Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-09 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda 1960. március 9. V. évfolyam 58. szám ★ Az elkövetkező években két új városrész épül ki Szekszárdon TAVASZI MUNKA Alsónyéken A magúnépítkezések csak az utóbbi néhány évben indultak meg erőteljesebben Szekszárdon s alig egy-két esztendő alatt a város déli részén valóságos új városrész keletkezett. Hat utcában 180 kertes családi ház hirdeti az építkezési kedvet s ami ezzel együttjár, a lakosság életszínvonalának emelkedését. Itt készült el két sorház is, nagyrészt társadalmi munkával, s az idén folytatják a sorház építését, hogy végleg felszámolhassák a Horthy-korszak utolsó örökségét, a Benedek szurdik még meglévő barlanglakásait. Ebben a városrészben új házhelyet már nem tud adni a tanács, az építkezési kedv viszont nem csökkent. Egyre inkább megvalósuló remény Szekszárd nagyobb mérvű iparosítása is, ami újabb lakásépítkezésekkel jár, szükséges volt tehát, hogy a tanács új városrészeket jelöljön ki. Már folynak a tárgyalások s rövidesen megkezdik a házhelyek árusítását a Rózsamájban, ahol körülbelül 130 kertes családi háznak jut hely. A tanács úgy számolja, hogy ebben az új városnegyedben még az idén száz családi házat fel is fognak építeni. Az évről évre növekvő igéni'eket természetesen ez sem tudja kielégíteni s a városi tanács a városi pártbizottsággal közösen ezért készítette el már jóelőre a városfejlesztés következő lépésének tervét is. Eszerint a Rózsamáj rész kiépíÜnnepélyes keretek között törölték a katonai nyilvántartásból Szekszárdon az 50 éves férfiakat. Képünkön Kelemen József őrnagy, a kiegészítő parancsnokság nevében adja át Nagy József bányagéplakatosnak, az „obsitosok” egyikének a népköztársaság címerével díszített emléklapot. tése után a Béri Éalogh Ádám utca folytatásaként, a csatári részt parcellázzák, ahol a tervek szerint ezer házhellyel lehet számolni. Mindez egyelőre terv, de amint Kalmár József elvtárs, a városi tanács vb.-elnöke elmondja, a közeli évek egyik sürgető programja. Egyelőre a rózsamá.ii városrész parcellázása és kiépítése az, ami legelőször megvalósításra kerül, s itt már az idén építkezni is fognak. A Béri Balogh Ádám utcánál tervezett új városrész azonban csak az elkövetkező években épül ki. (MM) Új kemencét építenek a högyészi téglagyárban ötven évvel ezelőtt építették a högyészi téglagyár kemencéjét. Az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül a gyár, nagy- tél jesítményű téglaprést állítottak üzembe, s ennek kapacitásától elmaradt a régi rendszerű, rossz hatásfokú ötven évvel ezelőtt épített kemence. A megnövekedett feladatokat csak új, ‘nagy teljesítményű, jó hatásfo'.sií kemencével tudják a téglagyáriak megoldani, A télen megkezdték a régi kemence szétszedését és újat építenek helyette. Mintegy hétszázötvenezer forintot fordítanak a kemence építésére. Az új téglaégető kemence mintegy két méterrel szélesebb lesz a réginél, hatásfoka azonos lesz a bonyhádi téglagyár kemencéjével. A tervek szerint május 15-én kell az égetést elkezdeni az új kemencében. A munkálatok annyira előre haladtak, hogy május elsején már begyújtják a kemencét és az építés kevesebbe kerül a tervezettnél. Ünnepélyesen megnyitották a Czenes János emlékkiállítást Március 8-án, tegnap délután 2 órakor a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban megnyílt a Czencz János emlékkiállítás, amelyen a nemrég elhunyt művész 46 alkotását mutatják be a szekszárdi közönségnek. A megnyitó beszédet Hunyadi Károly, országgyűlési képvisel«, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára tartotta. Tizenöt évig. élt visszavonultan, bátai magányában a Műcsarnok kiállításainak egykori kedvelt festője: a néhány héttel ezelőtt elhunyt Czencz János. A csendes, dunamenti falucska szinte már a feledés homályába burkolta a 75 évet élt mestert. Pedig a művész neve nem ismeretlen előttünk. A háború előtt úgyszólván minden budapesti nagy kiállításon részt vett és számos kitüntetést, nemzetközi díjat nyert. Több művét őrzi a Nemzeti Galéria, vásároltak alkotásaiból a külföldi képtárak, hazai és külföldi magángyűjtők. Szerepelt a velencei nemzetközi kiállításokon, Párizsban, Londonban, Stockholmban, Oslóban, Berlinben és Becsben. Mint a Magyar Képzőművészeti Társulat törzstagja, éveken keresztül részt vett a zsűri munkájában, tárlatok rendezésében. Czencz János nem megyénk szülötte. A Vas megyei Ostffyasz- szonyfán ringatták bölcsőjét, onnan került a felsőlövői gimnáziumba, majd a győri tanítóképzőbe. Művészi hajlama, rajzkészsége már gyermekkorában megmutatkozott, ami nála az iskolai évek során egyre inkább elmélyült, fejlődött. A tanító pályát barátai buzdítására otthagyja, s Budapesten végez művészi tanulmányokat. »Tükör előtt« című művével tűnik fel először s neve hamarosan ismertté lesz. Ezt a lendületesen ívelő pólyát, kiegyensúlyozott művészi életet és családi otthont dúlja fel Budapesten a második világháború. Elpusztult a műterem, odaveszett számos értékes mű. A művész a bátai Dunatáj szépségei közé temetkezett. A vén Duna azonban, melynek hullámzó, méltóságteljes vonulása any- nyiszor ihlette meg a művész lelkét és ecsetjét, kétszer ragadta el a kis bátai háiat, melyben Czencz János törhetetlen hittel a művész életkorát meghazudtoló akaraterővel újból és újból tervezett, alkotott. A kíméletlen sorcsapások ellenére alkotásai mégis nagy életszeretetet, derűt, optimizmust sugároznak. Festményein eleven erővel kél életre a bátai parasztok, halászok dolgos élete. Nem maradt hűtlen régi kedves témájához, a női akt számtalan festői problémát felvető, nagy szaktudást igénylő ábrázolásához sem. Virágcsendéletei, melyek a legutóbbi nyár termékenységét dicsérik, az idős mester fiatalos, színes világát tükrözik. A kérlelhetetlen halál nagy tervek, szárnyaló művészi elképzelések megvalósítása közepette ragadta ki az ecsetet a művészi kézből. Kegyelettel és szeretettel őrizzük meg az élete alkonyán Tolna megyébe szakadt agg művész emlékét, akinek utolsó ecsetvonása is az élet derűjét és szépségeit tükrözi. Sarkadiné dr. ííárs Éva dr. Mészáros Gyula Hiába erőlködik itt már a tél, a mezőt megcsapta a tavasz leheleté. Az elmúlt napokban a termelőszövetkezetek a tavaszias idő minden kedvező óráját kihasználták: teljes lendülettel kezdték meg a tavaszi munkákat. Lucernavetésre készíti elő' a talajt a várdombi gépállomás Belorusz traktora az alsónyéki Dózsa Népé Tsz, Bakos dűlőjében A trak tor nyergében Hániori János ül, aki tervezett 380 normálhold tavaszi terve helyett, 450 hold teljesítményt vállalt a felszabadulási versenyben. A trágyaszórást is géppel végzik az alsónyéki Dózsa Népé-ben. — Nincs olyan ember, aki különben elszórná — mondja mindenki, aki látja ezt a különös gépet. Naponta 20—25 kocsi trágyát szór el Csonka István, a várdombi gépállomás traktorosa A nyeregben Zcntai Lajos brigádvezetö ül mellette, menetközben beszélik meg a legsürgősebb feladatokat. Tavaszodik a kertészetben is a Lajvér-patak partján. Szép a téli saláta, a zöldhagyma, a melegágyakban zöldcll a káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta palánta. Napsütéskor leszedik a melegágy üvegéről a gyékényt, hadd süsse a nap a palántákat. Képünkön Téren György és Túrós József koríészek gyomlálják a gazt a palánták közül.
