Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-19 / 221. szám
f ti i I /; ÍSG1. szeptember 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tízéves a Szekszárdi Fodrász Szövetkezet Jubilálnak a szekszárdi szövetkezeti fodrászok, akik 1951 augusztusában, tíz évvel ezelőtt alakították meg szövetkezetüket. Vasárnap este tartották meg a jubileumi ünnepséget a Városi Művelődési Ház táncos helyiségében. Hussy Károly elvtárs, a szövetkezet elnöke ünnep; beszédében visszatekintett az elmúlt tíz esztendőre, amely évtized alatt az akkori három üzletből valóságos „frizuragyárrá” fejlődött a szövetkezet. Tizenhatan kezdték a közös munkát, ma nyolcvanan dolgoznak a ktsz- ben. Jelenleg a mai igényeknek megfelelő, korszerű üzletekben dolgoznak a szövetkezeti fodrászok és a ktsz tevékenysége nemcsak a megyeszékhelyre terjed ki, hanem üzlete van Várdombon, Tengelicen és Tolnán is. Beszélt Hussy elvtárs a tíz esztendő nehézségeiről is, amelyeken azonban mindig úrrá lett a szekszárdi fodrászok kollektívája. Olyan életet biztosított a szövetkezet tagjainak, amilyenre régen, magánkisiparos korukban nem is gondolhattak. Prantner József elvtárs a megyei és a városi pártbizottság üdvözletét adta át a jubiláló szövetkezet dolgozóinak. — Engedjék meg — mondotta —, hogy ez alkalomból megköszönjem jó munkájukat, hűségüket a szövetkezethez, a szocializmushoz. Ez a tíz esztendő nagy jelentőségű nemcsak az önök szövetkezete, hanem az egész nép életében is. Ma-többet fejlődünk tíz év alatt, mint régebben egy évszázad alatt. Nemcsak nehéz volt e tíz esztendő, hanem szép is, és meggyőződésem, ha most újra kezdenék, ugyanezt tennék. Szép munka az elvtársak munkája, szolgálni az ember egészségét, szépségét. De különösen szép munka, ha ezt egy szocialista közösség végzi. A továbbiakban emlékeztetett Prantner elvtárs a „maszek”-időkre, amikor azt figyelte a fodrász, hogy a másik mikor húzza le a rollót, vagy nincs-e neki egy, vagy kettővel Tíz tüzeset — Az ok: gondatlanság Szeptember első felében tíz tűzesetet jegyeztek fel a Tolna megyei Tűzoltóparancsnokságon. Sajnos, ezek szinte kivétel nélkül az emberek gondatlanságáról, felelőtlenségéről tanúskodnak. Komoly anyagi érték megy tönkre időről időre csupán azért, mert egyik-másik ember nem gondol felelőtlen cselekedetének következményeire. A tíz eset közül hármat gyermekjáték, kettőt szabálytalan tüzelés, kettőt eldobott cigarettavég, kettőt öngyulladás, egyet pedig a hézagos kéményből kipattanó szikra okozott. A belecskai tsz-ben egy eldobott cigarettvég meggyújtotta a szalmakazlat, ahonnan a tűz átterjedt a szalmatetős birkaho- dályra is. Szerencsére sikerüli megakadályozni a tűz tovaterjedését, kivonultak a szekszárdi és a dombóvári tűzoltók és sikerüli megmenteniük a közeli szénakazlakat. A Gerjeni Állami Gazdaság alsóvárszegi telepén szabálytalanul tüzeltek. Mintegy 20 méterre tüzet raktak a borsószalma kazal mellett, később otthagyták a parazsat, amelyet a szél széthordott s meggyulladt tőle a borsó- szalma A többi eset is hasonló felelőtlenség következtében fordult elő. Prantner József elvtárs is felszólalt a jubileumi ünnepségen több „kundsehaftja”. Nem volt szabad a kisiparos. A közösség adja meg az igaz; szabadságot, amikor érzi az ember, hogy nincs egyedül, ha bajban van, az egész közösség áll mellette. Különösen dicséretre méltó volt a szövetkezet tagjainak helytállása a nehéz időkben. Még az 1956- os ellenforradalom sem tudta úgy megrázni a szövetkezetei hogy szétessen. Azoknak volt igazuk, akik kitartottak, tudták, hogy a szocializmus győzelme elkerülhetetlen, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Szép munkahelyei vannak a szövetkezet tagjainak, össze sem lehet hasonlítani a régiekkel. Mert nem mindegy, hogy milyenek a műhelyek. Az üzlet nemcsak a fodrászoknak második otthona, az is fontos, hogy az emberek hogyan érzik magukat ott. A legnagyobb eredményt azonban nem a neonfényes üzletek jelentik, hanem az, hogy egyre több a szocialista ember a szövetkezetben. A szocializmushoz méltó ifiúsá- got nevel a törzsgárda. így van az ország is. mint az önök szövetkezete. Fejlődik, erősödik. Soha olyan hatalmas erő a béke oldalán még nem állt, mint ma. És hogy az imperialistáknak nem sikerült újabb világháborút kirobbantani, az ennek az erőnek köszönhető. A nemzetközi erőviszonyok megváltozásáról beszélt a továbbiakban Prantner elvtárs, arról, hogy a jelenlegi helyzetben szükséges megmutatni ezt az erőt, nehogy a háborús gyújtogatóknak kedvük támadjon háborút indítani. Hadd tudják meg, hogy ez teljes pusztulásukhoz vezetne. Most a német kérdés körül csapnak nagy lármát az imperialisták, érzékenyen érintette őket a Nyugat-Berlin és az NDK közti határok lezárása. Most úgy tesznek, mint a tettenért tolvajok. A békeszerződést tekintik háborús lépésnek. Pedig a békeszerződés megkötése miatt nem lehet háborút indítani. Meg lesz a német békeszerződés. A mi feladatunk: fegyelmezetten dolgozni. A szövetkezet dolgozóira különösen vonatkozik ez, mert náluk megfordulnak mindenféle emberek. Legyenek azon az elvtársak, hogy az embereit ne üljenek fel mindenféle mendemondáknak, rémhíreknek. E gondolatok jegyében kívánok sok sikert, sok boldogságot, egyéni és családi életükben is a jubiláló szövetkezet tagjainak — fejezte be felszólalását Prantner elvtárs. Gyerő András, a KISZÖV elnöke a szövetség nevében üdvözölte a szövetkezeti fd rászokat, majd ezután került sor a ktsz alapító tagjainak megjutalmazá- sára. Díszes oklevelet és virágcsokrot kaptak a tíz éve dolgozó alapító tagok. Műsor, közös vacsora, majd táncmulatság zárta be a szekszárdi szövetkezeti fodrászok jubileumi ünnepségét. Rangos helyre emelkedik egy kihalásra ítélt szakma Régi, megkopott cégtáblák hirdetik még egynéhány községben, hogy a poros, bőrszagú műhelyben szíjgyártó és nyerges dolgozik. Az idő vasfoga megkoptatta már ezt a szakmát: a gépesítés kiszorítja a fogatolt járműveket, s mind kevesebb lószerszám, nyereg kell. Az a néhány kisiparos, és ktsz-ben dolgozó szakember, aki a szíjgyártó szakmát űzi, éppen elegendő az igények kielégítésére. Nem így a Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Telepén. Itt most fiatalodik, most emelkedik rangos helyre a szakmák körében a szíjgyártó és nyerges művesség. Amikor a vállalatot alakították, alig talállak megfelelő képzettségű bőrfeldolgozó szakembert. Messzi vidékekről jöttek a szakemberek, hogy itt megvessék alapját e mind nagyobb jelentőségű iparágnak. S most, amikor a munkások száma a félezer felé közeleg, egyre nagyobb gondot jelent a szakmunkás-hiány. Persze ez csak pilla- i tanulók natnyilag van kihatással a mun- J túl is. kára, mert egy év, két év múl- I tán ifjú szakemberek állnak á munkapadok mellé, akik itt, ebben az új gyárban válnak maid szakmunkássá. A vállalat ugyanis közel félszáz tanuló képzését irányítja, s hozzáértő mesterek tanítják a fiúkkal a bőrfeldolgozó szakma minden csinját-binját. Bőröndös munkát végeznek például, mert erre is nagy szükség lesz, hisz a vállalat műhelyeiben készített bőrtáskák már országoshírűek. De megtanulnak a fiúk olyan bonyolult munkát is készíteni, mint a bőrlabda. Ez ugyanis igen keresett cikk, a külföldi piacokon a magyar bőrlabdáknak nagy a tekintélye, a abban bíznak a vállalat vezetői,hogy amikor már elsajátították a tanulók a labda- varrást, külföldre küldenek a Szekszárdon készült sportcikkekből. Falun megkopott a szíjgyártó mesterség címere, de Szekszárdon most kezd ragyogni, s biztosak vagyunk: híres lesz termékük, a munkája, határainkon (pj) Az idei évet is eredményesen zárja a köíesdi Haladás Tsz A kölesdi Haladás Tsz tagsága bizakodással néz az évvégi zárszámadások elé. Szorgalmas munkájukkal minden terményféleségből többet termeltek a tervezettnél. Búzából 187 mázsát értékesítettek a tervezett 150 mázsával szemben. Jó jövedelmet hozott a kertészet is. A zöldség- termelés az eddigi adatok alapján 22 000 forint többletet jövedelmezett, az időközben létesített melléküzemágak haszna pedig 35 000 forinttal emelte a tagság évvégi részesedését. Állatértékesítési tervüket is teljesíteni tudják. A jól végzett munka eredményeként a kölesdi Haladás Termelőszövetkezetben az eddigi számítások szerint a tervezett 31,29 forinttal szemben 33 forint lesz egy munkaegység értéke. 2. — Igen — bólintott sietve Fodor. — Higyje el, alezredes uram, én nem kibúvót keresek a fiam számára, bár ez a fiú egyetlen gyermekem, a büszkeségem, a mindenem... — Fodor itt elérzékenyült, és nagy, kockás zsebkendőjével a szeméhez kapott. De ez a fiú, ezt minden ta/JJETTENTŐ TVodriguez •ÍRTA: HORVÁTH JÖZSEF időt. Nagyon ritkán fordul meg Verebély aranyifjai között, kerüli a társaságot, csak tanári hivatásának, és a nyelvészetnek él. Minden idegszálával tud lobogni. Az öreg Fodor gyakran elmerengett: ugyan, kire üt ez a fiú? Nem az ő természete, nem is az anyjáé, öle, a szülők, nagyon is praktikus emberek, s ennek a fejlett, érzékeny gyakorlati késznártársa tudja, és mondja, egy nyers sürgetés, mintsem részvét csak Gézára gondolt, aki ismét ségükriek köszönhetik üzleti siVnTnsáfírvc trejarn 'Ri+Ií-O nvaltT+o. folílt » haníTlííhfln. FflfTor P-T- irtot, fivért Triót PC PVTP 1 cxrviift nil Q,r-*Kn.T-> orzín+k» valóságos zseni. Ritka nyelvte- bújt meg a hangiában. Fodor et hetség az én Gézám, alezredes tői a hangtól valóságra ébredt, uram. Hat nyelvet úgy beszél, és egyenesen Bélteky arcába me- mint a tulajdon anyanyelvét. De redt: hiszen legutóbb voltam bátor be- — Említettem, alezredes uram, mutatni az alezredes úrnak a hogy kész vagyok áldozatokra. időt nyert. Időt, és ezzel együtt talán életet... Vajon mi volna, ha Géza megtudná, milyen áron me. nekszik meg időről-időre a front borzalmaitól? Mert nem tudja. Lehet, hogy fel sem érné ésszel? kereiket. Géza ellenben szinte szobatudós. Mitsem törődik az élet forgatagával. Az újságnak csupán a vastagbetűs címeit futja át, miközben reggelijét bekapja, s máris rohan az iskolába. Magyar Tudományos Akadémia Ha lehetőséget méltóztatna adni, Vagy feltámadna az önérzete, és Ha meg hazaérkezik, villámgyor- folyóiratát, amely a fiam dolgo- hogy fiam helyett... valami mást amilyen indulatos, bolondos tér- san megebédel, s elbújik kedvenc zatait is közölte. ajánljak fel a honvédelem oltá- mészetű — Persze, persze, emlékszem, rára... — jegyezte meg kissé türelmetlenül az alezredes. — A román nyelvcsaládról, vagy valami ilyesmiről, ugye? — Igen! A fiam a román nyel— Tízezer pengőre van szükségem, Fodor úr — vágta ki hirtelen Bélteky alezredes, majd hozzátette: — Természetesen, csu pán kölcsönképpen. Remélem, egyenesen Béltekyhez könyvei közé. A kitárt ablakon rohanna, botrányt csinálna? Nem, át Fodor Aurél gyakran hallotta, jobb, ha Géza semmiről sem tud. amint a fia emelkedett páthosz- Az a fontos, hogy itthon van. szál, ismeretlen nyelveken, köles itthon is marad. teményeket szavalt. Ám sohasem Maga sem tudta, miért lassí- zavarta, sohasem faggatta. Néha tóttá meg lépteit. Nem rohant nagyon szerette volna kikérni a vek szakértője, és tessék elhinni, egyszer csak vége lesz ennek a vissza egyenesen az üzletbe, ha- tanácsát, a véleményét üzleti még nagyon sokra viheti a nyel- háborúnak, és akkor mi űriembe- nem kerülő utat választott. A ügyekben, már csak azért is, hátvészetben. rekhez méltón fogunk elszámolni. Kossuth-téren haladt át és hosz- ha ezzel megnyithatná Géza ér— Csakhogy, kérem, amikor A kereskedő egy pillanatra le- szán felbámult a Verebélyi gim- deklődését a maga, nagyon is háború van, altkor... hunyta szemét. Mindeddig egy- názium magas, barokkos hóm- gyakorlatias gondjai iránt, de ha — Ó, tudom én, alezredes kétezer pengővel megúszta. S uram. Mégis, az isten szereimé- most... A parancsnok egyre more kérem, ha egyetlen mód van hőbb. De mit tehetne ez ellen az rá, méltóztassék lehetővé tenni, ördög ellen? Gézáról van szó... hogy itthon maradhasson és hi- — Még ma este elviszem ön- vatásának élhessen... Hiszen azt nek, alezredes uram. A legna lokzatára. Géza bizonyosan most nagynehezen nekidurálta is mais fent ül a katedrán, és teljes gát, látva Géza kedvetlenségét, szenvedélyével tanít. Igaz, ma sürgősen felhagyott a kísérlettel, szombat van és hány óra is? Ti- Fodor Aurél örömest álmodozott zenkét óra, öt perc... Úgy, hát vásott unokákról, akiknek paj- nyilván kedvenc osztályában, a kos derűje bearanyozza maid az a gyereket a nyelvészeten kívül gyobb készséggel, természetesen... hatodik á-ban tart osztályfőnöki ő vénségét. de Fodor Gézát Ámor * ""t~ ~ órát. pajkos nyilacskája sem érintette Az öreg Fodor egészen megille- soha. Egyszerűen nem volt nőis- tődött. Maga elé képzelte a fiát. merőse. A kereskedőnek még eraz égvilágon semmi sem érdekli. Bélteky alezredes bólintott. Vá- — Pedig én azt hittem, Fodor lasz helyett megnyomott egy úr, hogy azt a kitűnően jövedel- csengőt. A segédtiszt lépett a mező, pompás üzletet, a fiának szobába, feszes vigyázzban meg- Érdekes, mennyire nem tanáros ről a természetes ábrándjáról is szánja. állt. Bélteky vörös ceruzával külsejű ez a fiú. Inkább el tudta le kellett mondania. Teljes apai Sajnos, alezredes uram, Gé- egyetlen szót írt Fodor Géza őt képzelni egy fess tiszti unifor- szenvedélyével azt a hitet me lenn m« A V All a! nn nAmmífnlo nrrilrrórt lo n lor\íot«»l rn e i/1 r\ O rvi.ieKon mln+eAwi S”1 A—. - , i ' za fiamnak egyáltalán semmiféle nyilvántartó lapjára, majd az misban, mintsem katedrán. Géza érzéke nincs a kereskedelemhez, iratrendezőt átadta a segédtiszthónapok telnek el, míg egy-két nek: percre bekukkant a boltba. Csak — Hadnagy úr, helyezze el ezt a nyelvészet, semmi más. Beval- a csoportban, lom önnek, nagyon féltem ezt a Amint a segédtiszt kiment, magas, nyúlánk, izmos fiatalember. Hosszúkás, kissé sápadt arcából két mélyenülő, dióbarna szem meleg fénye világít. Hátrafésült. szénfekete haja alatt magette magában, hogy Géza nagyhírű tudós lesz, kiváló filológus, egyszer majd egyetemi katedrát kap, s tagja lesz az Akadémiának. Kár. hogy akkor nem maradhat Verebélyen... Borzasztó fiút, noha tudom, hogy nagy ígé- Bélteky felállt, s jelezte, hogy ez gas, boltozatos homlok sugárzik, rossz lesz, ha Géza elmegy a szü rét. Csakhogy az élet nem olyan a tökéletesen eredményes meg- Energikus, horgas-nyerges orra lői háztól. Hiszen Fodor és Foeigysíkú, mint az én fiam érdek- beszálés immár véget ért. Fodor alatt hetykén feketéllő, gondozott dómé úgy kapaszkodtak a fiuklődési köre. Géza fiam érzéketlen hálásan szorította meg a pa- bajusz, különösen férfias külsőt ba, mint valami mentőövbe. Mint aki az egyetlen zöldellő fa ebben a bombafüstös, kenyérjegyes, lángoktól perzselt életben. (Folytatjuk) a való élet iránt. Tessék elhinni, ha ez a fiú kikerülne a frontra, akkor talán egy-két nap, és... — Megértem önt — szólalt meg ismét Bélteky, de inkább rancsnok kezét, és sietős léptek- kölcsönöz ennek az arcnak. Amikel távozott az épületből. kor mosolyog, elővillan szabáUtközben bele-belesajdub a lyos, hófehér fogsora. Géza rop- gondolat, hogy ez a ravasz sátán oant fürge mozgású, örökké ro- ismét megkopasztja. De aztán han, mintha kergetné az iramló
