Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

1955 FEBRUAR 20 NAPLÓ A jó gazdálkodás legfontosabb feltétele az alapszabály betartása A kétyi Alkotmány termelőszövetkezet könyvelője bizonyára egy pillanatra el­felejtette, hogy újságírókkal beszél, mert önkénytelenül kicsúszott a száján. — Olyan sok tagnak van a meg­engedettnél több háztájija, hogy hirte­len el sem tudom mondani. A szövetkezet agronómusa hirtelen észbe kapót s próbálta az elhamarko­dott kijelentést helyrekorrigálni így: — Miket beszélsz te! Dehogy van itt több háztájija a tagoknak! Rémhír volt az csak, hogy a Csibi Gergely bácsinak több háztájija van. Igaz, hogy két tehe­net tart, de megtár neki, mert katona fia van. Az agronómus és a könyvelő szerint ezt a kérdést nem i's érdemes fesze­getni, mert ezzel inkább kárt, mint hasznot csinálnánk a szövetkezetnek.. Engem azonban nem hagyott a lelki­ismeret. Tudni véltem ugyanis, hogy a több háztájinak, a szövetkezeti alapsza­bályzat be nem tartásának valami köze van ahhoz a le nem takarított 22 hold földhöz, ami ott „díszeleg“ a zombaii hegytetőn, 30 centis gazban szanaszét hever a le nem takarított kukorica­szár. Látogatás llétyen A szövetkezeti alapszabályzat >be nem tartását, még annak ellenére is, hogy bonyolult, megnéztem. Azt kérdezi, hogy valóban nehéz fényt deríteni égy ilyen törvénysértésre? Nem! Egyszerű, mint a pofon!... A szövetkezettel csaknem szomszédság­ban lakik Csibi Gergely, aki annakide­jén 10 hold földet vitt be az Alkotmány termelőszövetkezetbe. Ö maga nem a közösben dolgozik, olyan „veszedelmes” betegsége van, hogy nem szabad neki egyfajta munkából sokat csinálni. Csibi Gergely viszont olyan gazda volt min­dig, aki egy percig sem tud munka nél­kül lenni. Ezért jól berendezte háatáji gazdaságát és ott dolgozik. Van két kis tehene, „kevés kis” föLdecskéje és amit tud, tesz-vesz. Ez még nem is volna túlságosan nagy baj, bár törvényellenes, hogy egy szö­vetkezeti tagnak szekere és igás jószága van. De amire a tanácsnál a nyilván­tartó lapokból fény derült, az már törvényellenes, egyedien szövetkezeti tagnak sem engedhető meg. Csibi Ger­gely 2 hold és 637 négyszögöl tartalék­földet bérelt. Ezenkívül természetesen megmunkálja az egy hold háztájit is. A tanács a rendelet szerint ki is vetette Csibi Gergelyre a bérbevett föld után járó beadást. Ö ezt ki is fizette és úgy gondolja, ezzel elintéződött a dolog. Hát nem!... Mosrt már önkénytelenül is felvető­dik a kérdés: a község vezető emberei miért nézik el, hogy Csibi Gergely eny- nyire kijátsza a törvényt? Miért ad a tanács a szövetkezeti tagoknak Jdsha- szonbérleti földet? Ez kijátszása a tör­vénynek, 'becsapása a szorgalmasan dol­gozó becsületes tsz tagaknak! Őszintén meg kell mondani, Csibi gazda „betegsége” olyan ragályos, hogy megfertőzte már a szövetkezet tagjai­nak túlnyomó részét.' Jónás Elemér, Szo­bi Kálmán, meg a többiek szintén több háztájit tartanak a megengedettnél. Az említett „ragályos betegség” megfékező, je a tanács, bölcsen hallgat. Nem mer belenyúlni a darázsfészekbe, mondván, ha elveszik a földet, a szövetkezeti ta­gok nagyrésze kilép. Mi ezzel kapcsolatban azt tanácsol­juk a kétyi tanácsi vezetőknek és az Alkotmány tsz vezetőinek, hogy ne fél­jenek e „fekély” kioperálásétól, mert ha mások orvosolják a bajt, az esetleg fájdalmasabb lehet. Könnyen megtör­ténhetik, hogy megvonják a kétyi Al­kotmány termelőszövetkezet tagjainak járó kedvezményt azon a címen: „Nem alapszabály szerint működő szövetke­zet.“ Az 1955. évi kötelező tűz­és jégbiztosítás! díjat február 28-ig pótlék­mentesen lehet megfizetni A kötelező biztosítás díja — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek jégbiztosítási díjá­nak kivételével — a biztosítási év január havának 1. napján esedékes és január 31-ig volt késedelmi pótlék nélkül fizéi­kéi ő. A pénzügyminiszter az 1P55. január 1-én esedékes díjak pótlékmentes megfizeté­sének határidejét 1955. feb­ruár 28-ig meghosszabbította. Sok kedvezményhez jutnak a zöldségtermelésre szerződő gazdák Termelési szerződés köthető: paradicsomra, vöröshagymára, foghagymára, dughagymára, fűszerpaprikára, konzerv és étkezési zöldborsóra, zöld­babra,. zöldpaprikára, korai és késői fejeskáposztára, kelká­posztára, karfiolra, vöröská­posztára, uborkára, petrezse­lyemre, tormára és zellerre. A szerződő gazdák az idén is nagy kedvezményt kap­nak. A vöröshagyma, fok­hagyma és dughagyma ter­mésnél a terület másfélsze­rese, egyéb zöldségféléknél egyszerese mentesül a ter- ménybeadás alól. Ezen felül minden zöldségtermelésre le­kötött terület mentesül az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól. A termelők a vöröshagyma és dugványhagyma szaporító anyagát, a hagyma, zöldborsó, zöldbab és fűszerpaprika vetőmagját kedvezményes áron, kamatmentes hitelként, a többi zöldség vetőmagját és a tormadugványt ingyen kap­ják. Művelési előleget is igé­nyelhet a termelő holdankint 200—600 forintot. A termelőszövetkezetek ezen­kívül holdankint 100—200 fo­rint vetés utáni előleget is kapnak. A városellátó öveze­tekben gazdálkodó termelő­szövetkezetek részére külön nagy kedvezmény, hogy ter- menybeadási kötelezettségei­ket zöldségfélével is teljesít­hetik. A kedvezményeken kí­vül egyes növények átvételi árát is felemelték. Felhívás A Megyei Tanács ipari ősz. tálya felhívja mindazokat, akik gyapjúkártolásra és fó­liádra szóló iparengedéllyel rendelkeznek, hogy a továb­biakban gvapjúkártolással és fonással külön nem foglalkoz­hatnak, csupán azt dolgozhat­ják fel, amit kiutalásra kap­nak. A juhot ta-rtó gazdák a juhgyapjút Szekszárd, Kese- lyüsi-út alatti gyapjúbegyűjtő helyen válthatják be, ahol jórrii’nőségű kész fonalat kap­nak érte. Megjegyzés EZ MAR SOK... Ha egy iskolásgyerek háromszor egymásután nem tanulja meg a leckét, vagy valami csin- talanságot csinál, a nevelő bezárja, azt mond­ja a szülő: „Ez már mégis csak sok!” Akkor hogyne mondaná az ember a következőre ezt. Ugye kedves olvasó, maga még nem is tudja miről van szó? Éppen ezért leírom, olvassa el, utána tárgyilagosan bírálja el a történetet és ha egyetért velem, akkor maga is kiáltsa: „Ez más sokr A történet, vagy pontosabban a történetek színhelye a szedresi gépállomás. Arról van szó, — hála a népi demokráciának, — hogy a szedresi gépállomáson is van már több uni­verzális traktor, Zetor és Lancz-Bulldog. ügy állapították meg a felsőbb szervek, hogy az említett gépekkel talajmunkát kell végezni. Kivételes esetekben szállításra is igénybevehe- tők. Ez eddig rendjén is volna. Most jön az­tán, ami nincs rendben!... A szedresi gépállomás vezetőj alaposan fél­reértették a dolgot. Nemcsak szállításokra, hanem utazásokra is igénybe veszik a Lanc­Bulldogot és a Zetort. Az is megtörtént már, hogy Bánicki György Sárszentlőrincre utazott az említett talajmunkás géppel. De rajta kí­vül a többi vezetők is megtették azt, hogy nem gyalogszerrel közlekedtek, hanem a 25 ló­erős motorral. Ezt azzal az indokkal csinál­ták, hogy kevés üzemanyagot fogyaszt. Ez igaz is. De azért bocsássa meg a világ, a Zetort és a Lanz-Bulldogot nem a vezetők ide-oda „fu- rigálására” küldték a gépállomásra. Ha fel­sőbb szerveknél ezt így megengedték, elég baj. Mert ez azt a veszélyt is rejti maga mö­gött, hogy egy szép napon valamelyik trak­toros kiveszi a garázsból a G 35-öst, meg­szántja vele nagybátyjának földjét és kész. Nem szólhat senki semmit, mert a traktoros könnyen odamondja: „Ha egyik-másik vezető eljegyzési alkalmakra igénybe veheti a Lancz- Buldogot, vagy a Zetort, akkor nekem is sza­bad.” Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy egyes vezetők közprédának tartják a nép tulajdonát. Ezt nem szabad tovább tűrni — .mert ez már mégis csak sok! Na meg zajos, de holnap már csendes lesz az erdő A tél már az utolsókat „rúgja“. Sietni kell a télire beütemezett munkák elvégzé­sevei, mert rohamosan köze­ledik a tavasz. Ez egyben azt is jelenti, hogy akinek földje van, azt várja a mezei munka. Kozma Józsefnek és a fakiter­melő brigád többi tagjainak, — amelyről szó lesz — jócs­kán van földje is. Hogy ke­rült akkor mégis az állami etdőbe? A hőgyészi erdőgaz­daság fakitermelő munkáso­kat keresett. Kozma József és még néhány dolgozó paraszt jelentkezett itt munkára. Egész télen át az erdőn dolgoztak, sőt még napjainkban is az ő fejszéjük csattogásától hangos az erdő. A rozsét is összetakarítják még és „visszavonulnak“ a föl dekre. „Elég volt ennyiből ennyi, — mondják — hiszen már több mint 150 köbméter fát kitermeltünk.” A Kozma­brigád hasznos munkával töl­tötte a telet. Sok szőlőkarót adtak a mezőgazdaságnak, sok bányafát az ipari munkások­nak. Most pedig befejezték a fakitermelést és hozzálátnak a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez. így gondolkozik Ferenc Ger­gely, kétyi egyéni gazda is. Télire két lovával együtt ő is „elszegődött” fát hordani a hőgyészi erdőgazdasághoz. Ké­pünk azt a pillanatot örökíti meg, mikor Ferenc Gergely a bányafát szállítja a fatelepre. Ö is azt mondja: „Ma még zajos, de holnap már csendes lesz az erdő.” TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsadój a Kozmáék brigádja az utolsó rakás fát rakja össze. Gergely Ferenc bányafát szállít. Uj szépirodalmi könyvek Kodolányi János: Éltek, ahogy tudtak. Kodolányi azokkal a parasz­ti tárgyú elbeszélésekkel é? kisregényekkel alapozta meg írói hírnevét, amelyeket a hú­szas-harmincas években az or­mánsági egykéről írt. Regénye, színdarabok, elbeszélések egész sora született ebből a tárgykörből, de talán egyetlen műfajban sem mutatta meg olyan megdöbbentően a zsíros- parasztság erkölcsi fertőjét, mint elbeszéléseiben. Váloga­tott elbeszéléseinek gyűjtemé. nye ez a kötet, Reviczky Gyula: Apai örök­ség. Reviczky Gyulának költői munkássága mellett széppró­zája is úttörő jelentőségű. Ma- gasszínvonalú „Apai örökség” című kisregényében a dzsentri életformája, gondolkodásmód­ja, erkölcsei felett mond ítéle­tet, „Selyembogár” című elbe­szélésének tárgya a falun ural kodó dölyfös földbirtokos­kaszt és a szegények ellenté­te. Ez a két írás méltóan kép­viseli a prózaíró Reviczkyt és mondanivalója igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Tersánszky J. Jenő: Legen­da a nyúlpaprlkásról. A bájos, csillogó humorú történet a nagybirtok peremén tengődő, elesett, szegény em­ber nyomorúságos életét és egy nyúlkergetés köziben meg­lelt váratlan szerencséiét ál­lítja elénik. „Az átok“ című humoros, szatirikus elbeszélés a múltbeli falusi közigazgatás és a számkivetett cigányfer­tály szembenállását mutatja . , Ahhoz, hogy méhcsaládain- kat eredményesen üzemeltetni tudjuk, nem szabad megelé­gednünk azzal, hogy nyárvégi és őszi serkentéssel biztosí­tottuk méhcsaládjaink téli éle­lemszükségletét és a család fiatal népességét. Az eddig elért félsikert to­vábbi munkával kell biztosí­tanunk, aminek az ideje most van, amikor is méhcsaládjaink a telelés második szakaszában a megmozdulás időszakába ér­tek. Tudjuk azt, hogy a méhcsa­ládoknál az általános kirepü­lés után megindul a fiasítás. A fiasítás megindulásával fo­kozott mértékben fogyasztja élelmét. 1. A fiasítás táplálása több mézet kíván. 2. A fészek hőmérsékletének 3S C-ra való fenntartására (fű­tésére) szintéin több mézet kénytelen fogyasztani. Az élelem és hőmérséklet biztosítása a méhcsalád éle­tében két olyan tény, amely meghatározza a család fejlő­dését, miért is a termelő mé­hésznek nem szabad figyelmen kívül hagyni. Éppen azért, hogy méhcsa­ládjaink megfelelően fejlőd­hessenek, mindkét feltételt biz­tosítanunk kell. Ha a csalá­dok élelemkészletét a nyár­végi és őszi feletetéssel nem tudtuk yolna kielégítő mérték­ben biztosítani, ne alkudjunk meg a méhcsaládjaink állapo­tával, hanem kemény cukor­lepény főzéssel és beadáséval pótoljuk az élelem elégtelensé­gét, vagy hiányát. A méhcsaládok többezeréves öröklött ösztönük birtokában biztosítják a telelő fürt hő­mérsékletét és a fiasítás meg­indulásával igyekeznek azt a fiasítás számára legkedvezőbb 35 C foknál tartani. A külső hőmérséklet ingadozása ha­tással van a méhcsalád ter­jeszkedéséire, vagy összehúzó­dására. Hőemetlkedés esetén a fürt kiterjed, hőmérséklet csökkenésekor összehúzódik. Az összehúzódás azzal a ve­széllyel jár, hogy a fiasítás egyrésze takaratlan marad és ennek következtében elpusz­tul, ez viszont a családot fej­lődésében gátolja. Éppen ezért igyekezzünk családjainkat úgy leszűkíteni és takarni, hogy a hőveszteséget minimumra csők. kentsük. A méhcsaládok taka­rására és leszűkítésére leg­megfelelőbb a szalmapáma. Ha a szűkös élelemmel be­telelt méhcsaládok élelmének pótlása mellett (ami a kedvező időjárás mellett nem ütközik nehézségbe) biztosítjuk azok hőmérsékletét, illetve takarás, sál megakadályozzuk a hő­veszteséget, bizakodással vár­hatjuk az új reményteljes méhészeti évadot, amelynek eredményessége nemcsak az időjárástól, hanem a méhész ió munkáiétól nem kis mér­tékben füg. Dunkel Lehel, méhésztanár, Lengyet Néhány szó a báránynevelésrőf A bárányokat még a szopás ideje alatt, 3—4 hetes koruk­ban szoktassuk a szilárd ta­karmány és abrak etetésére. Ezért választó ráccsal rekesz- szünk a bárányok részére egy kisebb férőhelyet, ahol szük­ség szerint el tudunk helyezni egy-két etetőrácsot, amelybe abrakot és jóminőségű apró szénát lehet helyezni. A vá­lasztó rácsot úgy kell elhe­lyezni, hogy a bárányok át- mehessenek rajta, az anyák viszont nem. így a bárányok mindenkor zavartalanul tud­nak enni. A szopós bárányok­nak feltétlenül jóminőségű szénát és fehérjedús abrakot kell biztosítani durvára őrölt zab és kukotricadara alakjában. Ezt az abrakot naponta fris­sen kell adni, így a bárányok észrevétlenül, könnyen megta­nulnak enni és még a szopás ideje alatt előkészülnek a le­választásra. Az a jó juhász, aki a szopós bárányokkal mi­nél több abrakot meg tud etetni. Az így nevelt bárányokat könnyen le 'tudjuk választani, nem lesznek elmaradottak. A, bárányokat 12 hetes korukban válasszuk el. A választást oly­módon kell végezni, hogy a legidősebb bárányok 14—15 he­tesek, a legfiatalabbak 12 hete­sek legyenek. A bárányoknak a választás után is legalább egy évig biztosítani kell az abrakot, naponta 15—20 deka darát, szükség szerinti mennyi­ségben jóminőségű réti, vagy leveles pillangós szénát. A leválasztás után a bárá­nyokat külön falkában kell tartani, mert nem bIrtják a nagy hajtást, hamar elfárad­nak, kimelegednek, a hideg vízből többet isznak, amitől tüdőgyulladást kaphatnak. A választott bárányok részére előre ki kell jelölni a legelő legközelebbi részén a legzsen- gébb legelőt, be kell vezetni a szakaszos legeltetést. Nagyon vigyázni kell a nyári legelte­téseknél, hogy harmat és eső­zések idején a bárányokat soha ne legeltessük, mert a legtöbb esetben ilyenkor lege. lók fel a gyomor-bélférgeket és a tüdőszőrférgeket. Egyik be^ tegség is elég ahhoz, hogy a bárányok elhulljanak. Nagyon óvni kell a bárányokat a meg- ázástól, mert könnyen meg­fáznak, és igen hamar fellép a tüdőgyulladás. Esőzések ideje alatt a bárányokat ne hajtsuk ki a legelőre, viszont a Ikh dályban jól kell őket takar-1 ‘mányozni, hogy a fejlődésben vissza ne essenek. A jó bá­ránynevelés elsősorban a j ó gondozáson és takarmányozá­son múlik. Tóth Béla főállattenyésztő. Csávázott vetőmagot kapnak a lenfermelésre szerződött tsz-t k és egyéni gazdák A rost- és olajlent károsító gombakártevők elleni védeke­zés érdekében a termeltető vállalatok csávázott rostlen- és olajlen vetőmagot adnak a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztoknak. A fertőzés megakadályozá­sára azonban ez egymagában nem elegendő. Fontos még, hogy a termelők a rostlen és olajlen termelésére feltétlenül olyan területet ijelöljenek ki, amelyek az elmúlt 5—6 év alatt olajlent, vagy rostlent nem termeltek. így a kelésben lévő növények a talajból nem fertőzhetnek. Ha len helyére 5—6 évnél korábban ikerül isimét len, akkor a talajuntság is fellép-: hét, amely azzal jár, hogy ke­vesebb lesz a termés. Fon-i tos, hogy a len vetésével ne késsenek meg, mert a későn vetett len fejlődésében vissza*' marad, s az emiatt bekövet­kező késői aratás pedig elő­segíti a gombakártevők elsza­porodását. A rostlen és olaj­len legmegfelelőbb vetési ideje március első fele. — A gyönki járásiban több mint 10.000 forint értékű egészségügyi felszerelést kap­nak az egészségügyi körök. A beruházásból minden kör kap csecsemőmérleget is* a

Next

/
Oldalképek
Tartalom