Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

1956. SZEPTEMBER 3«. TOLNAI NAPLÓ t, Eredményesen dolgozik a szekszárdi Hazafias Népfrontbizottság A szekszárdi Hazafias Nép­front-bizottság annak ellenére, hogy az MNDSZ-szel, a Béke- bizottsággal éppen akkor egye­sült. amikor a mezőgazdaság­ban a legnagyobb dologidő volt, sok szép eredményt ért el. A választáskor 11 főre kibő­vített elnökség hathetenként rendszeresen megtartja üléseit, értékeli a végzett munkát, megoldják azokat a feladato­kat amelyeket az elnökségnek meg kell oldania. A nyári hónapokban két na- gyobbseabású rendezvény volt, ezek közül is kiemelkedik a Hunyadi-emlékünnepség, ame­lyen igen sokan vettek részt. A városban szeptember 2-án tanácstagi választások voltak. A Hazafias Népfrontbizottság aktivan vette ki részét a jelölő­gyűlések előkészítéséből, de eredményesen dolgozott a vá­lasztások alkalmával ' Vala­mennyi jelölőgyűlésen resztvet­tek a népfrontbizottság tagj K, ismertették az általuk jelölt ta­nácstag munkásságát. A nép- frontgelölteket mindenütt meg­választotta a város lakossága. A váraljai Hazafias Népfront elnökségi ülést tartott, melyen értékelték az egyesülés után végzett munkát és megszabták a Népfront előtt álló feladato­kat. Barabás Jenő elnök ismertet­te, hogy milyen nagy szerep hárul a Népfrontra mindazon feladatoknak a végrehajtásá­nál, amelyek még a község előtt állanak. Az elnökségnek elsőrendű feladata, — mondotta Barabás elvtárs, — hogy te­remtsen széleskörű kapcsolatot a község lakosságával, szorgal­mazza és nyújtson segítséget a tanácstagi beszámolók rendsze­res megtartásához, valamint tö­rekedjenek egy olyan egészsé­ges közszellem kialakítására, hogy a lakosság a különböző A népfrontbizottság igen so­kat foglalkozik azokkal a kér­désekkel, amelyek közvetlenül érintik a város dolgozó pa­rasztságát. A parasztokkal tör. ténő rendszeres elbeszélgetés eredményeként derült "fény ar­ra, hogy az újvárosi gazdakor helyiségét más célokra akarják igénybe venni. A dolgozók ké­résére a Hazafias Népfront­bizottság és az országgyűlési képviselők Tolna megyei cso­portja közbelépésével sikerült ezt megakadályozni. A Hazafias Népfront-bizott­ság tevékenysége azonban fó- ieg kulturális térre szorítkozik Különösen a tanévnyitók elő­készítésébe kapcsolódott be aktivan. Az ünnepségek jól si­kerültek, azokon közel ezer síülő vett részt. A hazafias nevelésre való mozgósítást edaig nem sikerült a munka középpontjába állíta­ni. bár ezen a téren is vannak kezdeti eredmények. Jelenleg az aradi vértanúk halálának megünneplésére készülnek. Eb­be a munkába bekapcsolják a gimnázium DISZ-szervezetét is A városi népfront-bizottság problémáival, javaslataival for­duljon bizalommal a Népfront felé. Moldován Vilma bejelentette, hogy a szövő szakkör rövidesen megkezdi munkáját, s azon be­lül a nőtanács felolvasásokat fog tartani. Mint békemozgalmi felelős, Ígérte, hogy gondoskod­ni fog a jövő hónapban tartan­dó békeestek helyes megszer­vezéséről. Egyhangú támoga­tásra talált az a javaslata, hogy a tél folyamán a gazdák részé­re indítsanak be egy szőlőmű­velési szaktanfolyamot. Bállá Sándor javaslatára az elnökség úgy határozott, hogy a Népfront társadalmi erőket szervez a község rossz útjainak kijavítására. Szabó József iskolaigazgató kidolgozta az utolsó negyedév- i e munkatervét, amelyben szá- I cs fig3',elemre méltó kezde­ményezés van. így többek kö­zött októberben a termelőszö­vetkezeti asszonyok és az egyé­nileg dolgozó paraszt» sszonyok részére, az értelmiségi nők be­vonásával találkozót szervez, amelyen mintegy 40—50 fő vesz részt. A dolgozó parasz­tok részére mintegy 20—25 fő 1 .«vonásával ezüstkalászos gaz- datanfolyamot szervez. A közeljövőre tervezi a Ha­zafias Népfront-bizottság, hogy megszervezik a képviselői fo­gadónapot, amelyen Bognár Jó­zsef külkereskedelmi miniszter, a város képviselője fogadja majd a dolgozókat. Érdekes kezdeményezés született a nép­front-bizottság legutóbbi ülé­sén. Tervbe vették például azt. hogy szakemberek bevonásával onkétot rendeznek a városfej­lesztés problémáiról. A Hazafias Népfront városi bizottsága tehát eredményesen kezdett munkához. Eredményei azonban még jelentősebbek lehetnek, ha e bizottság tagjain kívül a város egész lakosságát mozgósítja az egyes feladatok megoldására. problémaként vetette fel, hogy az iskolában kevés a tanterem. Donátit Béla Megalatn! a Szekszárdi Pinceszövetkezet Ma, szeptember 30-án, a szek­szárdi szőlő- és bortermelő gaz- dák — az országban elsőnek alakítanak Pineeszövetkezetet. A szövetkezet működési sza­bályzatát a gazdákból alakult előkészítő bizottság a Földmű- vesszövetkezetek Megyei Köz­pontjával közösen dolgozta ki. Az új szövetkezet alakulását nagy érdeklődés előzte meg. (Az alakuló gyűlésről lapunk keddi számában részletes tudó­sítást közlünk.) Rehabilitálások Az MDP megyei végrehajtó- bizottsága 1956. szeptember 11-i ülésén elfogadott határoza­tának megfelelően a megyében négytagú rehabilitációs bizott­ság kezdte meg működését. A rehabilitációs bizottság a párt végrehajtóbizottságának szep­tember 25-i ülésére javaslatot terjesztett be. A javaslat fog­lalkozott az elmúlt évek során alkalmazott pártból való kizá­rások és pártbüntetések felül­vizsgálásával és mindazokat, akiket jogtalanul részesítettek kizárásban, vagy egyéb párt­büntetésben, javasolta vissza­vételüket, illetve a büntetésük törlését, enyhítését. A párt megyei végrehajtó- bizottsága a javaslatot felül­vizsgálta és a következő elvtár- Sákat rehabilitálta: Berta Kálmán. Vajda Ká­roly, Baricz József, Kovács István, Csötönyi Bálint, Tel­kes Erzsébet, Takács Ilona (Lugosné). Birinyi Ferenc, Kurilla József, Szüsz György Gyulai József, György József. Kalmár József, Polgár Fe­renc, Vihart János. Glied Imre, Halász Mihály, Palotás József, Szűcs Lajos, Koncsics Pálné, Kösz Istvánná, Bo­gáncs István, Strázsi József, Varga István, Juhász Károly, Lovas Gábor, Búzás Gáspár, Katona József. Mancal Géza, Szügyi Elek, Dávid Endre és Sudár Géza. Jelentkezzenek a régi szakszervezeti tagok A Közalkalmazottak Szak- szervezete Tolna megyei Terü­leti Bizottsága felkéri azon ré­gi szakszervezeti tagokat, akik az 1945 előtti időben léptek a szakszervezetbe, s tagságukat hivatalosan igazolni tudják, je­lentkezzenek a Területi Bizott­ságnál (Szekszárd Bajcsy-Zsi- linszky-u. 9.) 1956. októben 3-ig nyilvántartásbavételük céljá­ból. SZIGETVÁRI ERNŐ TB elnök. A váraljai Hazafias Népfront munkájáról Bakos bácsi ... AZ LDÖS EMBEREKNEK azzal a csöndes derűs tekinte­tével néz rám, amelyik szavak nélkül is megérteti az ember­rel: Bakos Mihályt 62 őr ta­pasztalatai sok mindenre meg- tanitottákt ismeri az ilet ezer­nyi gondját, a fiatalság lelkese­dését <kz öregség megnyugvá­sát. Számára már kevés az vj- donság, azt is tudja az első sza­vaknál, hogy én mit szeretnék tőle hallani. Tempós mozdula­tokkal kotorássza elő a dóznit, meg a papírt, hogy egy k's ba­rátságos cigarettafüsttel tegye közvetlenebbé a beszélgetést — Nem is tudom hirtelenó- ben hol kezdjem — válogat té­továzva a hirtelen előugró sok emlék között. — Mert valahol mindent el kell kezdeni nem elég, ha azt mondom: Magtáros vagyok Alsónánán, a Dózsa Népe Tsz-ben. Az én utam, is messzirőlt az Alföldről indult. Ott élt az apám, én is azon a környéken dolgoztam oda tér­tem vissza a fogságból is. Mi­kor hazaértem, nagy volt az iz­galom, kiosztották az uradal­mak földjét. Én már hiába kértem, nem jutott. Szeren­csémre, Tolnában rokonaim voltak, ők írták, hogy itt még lehet földet kapni. Mint nap­számos dolgoztam már a mások zsebére eleget hát eljöttem a föld után ide. Jól is ment a gazdálkodás, egy üszőt, meg malacot kaptam, de amikor megalakítottuk a csoportot, már ökreim is voltak ... — PERSZE KIVÁNCSI arra, miért léptem be a termelőszö­vetkezetbe — pillant rám szür­ke szemöldökei alól Bakos bácsi és még egy párat szív a körö­mig égett cigarettából, mielőtt folytatja. — Ha az ember oko­san él, az a célja hogy elteljen az idő, múljanak az évek. De ha már időt töltünk, akkor igye­kezni kell, hogy minél jobban teljen. Ez az elv vezetett en­gem mindig. Gyerekkorom­ban mikor még iskolába jár­tam ... — A gondolatok egy­szerre ugranak vissza fél év­századot. A fiatal Bakos Mi­hály az elemi iskola után több­re vágyott. Gimnázium, majd egyetem, ez volt az álma. Meg­vette a szakkönyveket is, ele a nagy terviekből csak négy pol­gári lett és hányatott napszá­mos sors. A jobb élet utáni vá­gyakozás azonban megmaradt. Minden érdekelte, mindent meg figyelt, elolvasta a hajdani nagy remények megmaradt von csait, a szakkönyveket is. — így volt ez fiam, tanultam en mindig, azért tudtam azt is, mit hell tennem 1949-ben. Az­előtt az uradalmak cifra nevű tulajdonosai tömve voltak pénz zel. Békéscsabán egyszer módo­sabb gaz:dák közösen béreltek egy nagybirtokot és meggazda­godtak belőle. A tudomány és a technika egyre halad, az pedig nem szereti a parcellákat. Ott van lehetőség, ahol egybe a föld és sok pénz forog. Ha pedig az uraknak aranybánya volt a nagybirtok, miért ne tenne ben nünket is gazdaggá?! Erre mindenkinek rá kell jönni előbb, vagy utóbb, de egyszer mindenképpen. CSODÁLKOZVA NÉZEK er­re az idős parasztemberre akit szürkére koptattak az évek. A maga egyszerű módján olyan világosan látja az életet, mint kevesen mások. Most szünetet tart a beszédben, hogy újabb cigarettát sodorjon. Megfontolt lassúsággal. rágyújt, aztán újabb meglepetés elé állít. — Azt mondtam, — emeli tel figyelmeztetőn a kezét — hogy az uraknak aranybánya volt a nagybirtok. Mi még nem tar­tunk ott, de eljutunk addig. — Csak tudja mi kell ahhoz, fiam? Nem ilyen lassan mozgó öregemberek, mint én, akik megrekedtek a polgárijáig vagy még lejjebb az elemi iskolák­nál, hanem sok-sok magához hasonló fiatalember a főisko­lákról és egyetemekről, akik új dolgokra tanítanak bennünket. De addig is kapunk azért a gaz­daságból. Én tudtam, hogy az a termelőszövetkezet, amelynek alapító tagja vagyok gondos­kodik mindig rólam, de így is jól esett megtudni, hogy nyug­díjat kaphat az ember. Nagyon sok idős csoporttagot megnyug­tat ez. Vagy nem kincset ér-e a nyugodt élet? Pontosan veze­tem a könyveket, lelkiismere­tesen bánok a gabonával ás ezért cserébe nekem itt mindig van helyem. Munka után haza­mehetek a házamba és rádiót hallgatok. „Tíz perc külpoli­tika, Mi újság a tudomány és technika világában?” — mind meghallgatom. A zenét is sze­retem. Egy orosz zongorista nyert most versenyt, a magyar meg — azt hiszem B'ácher-nek hívják — a második lelt. Mi hiányozhatna más, ha a jöve­delem is megvan. így élek én fiam, nyugodtan dolgozgatva. Naponta beülök ide a zsákok a gabona, meg a könyvek közé és vigyázok arra, hogy minden szem oda menjen, ahová kell, ahová való. ÍGY MESÉLTE EL cörténe- tét két cigaretta füstjével fű­szerezve Bakos Mihály, ez a 62 esztendős bácsika, aki npszá- mos volt, magtáros lelt egy ter­melőszövetkezetben, állatte­nyésztési szakkönyveket clras és végighallgatja a Liszt-hang­versenyt az utolsó akkordokig. Újra összekovácsoiják az erszágsshírfi bátai népi együttesi Az országoshírű Bátai Népi Együttes, amely oly sok sikert, hírnevet szerzett a kis Tolna megyei községnek, s az egész megyének, az utóbbi két évben igen keveset hallatott magáról. Nem véletlen, hiszen a szektás politika káros hatása itt is érez­tette hatását. Számos középpa­rasztot, a szektás politika kö­vetkeztében minden jogos in­dokot nélkülözve, kuláknak nyilvánították, s kizárták a Né­pi Együttes tagjainak sorából. Természetesen igen sokan nem értettek egyet ezeknek eltávolí­tásával. így az elmúlt két év alatt az együttes tagjainak felét kizárták az együttes munkájá­ból. Ezekután nem kell bizonyí­tanunk, hogy gyorsan szétbom- lott az évek hosszú során át összekovácsolt, jóképességű együttes. Elhallgattak a Sárköz dala; a bátaiak ajkán. A DISZ-szervezet ezen a hé­ten tartotta meg taggyűlését, amelyen új vezetőséget válasz­tottak. A fiatalok igen nagy lelkesedéssel beszéltek arról, hogy a szervezet tagjainak igen nagy feladatuk van a szervezet aktivizálásának fokozásában. — Több szó hangzott el arról is, hogy a fiatalok kultúrális neve­lésével is többet kell foglal- kozniok, mint eddig tették. Az egyik feladat az, hogy a község fiataljait, bekapcsolják a szerve­zet életébe, a másik feladat pe­dig az, hogy a község országos- hírű nép; együttesét ezen a té­len ismét összekovácsolják. A szervezet az idén csak igen nagy nehézségek árán tudott dolgozni, hiszen a jeges ár pusz tításai következtében igen sok ház összedőlt, s így a szervezet székházát is odaadták hogy ez­zel is elősegítsék az újjáépí­tést. Most a kultúrotthonban kaptak helyet. A kultúrotthon igazgatója — aki a szektás po­litika következtében széthullott együttes vezetője volt — először idegenkedett a fiatalokkal való foglalkozás gondolatától is. — most már elmondta: „Szívesen foglalkozik a fiatalokkal, meg­szűnt az az ok, amely a szét­hulláshoz taszította a csoportot. A községben is felülvizsgálták azoknak ügyét, akiket koráb­ban helytelenül a kulákok közé soroltak és rehabilitálták őket. így tehét megvan minden lehe­tőség arra, hogy ők is részivé- gyenek a most már újra szer­vezendő együttes munkájában. A tél folyamán két táncot sze­retnék megtanítani a fiatalok­kal. És ha a munkát siker ko­ronázza, ismét láthatók lesznek a bátaiak a megyeszékhelyen és az ország fővárosában is.’’ A fiatalok nagy lelkesedés ;el kezdtek már munkához. Első lépésként, úgy vélik az a leg­helyesebb, ha a község vala­mennyi fiatalját összehívják s együtt szórakoznak. Később a fiatalokkal — ideértve a régeb­ben kizártakat is — megala­pozzák az új együttest. A bátai fiatalok munkáját így siker koronázhatja. Ha ak­kor, amikor száz probléma marcangolta az együttes testét, sikerült országos hírnévre szert tenni, akkor méginkább sikerül ma, amikor minden fiatal tu­dása legjavát adhatja a szerve­zet ■ munkájának fellendítésé­hez. Ez aztán az üzleti szellem... Végeredményben senki nem emelhet kifogást az ellen, hogy egy-egy „tisztességes’1 üzletem­ber, milyen módszerrel igyek­szik megkeresni mindennapi betevő libacombocskáját, vagy más egyéb, a létfenntartáshoz elkerülhetetlenül szükséges sze mélyi szükségleteit. Körülbelül ilyen gondolatok keringhettek a fejében annak a jó üzleti szellemmel felruhá­zott egyénnek, nevezetesen Márkusz György budapesti fo­tóriporternek. A napokban terjedelmes le­velet hozott a posta a zombai Szabadság Tsz irodájába. Utác. vét 28 forint. Mit volt mit ten­ni, — gondolkoztak a tsz veze­tői — de kiváltották a terjedel­mes levelet és feszült érdeklő­déssel keresték annak tartal­mát. A nagy igyekezetnek meg is volt az eredménye előkerült egy közepes nagyságú fénykép; amelyen egy ketrecbe zárt egy szem árva tyúkccska búslako­dott — azaz ezt egész határo­zottan nem lehetett megállapí­tani. mivel bájos fejecskéjét el. takarta a ketrec egyik léckere te. Rövid töprengés után meg­állapították azt, hogy „hiszen ez a mi tyúkunk — az, amelyik „szerepelt“ a mezőgazdasági kiállításon. Már most mit kezd­jenek? Konstatálták a ténye­ket; vissza nem érdemes kül­deni mert ez ismét pénzbe ke­rül és vajon valaha is vissza- kapják-e pénzüket a tyúkocska fényképéért. „Ad acta“ tették az ügyet, annál is inkább, mi­vel még a kiállításon eladták szeretett tyúkjukat 35 forintért. Megállapították azt is, hogy lé­nyegében még hét forintjuk maradt is, mert mi történt vol­na, ha az élelmes fotóriporter nem 28 forintért küldött volna képet, hanem 50, vagy 100 fo­rintért. De félretéve a viccet, az az érzésünk, a zombai Szabadság Tsz esete nem egyedülálló. Meg bízást a tsz tagjai nem adtak arra, hogy a kiállításon részi - vett tyúkot fényképezze le a fényképész. Lehet arról is szó, hogy nevezett kitűnő üzletem­ber sorra fényképezte az egyes kiállított „tárgyakat“ és azo­kat „tisztességes“ áron, után­véttel küldi meg a címzettek­nek. Végeredményben nem rossz kereset, ha rágondolunk a sok­ezer kiállított érdekességre. Tel hettek belőle bőven a fent vá­zolt ínyencségekre. Mi csak ar- : a vagyunk kíváncsiak, vaj in nem érez-e. leikiismeretfurda. lést Márkusz úr (Márkusz György, Budapest, XII. kerület, Márvány utca 44. szám) akkor, amikor postára adja a kéretle­nül elkészített fényképeket és „vágja meg“ pácienseit? — Azt hisszük, nem. Mégis mi a véle­ménye Márkusz úrnak? Ajánl­juk az illetékeseknek az ilyen túlbuzgóság lelohasztását, Horváth József Bonyhád Cikkünk nyomán: Kötelezték a FÜSZÉRT Vállalatot a túlórák megfizetésére A Belkereskedelmi Minisz­térium értesítette szerkesztő­ségünket arról, hogy az aug. 26-i számunkban közölt ,,A törvényesség a FÜSZÉRT ve. zetőire is vonatkozik” c, cikk nyomán vizsgálatot tartottak a FÜSZÉRT szekszárdi fiók­jánál. Megállapították, hogy a jelenléti ívek tanúsága szerint rendszeres túlórázás volt, amelyet azonban nem utalvá­nyoztak. Mivel a jelenléti ívekből nem volt pontosan megállapítható, hogy a dolgo­zók mennyit túlóráztak ezért a vállalat egyeztető bizottsá­ga által jogosnak vélt 1283.— forintot fogadta el a főigazga­tóság. Utasítást adott a FŰ­SZERT Tolna megyei központ jártak, hogy az összeget hala­déktalanul fizesse ki a túlórá­zó dolgozóknak. A főigazgatóság utasította a FÜSZÉRT megyei vezetőjét, hogy vonja felelősségre Győri László fiókvezetőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom