Tolna Megyei Népújság, 1962. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

A chilei dolgozók . szolidárisak Kubával TOLNA MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek 9 % 9 XII. évfolyam, 30. szám. ABA: 50 PILLÉR Kedd, 1962. február 6.1 Megnyílt a kubai náp második országos közgyűlése] Hruscsov elvtárs üzenete a kubai néphez Havanna (TASZSZ). Mint a ilyen ütemes kiáltások hangzót-1 iparosítás mellett van, az Egye­....................... . „ l.-i rr _ l • Alin kv. rtnn/lntin rtí ni m OT*n _ T ASZSZ tudósítója jelenti, feb- ] tak: „Kuba igen — jenkik nem!” ruár 4-én Havannában megnyílt — „Az Amerikai Államok Szer­vezetével együtt, vagy nélküle — mindenképpen győzni fogunk!’’ a kubai nép második közgyűlé­se. A Jósé Marti téren óriási tö­meg gyűlt össze. Kuba történel­mében még nem fordult elő ilyen hatalmas tüntetés: másfél, sőt ta­lán kétmillió kubai gyűlt össze, hogy válaszoljon a hazája függet­lensége és szabadsága ellen irá­nyuló újabb imperialista összees­küvésre, amelyet washingtoni kor mánykörök és dróton rángatott bábjaik szőttek a Punta del Es­te-i értekezleten. A közgyűlés megnyitása előtt forradalmi dalokat énekeltek és Amikor a szónoki emelvényen megjelent Dorticos kubai elnök, Fidel Castro miniszterelnök a kor mány tagjainak, az egyesült^ for­radalmi szervezetek vezetőinek kíséretében, s helyet foglaltak a vendégek: a latin-amerikai népek képviselői, a téren szűnni nem akaró viharos éljenzés tört ki. A közgyűlésen Dorticos elnök és Fidel Castro miniszterelnök mondott beszédet. Fidel Castro beszéde A kubai miniszterelnök leszö­gezte beszédében, hogy a latin­amerikai forradalom elkerülhetet­len. A kubai nép vezetője a Pun­ta del Este-i értekezlettel foglal­kozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok veresé­get szenvedett ezen a tanács­kozáson. Az Amerikai Államok Szerveze­tének 21 tagállama közül csupán 13 foglalt állást határozottan Wa­ben. Az*amerikai i mp'érializTríus sohasem fogja összetörni a ku­bai forradalmat — mondotta Cast­ro, majd összehasonlítást tettKu­zöti: Kuba a kultúra mellett sza­vaz, az Egyesült Államok a tu­datlanságot választja, Kuba az sült Államok gazdasági elmara-l dottságban akarja tartani a la-j tin-amerikai államokat, Kuba azí igazságért küzd, az Egyesült ÁM lamok az elnyomás híve, Kubai a szocializmusért harcol, az Egye-* sült Államok a kapitalizmus mel-« lett tör lándzsát. A forradalom elkerülhetetlen. Feltételeit az a nyomorúság teremti meg, amelyben a la­tin-amerikai emberek élnek — mondotta Castro. A kubai miniszterelnök a to­vábbiakban felháborodottan nyi­latkozott a Kubával szemben al­kalmazott kereskedelmi embar­góról, majd figyelmeztetett, hogy Kuba felkészült mindenféle ag­resszió elhárítására. A támadók vereséget fognak szenvedni — hangoztatta. Az idényvégi kiárusítás else napja Két hét alatt egymillió forintot takaríthat meg a megye lakossága Hruscsov elvtárs üzenete a kubai nép második országos Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, szovjet Minisztertanács elnöke shington mellett — Kubával szem- üzenetet- - intézett a kubai nép második országos közgyűléséhez. Üzenetében kifejezi meggyőződé­sét. hogy a közgyűléssel a sza­bad kubai nép újabb csapást ba és az Egyesült Államok kö- mér az imperialisták agresszív Kilencveimégyeier biztosított — 7500 nyugdíjas — 1051 kisiparos — Az SZTK fejlődése számokban — terveire és azokra, akik hazájuk érdekeivel nerrv törődve, vakon az imperializmus uszályában ha­ladnak. Hruscsov megállapítja. hogy Kuba szilárdan támogatja a bé­kés együttélés elveit és tevéke­nyen síkraszáll a népek bizton­ságának védelmében, s ezzel nagy mértékben elősegíti az egyetemes béke megszilárdítását. (Folytatás a 2. oldalon) Néhány év óta rendszeresen megtartja a kereskedelem az idényvégi kiárusításokat. A vásárlók élnek is ezzel a le­hetőséggel, és már az első napon valósággal megrohamozták az üz­leteket. A Népbolt vásározó rész­lege Szekszárdon a Mártírok tere és az Arany János utca sarkán lévő üres telken állított fel sát­rat, hogy az üzleteket tehermen­tesítsék. A sok vásárló csapott olyan bá­beli hangzavart, amilyet csak rit­kán hallani. Az elárusítók alig győzték a kiszolgálást. — Mennyibe kerül ez a pa­pucs? — Van-e olcsóbb? Van-e még harmincnyolcas számban? — Van-e kisgyermeknek való kötött kesztyű? — Nem ezt az inget gondoltam, hanem a mellette levőt. Azt azt, ott, azt a szürke kockásat... — Hányas számú az a barna pulóver? — Van férficipő más fazonban is? Az elárusítók hősiesen állták a vásárló sereg rohamát, bár a tízkarú hindu istennő, ha odaáll a pult mögé, ő se győzte volna a kiszolgálást. A fő szám a férfiing volt. a jó minőségű és kedvelt cérnapuplln. Kettő árán most harmadikat le­het venni. Kelendő volt a téli holmi is. Sokan gondolták: a med ve kibújt ugyan barlangjából, de tél még lehet, és hasznát vehetik a téli ruháknak. Egyébként valóban „zsebreha- tó” ez az, idényvégi kiárusítás. ToTria megyében a Népbolt, által forgalomba hozott SfWlí'omé-' nyes áruk pénzösszege mintegy másfélmillió forint. Az idényvégi kiárusításra kijelölt 45 földmű­vesszövetkezeti üzlet áruinak ér­téke kétmillió forint körül van. Átlagosan harminc százalékos ár­engedménnyel számolva, a megye lakossága két hét alatt a szövet­kezeti és a népbolt üzletekben egymillió forinttal vásárolhat olcsóbban, illetve ennyivel több értékű árut vásárolhat. Milyen ellátásra számíthatunk zöldség félékből? Az embernek legfőbb értéke az egészsége, s boldog öregségének záloga a nyugdíj. Mindezekben a problémákban intézkedik, segít az SZTK. Nagy számok bizony­kodnak róla, hogy nem is ered­ménytelenül. Ezt mutatta Bakos Ferencné, az SZTK Tolna megyei Alközpontjának ügyvezetőjével folytatott beszélgetésünk is. Elöljáróban arról beszélt, hogy 1950 óta mennyire megnőtt az alközpont munkája, egyrészt azért, mert azóta ők intézik — nem a központ. — a nyugdíjakat a családi pótlékokat, ők kezelik a biztosítottak munkaviszony­idejét nyilvántartó lapokat, stb., másrészt a fejlődéssel igen meg­nőtt a biztosítottak száma. — Számszerűleg mennyi volt a biztosítottak növekedése? — kér­deztük. — Különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nőtt meg a biztosítottak száma — vá­laszolta. — 1950-ben még csak 1768 termelőszövetkezeti biztosí­tottat tartottunk nyilván. Ez a szám 1961. végére 41 500 -ra nőtt. így együtt az összes biztosítottak száma 94 000 megyénkben. — Mit jelent például a tsz-ta- gok számára a biztosítás? — Sok volna valamennyi ada­tot felsorolni — mondotta Bakos elvtársnő —, de az alábbi néhány példa is jellemző. Csak az el­múlt évben a tsz-biztosítottak közül 181 hő kapott anyasági se­gélyt. Ez 64 100 forintot tesz ki. Kártalanítási segélyként 531 000 forintot fizettünk ki. A tsz-tagok gyógyszer felhasználásának el­múlt évi összege is ennek ará­nyában hatalmasat nőtt. — Hogyan fejlődött a nyugdí­jasok ellátása a megyében? — 1950-ben 4121 főnek folyósí­tottunk nyugdíjat, 1961-ben pe­dig már 7 500 nyugdíjasnak. Ko­moly erőfeszítéseket teszünk, hogy az igénybejelentés után mi­nél hamarabb megkapják ellát­mányukat. Tavaly az év elején ez átlag két hónap volt. Azóta ez lerövidült 30—35 napra. Sok se­gítséget adnak számunkra és a nyugdíjasok számára is az üze­mekben működő nyugdíjelőkészí­tő bizottságok. Eddig' megyénk nyolc üzemében működik ilyen. Előre felmérik, hogy kik, mikor kerülnek nyugállományba és se­gítenek a szükséges iratokat ad­dig elkészíttetni. Ezen a területe a a bejelentéstől az első kifizeté­sig tartó idő lerövidült 10—13 napra. — Mit jelent az, hogy 1962. ja­nuár 1-től már a magánkisiparo­sok is nyugdíj járulékot fizetnek7 Mennyivel növeli ez a biztosítot­tak számát? — Először is, ez újabb fontos munkát jelent számunkra. Kol­lektívánk azonban olyan, hogy a megnövekedett feladatokat ;s meg tudjuk oldani. — A megnövekedett feladat pedig azt jelenti, — mondotta búcsúzóul Bakos elvtársnő —, hogy az új rendelkezés 1851 ma­gánkisiparosra terjed ki me­gyénkben. H -ej Nyilatkozott Bokányi József, a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának főosztályvezetője Az elmúlt év aszályos időjárá­sa következtében egyes zöldség­félékből kiesés jelentkezett. Ez a tény nagymértékben befolyá­solta a lakosság bőséges áruellá­tását, különös mértékben jelent­kezett ez burgonyánál, hagyma­féléknél, gyökér és káposztafélék­nél. Ennek ellenére a felvásárló szervek mindent elkövettek, hogy az aszályos időjárás következté­ben jelentkező kieséseket pótol­ják. Az ellátás területén már az őszi hónapoktól kezdve szüksé­ges korlátozásokat vezettünk be abból a célból, hogy az egyes zöldségféléket ne használják fel takarmányozásra. Az előírt tárolási tervünket nem teljesítettük, de ugyanakkor jóval nagyobb mennyiséget tárol­tunk, mint a korábbi években. A tárolt készlet hivatott arra, hogy a lakosság áruellátását az új zöld­ség megjelenéséig fedezze. A tárolt készletek központi készletek, s az országos szer­vek havonta megfelelő kere­tet biztosítanak a megye el­látására. Burgonyából, vöröshagymából, sárgarépából, céklából, karalábé­ból, zellerből megfelelő mennyi­ségek állnak rendelkezésre. A ká­posztafélékből azonban március­ban nem tudunk megfelelő meny- nyiséget biztosítani. A fenti kész­let rendeltetés szerint történő fel- használása esetén nyújt biztosíté­kot arra, hogy az ellátás zavar­talan legyen. Tanulva az aszályos időjárás nehézségeiből, valamint a mind­jobban megnövekedett igények kielégítésére feltétlenül szüksé­ges, hogy már most gondoskod­junk ez év és a következő ne­gyedév jobb és zavartalanabb zöldségellátásáról. Ennek érde­kében már az ősz folyamán a fel­emelt tervszámok alapján meg­kezdtük a szerződéses zöldségter­melés szervezését. 15 féle zöldség­re kötünk termelési szerződést 4300 katasztrális holdat, újbur­gonyából 400 holdat és étkezési burgonyából 4500 holdat, össze­sen 9200 katasztrális holdat. Ez a szám pár ezer katasztrális hold­dal felülmúlja a korábbi zöldség­termelési tényszámokat. A terv lekötéséhez igen nagy mértékben hozzájárulnak a termelőszövetke­zetek akkor, amikor a rendelke­zésükre álló zöldségterületet túl­nyomó többségben leszerződik. Ez ideig már igen jó példá­val járt elöl a hátai Novem­ber 7 Termelőszövetkezet, va­lamint a kurdi Uj Elet, a düb- röközi Zöld Mező és a ma- docsai Igazság Termelőszö­vetkezet. A szerződéskötések még a jelen pillanatban is folyamatban van­nak, mivel egyes cikkekből igen nagymérvű a lemaradás. A korai zöldségek közül a spenót, a zöld­borsó, majd a későbbiekből a zöldbab, sárgarépa és petrezse­lyemnél mutatkozik nagymérvű lemaradás. Amennyiben ezeket a | növényeket nem sikerül leszer­ződni, úgy ismét zavarok lesznek a zöldségellátásban. A termelőszövetkezetek egy ré­sze január közepén, a jó időjá­rás hatására elvetette a zöldbor- ! sót, sárgarépát és petrezselymet. Ezzel párhuzamosan megkezdték | a primőráruk, valamint a palán- I tárói nevelt zöldségfélék magve- I tését is melegágyba és üvegház- : ban. Ezek arra engednek követ­keztetni, hogy a termelőszövetke­zetek hozzáállása jó, átérzik an­nak szükségességét, hogy korán kell friss zöldségfélét a lakosság ellátására biztosítani. Ugyanak­kor nem közömbös a termelőszö­vetkezet részére, hogy az áruérté- kesitési mutatói hogyan fognak alakulni. összefoglalva, ebben az évben a zöldségel­látás területén további fejlő­dés várható. Ehhez azonban feltétlenül szük­séges, hogy a termel őszövetkeze- j tek hozzáállása még jobb legyen j és a hiányzó területeket leszer- I ződjék. A felvásárlási szervek az } áruelosztás és térítés területén i fokozottabb mértékben azon lesz- ' nek, hogy az ellátást még jobbá ' és szervezettebbé tegyék. Á ki­sebb községek zöldségellátásának I biztosítása érdekében azonban I feltétlenül szükséges, hogy a ház- j táji területeken is termeljenek •zöldségfélét, amit a helyi "föld- • művesszövetkezeten keresztül ér- 1 tékesítsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom