Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

Ä TOLNA MPr.rn NPPUjsAO 1961. május 17. Katonai puccs Dél-Koreában Szöul (MTI). Nyugati hírügy­nökségek egybehangzó jelentése szerint hétfőn katonái puccs zaj­lott íe Dél-Koreában. A szöuli rádióra hivatkozó jelentések ar­ról tudósítanak, hogy a katonai hatóságok vették át a hatalmat. A kormányépületek előtt a kora reggeli órákban heves lövöldözés folyt a haditengerészeti egységek és a katonai rendőrség alakula­tai között. Az összeütközésnek áz előzetes jelentések szerint né­hány halálos áldozata is van. A rhintegy félórás utcai harc után a szöuli rádió nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint »-ka­tonai forradalmi tanács« alakult, Csang Do Jung vezérőrnaggyal az élen. A nyilatkozatból kitűnik, hogy jobboldali puccsról van szó. Az úgynevezett katonai forradalmi tanács ugyanis sietett leszögezni, hogy erősíti kapcsolatait az Egye­sült Államokkal és a »szabad vi­lág« más országaival, s »tovább erősíti Dél-Korea kommunistael­lenes pozícióját«. Ellentmondó jelentések a dél-koreai katonai puccsról Szöul (MTI). Mint ismeretes Szöulban kedden, a hajnali órák­ban (magyar idő szerint hétfőn este) katonatisztek egy csoportja vezetésével puccsot hajtottak végre. A 30. és a 33. tartalékhad­osztály, valamint a Szöul köze­lében állomásozó tengerészgya­logság egységeinek támogatásá­val a puccsisták rövid tűzharc után megszállták a főváros stra­tégiailag fontos pontjait és beje­lentették egy hattagú »katonai forradalmi tanács« megalakulá­sát. A puccsisták által a szöuli rá­dióban felolvasott közlemény szerint a hatalomátvétel célja »az ország megmentése a kommuniz­mustól, valamint a korrupció, a bürokrácia és a nyomor felszá­molása«. Újabb nyugati hírügynökségi jelentések szerint Szöulban és több más nagy városban — így Teguban, Pusszanban, Kvangzsu- ban, stb. — a puccshoz csatlako­zott katonai egységek urai a hely­zetnek. A főváros utcáin tenge­részgyalogos járőrök cirkálnak. A »katonai forradalmi tanács« né­hány órával a puccs végrehajtása után elrendelte a statáriumot és az éjszakai kijárási tilalmat. Ki­látásba helyezték a sajtócenzúra bevezetését is. Szöul utcái« a ka­tonai puccs hírére elnéptelened­tek. A legtöbb iskolában szünetel a tanítás. Csang Mjun miniszterelnöknek és a kormány többi tagjának sor­sáról nincs megbízható értesülés. Egyes jelentések szerint a minisz­terelnököt, kormányának több tagját és a nemzetgyűlés számos képviselőjét házi őrizetbe vették. ■Ezeket a híreket azonban eddig még nem erősítették meg. Nyugati hírügynökségi jelenté­sekből világosan kitűnik, hogy a katonai puccs nem az egész dél- koreai hadsereg részvételével meht Végbe és — mint a Reuter megfigyelőkre hivatkozva han­goztatja — a puccs sikere, vagy bukása nagy mértékben függ a 38. szélességi fok mentén állomá­sozó, jól felszerelt dél-koreai had­osztályok magatartásától. Az AP jelentése szerint ezek a hadosztá­lyok nem tudtak előre a puccsról és tisztjeik állítólag egyelőre »semleges magatartást tanúsíta­nak«. Erre lehet következtetni abból az újabb jelentésből is, hogy Csang Do Jung vezérőrnagy, a -katonai forradalmi tanács« el­nöke kedden, a kora délutáni órákban tanácskozásokat kezdett a hadsereg és a haditengerészet számos magasrangú tisztjével. Az UPI-jelentés szerint állítólag né­zeteltérések vannak a hadsereg és a tengerészgyalogság között a puccs támogatásának kérdésében. Egy újabb AP-jelentés szerint Csang Do Jung vezérőrnagy ked­den délután felkereste Jun Bo Szun köztársasági elnököt és fél­órás tanácskozást folytatott vele. Az elnök később fogadta Green amerikai ügyvivőt és a dél-ko­reai szenátus elnökét. A megbe­szélésekről nem adtak ki közle­ményt. Bár nehezen képzelhető el. hogy az Egyesült Államok kato­nai megszállása alatt álló Dél- Koreában az amerikaiak tudta nélkül hajtották volna végre a katonai puccsot, néhány órával a »katonai forradalmi tanács« meg­alakulása után Magruder tábor­nok, az úgynevezett ENSZ-csapa- tok amerikai parancsnoka nyilat­kozatot tett közzé és abban »erő­teljes támogatásáról« biztosította Csang Mjun miniszterelnök kor­mányát. Magruder nyilatkozatá­ban hangoztatta, »elvárja, hogy a koreai fegyveres erők latbavetik befolyásukat a törvényes hatósá­gok hatalmának helyreállítása ér­dekében«. Hasonló értelmű nyilatkozatot tett Green, amerikai ügyvivő is. Mint az AFP tudósítója meg­jegyzi, a kedd délutáni szöuli la­pok nem tesznek említést sem Magruder tábornok, sem az ame­rikai ügyvivő nyilatkozatáról, Az AP jelentése szerint az amerikai hatóságok felszólították a Dél-Koreában tartózkodó ame­rikai állampolgárokat és katonai egységek tagjait, hogy további rendelkezésig ne hagyják el ott­honukat, illetve maradjanak lak­tanyáikban. Dél-Koreában mint­egy 50 000—60 000 főnyi ameri­kai haderő állomásozik — két gyalogos hadosztály, egy repülő hadosztály, néhány haditengeré­szeti egység és több kisegítő ala­kulat. Az amerikai polgári sze­mélyek száma mintegy hétezer. A Reuter jelentése szerint Csang Do Jung vezérőrnagy, a katonai puccs vezetője 38 éves, egy japán tiszti iskolán végezte katonai tanulmányait a második világháború utolsó évében. Az amerikai imperialisták által ki­robbantott , koreai háború alatt előbb hadosztályparancsnok,, majd hadtestparancsnok volt. Li Szin Man rendszerének megdön­tése után — 1960. áprilisában — a dél-koreai hadsereg vezérkari főnöke lett. Csöng Do Jung vezérőrnagynak — mint a Reuter-tudósító hangoz­tatja — „sok barátja van az ame rikai tisztikar körében és úgy tud­ják, hogy szoros barátság fűzte Csang Mjun miniszterelnökhöz is”* Mint az AFP jelentette, ame­rikai hivatalos körökben „nem voltak hajlandók kommentálni” a szöuli katonai puccs hírét. Az AFP tudósítója szerint ,.e mögött a hivatalos hallgatás mö­gött feltehetően a katonai junta iránti rokonszenv húzódik meg és Washingtonban hajlamosak párhuzamot vonni a legújabb | szöuli események, valrmint Gür- sel tábornok törökországi hata- lomrajutása. illetve Ajub Khan pakisztáni elnök hatalomátvétele között”. Az Angolából érkező hírek ünnepség a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából az MSZMP Budapesti Bizottsága kedden dél­után ünnepséget rendezett a szakszervezetek _ művelődési ott­honában. Az ünnepségen részt vett és ez elnökségben foglalt helyet Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Sándor József és Molnár Ernő a párt Központi Bizottsá­gának tagjai, Holtai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Nagy Józscfné könnyűipari mi­niszter. Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes, valamint a po- filmet. iitikai és társadalmi élet más is­mert személyiségei. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet La- dislav Vince, a budapesti cseh­szlovák nagykövetség ideiglenes ügyvivője; jelen voltak továbbá a baráti országok diplomáciai j képviseleteinek vezetői. Kelen Bélának, a Budapesti Pártbizottság titkárának megnyi­tó szavai után Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után bemu­tatták a Fáklya című csehszlovák naponta arról a hősi és ered­ményes harcról számolnak be, amelyet az angolai hazafiak folytatnak a portugál gyarma­tosítók ellen. A fasiszta Sala- zar-rendszer szinte teljesen te­hetetlen az egyre nagyobb arányú felszabadító harccal szemben, s egyre nagyobb ka­tonai erőkkel próbálja ellensú­lyozni a hazafias erők küzdel­mét. Az a portugál vélekedés, amely szerint Angola az anya­ország távoli tartománya, ma már teljesen tarthatatlan, hisz számos nyugati lap is leleplez­te azokat az embertelen körül­ményeket, aimelyek között a néger lakosság él. Portugália deportálóteleppé változtatta An golát, s a középkori kényszer­munka-rendszerrel próbálja a maximális ingyenmunkát kisaj­tolni az ország lakosságának 96 százalékát kitevő őslakosságból. Portugália számára távolról sem közömbös Angola sorsa. Ismeretes, hogy annak idején a Marshall-segély Portugáliá­nak juttatott részét majdnem teljes egészében Angolában fek­tették be, s a Salazar-rendszer a hatalmas gyarmatból tartja fenn magát. Portugália gazda­sági helyzete rendkívül rossz, ami a Salazar-rendszer bűnös és züllött politikájának egye­nes következménye, s ma már majdnem teljes egészében az angolai gyémántbányák, a gyár mat kávé és szizáltermelése biz tosítja Portugália gazdasági lé­tét. Ugyanakkor Angola az em­bertelen kizsákmányolás ellené­re is kihasználatlan terület: a földterületnek mindössze egy százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. Mégis Angola biztosítja a világ kávétermelé­sének 4, ricinustermelésének pedig három százalékát. Angola sorsa ugyanakkor nem közömbös az Egyesült Ál­lamok számára sem. A gyar­mat gazdasági életét egyetlen adat is megvilágítja: évenként 750 000 karát gyémántot bá­nyásznak ki, amelynek fele az Egyesült Államokba kerül. Az ENSZ az elmúlt üléssza­kon határozatot hozott a gyar­matok felszabadításáról, s kü­lön foglalkozott az angolai kér­déssel is, megállapítva, hogy a portugál gyarmatnak joga van a függetlenséghez. Az ENSZ határozata ellenére nem történt változás Angolában, no­ha az elmúlt napokban Zorin a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében külön is fel­hívja a figyelmet arra a sú­lyos helyzetre, amely Angolá­ban kialakult, s amely messze­menő következményeket rejthet magában. Nem kétséges, hogy a lissza­boni fasiszta rendszer minden mesterkedése hiábavaló. Ango­la, a többi gyarmati országhoz hasonlóan, elnyeri függetlensé­gét, előbb-utóbb lerázza a gyar­mati igát. Ebben a harcban, amit az angolai hazafiak je­lenleg folytatnak az ország füg­getlenségéért, jelentős tényező, hogy velük együtt harcolnak azok az antifasiszta erők is, amelyek szembenállnak a Sa- lazar-rendszerrel. Ez nemcsak megkülönbözteti az angolai fel­szabadító harcot a többi afri­kai országban lezajlott szabad­ságküzdelemtől, de egyben meg is erősíti az angolaiak harcát. Az angolaiak és az antifasisz­ták közös akciója mellett nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az ENSZ már ha­tározatot hozott a gyarmati rendszer felszámolásáról, s a lisszaboni kormánynak így tu­lajdonképpen háromfelé kelle­ne harcolnia. Az események azt mutatják, hogy a Salazar-rendszer eről­ködése hiábavaló. A gyarmati rendszer felett eljárt az idő. s Angolában sem lehet megállí­tani a történelmet. Megkezdődött a genfi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) s hangoztatja, hogy igen sok függ majd az ország semlegességének falómra Laoszban, megalázó ku- nemzetközi ellenőrzésétől. A darcot szenvedett. Ebből a hely- Daily Herald úgy véli, hogy Laosz zetből az Egyesült Államok csak kettéosztása a földrajzi nehézsé- tekintélyveszteséggel kerülhet ki. gek ellenére az egyetles meg- A lap a továbbiakban Laosz nyugtató megoldás volna a Nyu- jövőjének kérdésével foglalkozik, gat számára. 1 Renmin Ríbao kommentárja a Laosszal kapcsolatos amerikai álláspontról Peking (MTI). A Renmin Ribao lamok és szövetségesei szenved- keddi számában cikk jelent meg tek el Laoszban«. A Renmin Ri­»Mi az igazság« címmel. A cikk szerzője erélyesen elutasítja Rusk amerikai külügyminiszternek azt az állítását, amellyel a Patet Lao részvételét akarta megakadályoz­ni a genfi értekezleten és amely szerint »kitalálás« az, hogy La­bao végül levonja a következte­tést, az amerikai külügyminisz­ter nemcsak azért állított valót­lant szemrebbenés nélkül, hogy mentse a látszatot, hanem, mert azt remélte, hogy a tárgyalóasz­talnál tudja biztosítani azt, ami Szavát állja-e de Gaulle tábornok: Bekövetkezilc-e az Ígért változás Ben Bella és négy minisztertársa életében? ősz területének több mint két- -az Egyesült Államoknak a csata­harmada van a Patet Lao és a téren nem sikerült. törvényes laoszi kormány fegy­veres erőinek ellenőrzése alatt. A cikk idézi a Washington Post, a nyugatnémet Rheinische Post, a DPA nyugatnémet hírügynök­ség, a párizsi Le Monde beszá­molóit, amelyek mind megerősí­tik, hogy »az országnak legalább A Patet Lao rádiója hétfőn közvetítette a Patet Lao fegyve­res erői főparancsnokságának köz leményét, amely hangsúlyozza, hogy május 3-a óta a Patet Lao fegyveres erői következetesen be­tartják a tűzszüneti parancsot és ugyanezt állapították meg a la­kétharmada« van a laoszi haza- őszi érdekelt felek politikai és fias erők kezén. Az U. S. News katonai küldöttségének május And World Report is — írja a 13-i ülésén is. Mindezek után a cikk — a fentiek alapján jut Patet Lao fegyveres erőinek fő­árrá a következtetésre, hogy parancsnoksága megerősítésként »most már majdnem lehetetlen ismét kiadja a tűzszüneti paran- leplezni annak a vereségnek a csőt — fejeződik be a közle- méreteút, amelyet az Egyesült Ál- mény. Párizs (MTI). A párizsi sajtó értesülései szerint az eviani fran­cia—algériai tárgyalások előké­szítése során megegyezte’: abban, hogy május 20-án, a konferencia első napján a napirendi és eljá­rási kérdéseket vitatják meg. Május 23-án albizottságokat ala­kítanának a különböző problé­mák külön-külön tárgyalására. E bizottságok június közepéig ta­nácskoznak és csak június vége felé rendeznének újra plenáris ülést. A Paris-Jour szerint, ha közeledés jönne létre, július kez­detén hirdetnék meg a fegyver- szünetet. Ezzel egyidőben hoznák nyilvánosságra az önrendelkezési jog alkalmazásának feltételeit, valamint Algériának ideiglenes jogállását a népszavazás meg­rendezéséig. A függőben maradó problémák megoldására szeptem­berben kezdenék újra a tárgyalá­sokat, s ezek eltarthatnának egé­szen az év végéig. Kiszivárgott hírek szerint az éviani konferencia protokoll-kér­déseinek szabályozásakor megái-1 is. lapodtak abban, hogy május 20-án a két küldöttség első találkozá­sakor az eviani Park szálló zöld­posztós tárgyalóasztalánál a két delegáció tagjai kézfogás nélkül üdvözölnék egymást. Párizsi politikai körökben azt várják, hogy az elkövetkező na­pokban elszállítják Aix szigeté­ről a fogvatartott Ben Bellát és algériai minisztertársait. Mint emlékezetes, de Gaulle tábornok legutóbbi sajtókonferenciáján ígé­retet tett rá, hogy a francia— algériai tárgyalások megkezdésé­vel egyidőben az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányának elnökhelyettese és négy minisz­tertársa sorsában jelentős libe­rális szellemű változás követke­zik be. Egyes értesülések szerint Ben Bellát Haute-Savoine me­gyébe vinnék s itt jelölnének ki szárriára kényszerlakhelyet. Évi­an is e megyében van, s esetleg kapcsolatot vehetne fel Ben Bella a francia—algériai tárgyalásokon részt vevő algériai delegációval Nagy-Britannia Kommunista Pártjának tagtoborzó kampánya London (TASZSZ). Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága a múlt hét végén tartott ülésén elhatározta, hogy kampányt indít a párttagok számának, valamint a Daily Wor­ker példányszámának növelésé­re. A kampány júniusban kezdő­dik és 1962. május 31-ig tart. John Gollan, a párt főtitkíra az ülésen kijelentette, hogy már most tapasztalható a Daily Wor­ker és más marxista müvek pél­dányszámának növekedése. Emel­kedik a párttagság létszáma is. Csupán a legutóbbi kongresszus óta eltelt hat hét alatt hatszáz új tag lépett be. Ugyanezen az ülésen a végre­hajtó bizottság William Galla- chert a párt elnökévé, Palm Dutt-ot pedia a párt alelnökévé választotta. Főtitkár újra John Gollan lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom