Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

4> Szerződéses zöldségtermelés Folyik a szövetkezeti szervezés a dombóvári Járásban A zöldségféléknél évről évre foko­zottabb mértékben jelentkezik a la­kosság igénye. Ezenkívül ipari feldol­gozásra, valamint exportra nagyobb mennyiségű árura van szükségünk, hogy a szükségleteket ki tudjuk elé­gíteni, szükséges a zöldségtermelési szerződéseknek a megkötése. A szerződés nemcsak a népgazda­ságnak előnyös, hanem a termelők­nek is, mivel U a termelési szerződések keretén belül részükre vetőmagot, mű­velési előleget, műtrágyát és 10 százalékkal magasabb átvételi árat biztosít a földművesszövet­kezet. Azonkívül a termelő az általa leszer­ződött mennyiségnek erejéig bizto­sítva van az árujának az elhelyezésé­ről. A felszabadulás előtt is foglalkoz­tak szerződéses termeléssel, azonban az lényegileg más volt, mivel a dol­gozó parasztok nem élvezhették a szerződés által nyújtott előnyöket. Ezeket csak a nagybirtokosok tud­ták saját hasznúkra felhasználni. Ma minden egyes dolgozó paraszt* nak lehetősége nyílik arra, hogy a helyi földművesszövetkezettel zöldség termelési szerződést kössön. A termelőszövetkezeteknek, dol­gozó parasztoknak egyrésze él is a lehetőségekkel, s évek óta szerződé­sileg termeli meg a zöldségféléket, ami nagymértékben hozzájárul az egyre növekvő szükségletek terv­szerű kielégítéséhez. Ha megvizsgál- juk, hogy az elmúlt években a ter­melőszövetkezetek, szakcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok egyrésze mindig több és több zöldségfélét ter­mel szerződésileg, akkor ez a fejlő­dés jónak mondható. 1955-ben a leszerződött zöldség­félék kát. holdja 602, 1956-ban 925, 1957-ben 1190, 1958-ban 1417, míg- az 1959. évre az elő­irányzott terv 3600 kát. hold. tasságra tesznek szert az egyes nö­vények termelésében. Ezzel egyidejűleg az áru minősége nagymértékben meg fog javulni. A minőség javítás^ feltétlenül szüksé­ges, mivel a belföldi és a külföldi piacokon igényeket támasztanak a minőséggel szemben. A megtermelt zöldségfélék minőségének fokozásá­val tudjuk a piacokon a versenyké­pességet biztosítani. A megye területén fokozottabb mértékben elő kell segíteni az egyes zöldségfélék körzeteinek (termelő helyeinek) kialakítását. A termelők részére ehhez igen nagy segítséget tudnak nyújtani a földművesszövet­kezetek mezőgazdászain keresztül és ezt a törekvést a MÉK teljes erejé­vel támogatja. A termelésnél nem szabad megfeledkezni, hogy a meg­termelt növényeknél az önköltséget állandóan csökkentsük. &. fejlett agrotechnika helyes alkalmazása, a nagyüzemi mód­szerek bevezetése nagymérték­ben elősegíti az olcsóbb termelést. Ezen a téren a megye területén már van helyes kezdeményezés, ami már szép eredménnyel járt. így például a nyári és őszi káposzta helybe ve­tése, vöröshagyma magról történő termesztése. Ezekkel az eljárásokkal kh-ként 2500—3500 forint megtakarítás érhető cl, amivel nagymértékben csökken az előállítási költség a zöldségféléknél. Eredményes a zöldségtermelés ter­melési ' társulás formájában, ami nagyüzemi termelést biztosít és nö­veli a kh-kénti termésátlagot. Az áru egyöntetűsége biztosítottabb na­gyobb területen, mint szétaprózott kisparcellákon. A jelentkező áru­mennyiség elszállítása és ezzel járó nehézségek könnyebbed megoldha­tók. A társulásban résztvevő terme­lőknek a jövedelme sokkal maga­sabb, mint az egyéni termelőké. Szeptember 1-én beindított zöld­ségtermelési szerződéseket a követ­kező növényféleségekre kötnek a földművesszövetkezetek: vöröshagy­ma, zöldhagyma, dughagyma, para­dicsom. zöldborsó, zöldbab, uborka, zöldpaprika, fejeskáposzta, I kelká­poszta, karfiol, petrezselyem, sárga­répa, görögdinnye, sárgadinnye, spenót. Értékesítési szerződést újburgonyára és sóskára. Részletes felvilágosítást a szerző­désekre vonatkozólag a helyi föld­művesszövetkezeteknél minden ter­melőszövetkezet és egyéni termelő megkaphatja. Bokányi József Az augusztusi igazgatósági ülésen nem mindennapos kérdést értékel­tek Ozorán. A nőbizottság munkája és a jövő feladata került napirend­re, amelyet az igazgatóság elnöke ismertetett. Talán mi is azzal kezd­jük, hogy az elmúlt télen megszer­vezték a szabó-varró tanfolyamot, ami sok fáradságot igényel, amiért dicséretet is érdemelnek. Mosógépet vásároltak, hogy a nőtagoknak könnyítsék a munkáját. A mosógé­pet gazdaságosan ki is használták, amit bizonyít az, hogy a használati díjakból már teljes egészében meg­térült az ára. Értékelték a nőbizott­ság ellenőrző munkáját is, köszöne­tét mondott az igazgatóság azért a sok kisebb-nagyobb segítségért, amit a nőbizottság a szövetkezet vezetésében nyújtott. Itt az ülésen megbeszélték a jö­vőre vonatkozó feladatok megszer­vezését. A nőbizottság az igazgató­ság javaslatára elhatározta, hogy a most következő télen tanfolyamot szervez, amelynek keretén belül a Komoly munka folyik a dombóvári járásban a szövetkezet szervezés te­rén. Nap mint nap indulnak lelkes csoportok, aktivák harcba, mun­kába azért, hogy a szövetkezet-szer­vezés, az átszervezés mielőbb valóra váljon. Gyulajon a szántóterületnek már közel 60 százaléka szocialista szek­torba tartozik. Három tsz, 2 tszcs és három társulás működik. Nagyon megkönnyíti az átszerve­zés munkáját a termelőszövetkezetek gazdaságos működése; a jó termés­eredmény, a szocialista termelés fö­lénye. A jó terméseredmény, a magas szintű állattartás fényesen igazolják községi viszonylatban a nagyüzemi baromfitenyésztéssel, neveléssel is­merkednek meg és ismereteiket ar­ra használják fel, hogy baromfite­nyésztő szakcsoportot létesítsenek. A nőbizottság segítséget kíván nyúj­tani a szövetkezetnek a takarék- szövetkezet megalakításában is, ezenkívül a részjegy-gyűjtésben és tagtoborzásban, és végül a kultúr- csoport megalakításában is. Kiegé­szítésképpen Árvái Tivadamé fmsz-i nőbizottság elnöke szavait tolmácsoljuk: A nőbizottság a kö­vetkező negyedévben irodalmi este­ket, egészségügyi előadásokat — csak a nők részére, a nők védelmé­ben — szerveznek. A nők körében megszervezik az egészségőrcket, akik a beteg asszonyok segítségére lesznek. Az ozorai nőbizottság sokoldalúsá­gával sok segítséget adott és ad a földművesszövetkezetnek, amelyért a köszönetén kívül méltán illeti őket a dicséret és elismerés. Rangáné MÉSZÖV nőfelelős termelés előnyét a kisparaszti par­cellákkal szemben. Takarék- és tejszövetkezet szerve­zése is erőteljes lendülettel folyik a járásban. Legutóbb Kurdon, Döbró- közön indult be e vonatkozásban a szervezés munkája: Kurdon és Döbröközön gazdagyű­lés keretében ismertette az FJK ve­zetősége a tejszövetkezet, valamint a takarékszövetkezet gazdasági elő­nyeit; a szövetkezésben rejlő erők és előnyök lehetőségeit. A hangulat bizony passzívnak mu­tatkozott, mégis, amikor azt látták a dolgozó parasztok, hogy előnyük származhat abból, ha szövetkezete­ket alapítanak, szerveznek, nyomban megváltozott a magatartásuk és ép­pen a legjobban húzódozók állottak az élre és vállalták az előkészítő bi­zottságban a vezetői munkát. Kurdon a tanácskozás során kijött, hogy van olyan dolgozó, aki építke­zés közben megszorult és kölcsönt vett fel: 5000 forintot az egyik isme­rősétől. Ennek havonta pénzhaszná­lat címén havi 250 forintot fizet, ami évi 60 százalékos kamatnak felel meg. El lehet mondani, hogy Döbrökö­zön lelkes hangulat közben fejező­dött be a gazdagyűlés. A községi értelmiségiek mind el­jöttek a gyűlésre és részt vállaltak az előkészítés munkájában. Pajor állatorvos és Hidvégi kántor elvtár­sakat nagy lelkesedés közben válasz­tottak be a gyűlés résztvevői a leendő szövetkezet alapító bizottságába. Beszélni kell arról is néhány szót, hogy Szakoson már működik a már­ciusban megalapított takarékszövet­kezet, amit lelkesen felkarolt Szakcs község lakossága. Itt különösen Fe­hér állatorvos kartárs fejtett ki fá­radságos munkát. Figyelő BESZÁMOLÓ A magas tervszám biztosítása csak akkor válik lehetségessé, ha a ősz­ek közül azok, amelyek megfelelő adottságokkal rendelkeznek, mind jobban és jobban bekapcsolódnak a szerződéses termeltetésbe. A termelőszövetkezetek közül a belecskai Szabadság, a tolnanémedi Uj Élet már évek óta folytatnak szerződéses termelést. Ezek példáján s a belterjes gazdálkodás megvalósí­tásával mindig több és több tsz kap­csolódik be a zöldségtermelésbe. így pl. a következő évben komolyan be kíván kapcsolódni a tengelici Petőfi, a faddi Kossuth, a faddi Győzelem, a faddi Szabadság Földje. A termelő- szövetkezeteken kívül nagy a javulás az egyéni termelőknél is, ami abban nyilvánul meg, hogy egyes területe­ken, egyes zöldségfélékre tájterme­lés alakul ki. A korábbi években ez Dunaföldvárra volt jellemző, ahol főleg parajt, zöldborsót és zöldbabot termeltek. Ma már több községben megtaláljuk ezt a törekvést, így pl. Mözsön fejeskáposztát, újburgonyát, Szabályban zöldborsót, vöröshagy­mát, Belecskán paprikát, uborkát, paradicsomot, Tolnanémediben para­dicsomot, dinnyét, zöldbabot, Ten- gelicen káposztát, dinnyét termel­nek főleg a dolgozó parasztok. Ez a termelési rendszer kialaku­lása előnyös, mert ha a talajviszo­nyok megfelelnek egyes zöldségfélék termeléséhez, akkor az áru egy terü­leten nagy tétben jelentkezik, lehe­tőség nyílik a megfelelő osztályozás­ra és így az export szállításra is. A termelők megismerik és komoly jár­Egy egész »prosecció«-val találkoz­tunk Dunaföldváron. Körülnézve az ismerős arcok között, megállapítot­tuk első látásra, hogy a paksi járás minden községe képviseltetve van. A Járási Földművesszövetkezetek Központjának Igazgatósága augusz­tusban termelőszövetkezeti és szőlő- termelő szakcsoporti látogatást vég­zett a paksi járáshoz tartozó föld­művesszövetkezeti agronómusokkal és az FJK főagronómusával. Az ag- ronómusok meglátogatták a paksi Vörös Sugár Tsz szőlészetét. A ter­melőszövetkezet szőlője saját ülte- tésű. Gyöngyös vidéki kadar és riz- ling gyökeres vesszőt telepítettek. Az agronómusok becslései szerint 30 mázsa szőlőt várnak kát. holdanként a fiatal szőlőtől, amely 23—24 hl bornak felel meg. A telepítés mind­össze három éves, így a várható eredmény igazán jónak mondható. A szőlőterületük 10 kát. hold, amely sok munkát igényel. Az idén hatszor permeteztek, így megvédték teljesen a peronoszpóraveszélytől, emellett nagy gondot fordítottak a szőlő ta­lajának művelésére is. A látogatók a gyakorlatban ismerkedhettek meg a nagyüzemi szőlőművelés előnyeivé] és gazdaságosságával. A küldöttség ezen a napon még megtekintette a dunaföldvári szőlő- termelő szakcsoport szőlejét is, amely szakcsoportnak 181 tagja van, akik mintegy 130 kát. hold szőlőt és gyü­mölcsöst művelnek. A látogatás so­rán megtekintették Hegedűs József A Duna szőlőjét is, ahol az agronómusok el­mondták, hogy ilyen bő termést még nem láttak, igaz, hogy kordon­művelést alkalmaz a szőlősgazda. A szőlőtermelő szakcsoport főleg cse­megeszőlőt és borszőlőt is termel, melyet mutat az is, hogy ebben az évben 800 hl bort kötöttek le szállí­tásra a Borforgalmi Vállalattal. Ennek a látogatásnak a célja az volt, hogy a nagyüzemi szőlőterme­lés előnyeit, valamint a dunaföld­vári csemegeszőlő és borszőlő magas és alacsony kordon-művelési rend­szerét megismerjék és széles körben elterjesszék, visszatérve községükbe a dolgozó parasztság körében. ÚTBAN PAKS FELÉ nem tudunk elmenni a dunakömlődi Halászcsárda mellett, hogy meg n* álljunk és egy kis rövid időre ne gyönyörködjünk a Halászcsárda im­pozáns falfreskóival díszített étter­mében. Nem is beszélve a jó halász­léről és egyéb halkészítményeiről, amelyet a legnagyobb udvariasság­gal és kifogástalan tálalással tesz­nek a vándor elé. Hogy mennyire vonzza ez a meleg, kedves hely a vendégeket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utcán elhelyezett tábla csak magyar nyelven van megszövegezve, ennek el­mentén lenére egyetlen külföldi autó sem ha­lad el mellette anélkül, hogy egy magyar halpaprikásra be ne térné­nek. Naponta öt-hat, sokszor még több külföldi kocsi utasai »sziszeg­nek« az erős paprikától itt a csár­dában és fejezik ki elismerésüket a magyar szövetkezeti vendéglátóipar­nak. A halászlé után a »feketét« már Pakson kérjük a szövetkezeti cuk­rászdában. Nem csupán azzal a cél­lal tértünk ide be, hogy álmossá­gunkat egy duplával csökkentsük, hanem azért is, mert a múltkoriban az újságban olvastunk a cukrászdá­ról egyetés mást, nem éppen jó dol­gokat. A cikk írója ingével együtt ragadt a cukrászda levelezőlapnyi asztalkájához, amit alig tudunk el­képzelni, mivel aprólékosan és tü­zetesen megvizsgálva, a cukrászdá­ban a legkisebb tisztátalanságot sem tudtuk felfedezni. Azt nem vonjuk kétségbe, hogy csúcsforgalom idején, amikor az egyik vendég szin­te a másik ölébe akar ülni, nem for­dul elő az, hogy az előző vendég az asztalán fagylaltcseppeket hagyott és ezt a felszolgáló nem vette észre, na de hát mielőtt az ember búsuló juhász módon lekönyökölne, meg szokta nézni, hogy az inge ujját nem nyomja-e bele valamiféle »slamasz­tikába«. Különben a cukrászda rend­jén és tisztaságán kívül gyönyörűen elrendezett süteményeknek vagy ti­zenöt változatát láttuk és Werle kar­társ jó munkájának eredménye az is, hogy ma a korábbi idők forgalmá­nak háromszorosát érte el a cuk­rászda. MÉG EGY DUNAMENTI ESEMÉNYT említünk meg befejezésül. Gerjen- ben a dunaparti csárda mindig jó forgalmú szórakozóhelye volt a für- dőzőknek. Az utóbbi időben azonban nemcsak a csárda külső-belső képe, hanem a forgalom is rossz képet mu­tatott. Az illetékesek felfigyeltek er­re és megkeresték a hibák okait is. így született az elhatározás, hogy a csárdát tatarozzák, magát az üzlet- vezetést megjavítják és így felele­venítik a csárda régi jó hírnevét. A munkálatokhoz beruházás szükséges, amely több ezer forintot tesz ki. Az állami gazdaság dolgozói és egyben szövetkezet tagjai vállalták, hogy a csárdához tartozó jégvermet meg­építik társadalmi munkával. A KISZ-szervezet a kuglipálya építését vállalta és kezdte meg. Nem akarnak ők sem messze el­maradni Dunakömlőd mögött, hisz őnekik is ugyanazok az adottságaik nagyjából megvannak és nem utolsó sorban a fárasztó munka után fel­üdülést jelent egy csinos, takaros kis csárdában zeneszó mellett, szórakoz­va kipihenni a hét fáradalmait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom