja Anti szerelmét. Mint ahogy nem tehetett arról, hogy haja mogyoróbarna, szeme lenvirágszínű lett, arról sem tehetett, hogy serdülő szerelme éppen Kustán Danit választotta. S ha már megszületett az érzés, cinkosává édesgette az értelmet is, hogy a vágyak helyénvalóságát a józan ész is szentesítse. Dani megsokallotta a szótlanságot. Töprengőn fürkészett oldalról a lány kedvetlen arcába. — Mégis, megbántad, hogy eljöttél? — kérdezte. (Folytatjuk) Asszonyoknak lányoknak Hég egyszer a példás magatartásról Az „Asszonyoknak — lányoknak” rovat október 13-án „Példás magatartás” címmel egy pedagógiai tárgyú írást közölt S. Cs. tollából. Az említett probléma felvetését bár szükségesnek tartjuk, nem tudunk mindenben egyetérteni a cikkíró véleményével. Nem eléggé emberséges szemlélet az, amit S. Cs. igazolni vél; és nem is hiszem el, hogy ennyire csak a felszint értékelnék pedagógusaink az osztályzatok elbírálásánál. „Sok szülő — olvashatjuk a nevezett írásból — ... még nem tudja, mit is fed tulajdonképpen a magatartási osztályzat, különösen a példás magatartás.” Ebben igaza van a cikkírónak, s mert igaza van, komoly problémában lehetett volna a gyermekeikért aggódó szülők segítségére. De a példa, mellyel mondanivalóját illusztrálni próbálja, egy alapjaiban helytelen pedagógiai szemléletet tükröz. „Miért kapott a fiam négyest magatartásból? — idézi egy felháborodott mama szavait S. Cs. — Ez nem igazság, mert a fiam egész évben semmi rosszat nem csinált. Az osztályfőnöke is mondta, hogy Pista _ igen jó gyerek. Az órákon is csendesen ül és csak akkor szól, ha kérdezik... A szomszédék Sanyijának., akinek már az ellenőrzőjébe is beírtak, példás a magatartása. Hol itt az igazság?” Igen, ezt kérdezi a felháborodott mama, és S. Cs. válasza — kissé tömören megfogalmazva — ennyi: a gyermek nem eléggé aktív, kissé félénk, visszahúzódó: ezért kapott néevest magatartásból. M->id lentebb a következőket olvashatjuk: . a mindentől való tiltás, a folytonos »nem szabad« visszahúzódóvá, passzívvá nevelte Pistát, megfosztotta önállóságától, öntevékenységétől, bátorságától. Pista napról napra magábazárkózot- tabb, félénkebb, fásul- tabb lett.. Megdöbbentő, hogy valaki ennyire világosan látja: ez a Pista gyerek nem tudatosan passzív, hanem rossz családi tényezők formálják gát-' lásossá, félénkké — és mégis a rosszabb osztályzat mellett dönt a bátorítás, a segíteni- akarás helyett. Valóban: a mi mércéink különböznek a múlt etikai értékeitől; mi közösségi embereket szándékozunk nevelni. Viszont az iskola intézménye nem adminisztratív szerv, mely kalkulál, értékel és ítél. Az iskola embereket formál, s ennek a feladatnak van alárendelve a magatartási osztályzat is, mely eszköz és nem valamiféle sportteljesítmény értékét tükröző számadat. Nem az a célja nevelési rendszerünknek, hogy „pontosan regisztrálja” gyermekeink magatartását, hanem hogy szocialista társadalmunk számára becsületes és boldog embereket neveljen. A gátlásos, félénk gyermekeket nem büntetni kell. Az ilyen gyermekeket előbb egyszerűbb, majd bonyolultabb megbízatásokkal kell ellátnunk, hogy módja legyen legalább az iskola közösségében feloldódni, ha már az otthon kötelékében képtelen erre. Hangsúlyoznunk sem kell, hogy mily nagy szerepük van e téren az úttörő-, a KlSZ-szerve- zeteknek. A közösség szükségességét csak az érzi igazán, aki ..izesve- mo»o<*va'’ vállal részt Divattudósítás Az őszi-téli divat néhány űj díszítőelemet is hoz. Ezek közül igen kedves a gyapjú vagy bőr pompon, s ez nem csupán kaíapdíszítésre, hanem ruhákon különböző módon kerül fel- használásra. Főleg a tweed és vastagabb, laza szövésű, egyszínű szövetekből készült ruhákon alkalmazzuk. Ezzel a módszerrel akár házilag is felfrissíthetjük ruhatárunk egy-egy megunt darabját. A pompon nagysága igen változó, a 4—5 cm átmérőjűtől egészen 10—12 cm-ig. Készülhet színben megegyező gyapjúfonálból, vagy ha a ruha anyaga megengedi (twedd laza szövésű szövet), saját szálát kihúzva használjuk. Nem hosszú bojtról, hanem kerek pomponról van szó. 1. rajz. Igen csinos a keskenyebb vagy szélesebb sálszerű I gallérok végein alkalmazott gyajúpompon. 2. rajz. Az idén ismét divatos a stóla. A ruha anyagából készítve, vagy színben harmonizáló kockás anyagból. Végére 10—12 cm átmérőjű pompon kerül. (Legcsi- nosabb a tweed és ennek megfelelő twedd kockás anyag.) Ha az anyag alkalmas, a bal oldalát is felhasználhatjuk stólára. 3. rajz. övként alkalmazva is igen mutatós. A. szövet paszpolozás mellett dominál a .műbőr paszpolozás is. problémáiból. Hány csendes, amolyan „magába zárkózott” kitűnő tudóst, orvost, pártmunkást ismerünk és bizony hányszor csalódtunk már nagyhangú „közösségi emberekben”. Mit tett S. Cs. pedagógusa, hogy elegyengesse Pista sorsát? Magatartását megdicsérte az édesanya előtt; a cikkből semmiféle fel- világosító elbeszélgetésről, segíteni akarásról nem tájékozódtunk. — Mi is együttérzünk a felháborodott édesanyával, aki megilletődve veszi tudomásul fia négyes osztályzatát! Igen, ma már nem „magaviseletét”, simulé- kony, ál-udvarias modort, hanem emberi magatartást formálunk gyermekein kre. Bősz Jenő Modern lakószoba: az erkélyajtónál fiókos munkaasztal, szemben vele polcos kis szekrény. A főfalon kihúzható ágypamlag, előtte dohányzó- asztal fotelekkel, szemben vele televízió-asztal. A képen nem látható a fekvőhely mellett elhelyezett ágyneműtartó és a szoba negyedik fala előtt átló ruhásszekrények. Néhány kévéit gyakorlati fogás A hús lényegesen gyorsabban puhul meg, ha sótlanul főzzük, és csak akkor sózzuk, amikor már majdnem kész. A főzeléket, burgonyát, rizst viszont mindig sós vízben főzzük, mert így készül el hamarabb. A tojás és a héjában főtt burgonya nem reped meg, illetve nem esik szét, ha főzővizét kissé megsózzuk. A túlsózott étel megjavítható, ha egy-két percig néhány szelet kenyérrel vagy burgonyával főzzük, s ezeket utóbb kivesszük. A paprikát mindig vízzel való feleresztés előtt tegyük a rántásba vagy pecsenyezsírba, hogy az étel szép színt kapjon. A petrezselymet csak akkor tegyük az ételbe, ha az már teljesen elkészült. , Mindig lehet otthon petrezselymünk, ha finomra vágva, vagy ledarálva és kb. negyedannyi sóval keverve üvegben tartjuk. Ha kevés az időnk, az élesztőt nem szükséges előre felfuttatni. A langyos tejjel, vagy vízzel elkevert tészta akkor is szépen megkel, ha szárazon morzsoljuk az élesztőt a liszt közé. Ebben az esetben azonban több élesztőt kell használnunk. Gyorsan kel a tészta, ha valamivel több (5—6 dkg) élesztőt teszünk bele, ami a kész tészta, kalács stb. ízén semmit sem változtat. Sütőporból viszont ne tegyünk többet az előírásnál, mert a süteményen érezhető az íze. A friss kenyér, vagy tészta forró vízbe mártott késsel vágható szép, sima szeletekre. t A hét egy napja a nőké A Romániában működő mintegy 12 000 falusi művelődési otthonban minden hét egy napján a nők képzéséről gondoskodnak. Ezeken a napokon a parasztasszq- nyok számára előadásokat tartanak a gyermeknevelésről, különböző egészségügyi és gazdasági kérdésekről, tájékoztatják őket a belföldi és a nemzetközi politikai helyzetről, a tudomány és a technika legújabb vívmányairól, a román és más népek művészetéről és kultúrájáról. a legújabb mező- gezdasési és állattenyésztési meri szerekről, amelyeket felhasználhatnak a mezőgazdasági termelés fokozására. Az előadásokat a helybeli tanítók, mérnökök és orvosok, valamint a művészet és a kultúra képviselői, különböző szakemberek tartják, akik külön e célból keresik fel a falvakat. A művelődési házakban ilyen alkalmakkor tapasztalatcserét is rendeznek a mezőgazdasági termelés különböző ágazataiban. dolgozó nők számára. Idén a falusi művelődési házak ilven rendezvényein több százezer parasztasszony vett részt. Z. S,
