Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
B88. mSrcTns It, ¥ÖLNA MFGYTT NtÍPŰJSA© 3 A pul fai Egyetértés Ts% versenyfelhívása (Folytatás az X. oldalról) BURGON Y ATERMESZTÉS: A 100 hold burgonyaterületet fele részben istálló- és kálitartalmú műtrágyával, fele részben pedig kálitartalmú műtrágyával az ősszel letrágyáztuk. Ezt követően a területet 32 centiméter mélyen leszántottuk. Amint a talajra rá lehet menni, azonnal elvégezzük a tavaszi simítózást. Annak érdekében, hogy a népgazdaságnak minél előbb árut tudjunk adni, 26 holdat előcsíráz tatott vetőmaggal rakunk el, legkésőbb április 5-ig. A többit április 20-ig elvetjük. A burgonya- kelés idején fogasolunk, majd a kelés után azonnal megkapáljuk. Az első töltögetés előtt — ha az időjárás engedi — a burgonyát másodszor megkapáljuk. A többtermés érdekében a burgonya első töltögetését lehetőleg esőt követően elvégezzük. A burgonya második töltögetését megfelelő időben fogjuk elvégezni. A burgonyabogár megjelenése és fejlettsége idején, ha kell, többször is 50 százalékos DDT-vel permetezünk. CUKORRÉPATERMELÉS: A 75 hold cukorrépa-területet az ősszel teljes egészében istállótrágyáztuk és káli műtrágyáztuk. Ezt követően az ősszel a teljes területet 32 centiméter mélyen leszántottuk. Amint lehet, elvégezzük a tavaszi simítózást. A területet koptatott vetőmaggal, szemenkénti vetéssel, amint a talaj hőmérséklete megengedi, elvetjük. A kártevők ellen a védekezést a megjelenés esetén azonnal elvégezzük. A cukorrépa sarabolását a sorok megjelenése után legkésőbb 3 napon belül jó minőségben elvégezzük. A cukorrépa egyelését 3—4 levélben, jó minőségben elvégezzük. Egyelés után a növény fejlődéséhez képest a területet nitrogéntartalmú műtrágyával fej trágyázzuk. A nagyobb termés érdekében csapadékhiány esetén öntözünk. NAPRAFORGÓTERMELÉS: A 100 hold napraforgó-területet az ősszel teljes egészében nitrogén- és foszforműtrágyával leszórtuk. Ezt követően az ősszel a teljes területet 32 centiméter mélyen leszántottuk. Amint lehet, elvégezzük a tavaszi simítózást. A területet vetés előtt nitrogénműtrágyával leszórjuk. Ezt követően a vetést március 20-ig elvégezzük. A kikelés után sarabolunk, majd az első kapálással egyidőben egyelünk, és a második kapálást a gyomok megjelenése idején azonnal elvégezzük. KÖZTES BABTERMELÉS: A tsz kukorica-vetésterületét köztesbabbal, kézzel berakjuk. A többlettermést a bokorszámok szaporításával kívánjuk elérni A köztesbab betakarításánál a legnagyobb gondossággal járunk el, hogy a szedési veszteséget minimálisra csökkentsük. A bab cséplésénél gondosan járunk el annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a tört szem. KENDERTERMELÉS: A 100 holdat az ősszel káliműtrágyával trágyáztuk és azt követően 32 centiméter mélység ben leszántottuk. Amint lehet azonnal elvégezzük a tavaszi simítózást. A vetést május 1-ig elvégezzük, holdanként 40 kilogramm magot vetünk el, a megfelelő növénysűrűség és a minőség érdekében. A kikelés után s kendert nitrogénműtrágyával fejtrágyázzuk. A kender gyomtalanításáról is időben gondoskodunk. A kender aratását alacsony tarló hagyásával időben elvégezzük. A szakszerűen szárogatoti kendert az előírásszerű lombtala- nítás után megfelelően kötjük fel. hogy minél több magasabb osztályzatú termést érjünk el. 2. TAKARMÁNYGABONATERMELÉS: ŐSZI ARP A-TERMELÉS: A 340 hold őszi árpát március 5-ig nitrogénműtrágyával fejtrágyáztuk. Ezt követően megfelelő időben elvégezzük az őszi árpa hengerelését, majd a fejlődéshez mérten a fogasolást. ZABTERMELÉS: A 24 hold zabterületet az őszszel nitrogén- és foszforműtrágyával leszórtuk és ezt követően 32 centiméter mélységben leszántottuk. Amint lehet, azonnal elvégezzük a tavaszi simítózást. Amint az időjárás engedi, a zabot elvetjük. II. Zöldségtermelés 3. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS: A rétek, legelők őszi gyomtalanítását időben elvégeztük és a tél folyamán nitrogénműtrágyával trágyáztuk. A tavasszal a rétek, legelők tárcsázását, majd gyalulását időben elvégezzük. Száraz időjárás esetén a réteket, legelőket rendszeresen öntözni fogjuk. Szakaszos legeltetést alkalmazunk annak érdekében, hogy a legelőkről szénatermésl is tudjunk betakarítani. A népgazdaság jobb zöldségellátásának érdekében az elmúlt évhez viszonyítva vöröshagymaterületünket 1 holdról 10 holdra, sárgarépa-területünket 1 hold ról 5 holdra, petrezselyem-területünket 1 holdról 5 holdra növeljük. Az árukat szerződéses alapon értékesítjük. A felsoroltak alapján az alábbi többlettermésre és többlet- bevételre teszünk szert a termelési tervünkben rögzített átlagtermésekkel és árbevételekkel szemben: Százaléka: Mennyisége q: Értéke Ft: A nagyhozamú búzából 6.2 200 48 000,— A hazai búzából 3,7 385 92 400,— A kukoricából 1,8 279 50 220,— A burgonyából 16,— 1000 150 000,— A cukorrépából 37,5 4500 90 000,— A napraforgóból 12,5 100 43 000,— A köztesbabból 10,— 93 37 200,— A kenderből 12,— 300 39 000,— 549 820,— A megfelelő rét- és legelőgazreive, hogy a dolgozók asztalára dálkodással 10 százalékkal több szarvasjószágot tudunk legeltetni és 12 százalékkal több rétiszénát tudunk betakarítani. III. Allattenyésxtés Az 1962. évi termelési tervünk szerint 100 hold redukált szántóra 60,2 q húst és 82,6 hektoliter tehéntejet kötöttünk le értékesítésre. Attól a céltól vezétöbb hús, zsír és tej kerüljön, vállaljuk, hogy a tárgyidőben 100 hold redukált szántóra számítva 63,3 q húst és 83,3 hektoliter tejet adunk át az állami felvásárlás részére. A fentiek alapján az alábbi többlettermelésre és többletbevételre fogunk szert tenni a termelési tervünkben rögzített árbevételekkel szem ben: Hústermelés Tejtermelés A többlet: * | •Százaléka: Mennyisége: Értéke: 5,2 9!? q 144 250,— Ft 0.8 20 hl 5 600— Ft 149 850.— Ft Mivel termelőszövetkezetünk 699 670 forint értékű terménnyel, hússal, zsírral és tejjel többet ad a népgazdaságnak, ezért 1 fő dolgozó tagra a tervezettel szemben 13,7 százalékkal nagyobb összegű évi jövedelem esik. Mivel termelőszövetkezetünk 699 670 forint értékű áruval ad többet a népgazdaságnak, ezért a 100 hold redukált szántóra eső évi teljes termelési értéket 4,8 százalékkal tudjuk növelni a tervezettel szemben. A fenti célok maradéktalan megvalósítása érdekében termelőszövetkezetünk tagsága egyöntetűen elhatározta, hogy az 1962. év folyamán a munkából 100 százalékban kiveszi a részét. A termelőszövetkezet vezetősége a fenti célok megvalósítása érdekében az alábbiak végrehajtását határozta el: a. / ösztönző hatású premizálási rendszert dolgoz ki, és ezen túlmenően esetenként további célprémiumot biztosít a tagok részére. b. / A tagok által teljesített munkaegységekre havonta utólag rendszeresen előleget fizet. c. / A termelőszövetkezeti tagok egészségi állapotának megvédése érdekében minden szükséges munkahelyen védőfelszereléseket létesít. Minden brigádot egészségügyi felszereléssel lát el. Biztosítja, hogy a majorokban, istállókban rend és tisztaság legyen az év minden szakában. d. / A vezetőségi üléseket rendszeresen, ütem szerint megtartjuk. Rendszeresen összehívjuk a küldött- és közgyűléseket. Minden támogatást megadunk az ellenőrző bizottság, a szociális bizottság és a fegyelmi bizottság eredményes működéséhez. A termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy 1962 évben a háztáji gazdaságának felesleges terményeit a dolgozók jobb ellátásának érdekében értékesíti. E cél érdekében vállalják, hogy minden dolgozó tsz-család 1962 év folyamán hízott sertést értékesít. Ezen túlmenően a tagság háztáji gazdaságából még további 50 hízott sertést fog értékesíteni. A tsz tagsága a háztáji gazdaságból 50 q bab, 250 q burgonya, 105 q baromfi és 189 000 tojás megtermelését és értékesítését vállalja. A pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezet vezetősége és tagsága felkéri az MSZMP Tolna megyei Bizottságát és a Tolna megyei Tanácsot, hogy versenyét értékelje. A pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezet tagjai Négyszáz Tolna megyei isz-iag BoÉpesten FAGYOS REGGELEN INDULT EL a különvonat Budapest felé négyszáz termelőszövetkezeti gazdával. Az úticél: kirándulás, a főváros nevezetességeinek megtekintése, üzemlátogatás, ismerkedés a munkásokkal, színházlátogatás. Mindezért csak dicséret illeti az Állami Biztosító keretében működő önsegélyző csoportot, az IBUSZ-t, a Hazafias Népfrontot, s a tsz-eket, hiszen a Szervezésből valamennyien kivették részüket. Az utazáshoz az anyagi alap nagy részét az önsegélyző csoport biztosította. Ismerkedjünk meg az utasokkal. Váczi János bácsi, a szedres! termelőszövetkezetből jön. Szép sötét ruhába öltözött, fehér inget húzott. A tsz-ben állatgondozó. Hatvan éves, de összegyűjtött vagy 700 munkaegységet a múlt évben. A szorgalmas munka után most aztán jólesik a kirándulás. — Voltam már Budapesten — mondja —, de csak egyszer. Még 1929-ben, szentistvánkor... Feljöttem az atyafiakat meglátogatni, meg, hogy őszinte legyek, akkoriban szerettem volna elhelyezkedni valahol Pesten. Cselédember voltam, nem nagyon tetszett ez az élet. Gondoltam, ott majd talán... Be is adtam a kérvényt a postára, de hát nem volt protekcióm. Tolnai György, ugyancsak állatgondozó a szedresi tsz-ben, még egyszer sem volt Budapesten. Most aztán nagy izgalommal várja az érkezést. A varsádi tsz-tagok közül egy egész listát diktálnak fel, akik még nem jártak a fővárosban. A pálfaiakkal már a Halász- bástyán ismerkedtem össze. Jöttek vagy ötvenen. Persze, még többen is jöttek volna, mert jó dolog a fővárosban járni, különösképpen, ha nincs más elfoglaltság, mint a szórakozás. Mert egészen más volt, amikor a 45-ös cserevilágban — ez ilyen néven maradt meg az emberekben — nagy bátyúkkal a háton, s kosarakkal a kézben rótták a pesti utcákat. Most pedig a gazdag zárszámadás után már az is megadatik. hogy szórakozzanak, élvezzék a főváros szépségeit. A 400 KIRÁNDULÓ szövetkezeti gazdából harmincötén — köztük az aparhantiak — a GáDz S7011-2S iNoionista (Irta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLY 78. Múltak a napok. Gazsót egyre sürgették a laktanyában, mikor hagyja már el az épületet. Ű captain Pötire és folyamatban levő ügyére hivatkozott. Végül a laktanya parancsnoka még három napig engedélyezte a volt légiós ott-tartózkodását. Gazsó csendben heverészett a nyolcágyas szobában. Nem zavart senkit. Arra az épületszárnyra mindig újabb és újabb lakók érkeztek, végül már valamennyi szoba megtelt, a szállítmány együtt volt. A 7. számú szobában — amelyben Gazsó is helyet kapott — a németek, olaszok között három, fiatal magyar fiú is terveket szövögetett. Rózsaszínben látták a jövőt, boldog izgalommal gondoltak az elkövetkezendő időkre. — Gyerekek, világot látunk — mondotta az egyik. — Milyen jó is lesz Afrikában! ... — Látunk majd néger és sze- recsen nőt... — Eszünk majd sok datolyát, narancsot és fügét... — Miközben hallgatjuk majd a sakálok üvöltését... — Oroszlánokra fogunk vadászni ... — Elmegyünk majd a kikötőbe mulatni, hogy láthassunk egy- egy jó matróz-verekedést... — Remek lesz gyerekek... És ha leszerelünk, ottmaradunk Afrikában, elvesszük majd valamelyik gazdag ültetvényes lányát feleségül és élünk boldogan, gondtalanul... Gazsó csendesen hallgatta őket. Szegény szerencsétlenek!... Hát ennyire félrevezették őket! Felkelt ágyáról és odament honfitársaihoz. — Fiúk — mondotta halkan — én is magyar vagyok. Hallgattam beszélgetéseteket, tervezge- téseteket. Fiúk, a fellegekben jártok ... Gyertek le a földre, közelebb a valósághoz... Én már megjártam azt, ahová ti most indultok... Amazok hárman szinte ellenségesen néztek a beszélőre. — Hallgassatok meg — folytatta. — A valósággal kell számolnotok. A valóság pedig nem az, amit nektek itt elmondtak... A légiós élete nem datolyaevés és oroszlánvadászat, hanem megaláztatás, alig elviselhető napok sorozata ... A légióst gyűlöli min denki, az is, akiért harcol, és az is, aki ellen harcol... Távol-Keleten szürkület után nem ajánlatos az utcán járnia, mert lepuf- fantják, Afrikában egy-egy helység belvárosából ne tegye ki egyedül a lábát... Örökös félelem, halálveszedelem a légiós osztályrésze .. . Rengeteg fiatal fiúnak mondják fel az idegei a szolgálatot.^ bor Áron Vasöntödébe mentek üzemlátogatásra. Végignézték a húsdaráló gyártását. Megcsodálták a napi 6 tonna teljesítményű, külföldre készülő húsdarálókat. Haidecker György az üzemben összetalálkozott egykori barátjával, Wernhardt Lászlóval, akit már közel egy évtizede nem látott. Wernhardt László ifjú legény korában került a fővárosba, szakmát tanult, s most bonyolult, külföldi gépet kezel. Vásárolt már egy családi házat is Erzsébeten, 67 000 forintért. Jól él. De nem panaszkodhat az otthon maradt barátja, Haj decker György sem. ö a szövetkezetben találta meg számítását. A PARLAMENTI LÁTOGATÁS tette rá a koronát a kirándulásra. A Tolna megyei tsz- gazdák zsúfolásig megtöltötték a parlamenti termet, rövid időre elfoglalták a képviselők helyeit, s itt találkoztak több képviselővel. A képviselők üdvözölték a Tolna megyeieket. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja: — Nagy utat kellett megtennünk addig, amíg önök eljuthattak ide a parlamentbe. Sokat kellett küzdenünk, de jó érzés az a tudat, hogy munkánk eredményes volt. Vass Istvánná, az Országgyűlés alelnöke: — Az Országgyűlés Elnöksége nagyon örül annak hogy a vidéki emberek közül is egyre többen látogatnak el a Parlamentbe. Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke: — Meghatottan veszünk részt ezen a találkozón. A szó kevés ahhoz, hogy kifejezze mindazt, amit a szív érez. Sikeres, volt. a második ^honfoglalásunk.- gbbfjjn az országban a dolgozó nép á hatalom birtokosa, sikeresen haladunk előre a megkezdett úfcsft, és a falusi emberek szívében is épül az új élet. Péti János, a tamási Vprps Szikra Tsz elnöke a Tolna mé- gyei képviselőcsoport nevében: — Hazajöttünk ide az Országházba, mert ebben az épületben a dolgozó nép van itthon. De ez kötelez is bennünket: a jövőben még nagyobb felelősséggel kell a maga területén mindenkinek dolgoznia közös ügyünk érdeké- ben- Boda Ferenc — Halljátok? — kacagott az egyik. — Ez bolond! — Sajnállak benneteket, fiúk — mondotta csendesen Gazsó. — Hallgassatok meg.., Amazok tüntetőleg felálltak és kivonultak a szobából. Az utolsó úgy becsapta maga mögött az ajtót, hogy szinte rengett bele a ház. Az újoncjelöltek útja a tobor- zó iroda főnökéhez vezetett... Néhány perc múlva két légiós rohant a szobába és Gazsót maguk előtt betuszkolták a főnök elé. Annak tajtékzott a szája, amikor kiugrott íróasztala mögül. Hatalmas öklével arculvágía Gazsót, hogy az megtántorodott. Erre a két pribék is nekiesett. Az egyik úgy orron vágta, hogy megindult a vére, a másik a gyomrába rúgott. A fiú a földre zuhant. A főnök üvöltött: — Hogy mersz te így beszélni az újonc jelöltek előtt? Az egyik pribék a földön- fekvő fiú fejébe rúgott. Az csendesen válaszolt. — Nem tudtam, hogy nem szabad megmondani az igazat... Ez végleg kihozta kínzóit a sodrukból. A negyedik légiós is., nekiesett és mindaddig rugdosták, míg el nem vesztette eszméletét. Aztán fellocsolták, kezébe nyomták bőröndjét és valósággal kidobták. — Többet meg ne lássunk itt, mert kinyújtunk! Nesze, ez a levél még a tied. Most érkezett. Tessék. És most takarodj! Amint Gazsó az utcára ért, iz(Folytatás a 4. oldalon)
