Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-12 / 240. szám

2 NAPL.O 1955. OKTOBER 12. Hz atomerö békés felhasználásáról tárgyal az ENSZ-kizgyíllés politikai bizottsága * Október XO-én az ENSZ köz­gyűlés politikai bizottsága to­vább tárgyalta az atomerő bé­kés felhasználásának kérdését. Az ülésen felszólaló Nutting Anglia képviselője ismertette Anglia eredményeit és terveit az atomerő békés felhasználása terén. Amint Nutting rámutatott, Anglia nagyszabású atomvil- lanytelep építkezését tervezi és 1975-re el akarja érni, hogy az ország egész villamosenergia termelésének 40 százalékát ezek az áramfejlesztő telepek adják. Az angol képviselő állást fog­lalt az atcmerő békés felhasz­nálása terén megvalósuló nem­zetközi együttműködés kiszéle-, sítése mellett és támogatja azt a javaslatot, hogy az ENSZ égi­sze alatt időszakonként hívja­nak össze az atomerő békés fel- használásával foglalkozó nem­zetközi értekezleteket. „Anglia — móndotta — üdvözli azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek Genfben, a nemzetközi atom- erő értekezleten kelet és nyu­gat tudósai között oly hamar létrejöttek. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok még átfo­góbban fognak fejlődni.” Nutting kijelentette: az angol kormány véleménye szerint az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi ügynök­séget az ENSZ szakosított szer­veinek mintájára kellene létre­hozni, közötte és az ENSZ kö­zött olyan viszonynak kellene fennállnia, amely nem befolyá­solja károsan hatékonyságát. Nutting idevágó érvelésében megpróbálta bizonyítgatni, — hogy „előnyösebb” az ügynök­ség létrehozása szakosított szerv formájában, mint az ENSZ keretében működő nem­zetközi szerv formájában. A fo­lyosókon a küldöttek közt ezzel összefüggésben elhangzottak olyan ironikus , megjegyzések hogy a közgyűlésben a ciprusi, az algériai és a nyugatiriáni kérdés napirendre tűzésével kapcsolatos viták után egyes nyugati hatalmak szemlátomást „félni kezdenek az ENSZ-től.” Nutting megkerülte az atom­fegyver betiltásának kérdését. A kérdés vitája a politikai bizottságban folytatódik. Á. Á. Szoboljev nyilatkozata az ENSZ leszerelési albizottságának ülésén Newyork (TASZSZ). Mint már jelentettük, az ENSZ le­szerelési albizottsága október 7-én megszakította munkáját. Az október 7-i ülésen az al­bizottság tagjai — a Szovjet­unió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia Franciaor­szág és Kanada képviselője — nyilatkozatot tettek és nyilat­kozataik szövegét eljuttatták a a sajtó képviselőihez. A. A. Szoboljev nyilatkozata Az ENSZ leszerelési albizott­ságának október 7-i ülésén A. A. Szoboljev szovjet megbízott többi között a következőket je­lentette ki: — Annak ellenére, hogy a közgyűlés 1954 november 4-én olyan határozatot hozott, amely azt javasolta, hogy dol­gozzák ki a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és egy hatékony nemzetközi ellenőr­zés megteremtésére vonatkozó alapvető intézkedéseket, az al­bizottságban javaslat hangzott el, hogy az egész figyelmet az ellenőrzés, a felügyelet és a fel­derítés kérdésére kell össz­pontosítani. Ennek során azt állították, hogy e kérdések megoldása és végrehajtása — anélkül, hogy valamilyen meg­egyezés jönne létre a fegyver­zet csökkentését és az atom­fegyver eltiltását célzó prog­ramra vonatkozólag — meg­nyitja az utat a leszerelés fe­lé, sőt a fegyverzet megegye­zésen alapuló csökkentésére vezet. Ámde milyen biztosítékok vannak arra, hogy a felügyelet vég­rehajtása és a fegyveres erők feltárása után valóban sor kerül a fegyverzet csök­kentésére és az atomfegyver eltiltására? Nem foroghat fenn semmi­nemű kétség afelől, hogy egye­dül az ellenőrzésre és feltá­rásra vonatkozó intézkedések, anélkül, hogy megegyezés jön­ne létre a fegyverzet csökken­téséről és az atomfegyver el­tiltásáról, nem mozdítják elő a fegyverkezési verseny beszün­tetését és így nem küszöbö­lik ki az új háború veszélyét, nem könnyítenek a népek ez­zel kapcsolatos terhein. A szovjet küldöttség véle­ménye szerint a leszerelés kérdésének fon­tos vonatkozásait illetően megvan a lehetőség a meg­egyezésre. E kérdés lényegesebb oldalai tekintetében az albizottság tag­jainak álláspontja annyira kö­zeledett egymáshoz, hogy meg­van a lehetőség bizonyos meg­állapodás lerögzítésére és meg­egyezésen alapuló határozat meghozatalára. Ha az albizott­ság együttesen olyan határoza­tot hozna, amely lerögzíti as általános egyetértést olyan fontos kérdésekben, mint a nagyhatalmak fegyveres erői színvonalának megállapítása, az atomfegyver használatára vonatkozó tilalom hatálybalé­pésének időpontja, ellenőrző őrszemek felállítása stratégiai pontokon, továbbá, ha az álla­mok kötelezettséget vállalná­nak, hogy a fegyverzet csökken tésére és az atomfegyver eltil­tására vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötéséig a jövő­ben nem használnak elsőnek atom- és hidrogénfegyvert vá­lt. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 10-én fogadást adott L. B. Pearson, Kanada külügyminisztere tisz­teletére. Pearson a szovjet kor­mány meghívására vendéges­kedik a Szovjetunióban. Szovjet részről a fogadáson résztvettek: L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szaburov, D. T. ■lamely ország ellen, ez óriási jelentőséggel bírna, mert az embermilliók szívébe azt a meggyőződést csepegtetné, hogy a leszerelés teljesen megvalósítható és az albi­zottságban képviselt hatal­mak reális lépéseket tesz­nek ebben az irányban. Ezenkívül ha megegyezés jön­ne létre ezekben a kérdések­ben, ez megnyitná az utat a le­szerelés kérdésével összefüggő egyéb kérdések rendezéséhez is és ilymódon kedvező feltétele­ket teremtene egy szélesebb le­szerelési és leszerelést ellenőrző program megvalósításához. Sepilov és egyéb közéleti sze­mélyiségek, szovjet és külföldi újságírók, valamint az Egyesült Államok kongresszusi képvise­lőinek Moszkvában tartózkodó csoportja. Megjelentek a fogadáson a diplomáciai képviseletek Mosz­kvában akkreditált vezetői is. A fogadás baráti hangulat­ban telt el. V. M. Molotov beszélgetése Pearson kanadai külügyminiszterrel V. M. Molotov, a Szovjet­külügyminisztere október 10-én másodszor beszélgetett L. B. Pearson kanadai külügyminisz­terrel. A két külügyminiszter folytatta a szovjet—kanadai kapcsolatok kérdésének és a két felet érdeklő nemzetközi kérdéseknek megtárgyalását. A beszélgetésben kanadai részről résztvett: D. Holms külügyminiszterhelyettes, J. B. Watkins moszkvai kanadai nagykövet, R. Crepaud taná­csos. Szovjet részről a beszélgetés­ben résztvett V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese, D. Sz. Csuvahin, a Szovjetunió kanadai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, V. J. Jerofejev, a Szovjetunió külügyminisztérium 2. európai osztályának vezetője. Bilistíl! fiadiipminiszter beszámolója a minisztertanácson 3 reaeni incidensekről A keddi francia lapok jelen­tése szerint a kormány hétfő esti minisztertanácsán Billotte hadügyminiszter beszámolt a roueni incidensek lefolyásáról és azt állította, hogy az inci­densek eredete a katonai ható­ságok „hanyagságára,, vezethe­tő vissza. Javaslatára a minisz­tertanács hozzájárult ahhoz, hogy a körzet tábornokparancs­nokát függesszék fel s két ez­redest szobafogságra ítéljenek. A Rouenban az északafrikai békepolitika mellett tüntető alakulat katonáit hétfőn roham rendőrök felügyelete alatt kis Csoportokban tehergépkocsikra rakták, majd a reimsi repülő­térről Észak-Aírikába szállí­tották. A nemzetgyűlés kommunista és más haladó képviselői ezek­kel az incidensekkel összefüg­gésben határozati javaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elnöksége elé. Ebben felhívják a kormányt, hogy Észak-Afri- kába semmi esetre se küldjön kötelező katonai szolgálatukat teljesítő fiatalembereket, se olyanokat, akiket továbbra is szolgálatban tartanak, jóllehet már elérkezett leszerelésük ide­je. Ne küldje ezenkívül az 1955. augusztus 24-i rendelet alapján behívottak közül a családoso­kat sem. V. M. Molotov fogadást adott L. B. Pearson kanadai külügyminiszter tiszteletére Bata István honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a Lengyel Néphadsereg Napja alkalmából fegyverbarátság fűzi egymás­hoz. A testvéri lengyel nép­hadsereg kiváló eredményei hozzájárulnak a népek békéjé­nek, biztonságának fenntartá­sához. '« A Magyar Néphadsereg sze­mélyi állománya nevében to­vábbi sikereket kívánok a har­ci és politikai kiképzés ered­ményes végrehajtásához. Budapest, 1955. okt. 11-én. Bata István vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Konstanty Rokossowszki marsall elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Nemzetvé­delmi miniszterének, Varsó „A testvéri Lengyel Néphad­sereg napja alkalmából ma­gam és a Magyar Néphadsereg valamennyi harcosa, tisztje és tábornoka nevében őszinte jó­kívánságaimat küldöm a Len­gyel Néphadsereg személyi ál­lományának és személy szerint önnek, Marsall Elvtárs." A lengyel és a magyar nép­hadsereget megbonthatatlan A Magyar Népköztársaság Kormányküldöttsége elutazott Berlinből A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége, amely Szalai Béla, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­ségének titkára vezetésével részt vett a Német Demokra­tikus Köztársaság megalapí­tásának 6. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen, kedden délelőtt visszautazott Budapestre. A magyar kormányküldött­séget a Berlin—schönefeldi re­pülőtéren dr. Lothar Bolz mi­Harmincöt vagon zöldborsóvetőmagot osztanak ki az idén a termelők között niszterelnökhelyettes és kül- niniszter, Lange közokta­tásügyi miniszter, Albert Norden, Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottságának titkára és Fer- dinanad Thun, a külügymi­nisztérium protokollosztályá- nak vezetője búcsúztatta. Ma­gyar részről a repülőtéren meg jelent Safrankó Emánuel rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet. Szovjet vendégek érkeztek az építési kongresszusra A Magyar Tudományos Aka­démia október 12-től október 14-ig építési kongresszust ren­dez, amelyen külföldi vendé­gek is részt vesznek. A külföldi résztvevők közül kedden délben megérkezett V. Z. Vlaszov és N. I. Citovics, a Szovjet Tudományos Akadé­mia levelező tagja, akiket a ferihegyi repülőtéren Mihai- lich Győző akadémikus és a Magyar Tudományos Akadé­mia munkatársai fogadták. Újabb árzuhanás a newprki tőzsdén A Reuter-iroda beszámol ar­ról, hogy a newyorki tőzsdén kedden Eisenhower betegsége óta immár harmadízben történt árzuhanás. A részvények árfo­lyamai általában 1—6 dollárral estek, míg a vezető értékpapí­rok árfolyama mintegy 10 dol­lárral zuhant. A jegyzett rész­vények összes árfolyamveszte­sége ez alkalommal a becslések szerint mintegy 5 millió dollárt tesz ki. A tőzsdebizományosok sze­rint nem volt semmi olyan rendkívüli hír, amelynek az el­adási lázat tulajdonítani lehe­tett volna, azonban folytatódott az Eisenhower betegsége óta fennálló bizonytalanság. Megkezdődött a kínai népi önkéntesek hazaszállítása Koreából Mint a Koreai Központi Táv­irati Iroda jelenti, a hat kínai népi önkéntes hadosztály Ko­reából történő kivonásáról szó­ló, nemrégiben nyilvánosságra hozott határozat értelmében október 10-én Szinicszsu határ­városon keresztülhaladt az első, kínai népi önkénteseket haza­szállító szerelvény. Az Országos Szövetkezét! Központ a szerződéses terme­lők támogatására még az idén nagymennyiségű vetőmagot oszt szét. így többek között 35 vagon zöldborsó-vetőmag kerül kiosztásra. A magasabb termés­hozamok elérésére a következő gazdasági évben a szerződéses paradicsomtermelők részére na­A II. Békekölcsön hatodik sorsolása már a 32. államköl- csönsorsolás hazánkban. Az eddigi húzásokon államunk 6 822 000 egész kötvény tulaj­donosának egymilliárd 89b millió forintot fizetett vissza gyobb mennyiségű szerves trá­gyát is biztosítanak. Segítséget kapnak a termelő- szövetkezetek és az egyéni gaz­dák kertészetei is. Tervbevet­ték, hogy nyolcezer melegágyi ablakkeretet juttatnak kedvez­ményes áron. A termelőktől idáig mintegy kétezer ablakke­retre érkezett megrendelés. nyeremény és törlesztés for­májában. A veszprémi sorsolás befe­jeztével 7 055 200 kötvényre egymilliárd 966 120 800 forintot fizet vissza államunk a köl- csönjegyzőknek. Á veszprémi sorsolás után kétmilliárd forint lesz a visszafizetett összeg Szamos Rudolf: A bakkecske A most következő történet főszereplője egy „nemesi” törzs könyvvel ellátott jámbor kecs­ke és ravasz gazdája. ... Mert történt egyszer, nem is olyan régen, hogy K. Jáncs harci gazda emígyen szólt a feleségéhez: — Ez így nem mehet tovább, én beállók... Az asszony nyomban értette, hogy itt nem másról, mint az Uj Élet szövetkezetről lehet szó. — S a tehénnel mi lesz? ... Meg velem? — A tehén a vásárba s te meg velem a csoportba ... Mert van itt ész — bökött homlokára Jani bácsi... — Ha már be- állunk s mindent közösre adunk, utószor csak gondolhat a maga hasznára az ember ... A tehenet eladjuk s veszünk egy jó fejőskecskét, a pénz ne­künk marad, a csoport is jól jár, merthogy olyan tejelő egyedet viszünk bé, amely után nincs tejbeadás ... És előre elképzelte milyen boldogan szorongatja majd ke­zét az elnök, ha ezt megtudja, még dicséret is lesz hozzá — ilyen ember kell a közösbe, akinek abból a nagy eszéből másoknak is csurran valami hasznos. Ilyen előzmények után K. Jani bácsi a zombai vásárra virradóra, kora reggel nekiin­dult a domboknak. Ő ballagott elől, nyomában lépkedett a „közös” gondjától megmentett tehén. A Diófa-csárdáig nem is történt semmi különös. Az öreg, jó szokásához híven, be­tért az útelágazás háromszög­letű csücskébe épült csárdába, ahol már egymást érték a vá­rakozó szekerek. Bent az ivó­ban pedig egymásnak kívántak szerencsés vásárt a messze földről összesereghi gazdák. Po­litizáltak is, alkudtak is. Jani bácsi gondolta — sosem árt egy kis reklám, és az egyik beszél­gető csoportba ereszkedett szó­val. Egy fél deci s még egy és újra... elég az hozzá, úgy fel­találta dicsérni saját nagy eszét, amivel a szövetkezeten kifog, hogy a csaposnak is meg­ütötte a fülét ez a pálinkatáp­lálta hencegés. A vásár kitűnően sikerült. — Alig fordult délutánra a nap. amikor Jani bácsi már be is fejezte a tehén új gazdájával az áldomást a zombai „föld- Szöv” erre acélra rendszeresített vásári italos sátrában. Ropogtak a százasok a kabátzsebben és hősünk vidám kedvvel tért vissza a vásáros nép közé, ahol rövid alkú után az egyik zom­bai székelytől hamarosan meg­vásárolta a tehénpótló kecskét. Rövid tusa szarva volt a kecs­kének és igen formás alakja. A székely még a kecske tőgyét tartó kis zsákot is Jani bácsi­nak adta. Ballagtak hazafelé. Elől az. öreg, nyomában a kecske. Bágyadtan melegített az al­konyodó nap s mire a decsi- völgybe értek, Jani bácsit olyan szomjúság gyötörte, hogy na­gyot nyögve az út szélére ült. A kecske békésen legelészett mellette. Mit volt mit tenni, az öreg a decsi-völgy vizével nerc akarta elrontani a fényesen si­került nap, ízét a csárda itt már hat esztendeje megszűnt, így bíztatta magát — még egy domb, utána egy kis sík és ott a Diófa, csak addig bírd ki. Fogta a kötelet és rántott egyet a kecskén. Ballagtak to­vább és szerencsésen beérkez­tek a Diófa udvarába. Az öreg a félszer alá kötötte a kecskét, ő maga meg be az ivóba. — Sikerült-e a vásár? — kér­dezte a csapos, amikor meglátta az öreget. — Bort, de a jobbikból... Ebben benne volt az igenlő válasz, mert a jobbikból csak akkor isznak a vásárból haza­térőben, ha jólsikerült a vásár. Az első félliter után megeredt az öreg szava. — Van itt ész — mondta egy agárdi gazdának. A csapos helyeselt — a har­ciaknak ne lenne? ... Akkor ugyan kinek lenne ... Tetszett a dicséret és az öreg újabb féllitert kért, miközben kivallotta, hogy mennyivel elő­nyösebb egy jól tejelő kecske, mint egy tehén ... s hogy mi­lyen csodálatos kecskéje van ő neki. Ha azt szakszerűen keze­lik. ad annyi tejet, mint egy akármilyen tehén és amellett igénytelen. — Erre igyunk — s.ittak. öreg este lett, amikor Jani bácsi a sötétben megkereste a

Next

/
Oldalképek
Tartalom