Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

«í

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

1962. június 28,'

Kétmillió forint értékű társadalmi segítség az iskoláknak

Az ifjúsági Vöröskereszt is eredményesen zárta a tanévet

A tanév lezárásával a Magyar Vöröskereszt értékelte iskolai szervezeteinek munkáját. A vizsgálat mintegy 220 000 ifjú vöröskeresztes egész évi tevékenységéről adott számot. Jó munkájukat segítette, hogy a Vöröskereszt sokoldalú egészségügyi ismeret- szerzési lehetőséget biztosított számukra. Az ifjú egészségőr tanfolyamokon közel 90 000-ren vettek részt a tanévben. Egyre többen sajátítják el a házi betegápolási tudnivalókat is. Egy év alatt 20 000 általános- és középiskolai tanuló vett részt kiképzésen.

A tanévben csaknem 400 000 általános- és középiskolai tanuló hallgatta meg a leggyakoribb fertőző betegségek elleni védekezésről, a balesetelhárításról és

a serdülőkor egészségügyi problémáiról szóló tájékoztatókat.

Az általános iskolai vöröskeresztes csoportok egyik fő feladata volt a tiszta iskola—egészséges ifjúság mozgalom szervezése. A most zárult tanévben több mint ezer oktatási intézmény nyerte el a tiszta iskola címet. A mozgalom továbbfejlődését a pedagógusokon kívül a művelődésügyi szervek, az úttörőelnökségek és o szülői munkaközösségek is segítették, s hatékonyan részt vettek az iskolák egészségügyi feltételeinek javításában is Ennek köszönhető, hogy társadalmi összefogásból egy év alatt több mint kétmillió forint értékű egészségügyi felszereléssel gazdagodtak az iskolák.

A zeneiskola tanévzárójáról

Kipirult gyermekarcok vették birtokukba a zeneiskola udvarát szombaton délután, és Husek Rezső, az iskola igazgatója közel 300 növendék és a szülők serege előtt pillantott vissza az elmúlt esztendő eseményeire.

Az évzáró beszéd után kerüli sor a jutalomkönyvek kiosztására, majd a zeneiskola nagytermében a tanévzáró növendék- hangversenyre, ahol a zongoristák és a fúvós tanszak növendékei gyakorolták a legjobb hatást a szépszámú érdeklődőre. Lányi Péter, Végh László, Főglein Ferenc és a többiek zongorajátéka élményszámba ment, a kitűnő Véghelyi trombitajátéka, az alig egy esztendeje tanuló Erszényi harsona száma pedig a hangverseny legnépszerűbb műsorszáma lett. A pénteki ének tan szak-han g- verseny után a tanszakot Takler Ibolya és Kaczián János képviselte, a tőlük megszokott, választékos előadásmóddal. A hegedűsök is fejlődtek tavaly óta. Közülük elsősorban Valentinyi Margit, aztán az igen tehetséges Németh Erzsébet hegedülését kell megemlíteni. O. I.

Mit takar az át

A munkanormák „karbantartásának” néhány problémája a Tolnai Pamutszövogyárlisn

Jókai Mór összes művei 140 kötetben

A sorozat első kötetei hamarosan a boltokba kerülnek

A magyar könyvkiadás. újabb nagyszabású vállalkozásba kezdett. Nemsokára a könyvesboltokba kerül Jókai Mór összes műveinek első kötete. Régi kívánság teljesül ezzel, hiszen évek óta kérik az olvasók, hogy lásson napvilágot egy Jókai valamennyi művét tartalmazó sorozat. Az Akadémiai Könyvkiadó most 140 kötetben megjelenteti a nagy író műveinek első teljes kiadását. A sorozatban megtalálható az író valamennyi regénye, novellája.

seípdarabjaf - útleírása, glosszája es cikke.

A sorozat két változatban kerül ki a sajtó alól. A szövegkritikát kiadás köteteiben az egyes munkákat részletes jegyzetanyag kíséri. A másik, népszerű, olcsó kiadásban a kötetek az egyes írások teljes szövegén kívül gazdag képanyagot és az idegen szavak magyarázatát tartalmazzák. A kritikai sorozat kötetei selyem- puplin-kötésben, a népszerű kiadás könyvei egészvászon-kötés- ben kerülnek forgalomba.

(Folytatás a 3. oldalról.)

ja, hogy férje nincs köztünk? Miért nem csodálkozik Volosin azon, hogy Kámov helyett Belo- polszkij tesz neki jelentést? Már kimondta a szörnyű szavakat, de Szerafima Petrovna arca továbbra is mosolyog... Volosin átöleli Belopolszkijt.

— Üdvözlöm abból az alkalomból — mondja jó hangosan —, hogy ragyogóan befejezték az első űrrepülést. Szerencsés visszatérésük nagyszerű ajándék hazánknak. Fogadják hát ezért vi- szontajándékunkat... — A bizottság tagjai oldalt léptek. Virágcsokorral a kezében egy férfi sietett felénk. Az az ember volt, akire az egész hat hét alatt gondoltunk. Elevenen, vidáman, örömtől csillogó szemmel állt előttünk — Kámov!

Több órán keresztül hallgattuk lélegzetvisszafojtva elbeszélését a Marson való tartózkodásáról és csodálatos megmeneküléséről:

Az 55 piéteres felgyorsulás lehetővé tette nemcsak a megmenekülésemet, hanem azt is, hogy 21 órával korábban érjem el a Földet, mint. maguk. A motor 5 percnyi működése után az űrhajó sebessége másodpercenként elérte a 32 kilométert és 450 métert. Startoláskor elvesztettem az eszméletemet és csak akkor tértem magamhoz, amikor az űrhajó már a tehetetlenségnél fogva repült,

Persze nem feküdtem a vízbe, mivel nem hiszek üdvözítő hatásában. Megadtam az űrhajónak a szükséges irányt és a továbbiakban a technika törvényeire és saját szerencsémre bíztam magam. A Földhöz közeledve rájöttem, micsoda kincs állt Hapgood rendelkezésére, csak éppen nem tudta kiaknázni... Motorjáról beszélek. Igen megbízható, nagyszerű gépezet, nem marad el a mieink mögött. Fékezni az űrhajót a légköri súrlódással nem akartam. A motor ragyogóan megbirkózott a feladattal. 180 fokban elfordítottam az űrhajót, ugyanazzal a motorral kezdtem fékézni. Belemerültem a légkörbe. Űrhajóm zuhanni kezdett. Ejtőernyőm nem volt. Ottmaradt a Marson a terepjárónkkal. Rövid időközönként be-kikapcsoltam a motort. Nem mondhatom, hogy kellemes érzés volt, de célomat elértem: az űrhajó abbahagyta rendszertelen zuhanását és sima repülésbe ment át... Száránszk alatt értem földet. Az ütés nagyon erős Volt, de mint látják, nem lett semmi bajom. Ezt azonban nem mondhatom el az űrhajóról. Tovább nincs mit mesélnem. — Kezét nyújtotta Belo- polszkijnak: — Meg kell köszönnöm önnek ezt a művészi munkát! Az űrhajó, mint tudják, menetrend szerint szállt le a rakétapályán. Az első nagyszabású űrrepülés a kitűzött időpontok pontos betartásával zajlott le. Ez óriási győzelem!

— Vége — i

A Pamutszövőipari Vállalat " tolnai gyárában a fizikai dolgozóknak több mint 70 százaléka dolgozik teljesítménybérben. A gyárban az átlagos teljesítményszázalék az első negyedévben 99 volt, áprilisban kereken 100, májusban pedig 100,6. A lassú, de egyenletes fejlődésből arra lehet következtetni, hogy a normák jók, nincs „elfutás”, de nincsenek túl szoros normák sem. Ösztönöznek a jobb munkaszervezésre, a munkaidő jobb kihasználására. A múlt év harmadik negyedében 97, a negyedikben 99 százalék volt az átlag.

Ha nem így lenne, az átlag akár lefelé, akár felfelé nagyobb mértékben térne el a száz százaléktól, első pillantásra azt kellene megállapítani, hogy valami nincs rendben, hiszen az egy évvel ezelőtt megjelent 22'1961-es kormányrendelet is kimondja többek közt, hogy a normák helyességének munkatanulmányokkal, munkanapfelvételekkel való rendszeres ellenőrzése, elemzése során „különösen figyelemmel kell

lenni arra, hogy a normák teljesítésének, 100%-tól való eltérése

— nagyobb egységek átlagában

— rendszerint rendellenességeket takar.”

Az átlag vizsgálata azonban nem elég, hiszen egy átlag kialakulása sokféleképpen történhet. Úgy is, hogy a dolgozók zöme száz százalék körül teljesít, de úgy is — vegyünk a példa jobb érzékelhetősége kedvéért szélsőséges esetet — hogy a dolgozók fele 10 százalékos, másik fele 190 százalékos teljesítményt ér el, 100 százalékra senki sem teljesíti a normát, mégis az átlag 100% lesz. A teljesítményszázalékok szóródásának elemzése tehát nélkülözhetetlen a helyes következtetések levonásához, ennek alapján a szükséges intézkedések megtételéhez.

Ha ilyen tekintetben vizsgáljuk a helyzetet, a kép már nem olyan megnyugtató. Ragadjunk ki két hónapot, februárt (az összes teljesítménybérben dolgozók) és májust (a szövők adataival).

Hónap 85%-ig 86—95% 96—105% 106—115% 116—125% ösz- teljesítményt elérők száma szesen

február 25 94 140 62 2 323

május 10 48 103 70 4 235

Mint a táblázatból kitűnik, a 96—105 százalékos kategóriában az összes teljesítménybéres dolgozók fele sem szerepel. A többség tehát vagy 95% alatt, vagy 106% felett teljesített.

A szóródás fő oka — mint a gyár vezetői mondják — az, hogy a dolgozók nem egyforma képességűek. Egyik jobban, másik kevésbé érti a szakmát, egyiknek több a gyakorlata, a másiknak kevesebb, egyik szorgalmasabb, a jnásjk kevésbé igyekszik. Ez így is van, hiszen egy gyárban talán nem is lehetne találni két tejükén egyforma képességű, szorgalmú dolgozót. A gyárban három műszakban folyik a termelés. Egy-egy gépcsoporton (3— 4, esetleg 8 gépen) három szövő váltja egymást. Nyilvánvaló, hogy az azonos gépeken, azonos anyaggal dolgozók munkafeltételei is azonosak. Például ugyanazokon a gépeken májusban Isgum Mária 96,5, Szőts Teréz 106, Huber Katalin 108,3 százalékot ért el. És ha a norma alatt teljesítők többségének eredményeit hasonlítjuk össze váltótársaik teljesítményével, hasonló a kép.

A gyár vezetői — nagyon helyesen — a hónap végén rendszeresen kiadják minden művezetőnek a partijába tartozó szövők teljesítményét, e lista alapján tudnak azok foglalkozni a szövőkkel. Különösen a szocialista, és ^szocialista címért versenyző brigádokban bontakozott ki az egymás segítésének ama módszere, hogy a gyakorlottabb szövők — munkamódszerük átadásával — segítik a gyengébbeket. Erről tanúskodik sok szövő egyéni teljesítménylapja,, ahol látható, hogy az illető havonta emeli egy-két százalékkal teljesítményét, előbb megközelíti, majd el is éri, túlhaladja a 100%-ot.

Qe nem minden esetben a szövőn múlik a norma alatti teljesítés. Jagicza Sándor elvtárs szocialista brigádjában Neubauer Mária 89,3—99,2 százalék között, Szászvári Erzsébet 89,5—04,6 százalék között teljesített. Váltótársaik sem érik el a száz százalékot, egyik-másik csak .nagyritkán (fél év alatt esetleg csak egy hónapban) jut el legfeljebb a 101 százalékig. Pedig Jagicza elvtárs véleménye szerint Neubauer Mária és Szászvári Katalin jó szövő, de az „Apa 2-es” anyagnál lehetetlen teljesíteni a normát. Nyilvánvaló, hogy itt a szövőktől független nehézségek akadályozzák a norma teljesítését, vagy maga a norma sem jó. A másik műszakban — ugyanő gépcsoporton — dolgozó Totter- weich Anna fél év alatt csak januárban teljesített 100% fdlett, ekkor 109,3 százalékot ért el. A magyarázat: Akkor még nem ezeken a gépeken dolgozott és nem ilyen anyagot szőtt.

1/ ülőn probléma a IV-es te- rém helyzete. Itt olyan ritka a legalább 100 százalékos normateljesítés, mint a fehér holló. Az egyik legjobb szövő, Macsek Ferencné is állandóan 90 százalék körül teljesít, csak áprilisban sikerült 100,4%-ot elérni. A magyarázat: öregek, kopottak a gépek, alacsony a fordulatszám. Pedig a szövő teljesítménye — az iparág technológiájának sajátosságai miatt —• elsősorban attól függ, milyen gyorsan mennek a gépek. A teljes normaidőnek 80 százaléka gépi idő és csak 20% a kézi idő. A szövő munkájától döntő mértékben tehát csak az függ, hogy e húsz százalékot hogyan lehet csökkenteni. A gép fordulatszámát a szövő nem növelheti. Magát a normát — műszaki normákkal dolgoznak a gyárban — mindenekelőtt a forduiatszámra építik fel. A fordulatszámot állandóan mérik, rendszeresen kiszámítják az átlagot. Hogyan alakult ez az év eleje óta: Januárban 158,8 Februárban 161,5 <

Márciusban 162,4 Áprilisban 163,3 Májusban 164,4.volt a IV- es terem gépeinek átlagos percenkénti fordulatszáma. A norma készítésénél pedig percenkénti 170 fordulatot vettek figyelembe. Úgy számítják, hogy az év végéig — a géppark állandó felújítása következtében — el is érik ezt.

A norma készítésénél tehát megfordították a sorrendet: Előbb bevezették az ideális állapotnak, technikai felkészültségnek megfelelő normát, utána pedig folyamatosan megvalósítják a szükséges műszaki feltételeket. Pedig a normát megváltoztatni csak aa alapul szolgáló műszaki, szervezési intézkedések után lehet és kell.

Most, ahogyan hozzák rendbe a gépeket, úgy közelednek a szövők is a száz százalékhoz. Ben- cze Mária például januárban 82.3, februárban 86,7, márciusban 83,1, áprilisban 89, májusban 98,2 'Százalékot ért el. Segítettek neki ebben munkatársai is, de döntő rnértékben az, hogy rendbehozták a gépeit.

A májusi 100.6 százalékos átlag tehát csak első pillantásra keltheti azt a benyomást, hogy a normák körül minden rendben van. Sokan a 100 százalék alattiak közül saját hibájukon kívül nem tudják teljesíteni a normát. Persze, akik például rossz, hibás láncot kapnak és ezért maradnak le, a keresetükben bizonyos mértékig kárpótlásban részesülnek, pótidő és pótbér utalványozásával. De a száz százalékon alul teljesítők nagy számából — persze, ez alaposabb vizsgálatot, elemzést igényel — ellenkező előjelű, de hasonló hibákra lehet következtetni más normatételeknél. A száz százalékos gyári átlag — éppen azért, mert a „lemaradók” nagy része a műszaki feltételek elégtelensége miatt nem tudja teljesítem normáját — norma-lazaságot is takarhat a túlteljesítők egy részénél. Jantner János

A Tolna megyei Népbolt Vállalata

szekszárdi 1-es számú általános iskolában Június 20—25-ig camping- kiállítást rendezett. A kiállításnak nagy sikere volt és azt a nyitva tartás ideje alatt több százan keresték fel.