Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
1955 FEBRUAR 20 NAPLÓ A jó gazdálkodás legfontosabb feltétele az alapszabály betartása A kétyi Alkotmány termelőszövetkezet könyvelője bizonyára egy pillanatra elfelejtette, hogy újságírókkal beszél, mert önkénytelenül kicsúszott a száján. — Olyan sok tagnak van a megengedettnél több háztájija, hogy hirtelen el sem tudom mondani. A szövetkezet agronómusa hirtelen észbe kapót s próbálta az elhamarkodott kijelentést helyrekorrigálni így: — Miket beszélsz te! Dehogy van itt több háztájija a tagoknak! Rémhír volt az csak, hogy a Csibi Gergely bácsinak több háztájija van. Igaz, hogy két tehenet tart, de megtár neki, mert katona fia van. Az agronómus és a könyvelő szerint ezt a kérdést nem i's érdemes feszegetni, mert ezzel inkább kárt, mint hasznot csinálnánk a szövetkezetnek.. Engem azonban nem hagyott a lelkiismeret. Tudni véltem ugyanis, hogy a több háztájinak, a szövetkezeti alapszabályzat be nem tartásának valami köze van ahhoz a le nem takarított 22 hold földhöz, ami ott „díszeleg“ a zombaii hegytetőn, 30 centis gazban szanaszét hever a le nem takarított kukoricaszár. Látogatás llétyen A szövetkezeti alapszabályzat >be nem tartását, még annak ellenére is, hogy bonyolult, megnéztem. Azt kérdezi, hogy valóban nehéz fényt deríteni égy ilyen törvénysértésre? Nem! Egyszerű, mint a pofon!... A szövetkezettel csaknem szomszédságban lakik Csibi Gergely, aki annakidején 10 hold földet vitt be az Alkotmány termelőszövetkezetbe. Ö maga nem a közösben dolgozik, olyan „veszedelmes” betegsége van, hogy nem szabad neki egyfajta munkából sokat csinálni. Csibi Gergely viszont olyan gazda volt mindig, aki egy percig sem tud munka nélkül lenni. Ezért jól berendezte háatáji gazdaságát és ott dolgozik. Van két kis tehene, „kevés kis” föLdecskéje és amit tud, tesz-vesz. Ez még nem is volna túlságosan nagy baj, bár törvényellenes, hogy egy szövetkezeti tagnak szekere és igás jószága van. De amire a tanácsnál a nyilvántartó lapokból fény derült, az már törvényellenes, egyedien szövetkezeti tagnak sem engedhető meg. Csibi Gergely 2 hold és 637 négyszögöl tartalékföldet bérelt. Ezenkívül természetesen megmunkálja az egy hold háztájit is. A tanács a rendelet szerint ki is vetette Csibi Gergelyre a bérbevett föld után járó beadást. Ö ezt ki is fizette és úgy gondolja, ezzel elintéződött a dolog. Hát nem!... Mosrt már önkénytelenül is felvetődik a kérdés: a község vezető emberei miért nézik el, hogy Csibi Gergely eny- nyire kijátsza a törvényt? Miért ad a tanács a szövetkezeti tagoknak Jdsha- szonbérleti földet? Ez kijátszása a törvénynek, 'becsapása a szorgalmasan dolgozó becsületes tsz tagaknak! Őszintén meg kell mondani, Csibi gazda „betegsége” olyan ragályos, hogy megfertőzte már a szövetkezet tagjainak túlnyomó részét.' Jónás Elemér, Szobi Kálmán, meg a többiek szintén több háztájit tartanak a megengedettnél. Az említett „ragályos betegség” megfékező, je a tanács, bölcsen hallgat. Nem mer belenyúlni a darázsfészekbe, mondván, ha elveszik a földet, a szövetkezeti tagok nagyrésze kilép. Mi ezzel kapcsolatban azt tanácsoljuk a kétyi tanácsi vezetőknek és az Alkotmány tsz vezetőinek, hogy ne féljenek e „fekély” kioperálásétól, mert ha mások orvosolják a bajt, az esetleg fájdalmasabb lehet. Könnyen megtörténhetik, hogy megvonják a kétyi Alkotmány termelőszövetkezet tagjainak járó kedvezményt azon a címen: „Nem alapszabály szerint működő szövetkezet.“ Az 1955. évi kötelező tűzés jégbiztosítás! díjat február 28-ig pótlékmentesen lehet megfizetni A kötelező biztosítás díja — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jégbiztosítási díjának kivételével — a biztosítási év január havának 1. napján esedékes és január 31-ig volt késedelmi pótlék nélkül fizéikéi ő. A pénzügyminiszter az 1P55. január 1-én esedékes díjak pótlékmentes megfizetésének határidejét 1955. február 28-ig meghosszabbította. Sok kedvezményhez jutnak a zöldségtermelésre szerződő gazdák Termelési szerződés köthető: paradicsomra, vöröshagymára, foghagymára, dughagymára, fűszerpaprikára, konzerv és étkezési zöldborsóra, zöldbabra,. zöldpaprikára, korai és késői fejeskáposztára, kelkáposztára, karfiolra, vöröskáposztára, uborkára, petrezselyemre, tormára és zellerre. A szerződő gazdák az idén is nagy kedvezményt kapnak. A vöröshagyma, fokhagyma és dughagyma termésnél a terület másfélszerese, egyéb zöldségféléknél egyszerese mentesül a ter- ménybeadás alól. Ezen felül minden zöldségtermelésre lekötött terület mentesül az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól. A termelők a vöröshagyma és dugványhagyma szaporító anyagát, a hagyma, zöldborsó, zöldbab és fűszerpaprika vetőmagját kedvezményes áron, kamatmentes hitelként, a többi zöldség vetőmagját és a tormadugványt ingyen kapják. Művelési előleget is igényelhet a termelő holdankint 200—600 forintot. A termelőszövetkezetek ezenkívül holdankint 100—200 forint vetés utáni előleget is kapnak. A városellátó övezetekben gazdálkodó termelőszövetkezetek részére külön nagy kedvezmény, hogy ter- menybeadási kötelezettségeiket zöldségfélével is teljesíthetik. A kedvezményeken kívül egyes növények átvételi árát is felemelték. Felhívás A Megyei Tanács ipari ősz. tálya felhívja mindazokat, akik gyapjúkártolásra és fóliádra szóló iparengedéllyel rendelkeznek, hogy a továbbiakban gvapjúkártolással és fonással külön nem foglalkozhatnak, csupán azt dolgozhatják fel, amit kiutalásra kapnak. A juhot ta-rtó gazdák a juhgyapjút Szekszárd, Kese- lyüsi-út alatti gyapjúbegyűjtő helyen válthatják be, ahol jórrii’nőségű kész fonalat kapnak érte. Megjegyzés EZ MAR SOK... Ha egy iskolásgyerek háromszor egymásután nem tanulja meg a leckét, vagy valami csin- talanságot csinál, a nevelő bezárja, azt mondja a szülő: „Ez már mégis csak sok!” Akkor hogyne mondaná az ember a következőre ezt. Ugye kedves olvasó, maga még nem is tudja miről van szó? Éppen ezért leírom, olvassa el, utána tárgyilagosan bírálja el a történetet és ha egyetért velem, akkor maga is kiáltsa: „Ez más sokr A történet, vagy pontosabban a történetek színhelye a szedresi gépállomás. Arról van szó, — hála a népi demokráciának, — hogy a szedresi gépállomáson is van már több univerzális traktor, Zetor és Lancz-Bulldog. ügy állapították meg a felsőbb szervek, hogy az említett gépekkel talajmunkát kell végezni. Kivételes esetekben szállításra is igénybevehe- tők. Ez eddig rendjén is volna. Most jön aztán, ami nincs rendben!... A szedresi gépállomás vezetőj alaposan félreértették a dolgot. Nemcsak szállításokra, hanem utazásokra is igénybe veszik a LancBulldogot és a Zetort. Az is megtörtént már, hogy Bánicki György Sárszentlőrincre utazott az említett talajmunkás géppel. De rajta kívül a többi vezetők is megtették azt, hogy nem gyalogszerrel közlekedtek, hanem a 25 lóerős motorral. Ezt azzal az indokkal csinálták, hogy kevés üzemanyagot fogyaszt. Ez igaz is. De azért bocsássa meg a világ, a Zetort és a Lanz-Bulldogot nem a vezetők ide-oda „fu- rigálására” küldték a gépállomásra. Ha felsőbb szerveknél ezt így megengedték, elég baj. Mert ez azt a veszélyt is rejti maga mögött, hogy egy szép napon valamelyik traktoros kiveszi a garázsból a G 35-öst, megszántja vele nagybátyjának földjét és kész. Nem szólhat senki semmit, mert a traktoros könnyen odamondja: „Ha egyik-másik vezető eljegyzési alkalmakra igénybe veheti a Lancz- Buldogot, vagy a Zetort, akkor nekem is szabad.” Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy egyes vezetők közprédának tartják a nép tulajdonát. Ezt nem szabad tovább tűrni — .mert ez már mégis csak sok! Na meg zajos, de holnap már csendes lesz az erdő A tél már az utolsókat „rúgja“. Sietni kell a télire beütemezett munkák elvégzésevei, mert rohamosan közeledik a tavasz. Ez egyben azt is jelenti, hogy akinek földje van, azt várja a mezei munka. Kozma Józsefnek és a fakitermelő brigád többi tagjainak, — amelyről szó lesz — jócskán van földje is. Hogy került akkor mégis az állami etdőbe? A hőgyészi erdőgazdaság fakitermelő munkásokat keresett. Kozma József és még néhány dolgozó paraszt jelentkezett itt munkára. Egész télen át az erdőn dolgoztak, sőt még napjainkban is az ő fejszéjük csattogásától hangos az erdő. A rozsét is összetakarítják még és „visszavonulnak“ a föl dekre. „Elég volt ennyiből ennyi, — mondják — hiszen már több mint 150 köbméter fát kitermeltünk.” A Kozmabrigád hasznos munkával töltötte a telet. Sok szőlőkarót adtak a mezőgazdaságnak, sok bányafát az ipari munkásoknak. Most pedig befejezték a fakitermelést és hozzálátnak a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez. így gondolkozik Ferenc Gergely, kétyi egyéni gazda is. Télire két lovával együtt ő is „elszegődött” fát hordani a hőgyészi erdőgazdasághoz. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, mikor Ferenc Gergely a bányafát szállítja a fatelepre. Ö is azt mondja: „Ma még zajos, de holnap már csendes lesz az erdő.” TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsadój a Kozmáék brigádja az utolsó rakás fát rakja össze. Gergely Ferenc bányafát szállít. Uj szépirodalmi könyvek Kodolányi János: Éltek, ahogy tudtak. Kodolányi azokkal a paraszti tárgyú elbeszélésekkel é? kisregényekkel alapozta meg írói hírnevét, amelyeket a húszas-harmincas években az ormánsági egykéről írt. Regénye, színdarabok, elbeszélések egész sora született ebből a tárgykörből, de talán egyetlen műfajban sem mutatta meg olyan megdöbbentően a zsíros- parasztság erkölcsi fertőjét, mint elbeszéléseiben. Válogatott elbeszéléseinek gyűjtemé. nye ez a kötet, Reviczky Gyula: Apai örökség. Reviczky Gyulának költői munkássága mellett szépprózája is úttörő jelentőségű. Ma- gasszínvonalú „Apai örökség” című kisregényében a dzsentri életformája, gondolkodásmódja, erkölcsei felett mond ítéletet, „Selyembogár” című elbeszélésének tárgya a falun ural kodó dölyfös földbirtokoskaszt és a szegények ellentéte. Ez a két írás méltóan képviseli a prózaíró Reviczkyt és mondanivalója igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Tersánszky J. Jenő: Legenda a nyúlpaprlkásról. A bájos, csillogó humorú történet a nagybirtok peremén tengődő, elesett, szegény ember nyomorúságos életét és egy nyúlkergetés köziben meglelt váratlan szerencséiét állítja elénik. „Az átok“ című humoros, szatirikus elbeszélés a múltbeli falusi közigazgatás és a számkivetett cigányfertály szembenállását mutatja . , Ahhoz, hogy méhcsaládain- kat eredményesen üzemeltetni tudjuk, nem szabad megelégednünk azzal, hogy nyárvégi és őszi serkentéssel biztosítottuk méhcsaládjaink téli élelemszükségletét és a család fiatal népességét. Az eddig elért félsikert további munkával kell biztosítanunk, aminek az ideje most van, amikor is méhcsaládjaink a telelés második szakaszában a megmozdulás időszakába értek. Tudjuk azt, hogy a méhcsaládoknál az általános kirepülés után megindul a fiasítás. A fiasítás megindulásával fokozott mértékben fogyasztja élelmét. 1. A fiasítás táplálása több mézet kíván. 2. A fészek hőmérsékletének 3S C-ra való fenntartására (fűtésére) szintéin több mézet kénytelen fogyasztani. Az élelem és hőmérséklet biztosítása a méhcsalád életében két olyan tény, amely meghatározza a család fejlődését, miért is a termelő méhésznek nem szabad figyelmen kívül hagyni. Éppen azért, hogy méhcsaládjaink megfelelően fejlődhessenek, mindkét feltételt biztosítanunk kell. Ha a családok élelemkészletét a nyárvégi és őszi feletetéssel nem tudtuk yolna kielégítő mértékben biztosítani, ne alkudjunk meg a méhcsaládjaink állapotával, hanem kemény cukorlepény főzéssel és beadáséval pótoljuk az élelem elégtelenségét, vagy hiányát. A méhcsaládok többezeréves öröklött ösztönük birtokában biztosítják a telelő fürt hőmérsékletét és a fiasítás megindulásával igyekeznek azt a fiasítás számára legkedvezőbb 35 C foknál tartani. A külső hőmérséklet ingadozása hatással van a méhcsalád terjeszkedéséire, vagy összehúzódására. Hőemetlkedés esetén a fürt kiterjed, hőmérséklet csökkenésekor összehúzódik. Az összehúzódás azzal a veszéllyel jár, hogy a fiasítás egyrésze takaratlan marad és ennek következtében elpusztul, ez viszont a családot fejlődésében gátolja. Éppen ezért igyekezzünk családjainkat úgy leszűkíteni és takarni, hogy a hőveszteséget minimumra csők. kentsük. A méhcsaládok takarására és leszűkítésére legmegfelelőbb a szalmapáma. Ha a szűkös élelemmel betelelt méhcsaládok élelmének pótlása mellett (ami a kedvező időjárás mellett nem ütközik nehézségbe) biztosítjuk azok hőmérsékletét, illetve takarás, sál megakadályozzuk a hőveszteséget, bizakodással várhatjuk az új reményteljes méhészeti évadot, amelynek eredményessége nemcsak az időjárástól, hanem a méhész ió munkáiétól nem kis mértékben füg. Dunkel Lehel, méhésztanár, Lengyet Néhány szó a báránynevelésrőf A bárányokat még a szopás ideje alatt, 3—4 hetes korukban szoktassuk a szilárd takarmány és abrak etetésére. Ezért választó ráccsal rekesz- szünk a bárányok részére egy kisebb férőhelyet, ahol szükség szerint el tudunk helyezni egy-két etetőrácsot, amelybe abrakot és jóminőségű apró szénát lehet helyezni. A választó rácsot úgy kell elhelyezni, hogy a bárányok át- mehessenek rajta, az anyák viszont nem. így a bárányok mindenkor zavartalanul tudnak enni. A szopós bárányoknak feltétlenül jóminőségű szénát és fehérjedús abrakot kell biztosítani durvára őrölt zab és kukotricadara alakjában. Ezt az abrakot naponta frissen kell adni, így a bárányok észrevétlenül, könnyen megtanulnak enni és még a szopás ideje alatt előkészülnek a leválasztásra. Az a jó juhász, aki a szopós bárányokkal minél több abrakot meg tud etetni. Az így nevelt bárányokat könnyen le 'tudjuk választani, nem lesznek elmaradottak. A, bárányokat 12 hetes korukban válasszuk el. A választást olymódon kell végezni, hogy a legidősebb bárányok 14—15 hetesek, a legfiatalabbak 12 hetesek legyenek. A bárányoknak a választás után is legalább egy évig biztosítani kell az abrakot, naponta 15—20 deka darát, szükség szerinti mennyiségben jóminőségű réti, vagy leveles pillangós szénát. A leválasztás után a bárányokat külön falkában kell tartani, mert nem bIrtják a nagy hajtást, hamar elfáradnak, kimelegednek, a hideg vízből többet isznak, amitől tüdőgyulladást kaphatnak. A választott bárányok részére előre ki kell jelölni a legelő legközelebbi részén a legzsen- gébb legelőt, be kell vezetni a szakaszos legeltetést. Nagyon vigyázni kell a nyári legeltetéseknél, hogy harmat és esőzések idején a bárányokat soha ne legeltessük, mert a legtöbb esetben ilyenkor lege. lók fel a gyomor-bélférgeket és a tüdőszőrférgeket. Egyik be^ tegség is elég ahhoz, hogy a bárányok elhulljanak. Nagyon óvni kell a bárányokat a meg- ázástól, mert könnyen megfáznak, és igen hamar fellép a tüdőgyulladás. Esőzések ideje alatt a bárányokat ne hajtsuk ki a legelőre, viszont a Ikh dályban jól kell őket takar-1 ‘mányozni, hogy a fejlődésben vissza ne essenek. A jó báránynevelés elsősorban a j ó gondozáson és takarmányozáson múlik. Tóth Béla főállattenyésztő. Csávázott vetőmagot kapnak a lenfermelésre szerződött tsz-t k és egyéni gazdák A rost- és olajlent károsító gombakártevők elleni védekezés érdekében a termeltető vállalatok csávázott rostlen- és olajlen vetőmagot adnak a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztoknak. A fertőzés megakadályozására azonban ez egymagában nem elegendő. Fontos még, hogy a termelők a rostlen és olajlen termelésére feltétlenül olyan területet ijelöljenek ki, amelyek az elmúlt 5—6 év alatt olajlent, vagy rostlent nem termeltek. így a kelésben lévő növények a talajból nem fertőzhetnek. Ha len helyére 5—6 évnél korábban ikerül isimét len, akkor a talajuntság is fellép-: hét, amely azzal jár, hogy kevesebb lesz a termés. Fon-i tos, hogy a len vetésével ne késsenek meg, mert a későn vetett len fejlődésében vissza*' marad, s az emiatt bekövetkező késői aratás pedig elősegíti a gombakártevők elszaporodását. A rostlen és olajlen legmegfelelőbb vetési ideje március első fele. — A gyönki járásiban több mint 10.000 forint értékű egészségügyi felszerelést kapnak az egészségügyi körök. A beruházásból minden kör kap csecsemőmérleget is* a
