Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

KÖZNAPI KRÓNIKA Ast egymillió A futó Beszélgetéseket mindig •> szerettem hallgatni, a tovasurranó mondatfoszlányokat, a titokzatosan előzménytelen és befejezetlen kö­zepét bizonyos dolgoknak, amiket az emberek egymás közt oly na­gyon és fontosán megbeszélnek. — Már a fiatalságot is szövetkezetbe húzzák —, mondja az autóbusz- megállónál várakozó piacjáró asz- szonyok egyike. Aztán még egy foszlánya ütötte meg fülemet a beszélgetésből: »Akkor — tudja —, azért ment el a fiatalság nyu­gatra...« Egy ismerősöm azt mondja, hogy magányosan piacozásból él 'az imént beszélő néni, fia valahol nyugaton van. Elgondolkoztam. A néni öreg, nehezen küzd, nem fon­tolja meg mit beszél, nem szabad őt komolyan venni. Bizonyosan nem is úgy gondolja, amint mond ja, és ez ilyen korban természe­tes. A megrettent ember mint Ö is, elveszti egyensúlyát. Félelmé­hez, szorongásához mér minden egyebet. Nem szabad elítélni ezért. rólag a közösségi munka, a kol­lektív együttműködés eredménye. A KISZ-szervezeteken belül is megindult a szervezés. A szakályi KISZ-szervezet falusi ifjúsági szö­vetkezetét alakított húsz taggal, húsz kh. földdel. Az alakuló köz­gyűlésen elhatározták, hogy a föl­dön szerződéses növényféleséget termelnek, természetesen a mo­dern agrotechnikai követelmények nek megfelelő módszerek alkalma­zásával. A közös jövedelemből te­levíziós készüléket szándékoznak majd vásárolni, amelyet a KISZ; helyiségben helyeznek el, hogy ki. elégíthessék mind jobban az if­júság növekvő kuitúrigényét. őcsényben is megalakult tizenöt taggal az ifjúsági szövetkezet, ök is szerződéses termeléssel foglal­koznak, távlati tervük az, hogy kertészetet létesítenek. A bátaszéki földmüvesszövetke- zethez tartozó Lajvéron is meg­alakulását jelentette be az ifjúsági szövetkezet. Tizenöt fővel indulnak - a nagy munkának. Egyebek közt öt kh. cukorrépát termelnek. Amellett, hogy komoly gazdasági tevékenységet folytatnak, felbe­csülhetetlen értékű a mozgalom ál tál kifejezésre juttatott politikai munkájuk is. A járások a SZÖVOSZ Igazgató­sága és a KISZ Központi Bizott­ság együttes határozata alapján egymás után mérik fel járásuk te­rületét olyan szempontból, hogy melyik községben van lehetőség a falusi ifjúsági szövetkezet létreho­zására. Az 1958. november 15-én Dombóváron megtartott FJK igaz gatósági ülés külön napirendi pontként foglalkozott a FISZ létrehozásával. Az igazgatósági ülésen résztvett a KISZ Bizottság járási titkára is. Az igazgatóság határozata értelmében négy súly­ponti helyen kell a FISZ-t meg­alakítani. A járási KISZ Bizott­sággal karöltve el kell érni azt, hogy a munkaterv maradéktalanul megvalósításra kerüljön. így az előzetesen már folyó szervező munka mellett Kocsolán, Szakoson Nakon és Gyulajon van célul ki­tűzve növénytermelő ifjúsági szö­vetkezet alakítása. A FISZ létre­hozása érdekében minden község­ben előkészítő bizottságot kell létrehozni, amelyben természetesen aktív fiatalok foglalnak helyet. Az előkészítő bizottságoknak úgy az FJK, mint a Járási KISZ Bi­zottság minden támogatást megad. A többi járásokban is hasonló­képpen folynak az előkészületek. Ma még talán nincs kiforrva ez a munka, talán nem is örvend olyan nagy népszerűségnek az ifjúság körében sem, de az elkövetke­zendő idők az elsőnek alakuló szö­vetkezetek tapasztalatai, eredmé­nyei nyomán mind több KISZ- szervezet bontja ki zászlaját a szövetkezeti mozgalom mellett és bizonyítja be a demokratikus fej­lődés felfelé ívelését. BALS AI LASZLO. A Bátaszéki Takarékszövetkezet irodájában vagyunk. A nagy kulcs szinte fülbántóan csikorog az or­mótlan páncélszekrény ajtajában. Feljegyzéseimben lapozgatok, amíg Pólyák elvtárs a takarékszövet­kezet ügyvezetője az aktáit el­pakolja. A takarékszövetkezetek orszá­gosan versenyt indítottak a be­tétállományuk növelésére. Ebből a versenyből a Tolna megyei taka­rékszövetkezetek közül szépen ki­vették részüket néhányan. A két és fél hónapja alakult nagymá- nyoki takarékszövetkezet is dicsé­retre méltó eredményt ért el a 325 000 Ft-ra emelkedő betétállo­mányával. A Bátaszéki Takarék- szövetkezetnél Pólyák elvtárs az elém tolt november havi jelen­tésre mutatva örömmel mondja, hogy a takarékbetét-állomány e hó végén elérte a célul kitűzött ösz- szeget, sőt ezt túlhaladva 1 014 140 Ft-ot tesz ki. Hiába, a lelkes, • fáradhatatlan munkának megvan az eredmény*. Pólyák elvtárs eddig 846 takarék­szövetkezeti tagot szervezett be az igazgatósággal közösen. Természe­tes, hogy a takarékszövetkezet működése eddig is szép eredmé­nyeket mutat. Idáig több mint 20 000 Ft a takarékszövetkezet tiszta nyeresége. Remélhetőleg az év végére 30 000 Ft fölé emelke­dik. Most nem is akarom részletesen ismertetni a takarékszövetkezet munkáját, mert hiszen ma ünnep van, az 1 000 000 Ft betétállomány elérését ünnepük. Igyekszem a be­szélgetést más vágányra terelni, nehogy kizökkenjünk a gördülő hétköznapok szürkeségébe. Nem is kérdezősködöm tovább, hanem hall gátunk mindketten, gondolataink körül járták a környéket és újra visszatérve megpihentek a no­vember havi jelentésen, ahol fe­ketén, élesen rajzolódott ki a kis rovatba az egymillió forint„. L.— Az ifjúságról hallottakat kezd­tem magamban logikusan össze­gezni. A mi szövetkezeti szellem­re irányuló nevelésű ifjúságunkat összehasonlítva a nyugat ifjúságá­val, az őket övező nyugati élet­tel. Egy hazatért ismerősömtől hallottak jutnak eszembe: — New York. Az utcákon nyü­zsög az ember, mindenki rohan. Vagy a dolga után rohan, vagy azért, hogy munkához jusson. Nem gyerekjáték a hajsza, a dollárért. Ezt az ádáz mesterséget már a gyermekek tanulják. Ez talán sport, labdarúgás, amikor minden­ki azért töri magát, hogy belerúg­ja öltletét a szerencse hálójába. Csakhogy a szerencse kitűnő ka­pus, vigyáz hálójára és gyéren esik gól. Itt senki sem törődik a má­sikkal, részvétlenül vágtat el egy más mellett a sokmillió ember... És nálunk? Igaza van a néni­nek, a szövetkezeti életformát pró­báljuk elültetni a jövő embereibe, •azokba a fiatalokba, akik gondok­tól mentesen a néphatalom felet­tük őrködő ölén élik ifjúságukat. Ma már talán különösebb ékes­szólás sem kell ahhoz, hogy a szö­vetkezésben rejlő előnyökről kell­jen meggyőzni a falu parasztságát. Nyilvánvaló az is, hogy az idő nem áll meg, a ma dolgozó embere felett elszállnak a munkás hét­köznapok és egyszer a letett szer számot a helyükbe lépőknek, az ifjúságnak kell felvenni. Erre akarjuk nevelni a falu fia­talságát. A közös gondolkodásra, a közösség és annak vagyonának megbecsülésére, s közös munká­ra. A fejlődés ma már mindin­kább a szervezettséget követeli meg az élet minden területén. A falusi ifjúsági szövetkezeti mozga­lom így a jövő jólétének teremtő alapja. Hogy ez mennyire igaz, azt egy olyan kis példával iga­zolom, amelyben nem a dicsőség- hajhászat emeli a sikert. A kismórágyi »kisdobosok« — egyben a gyümölcstermelő szak­csoport rendíthetetlen tagjai kis gazdaságuk beruházására, kulturá­lis igényeik gazdasági alapjának megszerzésére két órát betöltő műsort rendeztek. Persze a tanító néni, a rendező, sokat fáradozott az egyik szülővel Perédi Ferencné « vei, de igazán elismerést és dicsé­retet érdemelnek a kis szakcsoport agok. A kisdobosok, akik kultúr- íevékenységüket Bátaapátiban is gyümölcsöztetve közel ezer forint nyereségre tettek szert. És ez kizá­Á harmadik negyedévi taggyűlésekről Az FJK-k által beküldött ütem­tervek alapján eddig 59 helyen kel­lett a helyi szervezeteket is bele­értve, tagértekezleteket tartani. A megtartott tagértekezletekről még pontos képünk nincs, mivel az FJK-k többsége még nem tette meg ezzel kapcsolatosan jelentését. Másrészt igen sok tagértekezlet időpontja megváltozott. A beérkezett jelenté­sek alapján az alábbi tapasztalato­kat összegezhetjük: A földművesszövetkezetek rossz előkészítő munkája következtében a legtöbb helyen gyenge a tagság meg­jelenése. Annak ellenére, hogy a választások ideje alatt a földműves- szövetkezeteknél kialakított aktíva hálózat rendelkezésére áll szövetke­zeteinknek, a tagértekezletekre való mozgósítást, mondhatnám eddig ki­vétel nélkül a véletlenre bízták. En­nek aztán az lett az eredménye, hogy a tagértekezletek meghirdetett idején a termek kongtak az üres­ségtől. Faddon, Sárszentlőrincen: 651 tagból 60 fő jelent meg, Kajda- cson 453 tagból 87 fő, Alsónyéken 496 tagból 76 fő jelent meg. Döbrö- közön, ahol a szövetkezet tagnyilván tartása 942 tagot számlál, mindösz- sze 50-en írták alá a jelenléti ívet és így a taggyűlést cl is kellett halasz­tani. Legjobb volt viszonylag a meg­jelenés Ozorán és Györkönyben. Ozorán 228-an, Györkönyben pedig 526 tagból 245-en jelentek meg. Bátaapátiban egy héttel a taggyűlés előtt még az igazgatóság elnöke sem tudta, hogy a szövetkezet ügyveze­tője taggyűlést ütemezett be, ame­lyet közölt a Járási Központtal. Kérdezzük, ilyen előkészítés után milyen megjelenéssel számolhat a szövetkezet? Ennek érdekében még ahol idő van rá, tenni kell valamit, mert a rosszul sikerült taggyűlések a szövetkezetpolitikai munka szer­vezetlenségét bizonyítanák. A szövet­kezet életéből a tagságot is érdekli és érinti egy és más, tehát ? szerve­zéssel, az idővel és fáradsággal most egy szövetkezet vezetősége se ta­karékoskodjon. A beszámolók sok helyen színvo­nalban szegényesek, nem az ezzel kapcsolatos körlevelek felhasználá­sával, illetve figyelembevételével készülnek, így több földművesszövet­kezetnél a tagértekezleteken kevesen kapcsolódtak a vitába. Kajdacson, Sárszentlőrincen 3—3 felszólalás tör­tént- Legjobb volt e téren az ozorai taggyűlés, bár itt is csak 11-en szó­laltak fel. Alsónyéken 16 hozzászóló volt a vitakörén. Nem lehetünk megelégedve az eddigi eredmények­kel és ne gondolják a földművesszö­vetkezetek vezetői sem, hogy egy kézlegyintéssel elintézhető a sikerte­lenség. A hátralévő időt minden szövet­kezet használja fel úgy, hogy igazán sikeres, egészséges hozzászólásokkal eredményes tagértekezleteket szer­vezzenek. A nőbizottságok életéből A szövetkezeti nőbizottságok mintegy 70 százaléka negyedéves munkatervet dolgozott ki, e szerint végzik munkájukat. A munkatere­ket közösen az ügyvezetőkkel készít­sék el. * * * Csibrákon Gödri Györgyné fmsz nőbizottsági tag 12 kataszteri hold cukorrépa termelésére kötött szer­ződést. ** * Jelinek Ferencné, a nagyszékelyi tőbizottság elnöke irányításával 'redményesen dolgozik a boltos bi- :oitság. Jó munkájuk és ellenőrzé­sük nyomán minden üzletben és fel­vásárlási helyen megtalálhatók az ellenőrző könyvek, amelyekben a boltos-bizottságok dicsérnek, avagy bírálnak. ** * A tolnai nőbizottság tervbe vette azt, hogy Dezséri Lászlót, a Magyar Rádió munkatársát felkérik gyer­mekneveléssel kapcsolatos előadás tartására. Zöldség szerződéskötés jelenleg a megYében A földművesszövetkezetek szep­temberben megkezdték a szerződé­sek kötését, a zöldségfélék terme­lésére. A szerződéskötés egyik mód­ja annak, hogy a szükséges áru- mennyiséget biztosítani tudjuk. A megnövekedett és állandóan foko­zódó igények kielégítéséhez nélkü­lözhetetlenül szükséges a szerződött területek állandó növelése. A me­gye ellátásán kívül biztosítanunk kell, az ipari területek ellátását és nem utolsó sorban az export-igé­nyek kielégítéséhez is hozzá kell já­rulnunk. Äz Értékesítési Központ a zöldség tervszámokat lebontotta járásokra és földművesszövetkezetekre. A föld- rűvesszövetkezetek egy része he­lyes szervezéssel, és irányítással gyekszik a terveket teljesíteni, sőt azokat túlteljesíteni. Igen szép ered ményt értek el eddig a dombóvári, a kajdacsi, a szekszárdi, a bonyhádi, cátaszéki és a mözsi földművesszö­vetkezetek. Sajnos azonban vannak olyan földművesszövetkezetek, akik a szerződéskötés érdekében nem tesznek meg mindent és így a ter­vüket sem tudják teljesíteni. A tol- nanémedi földművesszövetkezetnél Vas elvtárs,, a paksi földművesszö­vetkezeinél Máté elvtárs nem talál­ja meg a kapcsolatot a termelőkkel, ezért a szerződéskötések igen von­tatott ütemben haladnak. Minden szövetkezetnek és azok minden egyes dolgozójának helyes szerve­zéssel, és a szerződéskötéssel járó előnyök ismertetésével kell a terv teljesítésére törekednie. Hiányosságként kell megjegyezni, hogy nem fektetnek kellő súlyt a termelőszövetkezetekben a zöldség- termesztés fokozására és a zöldség­termelési társulások szervezésére. Számtalan községben, a meglévő ter­melőszövetkezetek megfelelő felvilá­gosítással jó eredményt tudnának elérni. Sok termelőszövetkezet ren­delkezik megfelelő öntözéses terü­lettel, de sajnos ezt nem zöldség- termelés céljára hasznosítják. A ma gasabb jövedelem érdekében a ter­melőszövetkezetek hajlandók zöld­ségféléket termelni,, azonban ehhez feltétlenül szükséges az, hogy a földművesszövetkezetek (teljes egé­szében ismertessék a szerződéskö­téssel járó előnyöket. Az egyéni szerződéskötések mel­lett fokozottan arra kell törekedni, hogy egy-egy területen megfelelő nö vénytermesztési társulásokat szer­vezzenek. A társulásokba tömörült dolgozó parasztok, a termeléssel já­ró előnyökön kívül, igen kedvező, magasabb bevételhez jutnak. A járások között folyó verseny ál­lása a következő: 1. Bonyhádi járás 2. Szekszárdi járás 3. Dombóvári járás 4. Paksi járás 5. Tamási járás 6. Gyönki járás 90.2 százalék 83,9 százalék 78,8 százalék 62.3 százalék 38,7 százalék 37,1 százalék Megyei összesített eredmény: 60,8% A százalékokból kiderül, hogy a járások eredménye igen gyenge és feltétlenül szükséges a lemaradások sürgős pótlása. A földművesszövet­kezetek mozgósítsák az apparátust r zöldségtermelési szerződéskötések ér dekében. Még lehet szerződést kötni új burgonya, sárgarépa, fejeskáposz­ta, uborka, borsó, vöröshagyma, pet­rezselyem görögdinnye, zöldpaprika, kelkáposzta zöldbab karfiol, dug- hagyma,, paradicsom és sárgadinnye termelésére. A földművesszövetkezetek széles­körű felvilágosító munkával decem­ber 31-ig biztosítsák a a tervek tel­jesítését. Bokányi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom