Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

I960, november 27. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 9 SPORT stnevelési mozgalom útj Új te Ä felszabadulás óta eltelt 15 év alatt a párt, a szakszervezetek és a testnevelési és sportmozgalom­ban dolgozó emberek sokasága mindig az egyetemes népi test­kultúra megteremtésére és fej­lesztésére törekedtek. A testneve­lést és sportot, mint a kultúra, a nevelés és a népegészségügy ré­szét tekintették. E következetes politika hatására a testnevelés és sportmozgalom jelentős mérték­ben fejlődött. A fejlesztésében irányt mutató tézisek azt hangsú­lyozzák, hogy a szocialista testnevelési és sportmozgalom legfőbb jel­lemzője a részvevők nagy szá­ma. Á részvevők számának fokozatos és jelentős növelése pedig szüksé­gessé teszi a különböző szinte­ken minden korosztálynak test- nevelési és sportolási lehetőségek biztosítását, hogy minden dolgozó és ifjú megtalálja a számára meg­felelő testedzési és sportolási al­kalmat és lehetőséget. E célok szem előtt tartásával és az MSZMP testnevelési és sport tézisei szellemében összeállított és jóváhagyott szabályzatot — mely a hazánkban több mint tízéves múltra visszatekintő jelvényszer­ző mozgalmak tapasztalatait és a nyilvános vitában elhangzott ész­revételek, valamint javaslatok felhasználását tartalmazza — az MTST elnöksége megtárgyalta és úgy határozott, hogy: a) a Kilián testnevelési moz­galom szabályzatát jóváhagy­ja és nyilvánosságra hozza; b) a Kilián testnevelési moz­galmat országosan az MTST. helyileg az illetékes TST-k irányításával 1961. május hó I-i kezdettel megindítja. Éppen ezért a testnevelési és sportszervezetek törekedjenek a részvevők részvételi feltételeinek és lehetőségeinek biztosítására és a sokoldalú felvilágosító munká­ra. E mozgalom rendszere ugyanis lehetővé teszi, hogy a társadalom minden rétege és korosztálya részt vehessen benne, s ezáltal szüksé­gessé teszi valamennyi testneve­léssel és sporttal foglalkozó szer­vezet szoros együttműködését. A mozgalom megvalósítása meg­á n kívánja a nagyszámú helyi verse­nyek szervezését és módot ad arra, hogy megalapozza az egységes versenyrendszer alsó fokozatait s áthidalja az e téren még meglévő szakadékot. Azáltal, hogy a moz­galomban egész fiatal kortól fo­lyamatosan mindenki részt vehet, a felnövekvő ember részére elsajá- títhatóvá és megszerezhetővé te­szi mindazokat a testnevelesi és sportismereteket és fizikai képes­ségeket, melyek a modern élei fontos részei. Az MTST elnökségének határo­zata valamennyi testnevelési és sportmunkával foglalkozó szerve­zet figyelmét felhívja, hogy a Kilián testnevelési mozga­lom megvalósítása során tö­rekedjenek a nagyobb részve­vő létszám megnyerésére és foglalkoztatására, s ezzel párhuzamosan teremtsék meg a feltételeket és alakítsák ki azokat a módszereket, melyek al­kalmazásával a mozgalom rész­vevői rendszeres és állandó jelle­gű sporttevékenységet tudnak ki­fejteni. Termelőszövetkezeti sportkör alakult Szakoson Új vezetőséget választottak a sportkör élére Hegyekkel körülzárt, kicsiny falucska a dombóvári járás­ban Szakcs. A falu fekvése és a néhány évvel ezelőtti állapotok­nak megfelelően a tipikus »isten- hátamögötti« falunak nevezték ezt a falut az átutazók. Azóta azon­ban nagy fejlődésen, átalakulá­son ment keresztül a 2500 lakosú Szakcs is. Építkezések, átalakítá­sok tömegét hajtották végre és el­sők között V'ált a falu termelőszö­vetkezeti községgé. A nagyarányú fejlődés a sportélet javulását, fej­lődését is elősegítette. Egy ideig aztán több versenyen, bajnokság­ban értek el előkelő helyezést a szakcsi sportolók, és volt sport­élet a faluban. Az utóbbi időben azonban valahogy az egyhelyben topogás jelképezte a szakcsi sport­kör munkáját. A falu sportkedvelői belátták ezt, és tudták azt is, hogy komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy ismét meginduljon falujuk­ban a sportélet. Ezért hívták össze november 21-én este a falu sport- kedvelőit, vezetőit, hogy megvá­lasszák az úi vezetőséget a sport­kör munkájának irányítására. A vezetőségválasztó taggyűlésen megjelentek a sportkör pártoló tagjain kívül Somogyi György, a dombóvári JTST elnöke, Topa Ist­ván, a helyi Uj Élet Tsz, Ropoli István, a helyi pártszervezet ré­széről, Horváth Imre tanácselnök, Mérei János vb-titkár, SzeKeres István, a téglagyár vezetője és T.Ti- zerák Sándor iskolaigazgató. A ve­zetőségválasztó taggyűlésen meg­jelent továbbá Gungl Ferenc test­nevelő tanár, a dombóvári járás 1ST elnöke is. A vezetőségválasztó taggyűlés után Gungl Ferenc, az újonnan választott sportvezetőség egyik tagja, az általános iskola testne­velő tanára, a vezetőségválasztó taggyűlésről és az ott hozott ha­tározatokról a következőkben nyi­latkozott: — Mintegy másfélórás vita után egyhangúlag választot­tuk meg az új vezetőséget. Legna­gyobb vitára a sportköri elnök személyének megválasztása adott okot, mivel olyan elnököt akar­tunk választani, aki megfelelő munkát is tud kifejteni a sport­kör életében. Az újonnan megvá­lasztott vezetőség a következő­képpen alakult: a megjelentek egyhangú szavazata alapján Topa Istvánt választották sportköri el­nöknek, Hőger Jánost elnökhe­lyettesnek, Apáti Jánost gazdasá­gi felelősnek, Cser Ferencet agi- tációs és propaganda felelősnek. A labdarúgó szakosztály vezetői tisztségére Bódog Mihályt válasz­tották, az atlétikai szakosztály élé­re Gulyás Ferenc került. Az asz­talitenisz, mint az egyik új szak­osztály vezetésével Nagy Lajost, a röplabda szakosztály vezetésével pedig Varga Istvánt bízták meg. — Az utóbbi évek egyhangú tespedtségéből ismét a régi, sőt annál jobb sportélet kialakítását határozta el az új vezetőség. Rend­szeressé tesszük a tagsági díjak és a sportrendezvények belépő díjainak állandó, folyamatos be­szedését. Decemberben megkezd­jük a háziversenyeket, sakkban és asztaliteniszben, majd a járási szpartakiádon ugyancsak részt kívánunk venni. A terveink között szerepel még, hogy az eddig mű­ködő labdarúgó szakosztályt több új fiatal, tehetséges játékossal erősítsük meg. Ezenkívül új szak­osztályok működését kívánjuk ne­indítani atlétikában, sakkban, va­lamint férfi és női röplabdában. A következő évben új sportpályát építünk öltözővel, társadalmi munkával. A községfejlesztesi alapból a helyi tanács 15 000 tég­lát biztosít az öltöző építéséhez. A vezetőségválasztó taggyűlésün­kön a megjelentek egyhangúlag elfogadták a Szakcsi Községi Sportkör feloszlatását és az új ter­melőszövetkezeti sportkör meg­alakulását. A KISZ és a sportkör kapcsola­tában is döntő változás követke­zett be. A helyi művelődési ott­hon klubhelyiségében szombaton és vasárnaponként találkoznak a KISZ-tagok, ahol a különböző szórakozások mellett a sakk és asztalitenisz házibajnokságot is le­bonyolítjuk. A KISZ-szervezettel közösen készítettünk tervet, mely­ben szerepel a téli sportköri esték megtartása. Tervünk még. hogy olimpiai élménybeszámoló meg­tartására élsportolót hívunk meg. Fekete László Érdekességek az NB lll-ról Az NB III. őszi fordulójában 118 mérkőzést játszottak le, el­maradt két mérkőzés, melyből egy mérkőzés két pontját (Ba­jai Építők—Csepel Autó) játék nélkül a bajai csapat kapta. A másik elmaradt mérkőzés — Pé­csi Vasas—Csepel Autó — ügyé­ben nincs még végleges döntés, az ügy az MLSZ előtt van. A lejátszott mérkőzések közül 65 a pályaválasztó, 23 a ven­dégcsapat győzelmével végződött. Az őszi fordulóban 29 alkalom­mal végződött eldöntetlenül a mérkőzés. Nyolc győzelmet a Kaposvári Kinizsi és a Csepel Autó szer­zett. Hét győzelem: Bajai Bács­ka, Pécsi VSK, Kaposvári MTE, Bajai Építők. Hat győzelem: Szekszárdi Petőfi, Székesfehér­vári Vasút, Pécsi Bányász, Ka­posvári Dózsa, Pécsi Vasas. — Négy győzelem: Kiskunhalas, Mázai Bányász. Három győze­lem: Pécsi EAC, Kaposvári Honvéd. Két győzelem: Bonyhád. Érdekesség, hogy addig, amíg a Csepel Autó nem játszott egyet­len döntetlent sem, addig a Szé­kesfehérvári MÁV csapatának hat döntetlenje van. Vereség szempontjából legjob­ban a Bajai Bácska és a székes- fehérvári csapat áll, mert ezek a csapatok csak 3—3 mérkőzésen szenvedtek vereséget. Négyszer kapott ki: Szekszárdi Petőfi, Ka­posvári Kinizsi, Pécsi VSK, Ka­posvári MTE. öt vereséges a Pécsi Eányász, a Kaposvári Dó­zsa és a Pécsi Vasas. A Csepel Autónak hat veresége van, míg a Bajai Építők és a Kiskunha­las hétszer kapott ki. A Mázai Bányász, PEAC és a Kaposvári Honvéd nyolc, míg a Bonyhádi Vasas kilenc mérkőzés után hagyta el vereséggel a pályát. A legtöbb gólt a Kaposvári Ki­nizsi rúgta, míg a legtöbb gólt a Bonyhádi Vasas kapta. A leg­jobb védelme — a kapott gólok alapján — Bajai Bácskának van. Az otthoni mérkőzések ered­ményei alapján: 1. Bajai Bácska 1G ponttal, 2. Székesfehérvár 13 ponttal, 3. Kaposvári Kinizsi 13 ponttal, 4. Csepel Autó 12 ponttal, 5. KMTE 11 ponttal, 6. PVSK 11 ponttal, Az idegenben i mérkőzések eredményei alapján: 1. Szekszárd 8 ponttal, 2. Kaposvári Dózsa 8 ponttal, 3. PVSK 7 ponttal, 4. KMTE 7 ponttal, 5. Kaposvári Kinizsi 6 ponttal, 6. Pécsi Vasas 6 ponttal, Csapatonként! kiállítások: Ka­posvári Kinizsi —, Bajai Bácska 2, PVSK 2, KMTE 2, Székesfe­hérvár 3, Szekszárd 3. Pécsi Bá­nyász 3, Kaposvári Dózsa 1, Cse­pel 3, Pécsi Vasas 4, Bajai Épí­tők 1, Kiskunhalasi Dózsa 1, Má­zai Bányász 3, PEAC —, Kapos­vári Honvéd —, Bonyhádi Va­sas 1. összesen 29 játékost állítotok ki. A kiállított játékosokat 37 mérkőzéstől tiltották el. — Ügyeletes orvos 1960. no­vember 27-én: dr. Erményiné, dr. Sennovitz Irén, Szekszárd, Béla- tér. 3. — Lope De Vega, A kertész ku­tyája című háromfelvonásos víg­játékát mutatja be december 1- én fél 8 órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színház együttese Szek­szárd város közönségének. A víg­játékot Gáspár Endre fordította. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. — Hathetes szabó-varró tan­folyamot rendez a bátaszéki nő­tanács. A tanfolyam december el­ső hetében kezdődik. — Egy amerikai pap elrabolt egy fiatal lányt. Wisconsin állam­ban Lawrence Duding 47 éves pap megszöktette a 17 éves Rosa­lie O’ Connelt. Duding atya, mint az O’ Connel család jó barátja meglátogatta a kórházban a 17 éves lányt, akit rossz idegállapota miatt kezeltek. Az orvosok meg­engedték, hogy autójában egy órára kivihesse a levegőre, de a főtisztelendő úr azóta sem került elő, a lányt ismeretlen helyre vitte. Emberrablásért körözik. — Női cipőből 7 százalékkal hoz többet forgalomba a kereske­delem az idei év utolsó negyedé­ben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül jelentő­sen növekszik a keresett női bun­dacipők mennyisége. E téren 10 százalékos mennyiségnövekedés lesz. — Emelkedik a mai ember hő­mérséklete? Hosszabb ideje meg­figyelték, hogy emelkedik a mo­dern ember testhőmérséklete. Kö­rülbelül 3—4 évtizeddel ezelőtt az átlagos emberi test-hőmérséklet 36,6—36,8 C fok volt. Ma azon­ban a városi emberek gyorsabb életritmusa mellett már nem szá­mít okvetlenül láznak a 37,5 C fok hőmérséklet sem. Valószínű­leg a feszültebb idegállapotnak tulajdonítható a hőmérséklet emelkedése. — A szakmunkás utánpótlás biztosítására nagy gondot fordí­tanak a Szekszárdi Nyomdában. Jelenleg 15 ipari tanuló és 25 idősebb dolgozó — betanított munkás — továbbképzésével biz­tosítják a megfelelő számú szak­munkást. — Százkét férőhelyes tehénls- táliót adtak át csütörtökön a bá­taszéki Búzakalász Tsz-ben. Az istálló mintegy másfélmilliós be­ruházási költséggel épült, és min­den tekintetben megfelel a mo­dern követelményeknek. — Mikro-fényképezőgép. Az Egyesült Államokban újfajta mikro-fényképezőgépet készítet­tek. amely a lefényképezendő 'tárgyat nagyságának egy millio­mod részére kissebbíti, úgy, hogy egy fél levélbélyeg nagyságú pa­pírra le tudja fényképezni az egész bibliát. A szöveg mikrosz­kóppal jól olvasható. — A televízió műsora: 10.00! Népek és szokások. 13.10: 48. Ma­gyar Híradó. 13.25: A Vasas— Debrecen labdarúgó mérkőzés közvetítése a népstadionból. 18.30: Nem rólam beszélnek? Bízó Gyula műsora. 19.00: Élőújság. Kb. 19.50: vasárnapi vers. Majd: Rangon alul. Magyar film. Humor a% operettben sok meglepetéssel A meglepetések sorozatát szol­gáltatta a szekszárdi színházlá­togatóknak a szerdai nap. Az Országos Rendező - Iroda szerve­zésében a »Humor az operettben* című műsort mutatták be a vá­rosi művelődési házban. A meglepetés-sorozat azzal kez­dődött, hogy a Rádió szerdán reggel a szín­házak műsorának ismertetése közben bejelentette: Szekszárdon a Kaposvári Csiky Gergely Szín­ház a Különleges világnap című darabbal vendégszerepel. Hogy erről ki tehet, nem tudjuk. Azzal folytatódott, hogy a Humor az operettben című műsor szereplői egyórás késéssel érkeztek Szekszárdra. Ok: dél­után hat órára lekötöttek egy előadást öcsényben, amely ter­mészetesen nem kezdődött meg időben. (A szervezők igazán gon­dolhattak volna arra, hogy ilyen nagy munkaidőben falun nem lehet délután hat órára műsort szervezni.) Majd kiderült, hogy a konferansznak hirdetett Mu­rányi Lili helyett a Rádió egy bemondónője érkezett. A közön­ség ezt a cserét, amely színvonal- különbséggel is járt, joggal kifo­gásolta. A Stúdió zenekarról kiderült, hogy mindössze három tagú. De hát akkor miért zenekar. Még a kis­együttes elnevezés is helyénva­lóbb lenne. Mert ha a közönség­nek zenekart hirdetnek, akkor az nem két embert vár. Ugyanis mire Szekszárdra értek, a három tagú zenelcar is lecsappant egy zongoristára és egy hegedűsre. Végül, a közönség nagy részét elbá- gyasztotta, hogy a már untig is­mert és állandóan hallott műsor- számolcat kellett hallania ezen az előadáson is. Csak részben tudott kárpótolni a művészek egyébként vitathatatlan igyekezete. összegezésül: Néhányszor már úgy éreztük, a fentiek kapcsán, hogy ez nem humor, hanem — rossz vicc. (—i —V) , A területi egyeztető bizottság gyakorlásából Birkatartást vállalt az állami gazdaság terhére Végh Mihály, a Sárközi Állami Gazdaság juhásza fellebbezéssel fordult a Tolna megyei Területi Egyeztető Bizottsághoz. Kérte, hogy a bizottság mentesítse őt a fizetendő 1500 forint kártérítés alól. Végh Mihály, mint a Sárközi Állami Gazdaság juhásza nap mint nap sok birkát legeltetett. A környéken lakó gazdák meg­kérték, hogy a saját birkáikat is tartsa, gondozza, meghatározott bérért. Végh Mihály ezt vállal­ta. Harminckét birkát egy évnél is hosszabb ideig együtt tartott a gazdaság birkáival. Ez természe­tesen azt jelentette, hogy a gaz­daság legelőjén legeltette mások birkáit. Volt olyan gazda, aki­től egy-egy birka után 20 fo­rintot kapott, de jónéhányan 80 forintot is fizettek Végh Mihály­nak a tartás fejében. A területi egyeztető bizottság Végh Mihály fellebbezésében fog lalt kérelmét nem teljesítette, mert megállapította, hogy 32 bir­kát valóban hosszabb ideig tartott bérért. Ezeket a birkákat a gaz­daság legelőin legeltette és gon­dozta. Ezáltal kárt okozott a gazdaságnak, amelyet meg kell térítenie. A területi egyeztető bizottság a kártérítés összegének megállapításánál azonban figye­lembe vette azt, hogy Végh Mi­hály nemcsak a gazdaság lege­lőin legeltetett, hanem másutt is és ezért a gazdaság állal megál­lapított kárösszeget mérsékelte. Végh Mihályt 1058 forint kárté­rítésre kötelezte, mert tudnia kellett volna, hogy a gazdaság terhére nem vállalhat birkatar- .tást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom