Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda 1960. március 9. V. évfolyam 58. szám ★ Az elkövetkező években két új városrész épül ki Szekszárdon TAVASZI MUNKA Alsónyéken A magúnépítkezések csak az utóbbi néhány évben indultak meg erőteljesebben Szekszárdon s alig egy-két esztendő alatt a vá­ros déli részén valóságos új vá­rosrész keletkezett. Hat utcában 180 kertes családi ház hirdeti az építkezési kedvet s ami ezzel együttjár, a lakosság életszínvo­nalának emelkedését. Itt készült el két sorház is, nagyrészt társa­dalmi munkával, s az idén folytatják a sorház épí­tését, hogy végleg felszámol­hassák a Horthy-korszak utolsó örökségét, a Benedek szurdik még meglévő barlanglakásait. Ebben a városrészben új ház­helyet már nem tud adni a ta­nács, az építkezési kedv viszont nem csökkent. Egyre inkább meg­valósuló remény Szekszárd na­gyobb mérvű iparosítása is, ami újabb lakásépítkezésekkel jár, szükséges volt tehát, hogy a ta­nács új városrészeket jelöljön ki. Már folynak a tárgyalások s rövidesen megkezdik a ház­helyek árusítását a Rózsamáj­ban, ahol körülbelül 130 kertes családi háznak jut hely. A tanács úgy számolja, hogy eb­ben az új városnegyedben még az idén száz családi házat fel is fognak építeni. Az évről évre nö­vekvő igéni'eket természetesen ez sem tudja kielégíteni s a városi tanács a városi pártbizottsággal közösen ezért készítette el már jóelőre a városfejlesztés követke­ző lépésének tervét is. Eszerint a Rózsamáj rész kiépí­Ünnepélyes keretek között törölték a katonai nyilvántartásból Szekszárdon az 50 éves férfiakat. Képünkön Kelemen József őrnagy, a kiegészítő parancsnokság nevében adja át Nagy József bányagép­lakatosnak, az „obsitosok” egyikének a népköztársaság címerével dí­szített emléklapot. tése után a Béri Éalogh Ádám utca folytatásaként, a csatári részt parcellázzák, ahol a ter­vek szerint ezer házhellyel le­het számolni. Mindez egyelőre terv, de amint Kalmár József elvtárs, a városi tanács vb.-elnöke elmondja, a kö­zeli évek egyik sürgető program­ja. Egyelőre a rózsamá.ii város­rész parcellázása és kiépítése az, ami legelőször megvalósításra ke­rül, s itt már az idén építkezni is fognak. A Béri Balogh Ádám ut­cánál tervezett új városrész azon­ban csak az elkövetkező években épül ki. (MM) Új kemencét építenek a högyészi téglagyárban ötven évvel ezelőtt építették a högyészi téglagyár kemencéjét. Az elmúlt években jelentős változá­son ment keresztül a gyár, nagy- tél jesítményű téglaprést állítottak üzembe, s ennek kapacitásától el­maradt a régi rendszerű, rossz ha­tásfokú ötven évvel ezelőtt épí­tett kemence. A megnövekedett feladatokat csak új, ‘nagy telje­sítményű, jó hatásfo'.sií kemencé­vel tudják a téglagyáriak megol­dani, A télen megkezdték a régi kemence szétszedését és újat épí­tenek helyette. Mintegy hétszáz­ötvenezer forintot fordítanak a kemence építésére. Az új tégla­égető kemence mintegy két mé­terrel szélesebb lesz a réginél, ha­tásfoka azonos lesz a bonyhádi téglagyár kemencéjével. A tervek szerint május 15-én kell az ége­tést elkezdeni az új kemencében. A munkálatok annyira előre ha­ladtak, hogy május elsején már begyújtják a kemencét és az épí­tés kevesebbe kerül a tervezett­nél. Ünnepélyesen megnyitották a Czenes János emlékkiállítást Március 8-án, tegnap délután 2 órakor a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban megnyílt a Czencz János emlékkiállítás, amelyen a nemrég elhunyt művész 46 alko­tását mutatják be a szekszárdi közönségnek. A megnyitó beszé­det Hunyadi Károly, országgyűlé­si képvisel«, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára tartotta. Tizenöt évig. élt visszavonultan, bátai magányában a Műcsarnok kiállításainak egykori kedvelt festője: a néhány héttel ezelőtt el­hunyt Czencz János. A csendes, dunamenti falucs­ka szinte már a feledés homályá­ba burkolta a 75 évet élt mestert. Pedig a művész neve nem isme­retlen előttünk. A háború előtt úgyszólván minden budapesti nagy kiállításon részt vett és szá­mos kitüntetést, nemzetközi díjat nyert. Több művét őrzi a Nem­zeti Galéria, vásároltak alkotásai­ból a külföldi képtárak, hazai és külföldi magángyűjtők. Szerepelt a velencei nemzetközi kiállításokon, Párizsban, London­ban, Stockholmban, Oslóban, Ber­linben és Becsben. Mint a Ma­gyar Képzőművészeti Társulat törzstagja, éveken keresztül részt vett a zsűri munkájában, tárlatok rendezésében. Czencz János nem megyénk szülötte. A Vas megyei Ostffyasz- szonyfán ringatták bölcsőjét, on­nan került a felsőlövői gimná­ziumba, majd a győri tanítókép­zőbe. Művészi hajlama, rajzkész­sége már gyermekkorában meg­mutatkozott, ami nála az iskolai évek során egyre inkább elmé­lyült, fejlődött. A tanító pályát barátai buzdí­tására otthagyja, s Budapesten végez művészi tanulmányokat. »Tükör előtt« című művével tűnik fel először s neve hamarosan ismertté lesz. Ezt a lendületesen ívelő pó­lyát, kiegyensúlyozott művészi életet és családi otthont dúlja fel Budapesten a második világhábo­rú. Elpusztult a műterem, odave­szett számos értékes mű. A művész a bátai Dunatáj szépségei közé temetkezett. A vén Duna azonban, melynek hullám­zó, méltóságteljes vonulása any- nyiszor ihlette meg a művész lel­két és ecsetjét, kétszer ragadta el a kis bátai háiat, melyben Czencz János törhetetlen hittel a művész életkorát meghazudtoló akaraterővel újból és újból ter­vezett, alkotott. A kíméletlen sorcsapások ellenére alkotásai mégis nagy életszeretetet, derűt, optimizmust sugároznak. Festmé­nyein eleven erővel kél életre a bátai parasztok, halászok dolgos élete. Nem maradt hűtlen régi kedves témájához, a női akt számtalan festői problémát fel­vető, nagy szaktudást igénylő áb­rázolásához sem. Virágcsendéletei, melyek a leg­utóbbi nyár termékenységét di­csérik, az idős mester fiatalos, színes világát tükrözik. A kérlelhetetlen halál nagy ter­vek, szárnyaló művészi elképze­lések megvalósítása közepette ra­gadta ki az ecsetet a művészi kéz­ből. Kegyelettel és szeretettel őriz­zük meg az élete alkonyán Tolna megyébe szakadt agg művész em­lékét, akinek utolsó ecsetvonása is az élet derűjét és szépségeit tükrözi. Sarkadiné dr. ííárs Éva dr. Mészáros Gyula Hiába erőlködik itt már a tél, a mezőt megcsapta a tavasz lehe­leté. Az elmúlt napokban a termelőszövetkezetek a tavaszias idő minden kedvező óráját kihasználták: teljes lendülettel kezdték meg a tavaszi munkákat. Lucernavetésre készíti elő' a talajt a várdombi gépállomás Belo­rusz traktora az alsónyéki Dózsa Népé Tsz, Bakos dűlőjében A trak tor nyergében Hániori János ül, aki tervezett 380 normálhold ta­vaszi terve helyett, 450 hold teljesítményt vállalt a felszabadulási versenyben. A trágyaszórást is géppel végzik az alsónyéki Dózsa Népé-ben. — Nincs olyan ember, aki különben elszórná — mondja mindenki, aki látja ezt a különös gépet. Naponta 20—25 kocsi trágyát szór el Cson­ka István, a várdombi gépállomás traktorosa A nyeregben Zcntai Lajos brigádvezetö ül mellette, menetközben beszélik meg a legsür­gősebb feladatokat. Tavaszodik a kertészetben is a Lajvér-patak partján. Szép a téli saláta, a zöldhagyma, a melegágyakban zöldcll a káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta palánta. Napsütéskor leszedik a melegágy üvegéről a gyékényt, hadd süsse a nap a palántákat. Képünkön Té­ren György és Túrós József koríészek gyomlálják a gazt a palán­ták közül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom